Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán először látogat az Horvátországba egy csúcstalálkozó alkalmából – jelentette be Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a Glas Hrvatske horvát állami híroldal szerint.
Mint írták, Horvátország ad otthont az „Ukrajna–Délkelet-Európa” csúcstalálkozónak Dubrovnikban ezen a héten. A találkozót Zelenszkij és Plenkovic közösen szervezték, és várhatóan a régió országainak számos magas rangú tisztviselője, köztük államfők is részt vesznek rajta.
Vitás kérdések a háttérben Ukrajna támogatásával kapcsolatban
A dubrovniki csúcstalálkozót megelőzően a horvát kormány továbbította a parlamentnek a horvát fegyveres erők tagjainak a NATO Ukrajnát támogató tevékenységében való részvételéről szóló határozatot.
A javaslat előírja, hogy a tevékenységek nem ukrán területen folynának.
A kérdésben az elmúlt napokban újabb nézeteltérések alakultak ki Zoran Milanovic elnök és Andrej Plenkovic miniszterelnök között. Az elnök kijelentette, hogy nem fogja megengedni, hogy horvát katonákat vezényeljenek az Ukrajnát támogató NATO-missziókba, megjegyezve, hogy Horvátországnak nincs szüksége arra, hogy harmadik félként vegyen részt az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktusban, míg a miniszterelnök ragaszkodott ahhoz, hogy horvát katonákat nem fognak Ukrajnába vezényelni.
Az elnök álláspontja a kérdésben most azt jelenti, hogy a döntést a parlamentben hozzák meg. Ennek elfogadásához azonban kétharmados többségre lesz szükség. Marija Selak Raspudic független képviselő és elnökjelölt azt mondta, hogy a képviselőknek nincs elég információjuk ahhoz, hogy olyan döntést hozhassanak, amely Horvátország érdekeit szolgálná.
Sandra Bencic, a Mozemo párt parlamenti képviselője és elnökjelöltje a maga részéről megkérdőjelezte, hogy Horvátországnak bizonyos dolgokra vannak forrásai, másokra viszont nincsenek: „Nem értem azt a miniszterelnököt, aki egyszerre azzal érvel, hogy Horvátországnak hiányos a védelmi kapacitása, és ezért újra be kell vezetnie a kötelező katonai szolgálatot, de nincs probléma, amikor egyetlen összetevő, az Ukrajnának nyújtott segélyek kikényszerítéséről van szó. Különösen akkor, amikor annyi más terület van, ahol bőven van kapacitásunk, amellyel segítséget nyújthatnánk.” A segély Bencic szerint magában foglalná az aknamentesítésben való segítségnyújtást, a háborús bűnök üldözését, az áldozatok azonosítását és a menekültek segítését.
A Pentagon közlése szerint az Egyesült Államok külügyminisztériuma jóváhagyta, hogy Horvátország 390 millió dollár értékben vásároljon nagy mozgékonyságú tüzérségi rakétarendszereket (HIMARS), amelyeket Ukrajnában is használnak.
Mint írták, az értékesítés az Egyesült Államok külpolitikáját és nemzetbiztonságát támogatja azáltal, hogy javítja a NATO-szövetséges ország biztonságát, amely továbbra is fontos szerepet játszik az európai politikai stabilitásban és gazdasági fejlődésben.
Horvátország ezekkel az eszközökkel javítja a képességét a jelenlegi és jövőbeli fenyegetések elrettentésére és a koalíciós műveletek támogatására, valamint elősegíti az Egyesült Államokkal és más NATO-erőkkel való együttműködést.
Horvátország megkezdte a CAESAR önjáró tüzérségi rendszerek beszerzésének folyamatát, valamint amerikai HIMARS rakétarendszereket is szándékában áll vásárolni országa fegyveres erőinek modernizációja keretében – jelentette be Andrej Plenković horvát miniszterelnök a Storm hadművelet évfordulója alkalmából mondott beszédében, írja az Jevropejszka pravda.
A kormányfő megjegyezte, hogy a hadseregbe való beruházások folytatódnak, mert „tudjuk, mennyire fontos a biztonság”.
„Horvátország megkezdte a CAESAR 155 mm-es önjáró tarackok beszerzését. A terv előirányozza továbbá nagy teljesítményű amerikai HIMARS többszörös kilövésű rakétarendszerek, modern nyugati harckocsik beszerzését a horvát hadsereg számára, valamint – ami ebben az összefüggésben különösen fontos – a horvát haditengerészet modernizálását és felszerelését” – mondta Plenković.
Elmondása szerinte Horvátországnak képesnek kell lennie arra, hogy saját erőire támaszkodjon, valamint „erősítse és növelje nemzetközi pozícióját mind a NATO-n, mind az EU-n belül”.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Horvátország segíti Ukrajnát politikai, diplomáciai, technikai, humanitárius, gazdasági és katonai téren, és továbbra is minden támogatást megad.
Ezt Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök mondta a dubrovniki fórumon mondott beszédében – írja az Interfax-Ukrajna.
„Horvátország kormánya nevében szeretném még egyszer kifejezni támogatásomat Ukrajnának, az ukrán népnek, az elnöknek, az egész kormánynak, és köszönöm Kuleba miniszternek, hogy eljött ma Dubrovnikba” – mondta Plenkovich.
„Horvátország segíti Ukrajnát politikai, diplomáciai, technikai, humanitárius, gazdasági és katonai téren, és továbbra is minden támogatást megadunk. Különösen figyelembe véve a háborús bűnök kivizsgálásával, a humanitárius aknamentesítéssel kapcsolatos sajátos érdekeinket, amelyekkel 30 éve foglalkozunk, és amelyet csak 2026 márciusában fejezünk be” – tette hozzá Plenkovic.
Minden készen áll arra, hogy Horvátország 2025. január elsejétől bevezesse a sorkatonai szolgálatot, már csak politikai jóváhagyásra van szükség – jelentette be Ivan Anusic védelmi miniszter a horvát közszolgálati televíziónak nyilatkozva.
A tárcavezető kedden részt vett a Horvát Tábornoki Gyűlés ülésén, azt követően pedig a sajtónak úgy nyilatkozott: a kötelező sorkatonai szolgálatot két-három hónapra tervezik, de konkrét részleteket nem említett.
Hangsúlyozta, hogy nemrég 900 euróra emelték az önkéntes katonai szolgálatot teljesítők juttatásait, ami várhatóan a kötelező sorkatonai szolgálatot teljesítők számára is ugyanannyi marad.
A cél az, hogy minél több fiatal maradjon a védelmi rendszerben, a becslések szerint pedig évente 15 ezren vennének részt a képzésben – mondta.
Horvátországban 2008-ban törölték el a kötelező katonai szolgálatot, részben arra való tekintettel is, hogy akkori felmérések szerint a fiatalok csaknem 90 százaléka lelkiismereti okokra hivatkozva elutasította a fegyverviselést. Most az ő számukra is készülnek tervekkel – mutatott rá a tárcavezető.
Aki nem hajlandó fegyvert fogni, gereblyét és kapát vesz majd a kezébe, vagy zsákokat hord a gátakra árvíz elleni védelemre – mondta a miniszter, megjegyezve, hogy „fegyvert nem kell viselniük, de feladataikat és kötelezettségüket az állam felé teljesíteniük kell”.
Azok számára azonban, akik a civil szolgálatot választják, a szolgálati idő tovább fog tartani, és kevesebb lesz az engedmény is – jelezte.
Tomo Medved veteránügyi miniszter szerint a biztonsági kihívások most olyanok, hogy egyre több ország gondolkodik a világon, ezen belül Európában is a kötelező katonai szolgálat rendszerének visszaállításáról.
A Horvát Tábornoki Gyűlés a fiatalok önvédelemre való képzésének fontosságát is hangsúlyozta: az elsősegélynyújtástól kezdve, a természeti katasztrófákra, balesetekre és katasztrófákra való reagáláson keresztül a különböző formájú nem hagyományos fenyegetések és kihívások felismeréséig.
Andrej Plenkovic miniszterelnök idén februárban tett bejelentést arról, hogy a kormány felkérte Ivan Anusic védelmi minisztert, vizsgálja meg annak lehetőségét, milyen formában lehetne újra bevezetni a sorkatonai szolgálatot.
„Felelősen kell cselekednünk, és nem téli álmot aludnunk akkor, amikor válsággócok vannak mindenütt” – hangsúlyozta akkor Plenkovic, utalva Oroszország Ukrajna elleni agressziójára, az izraeli-palesztin konfliktusra, és arra, hogy Koszovóban az újabb feszültségek kis híján háborút idéztek elő.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök megerősítette részvételét a svájci békecsúcson – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán miniszterelnök a horvát kormányfővel folytatott megbeszélést követően.
Gratuláltam a miniszterelnöki kinevezéséhez, és köszönetet mondtam Horvátország Ukrajnának nyújtott folyamatos támogatásáért. Megköszöntem továbbá Plenkovic miniszterelnöknek, hogy megerősítette részvételét a svájci békecsúcson – írta Volodimir Zelenszkij.
A felek megvitatták továbbá, hogy Horvátország támogatja az Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdését, valamint a G7-ek Ukrajnát támogató vilniusi nyilatkozatához való csatlakozás lehetőségét.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
I had a lengthy and focused call with Hungary's @PM_ViktorOrban and invited him to the Peace Summit. Hungary’s position is important to us in terms of bringing peace closer and our shared regional security.
Zoran Milanovic horvát államfő pénteken kormányalakítási feladatot bízott Andrej Plenkovic eddigi ideiglenes miniszterelnökre, aki a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) április 17-i parlamenti választásokon elért relatív többségének vezetője – írja a horvát sajtó.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Plenkovic az X-en azt írta: 78 parlamenti képviselő aláírását gyűjtötte össze a kormányalakításhoz.
„Engem bíztak meg a horvát kormány megalakításával. A harmadik ciklusban is folytatjuk a munkát az előrejutás érdekében” – fogalmazott a politikus.
A horvát központi választási bizottság által, teljes feldolgozottság alapján közzétett adatok szerint a kormányzó HDZ a diaszpóra három képviselőjével együtt 61, a Szociáldemokrata Párt (SDP) irányította Igazság Folyói nevű választási koalíció pedig 42 mandátumot szerzett a 151 fős törvényhozásban.
A harmadik legtöbb mandátum a vukovári Ivan Penava polgármester vezette Haza Mozgalomnak (DP) jutott: ők 14 képviselői helyre tettek szert.
Átlépte még az ötszázalékos parlamentbe jutási küszöböt a szintén jobboldali Híd (Most)11 mandátummal, a fővárost vezető Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetség 10 mandátummal, az Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS) regionális párt és a Független Északi Platform 2-2 mandátummal, valamint a Fokus/Köztársaság párt egy mandátummal.
A nemzeti kisebbségeknek biztosított nyolc képviselői hely közül hármat a szerb, egyet a magyar, egyet az olasz, egyet pedig a cseh és szlovák kisebbség közös képviselője tölt be, az összes többi nemzetiséget ketten képviselik az új összetételű parlamentben.
A HDZ a DP-vel lépett koalícióra, amellyel együtt 73 képviselője van a 151 fős parlamentben. Utóbbi párt két megválasztott képviselője nem adta aláírását a HDZ-vezette kormány megalakulásához.
A helyi sajtó jelentése szerint a kétpárti koalíciót aláírásával támogatta még Vesna Vucemilovic, a Híd listáján megválasztott képviselő –aki időközben lemondott minden tisztségéről a pártban –, valamint négy kisebbségi képviselő is.
Az államfő még a múlt héten kijelentette: nem fog konzultációkat tartani a kormányalakításról, annak ad mandátumot, aki fel tudja mutatni a szükséges 76 támogatói aláírást.
Plenkovic pénteken nyújtotta át a dokumentumot az államfőnek az elnöki hivatalban, a találkozó mindössze tíz percig tartott. Sem ő, sem az elnök nem nyilatkozott a sajtónak az esemény után. A kijelölt miniszterelnöknek harminc nap áll rendelkezésére, hogy kormányt alakítson.
A horvát államfő május 16-ára hívta össze a parlament alakuló ülését.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Népszavazás kiírását kezdeményezte csütörtökön a horvátországi Híd (Most) párt, a referendummal korlátozná a kisebbségi képviselők jogait annak érdekében, hogy a jövőben ne szavazhassanak a kormányalakításról és a költségvetésről.
A kezdeményezés oka, hogy akadályokba ütközik az április 17-i választások nyomán az új jobboldali kormány megalakulása az egyik lehetséges koalíciós társ, a Haza Mozgalom (DP) párt és a kisebbségi képviselők közötti ellentét miatt.
Bozo Petrov, a Híd elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: abban érdekeltek, hogy mielőbb létrejöjjön egy parlamenti többség, amely azután megváltoztatná a választási törvényt. Ebben korlátoznák a kisebbségi képviselők jogait, hogy a jövőben ne tudjanak dönteni a kormányalakításáról.
Felszólította a Haza Mozgalmat, hogy álljon melléjük ebben a kérdésben. A Haza Mozgalom ugyanis éppen a szerb kisebbségi képviselők miatt nem akar koalícióra lépni a jobboldali Horvát Demokratikus Közöséggel (HDZ), amely csak relatív többséget szerzett az április 17-i parlamenti választásokon, és így egyelőre nem tud kormányt alakítani.
Robert Podolnjak alkotmányjogász és egyben a Híd párt tagja elmondta: a javaslat szerint a kisebbségi képviselők nem szavazhatnának arról, ki alakítson kormányt, és a költségvetésről sem dönthetnének. Ugyanakkor vétójogot kapnának olyan kérdésekben, amelyek a kisebbségek jogait érintik, és amelyeket a parlament csak háromnegyedes többséggel szavazhatna meg – tette hozzá.
A tervezetet még tíz évvel ezelőtt, Ivo Josipovic államfő ideje alatt dolgozták ki alkotmányjogászok. A kisebbségi képviselők státuszának szabályozásáról alkotmányozó népszavazáson döntenének a választópolgárok, amelyet a parlament írna ki.
„Tisztában vagyunk vele, hogy a választások utáni kormányalakítási folyamat rendkívül átpolitizált, különösen amiatt, hogy a nemzeti kisebbségek képviselői potenciálisan részt vehetnek a kormány és a parlamenti többség kialakításában” – hangsúlyozta az alkotmányjogász, megjegyezve: az, hogy a kisebbségi képviselők a mérleg nyelvei lehetnek egy többség létrehozásában, számukra sem jó megoldás.
Rámutatott, hogy a kisebbségi képviselőknek garantált helyük van a parlamentben, akár egyetlen szavazattal is mandátumot szerezhetnek.
A két héttel ezelőtt tartott parlamenti választásokon az eddig kormányzó HDZ a diaszpóra három képviselőjével együtt 61, a Szociáldemokrata Párt (SDP) irányította Igazság Folyói nevű koalíció pedig 42 mandátumot szerzett a 151 fős törvényhozásban.
A harmadik legtöbb mandátum a vukovári Ivan Penava polgármester vezette jobboldali Haza Mozgalomnak jutott: ők 14 képviselői helyre tettek szert.
Átlépi még az ötszázalékos parlamentbe jutási küszöböt a szintén jobboldali Híd 11 mandátummal, a fővárost vezető Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetség 10 mandátummal, az Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS) regionális párt, illetve a Független Északi Platform 2-2 mandátummal, valamint a Fokus/Köztársaság párt 1 mandátummal.
A nemzeti kisebbségeknek biztosított 8 képviselői hely közül 3-at a szerb, egyet-egyet a magyar, az olasz, valamint a cseh és szlovák képviselő tölt be, az összes többi nemzetiséget pedig ketten képviselik az új összetételű parlamentben.
A koalíciós tárgyalások során kiderült, hogy a HDZ-t támogatják a kisebbségek, de a Haza Mozgalom nem akar koalícióra lépni a Független Szerb Demokrata Párttal (SDSS). Az SDP-nek – koalíciós partnereivel együtt – szintén nincs meg a többsége. Legrosszabb forgatókönyvként az új választások kiírását említik a szakértők.
A parlament alakuló ülését legkésőbb május 19-ig kell összehívnia Zoran Milanovic államfőnek, aki szerdán kijelentette: nem fog konzultációkat tartani a kormányalakításról, annak ad mandátumot, aki fel tudja mutatni a szükséges 76 támogatói aláírást.
A parlament akkor tud megalakulni, ha a többség meg tud egyezni a házelnök személyéről, a nemzetgyűlés pedig ebben az esetben a kormány nélkül is törvényt tudna módosítani.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Miroslav Separovic, a horvát alkotmánybíróság elnöke kijelentette, hogy Zoran Milanovic államfő az alkotmánybíróság március 18-i döntését sértette meg a választási kampány során tett nyilatkozataival és viselkedésével. A döntés értelmében Milanovic nem vehetett volna részt a parlamenti választásokon sem, és nem lehet részese semmilyen politikai párt tevékenységének. Ezért nem vehet részt a leendő kormány megalakításában, és nem jelölhető miniszterelnöknek vagy kormányfőnek.
Hozzátette: az államfő részvétele a választásokon bármilyen minőségben összeegyeztethetetlen az alkotmányos renddel és az elnöki hatáskörrel.
A mostani döntésével az alkotmánybíróság felhívta a figyelmet arra, hogy a választási eljárás mindig a valódi politikai demokrácia iránti elkötelezettség legfontosabb próbája, amely az alkotmányban testesül meg.
„Milanovic a teljes választási kampány során az alkotmánnyal ellentétes magatartást tanúsított, és megkérdőjelezte a jogállamiságot és a demokratikus többpártrendszert, mint az alkotmány legfőbb értékét” – állapította meg a testület.
Az alkotmánybíróság tehát a választások alkotmányosságának és törvényességének ellenőrzése során fennálló alkotmányos jogköréből, valamint az alkotmány őreként fennálló általános felügyeleti jogköréből kiindulva megállapította: a köztársasági elnök nyilatkozatai és magatartása, illetve, hogy korábban, a 2024. március 18-i figyelmeztetésnek megfelelően nem mondott le köztársasági elnöki tisztségéről, olyan helyzetbe hozta saját magát, miszerint nem kaphat kormányalakítási mandátumot, és nem lehet kormányfő – olvasható az alkotmánybíróság határozatában.
A döntés mellett kilenc alkotmánybíró szavazott, hárman ellene voltak, egy bíró pedig nem vet részt a pénteki ülésen.
Milanovic az alkotmánybíróság márciusi döntése után a többi között gengsztereknek nevezte az alkotmánybíróság tagjait, akik – mint mondta – a HDZ szolgálatában állnak, és akikkel a választások után le fognak számolni.
A parlamenti választások kampányában többször is elmondta, hogy miniszterelnök lesz, még arról is beszélt, kiket látna szívesen az általa vezetett kormányban.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Miroslav Separovic, a horvát alkotmánybíróság elnöke kijelentette, hogy Zoran Milanovic államfő az alkotmánybíróság március 18-i döntését sértette meg a választási kampány során tett nyilatkozataival és viselkedésével. A döntés értelmében Milanovi...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1713603000
[modified] => 1713557885
)
[title] => Horvátországban az alkotmánybíróság megtíltotta Zoran Milanovic államfőnek, hogy miniszterelnök vagy kormányfő legyen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=110404&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 110404
[uk] => 110409
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 38902
[image] => Array
(
[id] => 38902
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic.jpg
[original_lng] => 250064
[original_w] => 1280
[original_h] => 864
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic-300x203.jpg
[width] => 300
[height] => 203
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic-768x518.jpg
[width] => 768
[height] => 518
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic-1024x691.jpg
[width] => 1024
[height] => 691
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic.jpg
[width] => 1280
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic.jpg
[width] => 1280
[height] => 864
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic.jpg
[width] => 1280
[height] => 864
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1713547086:5
[_thumbnail_id] => 38902
[_edit_last] => 5
[views_count] => 739
[_oembed_12fe5fa792aad60e7809aed48849325f] =>
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
