Az izraeli parlament nyilatkozatot fogadott el szerda éjjel, és ebben állást foglalt a függeten palesztin állam létrejötte ellen.
A kneszet hatvannyolc igen és kilenc nem szavazattal elfogadott nyilatkozata ellenzi a palesztin állam létrehozását a Jordán folyótól nyugatra, vagyis az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordánia területén minden körülmények között, még egy esetlegesen Izraellel folytatott tárgyalásos rendezés részeként is. A lépést az izraeli kormánykoalíció pártjainak tagjai mellett támogatta több jobboldali ellenzéki képviselő is. Nem volt jelen a szavazáson Benjámin Netanjahu miniszterelnök és a Jaír Lapid vezette centrista, ellenzéki Van Jövő párt. Igennel szavazott Beni Ganz centristának tekintett Nemzeti Tábor pártjának elnöke és három képviselője. Nemmel voksoltak a szociáldemokrata Munkapárt és az arab pártok törvényhozói. A helybenhagyott szöveg szerint a palesztin állam létrehozása „Izrael földjének szívében” „egzisztenciális veszélyt jelentene Izraelre és polgáraira”, állandósítaná a palesztin-izraeli viszályt és destabilizálná a térséget. Az indoklás szerint Palesztina megalakulása után „csak rövid idő kérdése lenne, amíg a Hamász (szélsőséges palesztin szervezet) átvenné a palesztin államot, és radikális iszlám terrorbázissá változtatná azt, és együttműködne az iráni vezetésű tengellyel Izrael felszámolásán”. Emellett a szöveg szerint a Hamász tavaly októberi, Izrael elleni terrortámadása után a palesztin állam megszületése „a terrorizmus jutalmazása” lenne, és csak bátorítaná a Hamászt és más iszlamista csoportokat, melyek – véli a kneszet – Palesztina kikiáltását a Közel-Kelet elfoglalásának előjátékaként használnák fel. Az elfogadott parlamenti deklarációnak nincs jogi ereje. A lépés néhány nappal előzte meg Benjámin Netanjahu amerikai útját. Jeruzsálem a közeli napokban várja a hágai Nemzetközi Bíróság véleményét a Ciszjordánia feletti izraeli ellenőrzés jogszerűségéről. Az izraeli kormányfő februárban megakadályozott egy hasonló kezdeményezést, így a palesztin államiság kategorikus ellenzése helyett akkor arról szavaztak, hogy Izrael Palesztina „egyoldalú” kikiáltását ellenzi.
Az izraeli parlament, a kneszet hétfőn elfogadta az „országnak ártó” külföldi televíziós csatornák betiltását engedélyező törvényt.
A kneszet második és harmadik, végső olvasatában elfogadott jogszabály szerint ha a miniszterelnök meg van győződve arról, hogy egy külföldi tévécsatorna árt az országnak, akkor a hírközlési miniszter felléphet vele szemben legalább egy biztonsági vélemény kézhezvétele és a kormány vagy a kabinet jóváhagyása után.
Ebben az esetben a hírközlési miniszter rendeletekkel többek között bezárathatja a csatorna izraeli irodáit, elkobozhatja a műsorszóró berendezéseket, megakadályozhatja a csatorna riportjainak sugárzását, a csatornát eltávolíthatja a kábel- és műholdtársaságoktól, blokkolhatja weboldalát és médiafelületeit.
„Hatékony és gyors eszközt hoztunk a fellépésre azok ellen, akik a sajtószabadságot arra használják, hogy sértsék Izrael biztonságát” – olvasható Slomó Karai hírközlésügyi miniszter közleményében.
„Az al-Dzsazíra ártott Izrael biztonságának, aktívan részt vett az október 7-i mészárlásban, és az IDF (izraeli hadsereg) katonái ellen uszított. Ideje eltávolítani a Hamász sófárját országunkból. Az al-Dzsazíra terrorcsatorna többé nem sugároz Izraelből” – írta Benjámin Netanjahu a törvény elfogadása után a közösségi médiában.
„Az új törvénynek megfelelően haladéktalanul el akarok járni a csatorna tevékenységének leállítása érdekében. Üdvözlöm a Slomó Karai kommunikációs miniszter benyújtotta, és a koalíciós pártok támogatásával elfogadott törvényt” – tette hozzá.
Az Egyesült Államok vezetése kevésbé üdvözölte az új izraeli jogszabályt, és azt, hogy Izrael blokkolni kívánja az al-Dzsazírát. A Fehér Ház szóvivője, Karine Jean-Pierre úgy fogalmazott, hogy amennyiben Izrael ezt fontolgatja, az aggasztó lépés.
„Hiszünk a sajtószabadságban és rendkívül fontosnak tekintjük azt” – mondta Jean-Pierre, és hangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben minden médiával kapcsolatban azonos az amerikai álláspont.
A tömeges tiltakozások ellenére elfogadták Izraelben azt az igazságügyi reformot, amely megszünteti a Legfelsőbb Bíróság azon jogkörét, hogy az általa ésszerűtlennek tartott kormányzati intézkedéseket felülbírálja – írja a BBC.
A rendőrség órákkal a zárószavazás előtt is vízágyúval oszlatta a tömeget a kneszet előtt.
A portál felidézi, hogy a jogrend szétverésére vonatkozó tervezetek Izrael történetének legnagyobb tüntetéshullámát váltották ki, a jogszabály kritikusai szerint ugyanis a lépés gyakorlatilag az izraeli demokrácia felszámolásával fenyeget. A Netanjahu-kormány ezzel szemben azzal magyarázza a dolgot, hogy a bíróságok az elmúlt évtizedekben egyre inkább beavatkoztak a politikai döntésekbe, így az intézkedések szükségesek „a hatalmi egyensúly kiigazításához”.
A rendőrség órákkal a zárószavazás előtt is vízágyúval oszlatta a tömeget a kneszet előtt. Egy demonstráló megsérült, hatot pedig letartóztattak Jeruzsálemben. A beszámolók szerint előfordult olyan, hogy tüntetők egy csoportja körbevett egy rendőrautót, majd azt skandálták, hogy „szégyen”. A tüntetők közül több tízezren, mintegy 70 kilométert vonultak Tel-Avivból Jeruzsálembe, hogy mepróbálják megakadályozni a jogrend szétverésével fenyegető reformcsomag első javaslatának törvényerőre emelkedését. A belpolitikai válság év eleji kirobbanása után heti rendszerességgel százezrek vonultak utcára, több ezer tartalékos katona a szolgálatot is megtagadta.
Вдячний @VeniceComm та @giannibuquicch1 за рішення щодо КСУ. 2 схвалені документи дають важливі орієнтири, як уникнути невідворотної шкоди антикорупційній реформі й реформувати КС, щоб нинішня ситуація не повторилась. Позиції Комісії врахують при підготовці судової реформи в ??. pic.twitter.com/c27IWRmJbU
Вдячний @VeniceComm та @giannibuquicch1 за рішення щодо КСУ. 2 схвалені документи дають важливі орієнтири, як уникнути невідворотної шкоди антикорупційній реформі й реформувати КС, щоб нинішня ситуація не повторилась. Позиції Комісії врахують при підготовці судової реформи в 🇺🇦. pic.twitter.com/c27IWRmJbU
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 11, 2020
Az izraeli parlament, a kneszet megszavazta az igazságszolgáltatási rendszer átalakításának kulcstörvényeit első olvasatban, jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. A százhúsz tagú izraeli parlament, a kneszet éjjel 3-kor 61 szavazattal 52 ellenében elfogadta első olvasatban az igazságszolgáltatási törvényt, mely korlátozza a legfelsőbb bíróság törvényeket érvénytelenítő jogkörét.
Az első olvasatban elfogadott, de még második és harmadik olvasatban is megszavazásra váró indítvány szerint az új, és nem alaptörvényeket csak a legfelsőbb bíróság teljes, tizenöt fős bírói kara helyezheti hatályon kívül legalább tizenkét bíró támogatásával.
Ha a legfelsőbb izraeli grémium megsemmisítene egy törvényt, akkor ezt a döntést a kneszet egy másik, új törvényi záradék alapján 61 fős többséggel semmisnek nyilváníthatja, s azt újra életbe léptetheti anélkül, hogy a bíróság újból megsemmisíthetné.
Szintén elfogadták első olvasatban 61 képviselő támogatásával 51 ellenében a miniszterelnök felfüggesztését szabályozó alaptörvényt, amely szerint kormányfőt csak testi vagy szellemi cselekvőképtelensége miatt foszthatnak meg hatalmától (vagyis jogi okokból, törvények megszegése miatt nem), és korlátozták az eljárás módját is. Eddig a főügyész is felfüggeszthette a kormányfőt amennyiben törvényellenesen járt el és ezt indokoltnak látta.
Az új törvényjavaslat szerint a miniszterelnök, vagy a kormány tagjainak 75 százaléka kérheti a házelnöktől a kormányfő felfüggesztését, melyet legalább kilencven honatyának kell jóváhagynia. A legfelsőbb bíróság nem foglalkozhat erre irányuló kérelmekkel. Az indítvánnyal szemben a kneszet jogtanácsosa tiltakozását fejezte ki.
Az izraeli parlament első olvasatban éjszaka megszavazta az igazságszolgáltatás átalakításának első törvényeit – írja a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet jelentése alapján az MTI.
A százhúsz tagú izraeli parlament, a kneszet 63, a kormánykoalíciót támogató törvényhozója szavazta meg a változtatásokat 47 ellenszavazat mellett. Avigdor Liberman Izrael a Hazánk nevű pártja kivonult a voksolásról.
„Azért hagytuk el a plenáris üléstermet, hogy ne legyünk partnerek, és ne legitimáljuk a legillegitimebb törvényekről történő szavazást. Azt gondoljuk, hogy az – akár az indítványok elleni – szavazás egy illegitim folyamat legitimációja” – indokolta Liberman távolmaradásukat.
A törvénnyel többek között a kneszet által jóváhagyott miniszteri kinevezések bírósági felülvizsgálatát akarják tiltani, valamint a legfelsőbb bíróság normakontrollját is korlátoznák. Az új alaptörvény csak akkor tenné lehetővé, hogy a legfelsőbb bíróság megsemmisítsen egy jogszerűtlennek, alkotmányellenesnek vagy az emberi jogokkal szemben állónak minősített jogszabályt, ha a 15 bíróból álló kibővített grémium legalább 12 bíróból álló többsége dönt így.
A csomag megnövelné a kneszet beleszólását a vezető bírói posztokra való kinevezésbe is, ami a változtatások bírálói szerint azt eredményezné, hogy ezentúl politikai alapon nevezhetik majd ki a bírókat, a bíróság pedig ennek következtében elveszítheti a függetlenségét.
Az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy ezzel a lépéssel eltörli az izraeli demokráciát. Az igazságszolgáltatás átszabása azért is kényes kérdés, mert Netanjahu ellen jelenleg is bírósági eljárás folyik egy korrupciós ügyben, és kritizálói szerint éppen ezt akadályozhatná meg az igazságügyi reformmal.
Az elmúlt hetekben gyakoriak voltak a tüntetések Izraelben a törvényjavaslatok miatt, múlt hét elején közel százezres demonstrációt is tartottak a parlamentnél, és el is halasztották a parlamenti szavazásokat.
Hétfőn, a szavazás előtt ismét sok tízezren tüntettek országszerte és a kneszetnél a változtatások ellen, és több tízezres tiltakozó menet járta körbe izraeli zászlókkal a törvényhozás épületét, miközben azt skandálták, hogy „demokráciát”.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök „nagy éjszakának és nagy napnak” nevezte a történteket, és a jobboldali-vallásos koalíció vezetői, valamint a jobboldali Likud párthoz tartozó házelnök is üdvözölte a szavazás eredményét. Az ellenzék vezető politikusai ugyanakkor elítélték az első olvasatban megszavazott, és jogerőre emeléséig még két olvasatban megszavazásra váró indítványokat.
„A történelem elítéli önöket ezért az éjszakáért. A demokráciát ért károkért, a gazdasági károkért, a biztonságban okozott kárért, mert megosztják Izrael népét, és ez egyszerűen nem érdekli önöket” – fordult a szavazás után a koalíció politikusaihoz a centrista Van Jövő pártot és az ellenzéket vezető Jaír Lapid.
A közszolgálati rádió kedd reggeli műsora arról számolt be, hogy az izraeli Demokrácia Intézett friss felmérése szerint a kormánykoalíciót vezető Likud párt szavazóinak körében sincs többsége a megszavazott változásoknak. Negyven százalékuk ellenzi, valamint negyven százalékuk támogatja azt, sőt a szélsőségesen jobboldali Vallásos Cionizmus pártban is egyenlő arányban támogatják és ellenzik az új törvényeket, ott 38-38 százalékban. Eközben a felmérés szerint Izrael teljes lakosságának 63 százaléka szeretné megőrizni a bírók kinevezésének eddigi rendszerét.
Számára fontos törvényjavaslatok megszavazásával sikeresen vizsgázott az új izraeli kormánykoalíció hétfő éjjel az izraeli parlamentben, a kneszetben – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.
Viharos, 15 órán át tartó ülésezés után több, a kormánykoalíciónak fontos törvényjavaslatot szavazott meg a parlament éjjel, miközben a képviselők számára „kijárási tilalmat” rendeltek el a kneszet jeruzsálemi épületében, mert a mindössze 1-2 fős többséggel rendelkező koalíciónak szüksége volt minden képviselőre a szintén teljes számban felsorakozó, Benjámin Netanjahu vezette ellenzékkel szemben. Az egyik új törvény a frakció egyharmada helyett már négy képviselő számára engedélyezi, hogy együtt, szankciók és büntetések nélkül saját frakciót alakíthassanak, és kiváljanak abból a pártból, amely a kneszetbe segítette őket. A Likud-törvénynek is nevezett szabályozás célja, hogy az ellenzéki, jobboldali Likud pártból esetleg kilépő politikusok csatlakozhassanak a jelenlegi koalícióhoz, és ezzel növeljék a kormány stabilitását. A koalíciónak sikerült többséget szereznie a „norvég törvény” kiterjesztésében is, amely ezentúl az eddiginél több, miniszterré vált képviselő „helyettesítését” teszi lehetővé, vagyis a pártok listájának további tagjai léphetnek be helyettük a törvényhozásba, és így a parlamenti munka elhagyásával jobban miniszteri feladataiknak szentelhetik idejüket, miközben a pártok újabb politikusai kerülhetnek be a kneszetbe. Emellett azt is megszavazták, hogy a héber ünnepek ne számítsanak bele a költségvetés elfogadására rendelkezésre álló száz napba, ami hosszabb időt, nagyobb mozgásteret biztosít a Bennett-Lapid-kormánynak legfontosabb erőpróbájukhoz, a büdzsé elkészítéséhez. Ugyanakkor nem sikerült előrelépést elérniük, vagyis többséget szerezniük az egy hét múlva érvényét vesztő „állampolgári törvény” megújításához, és ezért egyelőre talonba tették az indítványt a katonai rádió kedd reggeli jelentése szerint. Ez a törvény biztonsági okokra hivatkozva megtagadja az izraeli állampolgárságot az izraeli arabokkal házasságot kötő palesztinoktól, akik általában Ciszjordániából vagy a Gázai övezetből költöztek az 1967-es izraeli határokon belüli Izraelbe. A Likud az elmúlt két évtizedben támogatta ezt a törvényt, de jelenleg, ellenzékben nem hajlandó megszavazni meghosszabbítását, hogy ezzel is felhívja a figyelmet arra, hogy a koalíció arab pártok segítségével szerzi meg többségét a kneszetben. Az új kormánykoalíció képviselői kompromisszumra jutottak a ciszjordániai telepestanács közlése szerint a két hónappal ezelőtt Ciszjordániában felállított, Eviatar nevű, mintegy ötven épületet jelentő új, törvénytelen telepesfalu ügyében. A telep lakói elköltöznek, de az épületeket nem bontják le, hanem az izraeli hadsereg időlegesen katonai célokra átveszi, majd hat hét múlva új jesivát, vallási iskolát hoznak létre bennük. Eközben a hatóságok megvizsgálják az elfoglalt föld jogi helyzetét. Ha kiderül, hogy nem állt palesztinok magántulajdonában, akkor jóváhagyják a telepesek visszaköltözését a faluba. A helyi médiában közölt, és az arab és baloldali pártok bírálatát kiváltó kompromisszumot sem Naftali Bennett miniszterelnök, sem az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordánia ügyeiért felelős Beni Ganz védelmi miniszter, sem Ajelet Saked belügyminiszter nem erősítette meg.
Прийнято за основу #ЗП3628 «Про внесення змін до деяких законодавчих актів України щодо посилення відповідальності за правопорушення у сфері продажу дітям електронних сигарет і рідин, що використовуються в електронних сигаретах» ▶️https://t.co/6Shtv9UnNapic.twitter.com/nxuZeooYs6
