A Human Rights Watch emberi jogi szervezet szerint Izrael Gázában és Libanonban is erőszakosan telepíti ki a civil lakosságot, amivel megszegi a genfi egyezményt, és szembemegy az ENSZ belső kitelepítési vezérelveivel. A szervezet a Nemzetközi Büntetőbírósághoz fordult, miközben szankciókat követel Izrael ellen. A zsidó állam eközben azzal védekezik, hogy törvényesen jártak el az evakuálási folyamatok alatt.
A Human Rights Watch (HRW) jelentése szerint Izrael evakuációs parancsokat alkalmaz Gázában palesztin civilek tömeges és kényszerű kitelepítésére. A New York-i székhelyű emberi jogi szervezet azt állítja, bizonyítékok állnak a rendelkezésükre, amelyek a polgári lakosság erőszakos elszállítására utalnak. A szervezet szerint ezzel Izrael súlyosan megsérti a genfi egyezményt, ezért a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának értelmében háborús bűncselekménynek minősítették – számolt be a súlyos vádakról a The Guardian.
A jelentés szerint Izrael célja, hogy a Gázai övezetet kettévágja egy ütközőzónával, ahol új infrastruktúrát építenének ki egy hosszan tartó katonai jelenlét támogatásához. Észak-gázai lakosok a HRW-nek azt mondták, hogy az izraeli erők ostrom alá vették a megmaradt lakosságot, és arra utasították őket, hagyják el dél felé a területet egy ellenőrzőponton keresztül. Palesztin lakosok és orvosok szerint a férfiakat fogva tartják és kihallgatják az ellenőrző ponton, csak a nőket és a gyerekeket engedik tovább Gáza városa felé.
A Human Rights Watch felszólította a nemzetközi büntetőbíróságot, hogy vizsgálják ki Izrael kényszerű kitelepítési politikáját, továbbá szankciók bevezetését kérik a zsidó állammal szemben, például a fegyvereladások beszüntetését.
A negyedik genfi egyezmény előírja, hogy a katonák által megszállt területeken a polgári lakosság kitelepítése kizárólag rendkívüli körülmények között, szükséges katonai okokból, vagy a lakosság védelmének érdekében történhet. A kitelepített lakosságnak biztosítani kell a megfelelő elhelyezést. Az ENSZ belső kitelepítéssel kapcsolatos vezérelvei is kimondják, hogy a konfliktusban részt vevő feleknek minden körülmények között meg kell akadályozniuk és el kell kerülniük azokat a körülményeket, amelyek személyek kitelepítéséhez vezethetnek.
A jelentés szerint azonban Izrael – Gázában és Libanonban is – kiürítési parancsokat alkalmaz civilek erőszakos kitelepítésére, annak ellenére, hogy erre nincsen jogi státuszuk.
„Mivel a palesztin fegyveres csoportok a polgári lakosság körében harcolnak, a hadsereg evakuálta a civileket, hogy célba tudja venni a harcosokat és megsemmisítse a csoportok infrastruktúráját, miközben korlátozza a polgári lakosságot ért károkat, így a tömeges kitelepítések megszűntek” – így védekeztek a váddal szemben izraeli tisztviselők.
A nemzetközi jog értelmében Izraelnek – mint a gázai megszálló hatalomnak – jogi kötelezettsége van arra, hogy elősegítse a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek hazatérését azokon a területeken, ahol az ellenségeskedés megszűnt.
„Ehelyett a jelentések szerint Izrael „nagy területeket tett lakhatatlanná Gázában” azáltal, hogy rombolásokat végzett, szándékosan megsemmisítette vagy súlyosan megrongálta a polgári infrastruktúrát, beleértve az iskolákat, valamint a vallási és kulturális intézményeket, miközben az ellenségeskedések nagyrészt megszűntek egy területen” – áll a Human Rights Watch jelentésében.
Kiszivárogtak Benjámin Netanjahu kormányának mondott szavai. Izrael a szeptemberi csipogóbombás támadás óta először ismerte be, hogy ő áll a művelet mögött.
Izrael először erősítette meg, hogy ő állt a nagy vihart kavaró szeptemberi akció mögött, amelynek során a Hezbollah által Libanonban használt több száz személyhívót robbantottak fel. Az izraeli sajtón vasárnap söpört végig a hír, miszerint Benjámin Netanjahu miniszterelnök azt közölte kabinetjével, hogy a csipogóműveletet és Haszan Naszrallah Hezbollah-vezér likvidálását a politikai vezetés magas rangú tisztviselőinek ellenkezése ellenére indították el – írta a CNN.
Az értesüléseket egy izraeli tisztviselő is megerősítette az amerikai csatornának. Ez az első alkalom, hogy Izrael elismerte szerepét a műveletben. A kormány döntése, hogy tájékoztatja a sajtót Netanjahu megjegyzéseiről, és ezzel megerősíti, hogy Izrael állt az akció mögött, valószínűleg egy újabb fejezete az Izraelt az elmúlt hetekben uraló belpolitikai csatározásoknak. Az izraeli média feltételezése szerint az izraeli katonai vezetés és a hírszerzés több tisztviselője, valamint Joáv Gallant akkori védelmi miniszter lehetett az, aki nem értett egyet a kormányfővel. A tárcavezetőt Netanjahu múlt kedden menesztette.
Mint ismert, szeptember 17-én több ezer robbanás érte a Hezbollah tagjait, célba véve a csipogóikat, majd egy nappal később a rádiótelefonjaikat. A robbanásokban legalább 37 ember életét vesztette, köztük több gyermek is, és mintegy 3 ezer ember sebesült meg. A libanoni egészségügyi hatóságok szerint sokan közülük civil járókelők voltak.
Izrael partnerként tekint Amerikára
A csipogóbombás támadásokkal kapcsolatos fejlemények akkor kerültek napvilágra, amikor Netanjahu arról számolt be, hogy az elmúlt napokban háromszor is beszélt Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel. A kormányfő szerint ezek nagyon jó és nagyon fontos beszélgetések voltak, amelyek célja az Izrael és az Egyesült Államok közötti szilárd szövetség megerősítése volt.
Egyetértünk az iráni fenyegetést illetően. Ugyanakkor látjuk az Izrael előtt álló nagyszerű lehetőségeket is a béke és a terjeszkedés terén, valamint más területeken egyaránt – számolt be róla Benjamin Netanjahu.
A miniszterelnök megszólalt a múlt heti hollandiai eseményekkel kapcsolatban is, amikor az Ajax Amszterdam és a Maccabi Tel-Aviv Európa Liga mérkőzése (5-0) után az izraeli futballszurkolók antiszemita gyalázkodásoknak és erőszaknak voltak kitéve.
Soha nem fogjuk megengedni, hogy a történelem borzalmai megismétlődjenek. Soha nem adjuk meg magunkat sem az antiszemitizmusnak, sem a terrorizmusnak – jelentette ki Netanjahu.
Izrael-szerte tömegtüntetéseket váltott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök döntése, hogy elbocsátja az országban népszerű Yoav Galant védelmi minisztert.
A BBC az írja, az utcára vonuló tüntetők közül többen Netanjahu lemondását, illetve azt követelték, hogy az új védelmi miniszter helyezze előtérbe a túszok kiszabadítását.
Még hónapokkal a háború 2023. októberi kezdete előtt Netanjahu politikai nézeteltérések miatt egyszer már kirúgta Gallantot, majd a nagy közfelháborodást követően visszavette. Most azt mondta, hogy „egy háború közepén teljes bizalomra van szükség a miniszterelnök és a védelmi miniszter között”.
A helyi média szerint néhány tüntető tüzeket gyújtott az Ayalon autópályán, és mindkét irányban akadályozták a forgalmat.
A közel-keleti konfliktus közepén menesztették Gallantot. Netanjahu szerint ugyanis az izraeli miniszterben már nem tudott megbízni.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a kölcsönös bizalom hiányára hivatkozva bejelenti, hogy elbocsátja Yoav Gallant védelmi minisztert, a Likud párton belüli régi riválisát.
A Times of Israel értesülései alapján Netanjahu cinikus módon, egy szűkszavú levélben közölte Gallanttal, hogy „az Ön hivatali ideje e levél kézhezvételétől számított 48 órán belül lejár”.
Sajnos, bár a háború első hónapjaiban nagyon gyümölcsöző volt a munka, az elmúlt hónapokban ez a bizalom megroppant köztem és a védelmi miniszter között – jelentette ki az izraeli miniszterelnök videoüzenetben.
Gallant helyére Izrael Katz külügyminiszter kerül. Katz helyére Gideon Sa’ar tárca nélküli miniszter kerül külügyminiszterként.
Azt állítja, hogy nem értettek egyet a háború irányításával kapcsolatban, és azzal vádolta Gallantot, hogy a kabinet döntéseivel ellentétes kijelentéseket és lépéseket tett.
Rivalizálás az izraeli kormányon belül
Netanjahu azzal is vádolja Gallantot, hogy közvetve segítette Izrael ellenségeit: „Sokszor próbáltam áthidalni ezeket a szakadékokat, de azok egyre szélesedtek” – mondja. „A nyilvánosság számára is elfogadhatatlan módon jutottak a nyilvánosság tudomására, és ami még ennél is rosszabb, az ellenség tudomására jutottak – ellenségeink élvezték ezt, és sok hasznot húztak belőle”.
A védelmi miniszterrel szembeni „hitválság” „nem teszi lehetővé a hadjárat megfelelő folytatását” – szögezte le a miniszterelnök.
Törökország és további 52 ország és két szervezet közös levélben fegyverszállítási embargót követel az ENSZ-től Izraellel szemben – jelentette be vasárnap a török külügyminiszter.
„Közös levelet írtunk, amelyben felszólítunk minden országot: szüntesse be fegyverek és lőszerek szállítását Izraelnek. A levelet, amelynek 54 aláírója van, november 1-jén adtuk át az ENSZ-nek” – mondta Hakan Fidan dzsibuti sajtótájékoztatóján, ahol a Törökország–Afrika Partnerség miniszteri értekezletén vett részt.
„Minden alkalommal el kell mondanunk, hogy fegyverek eladása Izraelnek annyit jelent, mint részt venni az általa elkövetett népirtásban” – tette hozzá Fidan, hangsúlyozva, hogy a levél Törökország kezdeményezésére született.
A levelet többek között Szaúd-Arábia, Brazília, Algéria, Kína, Irán és Oroszország, valamint két szervezet, az Arab Liga és az Iszlám Együttműködés Szervezete írta alá.
Október közepén Recep Tayyip Erdogan török elnök felszólította a világszervezetet, hogy rendeljen el fegyverembargót Izraellel szemben, ami szerinte „hatékony megoldás” lenne a gázai övezeti konfliktus lezárásához.
A humanitárius segítségnyújtás még nehezebbé válik a fegyveres konfliktus sújtotta közel-keleti térségben, mivel az izraeli parlament, a kneszet hétfő este elfogadta az ENSZ palesztinokat támogató segélyszervezetének (UNRWA) izraeli működését betiltó törvényt.
Philippe Lazzarini, az UNRWA vezetője szerint a szervezet működésének betiltása Izrael területén „csak tovább súlyosbítja majd a palesztinok szenvedését, különösen a Gázai övezetben”. Az UNRWA ugyanis ezentúl nem működtethet képviseleti irodát, nem nyújthat semmilyen szolgáltatást és nem végezhet semmilyen tevékenységet sem közvetlenül, sem közvetve Izrael területén.
A törvényt nyugati és arab országok nemzetközi tiltakozása ellenére szavazták meg második és harmadik olvasatban anélkül, hogy meghatároztak volna alternatívát a palesztinok további segélyezéséhez. A segélyszervezetet a kelet-jeruzsálemi Suafat menekülttáborban is betiltották, ahol köztisztasági, oktatási, egészségügyi és más szolgáltatásokat nyújtott.
Szembe megy a nemzetközi joggal
Az Euronews azt írja, hogy a törvény az izraeli bankok számára is megnehezíti az együttműködést a segélyszervezettel, amelynek vezetői attól tartanak, hogy a fizetések átutalásának és a beszállítók kifizetésének gondja a szervezet összeomlását okozza Ciszjordániában és a Gázai övezetben, ugyanis ezt eddig az izraeli Bank Leumival végezték.
Az Európai Unió is „komoly aggodalmát” fejezte ki a jogszabály miatt, mondván, „szöges ellentétben áll a nemzetközi joggal és az alapvető emberiességi elvekkel”. Ugyanígy reagált az Egyesült Államok külügyminisztériuma is, majd Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és más országok külügyminiszterei vasárnap közös nyilatkozatot adtak ki az UNRWA elleni törvényjavaslatokkal szemben.
A szivárgás túl sok konkrétumot tartalmaz az azonnali támadáshoz. Izraelnek most alternatív megoldást kell találnia az iráni válaszcsapásra.
Izrael egy, az Egyesült Államokból származó, potenciálisan érzékeny katonai információk kiszivárgása miatt késlelteti az Irán elleni megtorló csapását. A szivárgás felfedte Izrael előrehaladott terveit, amelyekkel válaszolt volna arra a közel 200 iráni ballisztikus rakétára, amelyeket Irán lőtt ki Izrael ellen a hónap elején.
Egy Irán-párti Telegram-csatornán publikált titkos dokumentum egy jelentés volt, ami egy amerikai kiértékelés volt Izrael támadására műholdas képek és más hírszerzési információk alapján. A dokumentumban utaltak a Golden Horizon és a Rocks nevű izraeli ballisztikus rakétákra is.
Izrael attól tart, hogy a szivárgás segíthet Iránnak előre jelezni támadási mintáikat, ezért egy alternatív terv kidolgozására kényszerültek, mely különlegesen kényes stratégiát igényel a támadás megkezdése előtt. Egy hírszerzési forrás megerősíti, hogy a támadást a szivárgás késlelteti, bár a dokumentum nem említette az iráni célpontokat, az Egyesült Államok figyelmeztette Izraelt, hogy ne támadja meg Irán nukleáris infrastruktúráját vagy olajiparát – derül ki a The Times cikkéből.
Izrael mindenképpen vissza fog vágni Iránnak
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök biztosította az Egyesült Államokat, hogy a megtorlás katonai célpontokra fog összpontosítani. Izrael többször is kijelentette, hogy válaszolni fog Irán október 1-jei rakétatámadására. Az iszlám állam megtorlásként indított válaszcsapást, Izrael gázai és libanoni katonai műveletei, valamint a Hamász és a Hezbollah számos vezetőjének meggyilkolása miatt.
Az Iszlám Forradalmi Gárda és annak önkéntes Basij paramilitáris erői, amelyek a legfelsőbb vezető, Ali Hamenei rezsimjét támogatják – ők mind valószínű célpontok lehetnek.
Yoav Gallant izraeli védelmi miniszter a héten meglátogatta a Hatzerim légibázist, ahol azt mondta a pilótáknak: „miután megtámadjuk Iránt, mindenki meg fogja érteni, mit tettetek a felkészülés és kiképzés során”. Antony Blinken amerikai külügyminiszter az FBI által vizsgált szivárgás után utazott Izraelbe.
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter pontosabban meg nem határozott jogi és politikai lépésekre utasította minisztériumát Emmanuel Macron francia elnökkel szemben, mert nem engednek izraeli cégeket az Euronaval haditengerészeti fegyverkiállításra – jelentette be X-en a miniszter vasárnap.
A jövő hónapban Párizsban megnyíló fegyverkiállításon nem engedélyezték, hogy izraeli cégek bemutassák termékeiket, válaszul Izraelnek a gázai és libanoni háborúkban folytatott tevékenységére.
„Az izraeli cégek másodszori bojkottálása vagy számukra elfogadhatatlan feltételek előírása baráti országok között elfogadhatatlan antidemokratikus lépés, és felszólítom Macron francia elnököt, hogy ezeket teljesen vonassa vissza” – írta Kac.
„Izrael egyedül áll a gonoszság és a szélsőséges iszlám iráni tengelye elleni küzdelem élén, Franciaországnak és az egész szabad világnak ki kell állnia mellette, nem pedig fellépni vele szemben”– tette hozzá az izraeli külügyminiszter.
Múlt heti közleményében a francia kormány arról tájékoztatta Izraelt, hogy az izraeli delegációk nem állíthatnak standokat és nem mutathatnak be felszereléseket, noha részt vehetnek az Euronaval nevű, november 4-től 7-ig tartó párizsi fegyverkiállításon. A döntés hét izraeli vállalkozást érint.
Un nouveau malus pour un véhicule thermique sur deux: scandaleux?
📞 Pierre, concessionnaire automobile: "C'est tout simplement scandaleux. On se moque de tout le monde et on tape encore sur le français moyen qui a besoin de son automobile"#EstelleMidipic.twitter.com/9sKlNTxqI3
Az Egyesült Államok nem helyezi el Ukrajna közelében a THAAD közepes hatótávolságú rakétaelfogó rendszert orosz rakéták és drónok lelövésére, mint Izrael esetében, mert az orosz–ukrán háború és a közel-keleti háború más jellegű. Ezt a Pentagon helyettes szóvivője, Sabrina Singh jelentette ki.
Singh hangsúlyozta, hogy a védelmi minisztérium és az amerikai kormány továbbra is támogatja Izraelt és Ukrajnát védelmi szükségleteik kielégítésében.
„Ezek különböző háborúk, különböző régiók, és mások a kötelezettségek Izraellel és Ukrajnával szemben” – mondta Singh.
