Az elmúlt hetekben az amerikai hadsereg több tucat kereskedelmi hajó áthaladását koordinálta a Hormuzi-szoroson, annak ellenére, hogy a tengeri útvonal továbbra is veszélyes az iráni tevékenység miatt – írta a The New York Times meg nem nevezett amerikai tisztviselőkre hivatkozva.
Az egyik forrás adatai szerint az amerikai Központi Parancsnokság az elmúlt három hétben mintegy 70 kereskedelmi hajót kísért a szoroson keresztül, be- és kifelé a Perzsa-öbölből.
Amerikai tisztviselők megjegyezték, számos hajó kikapcsolta a transzponderét, miközben a keskeny tengeri folyosón haladt ár, hogy elkerülje a regisztrálást.
A források nem határozták meg a hajók konkrét útvonalait vagy típusait, de a jelentések szerint legalább néhányuk nem közelítette meg az iráni partokat.
Washington hangsúlyozta, hogy az Irán partjai közelében engedély nélkül elhaladó hajók szinte elkerülhetetlenül drón- vagy rakétatámadásoknak vannak kitéve.
Az elemzők úgy vélik, hogy az USA által támogatott útvonalakat valószínűleg az ománi partokhoz közelebb fogják vezetni a kockázatok minimalizálása érdekében.
Összehasonlításképpen, mielőtt február végén amerikai-izraeli csapást mértek Iránra, naponta több mint 100 kereskedelmi hajó haladt át a szoroson. Most az USA által koordinált átkelések száma a becslések szerint átlagosan napi három hajó körül mozgott három héten keresztül, ami a forgalom jelentős fellendülésére utal.
Mindazonáltal a hajózási kockázatok továbbra is magasak.
Ugyanakkor az amerikai tisztviselők azt állítják, hogy az Iránból érkező fenyegetést néha eltúlozzák, és a hajóknak a szoroson való biztonságos áthaladást javasolják. Bár az ilyen támogatás ismert a hajózási körökben, az Egyesült Államok elismeri, hogy nem széles körben reklámozzák, nehogy felhívják Irán figyelmét az amerikai kíséret alatt haladó hajókra.
[type] => post [excerpt] => Az elmúlt hetekben az amerikai hadsereg több tucat kereskedelmi hajó áthaladását koordinálta a Hormuzi-szoroson, annak ellenére, hogy a tengeri útvonal továbbra is veszélyes az iráni tevékenység miatt. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1780400700 [modified] => 1780382976 ) [title] => NYT: az USA titokban 70 hajónak segített átkelni a Hormuzi-szoroson az elmúlt hetekben [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=188004&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 188004 [uk] => 187933 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 187934 [image] => Array ( [id] => 187934 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-3.png [original_lng] => 700624 [original_w] => 960 [original_h] => 500 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-3-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-3-300x156.png [width] => 300 [height] => 156 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-3-768x400.png [width] => 768 [height] => 400 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-3.png [width] => 960 [height] => 500 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-3.png [width] => 960 [height] => 500 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-3.png [width] => 960 [height] => 500 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-3.png [width] => 960 [height] => 500 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1780372177:12 [_thumbnail_id] => 187934 [_edit_last] => 12 [views_count] => 180 [_algolia_sync] => 925589691002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 2109553 [1] => 2109552 [2] => 2029536 [3] => 404 ) [tags_name] => Array ( [0] => átkelés [1] => hajók [2] => Hormuzi-szoros [3] => USA ) ) [1] => Array ( [id] => 187891 [content] =>
Donald Trump amerikai elnök módosításokat kért az Egyesült Államok és Irán között létrejött megállapodásban, amelynek célja az év elején kezdődött harcok lezárása – számolt be róla az Axios.
A módosítások a Hormuzi-szoroshoz és a magas dúsítású urán elszállításához kapcsolódnak – jelentette a CBS News. A Fehér Ház egyelőre nem reagált a megkeresésre. Mohammad Bagher Ghalibaf, Irán főtárgyalója vasárnap kijelentette, hogy Teherán csak akkor fogad el bármilyen megállapodást, ha az maradéktalanul garantálja az iráni jogokat. Az elnök és legfőbb tanácsadói pénteken egyeztettek, hogy végleges döntést hozzanak az Iránnal kötött tűzszünet meghosszabbításának kereteiről, a találkozó azonban anélkül ért véget, hogy egyértelműen meghatározták volna a következő lépéseket.
A megállapodás legfrissebb változata – amelyről elsőként az Axios számolt be szombaton – egy hatvan napos tűzszünetet, a Hormuzi-szoros újranyitását, valamint az iráni nukleáris programról szóló tárgyalások újraindításának kereteit is tartalmazza – írta a CBS.
Ha a diplomáciai egyeztetések eredményre vezetnek, a megállapodás az Iránnal szembeni szankciók részleges enyhítését is tartalmazhatja.
Ez lehetővé teheti Teherán számára, hogy több milliárd dollárnyi befagyasztott vagyonhoz férjen hozzá – közölte a CBS. Az egyeztetések célja egy olyan megállapodás kereteinek kialakítása, amely véget vethet a hónapok óta tartó háborúnak. Csütörtökön amerikai tisztviselők arról számoltak be, hogy a két ország megállapodott egy keretrendszerben – egy úgynevezett egyetértési megállapodásban –, amelynek hatályba lépéséhez Donald Trump és az iráni vezetés jóváhagyása is szükséges.
Az egyetlen garancia, amire szükségem van, az az, hogy nem lesznek atomfegyverek. Ebbe beleegyeztek, és ez nagyon érdekes volt – mondta Donald Trump menyének, Lara Trumpnak a Fox News csütörtöki műsorában adott interjúban. Az elnök azt is közölte, hogy nem sürgeti a megállapodás megkötését.
A pénteki, legfőbb tanácsadóival tartott helyzetelemző megbeszélés előtt Donald Trump arra utalt, hogy nyitott a megállapodás elfogadására.
Trump elnök csak olyan megállapodást fog elfogadni, amely az Egyesült Államok érdekeit szolgálja, és megfelel az általa meghatározott feltételeknek. Irán soha nem juthat atomfegyverhez – mondta egy fehér házi tisztviselő a találkozót követően. Donald Trump a pénteki helyzetelemző bizottsági ülésen több módosítást is kért a megállapodás tervezetéhez – jelentette az Axios.
Azóta pedig úgy tűnik, hogy az elnök további változtatásokat is szorgalmazott.
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter a hétvégén, szingapúri látogatásán arról beszélt, hogy amennyiben az Iránnal kötendő megállapodás nem felel meg az elnök elvárásainak, a légicsapások folytatódhatnak.
A rendelkezésünkre álló készletek erre bőven elegendőek, nemcsak a térségben, hanem világszerte is – mondta Hegseth.
A tengeri blokád feloldását helyezte kilátásba Donald Trump amerikai elnök pénteken, mielőtt egyeztetést kezdett fehér házi tanácsadóival az Iránnal előzetesen kitárgyalt megállapodás jóváhagyásáról.
Az elnök internetes közösségi oldalán megjelent bejegyzésében azt írta, hogy amerikai zárlat miatt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók elindulhatnak „hazafelé”, mert a blokádot feloldják. A bejegyzésben tényként említette, hogy a tavaly júniusi, iráni atomlétesítmények elleni légicsapásokban a föld alatt rekedt, magas fokon dúsított uránkészlet eltávolításához az Egyesült Államok technológiáját használják majd, szoros együttműködésben Iránnal, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) felügyelete mellett, majd a készletet megsemmisítik.
Donald Trump szavai szerint pénzügyi tranzakcióra egyelőre nem kerülhet sor Irán javára, ugyanakkor megjegyezte, hogy bizonyos „kevéssé fontos” kérdésekben egyetértés van.
Az elnök megismételte, hogy Iránnak bele kell egyeznie abba, hogy soha nem törekszik nukleáris fegyver és bomba birtoklására a jövőben, valamint abba, hogy a Hormuzi-szoros azonnal és minden akadályoztatás nélkül megnyílik, és Irán eltávolítja onnan a még ott található aknákat. Donald Trump szerint az amerikai erők korábban már számos víz alatti aknát robbantással megsemmisítettek, illetve eltávolítottak.
Csütörtökön amerikai illetékesek azt közölték, hogy az Irán által már elfogadott egyezség 60 napos időtartamra szól, amellyel meghosszabbítják a tűzszünetet.
Az egyetértési nyilatkozat formájában létrejövő megállapodás szerint annak időtartama alatt a Hormuzi-szoros forgalma minden korlátozás nélkül helyreáll, Iránnak pedig 30 napon belül kell minden, a vízi útvonalon telepített aknát eltávolítania.
Amerikai tisztségviselők csütörtöki közlései szerint az Egyesült Államok fokozatosan oldaná fel az iráni kikötőkre érvényben lévő blokádot, arányban a kereskedelmi hajózás helyreállításának mértékével. Emellett Washington mentesítheti Iránt bizonyos szankciók alól annak érdekében, hogy értékesíteni tudja a kitermelt kőolajat.
Végül nem történt meg vasárnap az amerikai–iráni megállapodás aláírása, annak részleteiről még folynak a tárgyalások. Donald Trump amerikai elnök állította, hogy a jelenlegi amerikai–iráni tárgyalások rendezett és konstruktív módon haladnak, de hangsúlyozta: a szankciók mindaddig érvényben maradnak, amíg nem születik megállapodás, azt nem hitelesítik, és nem írják alá.
„Az egyik legrosszabb megállapodás, amit országunk valaha kötött, az iráni atomalku volt, amit Barack Hussein Obama és az Obama-kormányzat tapasztalatlan amatőrjei terjesztettek elő és írtak alá” – írta Donald Trump vasárnap a Truth Social-oldalán.
„Ez egyenes utat jelentett Irán számára az atomfegyver kifejlesztéséhez. Teljesen más a helyzet azonban azzal a megállapodással, amelyről jelenleg a Trump-adminisztráció tárgyal Iránnal – sőt, éppen az ellenkezője igaz!” – állította az amerikai elnök.
A tárgyalások rendezett és konstruktív módon haladnak, és utasítottam képviselőimet, hogy ne siessék el a megállapodást, mert az idő nekünk dolgozik. A blokád teljes mértékben érvényben marad mindaddig, amíg a megállapodás létre nem jön, hitelesítésre nem kerül, és alá nem írják – szögezte le az Egyesült Államok elnöke.
Javuló amerikai–iráni kapcsolatot lát
„Mindkét félnek kell időt szánnia rá, és jól kell csinálnia. Nem lehet hibázni!” – emelte ki az amerikai elnök.
Iránnal való kapcsolatunk egyre professzionálisabbá és eredményesebbé válik. Meg kell azonban érteniük, hogy nem fejleszthetnek ki és nem szerezhetnek be nukleáris fegyvert vagy bombát – hangsúlyozta Donald Trump.
„Ezúton is szeretném megköszönni a Közel-Kelet valamennyi országának az eddigi támogatást és együttműködést, amely tovább erősödhet azzal, ha csatlakoznak a történelmi Ábrahám-megállapodás országaihoz, és ki tudja, talán az Iráni Iszlám Köztársaság is csatlakozni szeretne!” – zárta szavait az amerikai elnök.
Aláírást vártak, de késik a megállapodás
Donald Trump szombaton azután jelentett be jelentős előrelépést az iráni tárgyalások menetében, hogy telefonon tárgyalt Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar és Bahrein uralkodójával, valamint Egyiptom, Törökország és Pakisztán elnökével. Az elnök szombaton külön megbeszélést tartott az izraeli miniszterelnökkel, aki sajtóinformációk szerint megismételte: Izrael „fenntartja a cselekvési szabadságát a fenyegetésekkel szemben minden színtéren”, beleértve Libanont is.
A korábbi hírek arról szóltak, hogy a Fehér Ház reményei szerint még május 24-én, vasárnap aláírhatják az Irán és az Egyesült Államok közötti tűzszünet meghosszabbítását is tartalmazó szándéknyilatkozatot, és újabb lépéssel kerülhetnek közelebb egy végső megállapodáshoz.
A BBC egy magas rangú kormányzati tisztviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy vasárnap végül nem várható az amerikai–iráni megállapodás aláírása, a megállapodás részleteiről még folynak a tárgyalások. Egy másik tisztviselő azt nyilatkozta, hogy Irán elvileg elkötelezte magát a Hormuzi-szoros újranyitása és a dúsítotturán-készletének megsemmisítése mellett.
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyott egy frissített szankciós mechanizmust, amely korlátozásokat tesz lehetővé Irán a közel-keleti hajózási szabadságát veszélyeztető intézkedéseiben részt vevő személyekkel és szervezetekkel szemben – jelentette az Európai Unió Tanácsának sajtószolgálata.
A döntés a meglévő uniós szankciós keretrendszer kiterjesztéséről szól, amelyet korábban Irán az Ukrajna elleni háborúban Oroszországnak nyújtott katonai, valamint a közel-keleti és a vörös-tengeri térségben működő fegyveres csoportok támogatására válaszul alkalmaztak.
A módosított rendszer mostantól Irán azon intézkedéseire és politikáira is kiterjed, amelyek veszélyeztetik a hajózási szabadságot a régióban.
Brüsszel hangsúlyozta, hogy Irán a Hormuzi-szoros térségében végrehajtott intézkedései ellentétesek a nemzetközi joggal, és sértik a nemzetközi vízi utakon való áthaladáshoz és békés áthaladáshoz való jogot.
A szankciók a listán szereplő személyek és szervezetek számára az uniós tagállamok területére való belépés vagy az azon való áthaladás tilalmát tartalmazzák, valamint a vagyonuk befagyasztását írják elő. Ezenkívül az uniós állampolgároknak és vállalatoknak tilos pénzeszközöket, pénzügyi eszközöket vagy gazdasági erőforrásokat biztosítaniuk a szankciók hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek.
A döntés az uniós külügyminiszterek által április 21-én elért politikai megállapodás végrehajtása.
A grönlandi olajszállítás betölthetné a Hormuzi-szoros okozta energiahiányt – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök grönlandi különmegbízottja, Jeff Landry május 22-én, pénteken.
„Grönland jelenleg napi 2 millió hordó olajat exportálhatna. Gondoljanak csak bele, mit jelentene ez. Gondoljanak bele, mekkora nyomást venne le a Hormuzi-szorosról” – mondta.
Landry úgy véli, hogy Grönlandon az olaj kitermelése „körülbelül tíz hónapon belül” megkezdődhetne.
„Trump az egyetlen elnök az elmúlt 30-40 évben, akit valóban gondoskodik arról, hogy tegyen valamit, és Grönlandot feltegye a térképre” – mondta.
Mint isemeretes, a közel-keleti konfliktus gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost – egy létfontosságú tengeri útvonalat, amelyen keresztül a világ olaj- és cseppfolyósított földgázszükségletének körülbelül egyötöde halad át, ami aggodalmat kelt az esetleges szállítási zavarok miatt.
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
Kirill Dmitrijev, orosz elnöki különmegbízott a közösségi médiában adott helyzetértékelést.
Megszólalt Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legfontosabb embere az Irán és az Egyesült Államok közötti béketárgyalásokkal kapcsolatban: A világnak békére van szüksége, hogy elkerülje [egy] katasztrofális, visszafordíthatatlan összeomlást – jelentette ki.
Kiemelte, hogy a Teherán és Washington közötti 60 napos fegyverszünet meghosszabbítása lehetőséget adhat az eszkaláció elkerülésének. A hírek szerint a két hatalom nagyon közel került egy megállapodáshoz. A felek jelenleg a részleteket dolgozzák ki, hamarosan pedig be is jelenthetik a paktumot. Egyelőre kevés konkrétum ismert, de szó lesz az iráni nukleáris programról, a Hormuzi-szoros újranyitásáról, valamint az iszlamista rezsim ellen bevetetett amerikai szankciók jövőjéről.
Arról nem nyilatkozott, hogy az Ukrajna ellen indított háborúban mit gondol a békéről.
A G7 országok pénzügyminiszterei Párizsban tartandó találkozójukon elsősorban az Oroszország Ukrajna elleni háborúját, az iráni helyzetet, valamint a Hormuzi-szoros körüli feszültségeket vitatják meg.
A megbeszélések egyik fő témája a Hormuzi-szoros mielőbbi megnyitása lesz, miután Irán korábban lezárta a tengeri útvonalat az Egyesült Államok és Izrael közös támadásaira válaszul.
Az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent közölte, hogy felszólítja partnereit az Irán elleni szankciók szigorú betartására, hogy megakadályozzák Teherán „háborús gépezetének” finanszírozását.
Hozzátette azt is, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti legutóbbi diplomáciai látogatás, amelyet Donald Trump vezetett, „nagyon sikeres” volt.
A G7 csoport tagjai Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió képviselői.
Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter pénteken az újságíróknak kijelentette, hogy Teherán „nem bízik” az Egyesült Államokban, és csak akkor érdeklik a Washingtonnal való tárgyalások, ha azok komolyak, írta a Reuters, tájékoztatott a Jevropejszka Pravda.
Araghcsi közölte, hogy minden hajó áthaladhat a Hormuzi-szoroson, „kivéve azon országokét, amelyek háborúban állnak Teheránnal”.
Hangsúlyozta, hogy az áthaladni kívánó hajóknak ezt össze kell hangolniuk a haditengerészetükkel.
Az iráni külügyminiszter azt is megjegyezte, hogy az „ellentmondó jelek” miatt az ország kételkedik az amerikaiak valódi szándékaiban a tárgyalásokkal kapcsolatban.
„Pakisztán közvetítési folyamata nem omlott össze, de nehéz helyzetben van. Irán megpróbálja betartani a tűzszünetet, hogy esélyt adjon a diplomáciának, de készen áll arra is, hogy visszatérjen a harcokhoz” – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy az áthaladni kívánó hajóknak ezt össze kell hangolniuk a haditengerészetükkel.
Az iráni külügyminiszter azt is megjegyezte, hogy az „ellentmondó jelek” miatt az ország kételkedik az amerikaiak valódi szándékaiban a tárgyalásokkal kapcsolatban.
„Pakisztán közvetítési folyamata nem vallott kudarcot, de nehéz helyzetben van. Irán megpróbálja betartani a tűzszünetet, hogy esélyt adjon a diplomáciának, de készen áll arra is, hogy visszatérjen a harcokhoz” – tette hozzá.
Jelentős mennyiségű hadfelszerelést, köztük drónelhárító és aknamentesítő eszközöket, valamint harci repülőgépeket telepít a brit kormány az Irán által zárva tartott Hormuzi-szoros térségébe.
A londoni védelmi minisztérium keddi tájékoztatása szerint védelmi jellegű intézkedésről van szó, amelynek célja a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosítása, és a művelet „akkor kezdődik, amikor a körülmények ezt lehetővé teszik”.
John Healey brit védelmi miniszter, aki kedden negyven ország védelmi minisztereivel tartott virtuális egyeztetést, közölte: a brit kontingensben önállóan működő aknamentesítő eszközök, ellenséges támadóeszközök észlelésére és elhárítására alkalmas nagy sebességű vízi drónok és Typhoon harci repülőgépek szerepelnek.
A brit királyi haditengerészet Dragon nevű, Type 45 típusjelű rombolója már el is indult a térségbe. A londoni védelmi tárca keddi tájékoztatása szerint a hadihajó drónelhárító eszközei közé tartozik a Sea Viper típusú rakétarendszer, amely nem egészen tíz másodperc alatt nyolc rakétát tud indítani, és egyszerre 16 rakéta irányítására képes.
A minisztérium ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a többnemzetiségű erő keretében kivonuló brit kontingens a többi résztvevő alakulathoz hasonlóan „szigorúan csak védelmi feladatokat” lát majd el, és a telepítés célja a Hormuzi-szoros biztonságába vetett bizalom helyreállítása a víziutat használó kereskedelmi hajók számára.
Keir Starmer brit miniszterelnök az utóbbi hetekben többször is leszögezte, hogy Nagy-Britannia „nem hagyja magát belerángatni” az iráni háborúba.
Starmer nem egyszer megkérdőjelezte az amerikai-izraeli hadműveletek jogi megalapozottságát is.
Emiatt London komoly diplomáciai konfliktusba keveredett az Egyesült Államokkal, és Donald Trump amerikai elnök többször is éles hangú, személyre szóló bírálatokkal illette a munkáspárti brit miniszterelnököt.
A Hormuzi-szoros a világ legforgalmasabb tengeri kereskedelmi útvonala, amelyen a globális nyersolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállítmányok 20 százaléka halad át.
A víziutat az Irán elleni amerikai és izraeli hadműveletek kezdete óta a teheráni rezsim gyakorlatilag zárva tartja, és emiatt a háború előtti 73 dollár körüli szintekről jóval 100 dollár fölé emelkedett a globális alaptípusnak tekintett Brent nyersolaj hordónkénti világpiaci ára.
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
“We have mutually agreed that, while the Blockade will remain in full force and effect, Project Freedom (The Movement of Ships through the Strait of Hormuz) will be paused for a short period of time to see whether or not the Agreement can be finalized and signed…” - President… pic.twitter.com/R9SlC4w68g
