A norvég kormány megvitatta és jóváhagyta Ukrajna segélyezésének növelését az idei évre. Az összeget 85 milliárd norvég koronára (7,8 milliárd dollárra) emelték – jelentette be Jens Stoltenberg, Norvégia pénzügyminisztere.
Háromszorosára emeljük a katonai támogatást
– mondta Stoltenberg.
Hozzátette, hogy a pénz külföldön fog felhasználásra kerülni, így nem gyakorol nyomást a norvég gazdaságra.
Tizenkét év után ismét Norvégiában vállalt pozíciót Jens Stoltenberg, a NATO egykori főtitkára. A katonai intézményt 2014 és 2024 között vezető Stoltenberg számára nem idegen a norvég belpolitika: a NATO előtt összesen kilenc évig volt Norvégia miniszterelnöke.
Nem várt szereplő tér vissza a norvég politikába, miután Jonas Gahr Støre miniszterelnök a kormánykoalíciójának felbomlása után Jens Stoltenberg korábbi NATO-főtitkárt nevezte ki pénzügyminiszternek – számol be róla többek között a Politico.
Jens Stoltenberg az elmúlt tíz évben a NATO-t vezette, azt megelőzően pedig 2000-ben egy évig, majd 2005 és 2013 között két cikluson keresztül volt Norvégia miniszterelnöke, így a norvég politika világa nem ismeretlen az egyébként közgazdász végzettségű Stoltenberg számára, aki miniszterelnöksége előtt iparért és energiapolitikáért felelős miniszter is volt még az 1990-es években.
Nagy megtiszteltetés számomra, hogy felkértek, hogy segítsek hazámnak ebben a kritikus szakaszban. Gondosan mérlegelve az előttünk álló jelenlegi kihívásokat, úgy döntöttem, hogy elfogadom Støre miniszterelnök kérését, hogy pénzügyminisztere legyek – fogalmazott Jens Stoltenberg a kinevezéséről szóló sajtóközleményben.
Az egykori NATO-főtitkár egyébként a katonai szervezet éléről való távozása után a Müncheni Biztonsági Konferencia vezetője volt, e pozíciójához pedig mandátumának lejártakor vissza fog térni a közlemény szerint.
Jonah Gahr Støre azután kénytelen átszervezni kormányát, hogy múlt héten felbomlott az eddigi kétpárti kormánykoalíció, amiben pártja, a balközép munkáspárt mellett az Euroszkeptikus-Centrista Centrumpárt vett részt.
Az agrárius párt amiatt lépett ki a kormányból, mert nem tudott megegyezni a Munkáspárttal három uniós direktíva bevezetéséről – ugyan Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, de az Európai Gazdasági Társaságnak (EGS) igen, így bizonyos uniós szabályok az északi országra is érvényesek.
A kormánynak egyébként a Centrumpárt kilépése előtt sem volt meg a parlamenti többsége: a 169 fős norvég parlamentben, a Stortingban a két pártnak 76 mandátuma volt, míg a többséghez 85 mandátumra van szükség.
[type] => post
[excerpt] => Tizenkét év után ismét Norvégiában vállalt pozíciót Jens Stoltenberg, a NATO egykori főtitkára. A katonai intézményt 2014 és 2024 között vezető Stoltenberg számára nem idegen a norvég belpolitika: a NATO előtt összesen kilenc évig volt Norvégia mi...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1738761900
[modified] => 1738754389
)
[title] => Visszatér a politika élvonalába Jens Stoltenberg
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=139844&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 139844
[uk] => 139802
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 139803
[image] => Array
(
[id] => 139803
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-7.png
[original_lng] => 325510
[original_w] => 720
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-7-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-7-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-7.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-7.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-7.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-7.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-7.png
[width] => 720
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1738747189:5
[_thumbnail_id] => 139803
[_edit_last] => 5
[views_count] => 625
[_oembed_618972fd3119bb7bf06cab4c89d03dfe] =>
Good conversation with the UK’s PM @Keir_Starmer today. 🇳🇴 and 🇬🇧 are well aligned on continued support for Ukraine, with a clear expectation that Ukraine must have a seat at the table and that Europe must participate with a unified message in future peace negotiations.
A legjobb biztonsági garancia Ukrajna számára, amely nem engedi meg, hogy Oroszország megismételje a támadást, a Washingtoni Szerződés 5. cikkelye, de ha a Szövetség országai haboznak Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban, akkor „állig” fel kell fegyverezniük, hogy megvédhesse magát és elriaszthassa az agresszort – jelentette ki Jens Stoltenberg, NATO volt főtitkára Davosban a WEF-en az ukrajnai békeképletről tartott panelbeszélgetésen, írta az Ukrinform.
„Meggyőződésem, hogy Ukrajna számára a legjobb biztonsági garancia az 5. cikkely, ami a NATO-tagságot jelenti. Természetesen a NATO-tagok döntik el, hogy az 5. cikkelyt milyen mértékben lehet alkalmazni. Volt egy Nyugat-Németországunk anélkül, hogy garanciákat nyújtottunk volna Kelet-Németország számára. Valami hasonló volt, mint az Egyesült Államok Japánra vonatkozó garanciái, az Oroszország által megszállt Kuril-szigetek nélkül. Tehát ha megvan a politikai akarat, kiterjeszthetjük az 5. cikkelyt, amennyire csak akarjuk, az Oroszország által ideiglenesen megszállt ukrán területek nélkül”, mondta Stoltenberg.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy egy ideje fontolgatja Ukrajna biztonságának valamilyen „köztes” lehetőségét, valamiféle tagjelölt státusz megadását a szövetséghez való csatlakozáshoz. Ám Stoltenberg elmondása szerint ez a NATO-tagság és Oroszország között kialakult tér már túl veszélyes bármelyik ország számára, sokkal veszélyesebb, mint korábban.
„Megértem, hogy a fővárosokban nincs nagy lelkesedés ezzel kapcsolatban (Ukrajna NATO-tagsága). De van egy másodlagos megoldás – „állig” felfegyverezni az ukránokat. Ha valamit rosszul csináltunk 2014-ben, az az volt, hogy 2014 és 2022 között nem fegyvereztük fel Ukrajnát. Hadd emlékeztessek arra, hogy 2017–2018-ban nagy vita folyt a NATO-ban, és a legtöbb kulcsfontosságú szövetséges nemet mondott az Ukrajnának szánt halált okozó fegyverek szállítására, mert az provokálhatja Oroszországot. És ott volt Trump elnök, aki viszont úgy döntött, hogy szállít Ukrajnának halált okozó fegyvereket”, jegyezte meg a Szövetség egykori főtitkára.
A moderátor kérdésére válaszolva, miszerint milyen lépések várhatóak az új amerikai kormányzattól megjegyezte, hogy figyelnünk kell, mit mondanak és tesznek ezek a tisztviselők. Stoltenberg elmondása szerint vannak kérdések néhány nyilvános bejelentéssel kapcsolatban, de maga Trump elnök jelentette ki, hogy erőszakkal akarja elérni a békét.
„Ő (Trump) megállapodást akar. Ahol egyezmény van, ott eszközöknek is kell lenniük. Oroszországra való befolyás eszköze – Ukrajna katonai támogatása. A tárgyalások során az egyetlen legmeggyőzőbb erőt – a bátor ukrán katonák és az általunk biztosított fegyverek jelentik. Tehát ha az Egyesült Államok továbbra is folytatja a támogatást, ha Európa előre lép, és hosszú időre meglesznek a jogi feltételek, akkor úgy gondolom, hogy rákényszeríthetjük Oroszországot, hogy változtassa meg számításait, és fogadjon el egy igazságos és tartós békét”, hangsúlyozta Stoltenberg.
Kommentálta azt, hogy Ukrajna az 1994-es Budapesti Memorandum értelmében lemondott az atomfegyverekről hangsúlyozta, hogy „nekünk kell bizonyítanunk, hogy ez a döntés nem volt hiba”.
„Ha Ukrajna elveszíti ezt a háborút, és a nukleáris Oroszország megszerzi az ellenőrzést (a nem nukleáris) Ukrajna felett, akkor más országok levonják a tanulságot – nukleáris fegyverekre van szükség védelmük érdekében, és a lemondás róluk – hiba. „Most tehát az a feladatunk, hogy Ukrajnát elegendő fegyverrel lássuk el, hogy meg tudja védeni magát az orosz agresszióval szemben” – hangsúlyozta a volt NATO-főtitkára.
Trump felszólította Oroszországot, hogy kössön békemegállapodást Ukrajnával, különben „rosszabb lesz”, számolt be korábban az Ukrinform.
[type] => post
[excerpt] => A legjobb biztonsági garancia Ukrajna számára, amely nem engedi meg, hogy Oroszország megismételje a támadást, a Washingtoni Szerződés 5. cikkelye, de ha a Szövetség országai haboznak Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban, akkor „állig” fel kell fe...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1737633000
[modified] => 1737618705
)
[title] => Stoltenberg: ha a NATO-országok tétováznak Ukrajna tagságával kapcsolatban, akkor „állig” fel kell fegyverezniük az ukrán hadsereget
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=138584&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 138584
[uk] => 138607
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 138585
[image] => Array
(
[id] => 138585
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/stoltenberg.jpg
[original_lng] => 111255
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/stoltenberg-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/stoltenberg-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/stoltenberg.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/stoltenberg.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/stoltenberg.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/stoltenberg.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/stoltenberg.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1737616579:3
[_thumbnail_id] => 138585
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1667
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_7b76d53d138cbbe1558a8ff56a4482c1] =>
[_oembed_time_7b76d53d138cbbe1558a8ff56a4482c1] => 1737616559
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 53452
[3] => 11
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Kiemelt téma
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 244354
[1] => 1372
[2] => 268756
)
[tags_name] => Array
(
[0] => felfegyverzés
[1] => Jens Stoltenberg
[2] => Ukrajna NATO-tagsága
)
)
[3] => Array
(
[id] => 128622
[content] =>
Az a forgatókönyv, amelyben Ukrajna a NATO tagjává válik, teljesen valós, annak ellenére, hogy egyes területei megszállás alatt maradnak, Ukrajna esetében vannak módok a kollektív biztonságról szóló cikkely alkalmazása problémájának megoldására – jelentette ki Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkár a The Financial Times című brit lapnak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Stoltenberg elmondta: „Mindig nagyon veszélyes az összehasonlítás, mert egyetlen párhuzam sem 100 %-ban helytálló, de az Egyesült Államoknak vannak biztonsági garanciái Japán vonatkozásában. De ezek nem terjednek ki a Kuril-szigetekre, amelyeket Japán Oroszország által ellenőrzött japán területnek tekint”
Ezenkívül a volt NATO-főtitkár megemlítette Nyugat-Németországot is, amely Kelet-Németországot a Nagy-Németország részének tekintette. „Nem volt nagykövetségük Kelet-Berlinben. De a NATO természetesen csak Nyugat-Németországot védte. Ha van akarat, vannak megoldások. De szükség van egy határra, amely meghatározza, hogy az 5. cikkely hol alkalmazandó, és Ukrajnának a határig minden területet ellenőriznie kell” – tette hozzá Jens Stoltenberg.
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
Jens Stoltenberg, a NATO hétfőn leköszönt főtitkára úgy véli, hogy a szövetség tagjainak nem szabad lemondaniuk a katonai segélyek szállításáról Ukrajnának Vlagyimir Putyin „meggondolatlan nukleáris retorikája miatt” – számolt be a Jevropejszka Pravda Stoltenberg a Reuters ügynökségnek adott interjújára hivatkozva.
Stoltenberg Putyin múlt heti kijelentésére reagált, miszerint Oroszország nukleáris fegyvert vethet be, ha területét nagy hatótávolságú rakéták érik.
„Amit hallottunk, az a meggondolatlan orosz nukleáris retorika és közlemények sablonja”. Stoltenberg emlékeztetett arra, hogy minden alkalommal, amikor a NATO új típusú fegyverekkel, harckocsikkal, nagy hatótávolságú rendszerekkel vagy F-16-os vadászgépekkel erősítette Ukrajna támogatását, „az oroszok megpróbáltak megakadályozni minket”.
„Nem jártak sikerrel, és ez a legutóbbi példa sem akadályozhatja meg a NATO-szövetségeseket abban, hogy támogassák Ukrajnát” – tette hozzá az egykori főtitkár.
A NATO tagállamai döntenek arról, hogy kap-e Ukrajna meghívást a szövetségbe úgy is, hogy területének egy része orosz megszállás alatt van – jelentette ki Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkár hétfőn az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott exkluzív interjújában. Stoltenberg kedden adja át posztját utódjának, Mark Rutte volt holland miniszterelnöknek.
Az interjúban Stoltenberg kifejtette: a NATO-tagországokon múlik, hogy „pontosan miként alkalmazzák a tagságot Ukrajna esetében”.
Ha azt mondjuk, hogy Ukrajna csakis akkor lehet a NATO tagja, ha véget ér a háború, és Ukrajna visszaszerzi ellenőrzését teljes területe felett, azzal a háború folytatására ösztönözzük Vlagyimir Putyin orosz elnököt – mutatott rá a főtitkár. „A fő üzenetem azonban az, hogy a NATO biztonsági garanciái jelentik a tartós és igazságos béke eléréséhez vezető utat Ukrajna számára” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, válhat-e Ukrajna a NATO-tagjává úgy, hogy területeinek egy része még megszállás alatt van, Stoltenberg kijelentette: ezt „a NATO-szövetségesek döntik el”. Hozzátette azonban, hogy ennek garanciát kell jelentenie az Oroszország felől érkező jövőbeli agresszió megakadályozására.
Az Ukrajna és Oroszország közötti béke elérésének valószínűsége közvetlenül függ az ukrán védők fegyverellátásának növelésétől, mert ettől Vlagyimir Putyin orosz diktátor rájön, hogy erőszakkal nem kapja meg, amit akar – jelentette ki csütörtökön Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a nyugdíjba vonulása alkalmából mondott búcsúbeszédében, számot be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Stoltenberg megjegyezte, hogy a katonai erő a párbeszéd szükséges feltétele, mivel csak akkor működik, ha erős védelemmel támasztják alá. A főtitkár szerint az ukrajnai háborút úgy lehet leggyorsabban befejezni, ha az ukránok elveszítik azt. De ebben az esetben megszállás lesz, nem béke – tette hozzá. Putyin viszont úgy véli, hogy eléri célját a háborúban, és „kivárja” a Nyugatot, ezért folytatja a háborút – jegyezte meg.
„Nem hiszem, hogy meg tudnánk változtatni Putyin véleményét. De hiszek abban, hogy meg tudjuk változtatni a számításait. Ha több fegyvert adunk Ukrajnának, megértethetjük Putyinnal, hogy nem kaphatja meg erőszakkal, amit akar. A paradoxon az, hogy ha minél több fegyvert tudunk szállítani Ukrajnának, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy sikerül békét elérni és megállítani a háborút” – vélekedett a főtitkár. Leszögezte: minél megbízhatóbb Ukrajna hosszú távú NATO-támogatása, annál hamarabb véget érhet a háború.
Továbbá, ahogy a NATO-főtitkár hozzátette, minden jövőbeni békemegállapodást Ukrajna erős katonai támogatásának és megbízható biztonsági garanciáknak kell alátámasztania a tartós béke biztosítása érdekében. „Stabil Ukrajna nélkül nem lehet stabil biztonság Európában. NATO-tagság nélkül pedig nem lesz erős Ukrajna biztonsága. A NATO kapui nyitva állnak. Ukrajna csatlakozik” – adott hangot reményének Jens Stoltenberg.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Ukrajna és Oroszország közötti béke elérésének valószínűsége közvetlenül függ az ukrán védők fegyverellátásának növelésétől, mert ettől Vlagyimir Putyin orosz diktátor rájön, hogy erőszakkal nem kapja meg, amit akar – jelentette ki csütörtökön ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1726779000
[modified] => 1726778880
)
[title] => Stoltenberg: minél több fegyvere van Ukrajnának, annál valószínűbb, hogy véget ér a háború
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=127130&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 127130
[uk] => 127142
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 127131
[image] => Array
(
[id] => 127131
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/stoltenberg-1.jpg
[original_lng] => 23689
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/stoltenberg-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/stoltenberg-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/stoltenberg-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/stoltenberg-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/stoltenberg-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/stoltenberg-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/stoltenberg-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1726804604:3
[_thumbnail_id] => 127131
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1330
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 53452
[3] => 11
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Kiemelt téma
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 93165
[1] => 1372
[2] => 57397
)
[tags_name] => Array
(
[0] => háború befejezése
[1] => Jens Stoltenberg
[2] => Ukrajna támogatása
)
)
[7] => Array
(
[id] => 126835
[content] =>
Az egyes NATO-tagországoknak kell eldönteniük, engedélyezik-e az Ukrajnának átadott nagy hatótávolságú fegyvereik használatát – jelentette ki hétfőn Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára, s egyben üdvözölte az erről szóló vitát.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hónapok óta igyekszik meggyőzni országa szövetségeseit arról, hogy engedélyezzék a nyugati gyártmányú rakéták, köztük, az amerikai ATACMS és a brit Storm Shadows nagy hatótávolságú eszközök bevetését mélységi csapásokhoz Oroszország területe ellen. Keir Starmer brit miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök pénteken Washingtonban tartott megbeszélést a kérdésben, ugyanakkor nem jelentettek be döntést az ügyben.
„Üdvözlöm e fejleményeket (…), de az egyes szövetségeseknek kell meghozniuk a végső döntéseket” – mondta Stoltenberg az LBC rádiónak. „A szövetségeseknek eltérő a hozzáállásuk e tekintetben” – tette hozzá. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban figyelmeztetett, hogy a nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené a háborúban.
Az esetleges orosz megtorlásra vonatkozó kérdésre válaszolva Stoltenberg úgy fogalmazott: „nincsenek kockázatmentes lehetőségek egy háborúban”.
„Továbbra is úgy vélem, a legnagyobb kockázata számunkra, Nagy-Britannia és a NATO számára az lenne, ha Putyin nyerne Ukrajnában” – hangoztatta.
Stoltenberg egy interjúban kiemelte, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete vonakodik olyan fegyverek rendelkezésre bocsátásától, amelyeket Kijev kért Oroszország teljes körű inváziója előtt, mert attól tartanak, hogy az Oroszországgal fennálló feszültségek kiéleződnek. Azt is kijelentette, hogy az ukrajnai háború befejezését csak tárgyalóasztalnál lehet elérni.
„A NATO többet tehetett volna Ukrajnáért a 2022-es orosz invázió megakadályozása érdekében” – mondta a nyugati katonai szövetség vezetője egy szombaton megjelent interjúban – írja a Reuters.
„Most katonai felszerelést biztosítunk egy háborúhoz, de már akkor biztosíthattunk volna katonai felszerelést a háború megelőzése érdekében” – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a FAS német hetilapnak, utalva a katonai szövetség erőfeszítéseire a Vlagyimir Putyin által megszállt ország felfegyverzésére.
Stoltenberg kiemelte, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete vonakodik olyan fegyverek rendelkezésre bocsátásától, amelyeket Kijev kért Oroszország teljes körű inváziója előtt, mert attól tartanak, hogy az Oroszországgal fennálló feszültségek kiéleződnek.
Oroszország több mint 30 hónappal ezelőtti inváziója óta Ukrajna erősen támaszkodott nyugati szövetségesei fegyverszállítmányaira, hogy legyőzze sokkal nagyobb ellenségét.
Kijev szövetségesei néha vonakodtak megadni neki a kért fegyvereket. A háború folytatódásával azonban Ukrajna kezdeti habozás után egyik fegyverrendszert a másik után kapta meg annak ellenére, hogy nem tagja a katonai szövetségnek.
Stoltenberg, Norvégia korábbi miniszterelnöke októberben nyugdíjba vonul a NATO-nál betöltött tisztségéből, amelyet 2014 óta birtokol. A szervezet következő vezetőjeként júniusban Mark Rutte volt holland miniszterelnököt jelentették be.
Az interjúban Stoltenberg kijelentette, hogy az ukrajnai háború befejezését csak tárgyalóasztalnál lehet elérni.
„Ahhoz, hogy véget vessünk ennek a háborúnak, valamikor újra párbeszédet kell folytatni Oroszországgal. De ennek Ukrajna erején kell alapulnia” – tette hozzá.
Stoltenberg nem volt hajlandó megerősíteni, hogy Christoph Heusgen német diplomata utódja lesz a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia elnöki posztján, miután kilép a NATO-ból. Azt mondta a FAS-nak, hogy „sok választási lehetősége van”, és Oslóban fog élni.
Szeptember 13-án magyar idő szerint az éjjeli órákban Washingtonban tárgyalt Joe Biden amerikai elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök. A találkozót követően a politikusok nem nyilatkoztak Kijevnek az Oroszországi Föderáció mélyére történő nyugati fegyverekkel való csapásra vonatkozó tilalmának feloldásáról. Elemzők úgy vélik, Washington és London továbbra is tart a Moszkvával való éles eszkalációtól, mert Vlagyimir Putyin a lehető legvilágosabban felvázolta a „vörös vonalakat”, figyelmeztetve, hogy az Oroszországi Föderáció ezt a NATO közvetlen részvételének tekinti az ukrajnai háborúban.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár felszólította szövetségeseit, hogy fokozzák a katonai segítségnyújtást Ukrajnának a „háború e nehéz szakaszában”, és hangsúlyozta az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport találkozójának fontosságát, amelyen Volodimir Zelenszkij elnök személyesen van jelen.
Stoltenberg megjegyezte, hogy az ilyen találkozók nagy változásokat hoznak a harctéren, és megmentik az ukránok életét.
„Ukrajnának azonban jelenleg több katonai támogatásra van szüksége. Ennek a háborúnak a leggyorsabb módja az, ha fegyvereket adunk Ukrajnának” – hangsúlyozta.
Szerinte a Kreml fejének, Vlagyimir Putyinnak be kell látnia, hogy nem fog tudni nyerni a csatatéren, el kell fogadnia a tisztességes és tartós béke feltételeit, valamint azt, hogy Ukrajna szuverén és független állam.
