Sztárok szólítanak fel a közelgő elnökválasztásra: a hagyományok szerint egyre több ismert ember, köztük Taylor Swift, Oprah Winfrey, Meryl Streep, Chris Rock, George Clooney, Hulk Hogan és Elon Musk és legújabban Leonardo DiCaprio is kiállt a jelöltje mellett.
Az elkövetkező hét egyik legfontosabb külföldi eseménysorozata a november 5-én soron következő amerikai elnökválasztáshoz vezető kampányfinis, ami arról szól, hogy az Egyesült Államok legbefolyásosabb személyeként és legmagasabb rangú tisztségviselőjeként a demokraták jelöltje, Kamala Harris vagy a republikánus Donald Trump költözhet-e be a Fehér Házba.
Összegyűjtöttük, eddig milyen sztárok, ismert személyiségek álltak ki az elnökjelöltek mellett, ami a várakozások szerint a címlapra kerülő üzenetekkel USA-beli szavazók millióinak érdeklődését kelti fel a választások iránt.
Di Caprio, a klímaválság szószólója merész lépést vár
Leonardo DiCaprio hollywoodi színész szombaton állt ki Kamala Harris demokrata jelölt mellett az Instagramon közölt videóüzenetében.
Ebben azt mondta: a klímaváltozás tönkreteszi a gazdaságot és megöli a Földet, ezért merész lépésre van szükség a megmentéséhez.
A színész méltatta Kalama Harris azon célját, hogy 2050-re nulla nettó károsanyag-kibocsátást érjen el az Egyesült Államokban, és hozzájáruljon a zöld gazdaság kiépítéséhez.
Beyoncé anyaként javasol, Springsteen óva int
A 32-szeres Grammy-díjas szupersztár, Beyoncé is Kamala Harris mellett kampányolt.
Itt az ideje, hogy Amerika új dalt énekeljen – fogalmazott pénteken Houstonban, Texas államban egy olyan kampányrendezvényen, amely elsősorban Kamala Harris abortuszjogok biztosítására tett erőfeszítéseiről szólt.
Az énekesnő szavai szerint nem hírességként vagy politikusként vett részt a kampányeseményen, hanem „a világgal mélyen törődő anyaként” – írja a Welt.
Több mint 80 amerikai Nobel-díjas nyílt levélben tett ajánlása mellett korábban más sztárok, például Taylor Swift, Oprah Winfrey, Meryl Streep, Chris Rock és George Clooney is támogatásukat fejezték ki Harris mellett.
Bruce Springsteen rocksztár egyenesen óva intett Donald Trumptól, aki szerinte „azért fut, hogy amerikai zsarnokká váljon”. Úgy vélte, a republikánus jelölt nem érti az országot, míg Kamala Harrist például középosztálybeli gazdaságot akar építeni.
Mel Gibson sértegette a demokrata jelöltet
Hollywood nagy része inkább demokrata támogatónak számít, ellentétben Mel Gibson színésszel.
Az ausztrál és amerikai állampolgársággal is rendelkező filmsztár a TMZ amerikai pletykaportálon közzétett videóban kijelentette, hogy Donald Trumpra szavaz.
Kamala Harris ugyanis szerinte gyenge eredményekkel rendelkezik, és jelentős politikai elképzelések nélkül indul. Mint fogalmazott: nem lesz jó, ha Kamala Harris kezébe veszi az USA gyeplőjét, mert „annyi az IQ-ja, mint egy kerítésoszlopnak”.
Elon Musk, a Tesla főnöke és a világ leggazdagabb embere eddig 247 milliárd dollárral támogatta Trump megválasztását, akinek győzelme esetén Musk akár miniszteri posztot is kaphat az új kabinetben.
Konteóhívő rapper és a testépítők Trumpot erősítik
Az amerikai rapper és zenei producer, Kanye West is Trump-rajongóként mutatkozott be az évek során, míg a közelmúltban a 47 éves férfi antiszemita összeesküvés történeteket is megosztott a közösségi oldalán – írja a Ruhr24.de.
A német hírportál idézi: Európa vezető államában is van popsztár, aki az egykori elnök mellett kampányol. A 85 éves Heino szerint Németországban is szükség van egy olyan amerikai vezetőre, „akiben az emberek bíznak”. Kiállt az amerikai állampolgársággal rendelkező Ralf Möller német színész és egykori testépítő is, mondván: Trump „mindig nagy fickó”, míg Kamala Harris „sokat beszél, de keveset tud”.
A birkózólegenda Hulk Hogan is a republikánus elnökjelölt nyílt támogatójaként lépett fel, szerinte Donald Trump a legerősebb mind közül. A 71 éves Hogan korábban eltépte a kabátját egy fellépésén, amely alatt egy Trump/Vance feliratú ing feszült.
Romániát nem húzzák be semmiféle háborúba, az ország fejlődéséhez alapvető a béke és a stabilitás – jelentette ki Marcel Ciolacu román kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) államfőjelöltje vasárnap Bukarestben.
A nagyobbik román kormánypárt elnöke az ország fejlesztésével kapcsolatos államfőjelölti vízióját ismertette a párt román parlamentben tartott bukaresti rendezvényén, az ukrajnai háborúra és az ország gazdasági helyzetére is kitért.
Az Agerpres román hírügynökség jelentése szerint közölte: amennyiben államelnökké választják, minden energiáját arra fogja használni, hogy az ország békében és nyugalomban fejlődhessen. Ugyanakkor a hadsereget is fejleszteni fogja és befektetéseket eszközöl a védelmi iparban, mivel erre szükség van – tette hozzá. Hangsúlyozta: a hadsereg fejlesztése nem jelenti a kötelező sorkatonaság bevezetését.
Aláhúzta: Romániát nem fogják behúzni semmilyen háborúba, a NATO-tagság és az Egyesült Államokkal való stratégiai partnerség száz százalékban garantálja az ország biztonságát. Arra is felhívta a figyelmet: Ukrajna támogatása elengedhetetlen ahhoz, hogy Románia békéje biztosított legyen.
„Nem akarunk új szomszédokat a keleti határon. Tovább támogatjuk Ukrajna függetlenségét és szuveranitását” – idézte a PSD politikusát az Agerpres. A további célok között említette az Egyesült Államokkal kötött partnerség bővítését, és hogy az európai közösség megbízható tagjaként Románia hangja jobban hallatszódjon az uniós döntéshozatalban.
Marcel Ciolacu nagy eredménynek nevezte, hogy Romániának alelnöke van az Európai Bizottságban, és azt ígérte, hogy év végéig megvalósul a teljeskörű schengeni csatlakozás, továbbá a román állampolgárok jövőre vízum nélkül utazhatnak az Egyesült Államokba.
Megválasztása esetén továbbra is „különleges” figyelmet szentelne a Moldovával való kapcsolattartásnak, támogatva Maia Sandu államfőt és kormányát, mivel ők a garancia az ország Európa-párti irányultságára – mondta.
A PSD államfőjelöltje arról is beszélt, hogy államfőként a külkapcsolatokban is az ország gazdasági érdekeit helyezné előtérbe. Olyan tervet javasol, mely szerint a következő öt évben 155 milliárd eurót fektetnek be közérdekű területeken, mint az infrastruktúra, az oktatás, az egészségügy, a technológia, a mezőgazdaság és a versenyképes iparágak.
Romániában november 24-én tartják az államfőválasztás első fordulóját, a legújabb közvéleménykutatások szerint Marcel Ciolacu a legesélyesebb arra, hogy bejusson a december 8-án tartandó második fordulóba.
A republikánus elnökjelölt közel három hónappal azután beszélt újra a pennsylvaniai Butlerben, hogy ott többször is rálőttek, a fülén meg is sebesítették.
Donald Trump visszatért ez ellene elkövetett merényletkísérlet helyszínére, és megígérte támogatóinak, hogy győzni fog a november 5-i amerikai elnökválasztáson – írja a BBC. A július 13-i butleri lövöldözésben egy önkéntes tűzoltóparancsnok meghalt, két néző súlyosan megsebesült, Trumpot pedig a fülén találta el egy lövedék. „15 másodpercig megállt az idő. Ez a szörny szabadjára engedte a gonoszt, de a gazembernek nem sikerült elérnie a célját” – mondta híveinek Trump.
Beszédében ezen túl a szokásos témáihoz nyúlt az elnökjelölt. Szidalmazta a korrupt rendszert, és megígérte, hogy visszahozza a tiszteletet az Egyesült Államok külpolitikájába. Valamint megfogadta, hogy lezárja a „nyitott határt”, ami szerinte a bűnözés melegágya. Politikai ellenfeleit azzal vádolta, hogy megpróbáltak beavatkozni a választásokba, és talán meg is próbálták ölni.
A szombati gyűlésen már jóval szigorúbb biztonsági intézkedések voltak, mint korábban. A rendezvényen jelen volt Elon Musk techmilliárdos is, aki a korábbi lövöldözés után támogatta Trumpot. A volt elnök Muskot a színpadra igyekezett invitálni, a milliárdos pedig végül arról beszélt a tömegnek, hogy szerinte életük legfontosabb választása következik, és arra buzdított, hogy szavazzanak Trumpra. A városban 25‒30 ezres tömeg várt – volt, aki tíz órát is –, hogy élőben hallgassa az egykori elnököt.
A közvélemény-kutatások szerint Trump és Kamala Harris szoros versenyben állnak Pennsylvaniában, így ez az állam kulcsfontosságú lehet a november 5-i választásokon.
Kamala Harris elnökválasztási kampánya 540 millió dollár támogatást kapott öt hét alatt – közölte a demokrata elnökjelölti kampányszervezet vasárnap.
Jen O’Malley Dillon kampányfőnök közleménye szerint a beérkezett adományok összege a demokrata elnökjelölő gyűlés napjaiban lépte át a félmilliárd dollárt, és az elnökjelölt beszédét követő órában rekordmértékű felajánlás folyt be.
Kamala Harris kampánya július 21-ét követően indult, amikor Joe Biden elnök bejelentette, hogy visszalép az elnökjelöltségtől, és alelnökét javasolja maga helyett.
Harris kampányának elindulása megfordította a kampányadományok összegéről szóló verseny állását a demokrata és republikánus elnökjelölt között.
A Donald Trump kampánycsapatának bejelentése szerint júliusban csaknem 139 millió dollár érkezett be, és augusztus elején 327 millió dollár állt rendelkezésére a választási harc finanszírozásához.
Júniusban, Joe Biden elnökjelöltségének utolsó teljes hónapjában Donald Trump vezetett a beérkezett kampányadományokat tekintve.
Az elnökjelölti kampányokhoz közvetlenül érkező támogatások mellett külön gyűjtenek politikai adományokat a szervezetileg független politikai akcióbizottságok (Political Action Committee – PAC), amelyek különböző politikai célok mentén alakulnak és állnak be a jelöltek mögé.
A Donald Trump mögött álló 10 legnagyobb politikai akciószervezet az év eleje óta mintegy 305 millió dollárt gyűjtött, míg a Kamala Harris támogató 10 legnagyobb PAC 199 millió dollárral rendelkezik a nyilvánosan elérhető adatok szerint.
Kamala Harris „új és előrevivő utat” ajánlott amerikai elnökké választása esetére Chicagóban csütörtökön, amikor a demokraták elnökjelölő konvenciót lezáró beszédében hivatalosan elfogadta pártja jelöltségét csütörtökön.
A Chicagóban tartott négynapos politikai gyűlésen a hivatalban lévő alelnök a szakmai pályáját helyezte a középpontba, ügyészi, főügyészi, szenátori pályáját, amellyel kapcsolatban azt mondta, hogy az mindig az emberekről szólt.
Azoknak a republikánus szavazóknak, akik nem támogatják a republikánus elnökjelöltet, Donald Trumpot, azt üzente, hogy hozzá tartoznak, és azt ígérte, hogy „minden amerikai elnökeként dolgozik majd”, amennyiben megválasztják a tisztségre.
Tervezett politikai intézkedéseivel kapcsolatban utalt arra, hogy a határpolitikában támogatja a kétpárti támogatással elfogadott, az illegális határátlépéssel szembeni intézkedéseket tartalmazó törvényjavaslatot, amelyet korábban a szintén demokrata Joe Biden elnök is támogatásáról biztosított.
Külpolitikai terveivel kapcsolatban Harris a NATO további erősítését említette meg, valamint kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak tovább kell támogatnia Ukrajna Oroszország ellen folytatott háborúját, szavai szerint az ukrán önvédelmet. Azt is hangsúlyozta, hogy támogatja Izrael önvédelemhez való jogát, amely mellett „mindig ki fog állni”.
Ígéretet tett arra, hogy szövetségi szinten helyreállítja a terhesség megszakítására vonatkozó jogot.
A 40 perces beszéddel Kamala Harris lezárta a Demokrata Párt országos politikai gyűlését.
Donald Trump a beszéd elhangzása után a Fox News televízión adott gyorsreagálásában úgy fogalmazott, hogy Kamala Harris az elmúlt három és fél évet az ország alelnökeként töltötte, amikor lehetősége lett volna meghozni azokat az intézkedéseket, amelyeket most megígért. A republikánus elnökjelölt kiemelte: demokrata ellenfele nem beszélt a bűnözésről, Kínával kapcsolatos politikai terveiről, valamint az energiaforrások kiaknázásáról.
Joe Biden azt ígérte, hogy személyesen is részt vesz alelnöke Kamala Harris elnökválasztási kampányában, az amerikai elnök hétfőn közölte elhatározását, amikor telefonon csatlakozott Kamala Harris Delaware államban tartott kampányeseményéhez.
Joe Biden az elnökjelöltségtől való visszalépéséről tett bejelentése óta első alkalommal szólalt meg a nyilvánosság előtt, és hangsúlyozta: „nem megy sehova”, kitölti az elnöki mandátumát, ami 2025 januárjáig tart.
Kamala Harris megfizethető lakhatást és méltányos béreket, valamint a középosztály megerősítését ígérte választási programjának elemeként. Továbbá élesen bírálta Donald Trumpot, akiről azt mondta, hogy egykori kerületi ügyészként „ismeri a fajtáját”.
Kamala Harris elnökjelöltségét Joe Biden elnök vasárnap biztosította támogatásáról, miután bejelentette visszalépését az elnökválasztástól.
Az alelnök elnökjelöltsége mögé állt a Kongresszus demokrata tagjainak mintegy kétharmada, és kampányának hétfői bejelentése szerint bő egy nap alatt 81 millió dollár kampánytámogatás folyt be.
A demokrata párti szabályok szerint Joe Biden nem ruházhatja át hivatalosan az elnökjelötséget, hanem arról az elnökjelölő konvención a delegáltak szavazatai döntenek, ott kell elnyerni a többséget. A Demokrata Párt augusztus 19. és 22. között Chicagóban tartja az elnökjelölő országos gyűlését.
In a phone call with CNN minutes after Biden announced his exit from the 2024 race, former President Trump responded, “He is the worst president in the history of our country. He goes down as the single worst president by far in the history of our country.” While it's unclear who…
Jill Biden férje, Joe Biden amerikai elnök folytatódó támogatására kérte a demokraták vagyonos pénzügyi donorjait a vitán nyújtott gyenge teljesítményt követően a hétvégén New York és New Jersey államokban. A first lady szerint férje nem pusztán a megfelelő személy a feladatra, hanem az egyetlen is.
Jill Biden first lady férje folytatódó támogatására kérte a Demokrata Párt vagyonos pénzügyi donorjait a vitán nyújtott gyenge teljesítményt követően szombaton több, zárt körben rendezett találkozón – adta hírül az MTI.
Joe Biden és Donald Trump első 2024-es elnökjelölti vitáját csütörtökön Atlantában, a CNN stúdiójában, helyszíni közönség nélkül tartották. A demokrata és a republikánus jelölt 90 percen keresztül fejtette ki nézeteit, és reagált a másik megállapításaira, előre megállapított témákban.
Szombaton Joe Biden a Demokrata Párt vagyonos anyagi támogatóival találkozott felesége oldalán New York és New Jersey államban, két nappal azt követően, hogy az egybehangzó értékelések szerint alulmaradt az elnökjelölti televíziós vitában Donald Trumppal szemben.
A kampányeseményeken a demokrata elnök mellett felesége, Jill Biden first lady érvelt, a többi között azzal, hogy
Joe nem pusztán a megfelelő személy az elnöki feladatra, hanem ő az egyetlen személy rá.
Pénteken egy New Yorkban tartott kampányeseményen, az LMBTQ-közösség rendezvényén is Jill Biden biztatta férje támogatására az összegyűlteket. Szintén pénteken Joe Biden Észak-Karolina államban választási gyűlésen vett részt, ahol beszédében kifejtette, tisztában van azzal, hogy nem fiatal, és hogy nem vitázik úgy, mint régen, ám ennek ellenére meggyőződése, hogy képes ellátni az elnökséggel járó feladatokat.
Joe Biden megosztotta a támogatókat
A CNN felmérést készített a vitát követően, amely szerint a nézők 67 százaléka Donald Trumpot látta az érvütköztetés győztesének. Joe Biden szereplését több baloldali médium is „katasztrofálisként” értékelte. Egyebek mellett a baloldalhoz sorolt CNN, NBC, MSNBC és ABC országos televíziók műsorai is az elnök gyenge teljesítményét és annak lehetséges következményeit elemezték demokrata párti megszólalókkal.
Több választott demokrata párti tisztségviselő folytatódó támogatásáról biztosította Joe Bident mint a párt elnökjelöltjét. Így nyilatkozott mások mellett Kamala Harris alelnök, Gavin Newsom kaliforniai kormányzó, valamint Hakeem Jeffries, a kongresszus alsóházában kisebbségben lévő demokrata képviselőcsoport vezetője.
A The New York Times pénteken délután szerkesztőségi cikkben szólította fel az elnököt arra, hogy lépjen vissza a választási indulástól. A lap mindezt azzal indokolta, hogy Joe Biden „nem az az ember, aki négy évvel ezelőtt volt”.
„Az elnök csütörtökön este egy nagyszerű közszolga árnyékának tűnt” – olvasható az írásban, amely hozzátette, hogy Joe Biden „küszködött azzal, hogy kifejtse, mit szeretne elérni egy második elnöki ciklusban, és azzal is, hogy reagáljon Donald Trump provokációira”.
A The New York Times szerkesztőségi cikke arra a tényre is rámutatott, hogy az elnök többször nem volt képes befejezni a mondatot, amit elkezdett. A lap szerkesztőségi cikke arra az összegzésre jutott, hogy Joe Biden azzal tenné a legnagyobb szolgálatot a köznek, ha nem folytatná a küzdelmet az újraválasztásáért.
Joe Biden kampánystábjának társigazgatója, Cedric Richmond az írásra közleményben reagált, amelyben elutasította az abban szereplő felszólítást, és megjegyezte, hogy a The New York Times 2020-ban sem Joe Bident támogatta a demokrata előválasztási folyamatban, „mégis jó vége lett a számára”. A napilap ugyanakkor 2020 novemberében, az elnökválasztáskor már Joe Biden mellett állt. A The New York Times 1956 óta hagyományosan a Demokrata Párt elnökjelöltjét biztosítja támogatásáról.
Mindazok a nagykorúak, akik befejezik iskolai tanulmányaikat, saját döntésük, illetve alkalmassági vizsgálatok alapján számos lehetőség közül választhatnának. Ezek egyike lenne a katonai szolgálat. Azok, akik ezt választják és megfelelnek az alkalmassági teszteken, tizenkét hónapot töltenének katonai szolgálatban a brit fegyveres erőknél – áll a kormányzó brit Konzervatív Párt vasárnap ismertetett választási programjában.
Ennek alternatívájaként havonta egy hétvégét – évente 25 napot – kellene eltölteniük a 18 évnél idősebbeknek a helyi közösségeikben működő közszolgálati szervezeteknél, köztük a rendőrségnél, a tűzoltóságnál, a mentőknél, az állami egészségügyi szolgálatnál (NHS), vagy akár a tengeri mentőszolgálat kötelékében.
Rishi Sunak miniszterelnök a Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi tömeglapban megjelent írásában úgy fogalmazott, hogy az elképzelés a nemzeti szolgálatnak (National Service) nevezett korábbi rendszert élesztené újjá, de teljesen más, modernizált formában.
Az 1949-ben bevezetett National Service keretében több mint kétmillióan teljesítettek szolgálatot a brit fegyveres erőknél.
Nagy-Britanniában azonban 1960 óta nincs kötelező sorozás, a fegyveres erők mindegyik fegyverneme – a szárazföldi hadsereg, a haditengerészet, a tengerészgyalogság és a légierő – hivatásos önkéntesekből áll.
Rishi Sunak a Mail on Sunday által közölt cikkében hangsúlyozta: a National Service tervezett új formája – amely 2025 szeptemberétől indulna – nem katonai összeírás lenne, hiszen az érintettek „óriási többsége” nem a fegyveres erőknél teljesítene szolgálatot, csak azok, akik kifejezetten ezt választják és megfelelnek a kemény alkalmassági teszteken.
A brit kormányfő szerint az elképzelés lényege az, hogy „mindenki tegyen valamit az országért”. Legyen szó akár elsősegélyről, otthonukhoz kötött magányos emberek megsegítéséről vagy a kutató-mentő szolgálatok tevékenységének támogatásáról, mindegyik 18 éves fiatal elsajátíthat új képesítéseket, úgy, hogy eközben a társadalom életéhez is hasznos hozzájárulást nyújt – fogalmaz vasárnapi cikkében a konzervatív párti miniszterelnök.
Sunak szerint a fiataloknak nemzedékek óta nem volt alkalmuk ilyen tapasztalatok megszerzésére, ugyanakkor túl sok lehetőség veszett oda „céltalanul, bűnözéssel vagy munkanélküliként eltöltött életek során”.
Nagy-Britanniában július 4-én tartják a parlamenti választásokat, és a felmérések folyamatosan a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt 20 százalékpontot meghaladó támogatottsági előnyét jelzik.
A Mail on Sunday számára a Deltapoll közvéleménykutató cég által elvégzett legfrissebb vizsgálat szerint ha most tartanák választásokat, a Munkáspárt a voksok 45 százalékát szerezné meg, a konzervatívokra a választók 23 százaléka szavazna.
Zelenskyy commented on the issue of his legitimacy
"These statements of the illegitimate Russian President on the legitimacy of the Ukrainian President are honestly uninteresting. All adequate people who know how to read the laws will read and find the conclusion,"- stated… pic.twitter.com/QpmywwUyoO
Joe Biden amerikai elnök kihagyja a június 15-én és 16-án tartandó, Ukrajnáról szóló svájci békekonferenciát, mivel az időpont ütközik egy Hollywoodban tervezett kampányeseményével – értesült a Bloomberg.
Biden többek között Barack Obama volt elnökkel, illetve George Clooney és Julia Roberts hollywoodi sztárokkal vesz részt az adománygyűjtő kampányeseményen.
A svájci békecsúcsot a G7-vezetők olaszországi találkozója után tartják, és több állam- vagy kormányfő is jelen lesz rajta, így Olaf Scholz német kancellár, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és Kisida Fumio japán kormányfő.
Biztosan nem lesz ott azonban Joe Biden, illetve alelnöke, Kamala Harris sem. Az elnök Olaszországból rögtön Los Angelesbe repül a június 15-i eseményre.
Az adománygyűjtő kampányesemények nagyon fontosak az elnökjelöltek számára, ugyanis egy-egy elnöki kampány hatalmas összegeket emészt fel. A republikánusok várható jelöltje, Biden fő riválisa, Donald Trump a múlt hónapban először előzött az összegyűjtött pénz mennyiségét tekintve: 76 milliárd dollárt gyűjtött Biden 51 milliárdjával szemben.
A svájci békecsúcsra, amelyre Oroszország nem kapott meghívást, közel 70 ország jelezte részvételét, nem lesz ott azonban Kína képviselője.
Egy a Bloomberg által látott diplomáciai emlékeztető szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök és külügyminisztere, Szergej Lavrov számos ország vezetőjével találkozott vagy beszélt, hogy eltántorítsák őket a békecsúcstól való részvételtől. A feljegyzés szerint Lavrov a Moszkvába akkreditált nagyköveteket is megkereste ugyanezzel a céllal.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön azt mondta, az orosz diplomácia és külső hírszerzés egyik fő célja a közeljövőben a békecsúcs meghiúsítása.
Az Európai Uniónak a polgárok elvárásaihoz igazodva kell változnia, ugyanakkor folytatni kell az őshonos kisebbségek védelmében elkezdett munkát – hangsúlyozta Kelemen Hunor szerdán, miután az RMDSZ iktatta európai parlamenti (EP-) jelöltlistáját a bukaresti központi választási bizottságnál (BEC).
Az RMDSZ elnöke rámutatott: 2024 a változások éve, és évtizedekre meghatározza, hogy mi történik az erdélyi magyar közösséggel. Ezért a magyar politikai szervezetek az összefogás listájaként összeállított RMDSZ-lista támogatását kérik a közösségtől június 9-én, hogy olyan változások történjenek, amelyekből a magyarok nyertesen kerülnek ki.
„Csak együtt lehet erős hangunk az Európai Unióban!” – összegezte az RMDSZ elnöke.
Az RMDSZ a szükséges 200 ezer helyett mintegy 300 ezer támogató aláírást gyűjtött össze.
„Most már csak az szükséges, hogy legyen 500-510 ezer szavazatunk a választásokon, ezért mindenkit arra kérünk, hogy ezt a listát, az RMDSZ listáját, az összefogás listáját támogassa június 9-én” – mondta a magyar médiának nyilatkozva az RMDSZ elnöke.
Szerinte az erdélyi magyarok még a román többségnél is jobban vágytak arra, hogy az Európai Unió polgárai lehessenek, és ebben nincs változás, de az aláírásgyűjtés során az RMDSZ önkénteseinek azt is elmondták, hogy változásokat várnak el, új szemléletet, új lendületet és új vezetést akarnak Brüsszelben.
„A mi listánkon olyan emberek vannak, akik kipróbálták magukat a politikában, tapasztalt emberek, és tudnak harcolni a magyarokért, tudnak harcolni az erdélyi magyarokért” – hangoztatta Kelemen Hunor.
Leszögezte: azt az útépítést, amelyet elkezdtek a kisebbségvédelemben, az etnikai őshonos kisebbségek védelmében, folytatni kell.
„Nélkülünk nincsen ez az út, amíg nem voltunk ott, addig sem volt, és mi indítottuk ezt a munkát el, ezt folytatni szeretnénk, illetve egy olyan versenyképes gazdasági előnyeit megőrizni tudó unióra van szükség, ahol a munkahelyek, a létbiztonság, a béke, a jó jövedelmek és a kiszámítható élet az adott minden európai polgár számára. Ehhez kérjük a támogatást 2024. június 9-én” – mutatott rá az RMDSZ elnöke.
Az RMDSZ szerdán leadott listáját a 17 éve EP-képviselő Winkler Gyula vezeti, a második bejutónak tekintett helyet az EP-ben öt éve politizáló Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke foglalja el. A listán helyet kaptak az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) és a Magyar Polgári Erő (MPE) jelöltjei is.
Romániának 33 helye lesz az EP-ben, így minden mandátumhoz elvileg a voksok 3 százalékára lesz szükség. Azok a pártok, amelyek átlépik az ötszázalékos küszöböt, nagy valószínűséggel legalább két képviselőt küldhetnek Brüsszelbe.
A június 9-i EP-választást Romániában az önkormányzati voksolással együtt tartják, és 30 napos választási kampány előzi meg őket.
