A magyarság ügye kiemelt jelentőségű a magyar kormány számára annak ellenére, hogy nincs a nemzetpolitikának külön államtitkára – jelentette ki Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter pénteken a felvidéki Gombaszögön, a helyi kempingben folyó hagyományos nyári tábor egyik panelbeszélgetésén.
A miniszter a felvidéki magyar fiatalok legnagyobb nyári rendezvényén számos időszerű témáról beszélt, köztük az állami támogatások átvilágításáról, ezen belül a határon túli magyar közösségek támogatásáról és ennek várható változásáról. Minden létező támogatással kapcsolatban az átláthatóság bevezetését és a politikai célú befolyásolás megszüntetését hangsúlyozta.
Tarr Zoltán az előző kormányzat által kifizetett támogatások átvilágításával kapcsolatban elmondta: minden területen öt évre visszamenően, a határon túli támogatások tekintetében pedig 10 évre visszamenőleg végzik el az átvilágítást, mert a határon túli magyar közösségeknek és a magyar adófizetőknek egyaránt joguk van tudni, mire használták fel ezeket a pénzeket.
Az előző kormány közpénzt használt saját politikai céljainak megvalósítására, a társadalom, a közösségek megosztására Magyarországon belül, a határon túli magyar közösségekben és más országokban is – jelentette ki. Utóbbira példaként felhozta, hogy állami pénzzel támogattak spanyol, nagy-britanniai és egyéb országokban működő pártokat közösségek megosztása céljával.
A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kiemelte: feladatuknak tartják, hogy felderítsék ezeknek a közpénzeknek az útját, hogy miként költötték el őket, és hogy ennek volt-e haszna a helyi közösség számára. Kérdésre válaszolva rámutatott: az átvilágítás lehetőségei minden ország tekintetében mások, és a módszerek kidolgozása folyamatban van.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a határon túli magyar közösségek, szervezeteik és a magyar kormány közti kapcsolattartás módjáról széleskörű párbeszédre van szükség. „Beszélgetni kell, és nem csak azokkal, akik ráültek a beszélgetőcsatornákra” – fogalmazott. Úgy vélekedett: jól használható fórum lehet a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) is, amennyiben sikerül azt ismét megtölteni tartalommal.
El kell kerülni az úgynevezett ingaeffektust, vagyis azt, hogy csak az egyik oldalon lévőkkel folyjon párbeszéd, ehelyett egyfajta középutat kell választani – jelentette ki.
„Nekünk az nem lehet szempont, hogy ugyanazt csináljuk, mint a Fidesz–KDNP, amely azt mondta, hogy aki nincs velünk, az nincs” – fogalmazott Tarr Zoltán. Hozzátette: a hegemóniának véget kell vetni, és mindenkit értékei és cselekedetei alapján kell megítélni.
A külhoni magyar közösségeknek szánt támogatásokkal kapcsolatban a miniszter elmondta: jelentős változások készülnek. Kifejtette: a támogatáspolitika átalakításával két célt követnek. Egyrészt meg akarják szüntetni a politikai befolyásolást, vagyis – mint fogalmazott – „a magyar állam pénze ne szolgálhasson pártpolitikai célokat”, illetve magát a pályázati rendszert is egyszerűbbé akarják tenni.
Tarr Zoltán hangsúlyozta: semmilyen módon nem tervezik a külhoni oktatási kulturális intézmények támogatásának megvonását, csak az átláthatóságot akarják megteremteni, és javítani a támogatás célirányosságát – mivel mint mondta – azt látták, hogy időnként olyan segítséget is kaptak határon túli közösségek, amelyet nem kértek.
A sporttámogatásokkal kapcsolatban azt mondta: ezeknek az átgondolása csak most kezdődött el, és hatékonyságuk érdekében hozzájuk fognak nyúlni, de nem szüntetik meg őket.
Az állami támogatásban részesülő külhoni magyar média kapcsán Tarr Zoltán azt mondta: az átvilágítás ott is meglesz, végig fogják gondolni, hogy miképpen lehet átláthatóvá tenni ezeknek a médiáknak a működését, és megvalósítani azt, hogy semmiképpen ne a politikai befolyásolás célját szolgálják. Támogatások lesznek, automatizmusok nem – jelentette ki a miniszter.
A külhoni magyar közösségek politikai képviselete kapcsán hangsúlyozta önrendelkezési joguk tiszteletben tartását, nevezetesen: nem akarják befolyásolni, hogy kiket válasszanak meg képviselőiknek. Kijelentette: a magyar kormány nem fog anyagi támogatást nyújtani külföldi politikai szervezeteknek, ugyanakkor továbbra is felelősséget érez ezen közösségek iránt.
Kollai Istvánt nevezték ki a határon túli magyarokért felelős helyettes államtitkárrá a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumban. A történész és társadalomkutató korábban a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatójaként dolgozott. – számolt be a Kárpátalja hetilap a Transtelexre hivatkozva.
Új tisztségében Heidl György államtitkár irányítása alatt, a Tarr Zoltán vezette tárcánál kezdi meg munkáját. Feladata a határon túli magyar közösségeket érintő ügyek koordinálása és a kapcsolódó szakpolitikai feladatok ellátása lesz.
Kollai István (1980) az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem szakán, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem európai integráció és világgazdasági alkalmazkodás szakán szerzett diplomát. PhD-fokozatát 2014-ben szerezte meg a Corvinus Egyetemen.
Gyakorlati régiós és intézményvezetői tapasztalatait 2010 és 2015 között a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatójaként szerezte. Ezt követően tért vissza az akadémiai szférába, ahol a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusaként a Globális Tanulmányok Intézet Világgazdasági Tanszékén tanított. Multidiszciplináris társadalomkutatóként kutatási és oktatási területei közé tartoznak a Kárpát-medencei interetnikus kapcsolatok, a kulturális konfliktusok, a nemzeti kultúrák távolodása, valamint az emlékezetpolitika és a szlovák–magyar kapcsolatok alakulása.
A civil szférában a közép-európai párbeszédet és kutatásokat támogató Terra Recognita Alapítvány egyik alapító tagja és koordinátora. E minőségében a szlovák–magyar párbeszéd előmozdításáért 2012-ben megkapta a magyar és a szlovák külügyminisztérium közös Jószomszédság és Megértés Díját.
Szakmai hátteréhez kapcsolódik, hogy az elmúlt időszakban szakértőként segítette a Tisza Párt európai parlamenti frakcióját a Beneš-dekrétumok utóéletével kapcsolatos nemzetközi, jogállami és emberi jogi szempontú kommunikáció kidolgozásában.
Kinevezése kapcsán megfogalmazott szakmai célja, hogy minden határon túli régióval közvetlen kapcsolatot alakítson ki, és a támogatáspolitikai döntéshozatalt függetlenítse a politikai vagy gazdasági lobbicsoportoktól.
Elindultak a támogatások a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül a határon túli és a nemzetiségi szervezetek felé – írta a magyarországi társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden este a Facebook-oldalán.
Tarr Zoltán a bejegyzésében úgy fogalmazott: „a bukott kormány a számukra kedves szervezetek kifizetését még a választások előtt rendezte, de látványos, hogy politikai alapon priorizálták a kifizetések sorrendjét”.
Mint írta, a támogatások ügyének rendezését a Tisza-kormány megalakulása után azonnal napirendre vették, az utalások két hete elindultak a korábban meghozott döntések alapján érintett szervezetek felé, „mostanra pedig több helyre meg is érkeztek ezek a pénzek” – részletezte az MTI.
„A határon túliak helyzete és a nemzetiségi kérdések kiemelten fontosak, nem lehetnek politikai játszmák alapjai” – emelte ki a tárcavezető. Hozzátette, a szükségszerű, átvilágított kifizetések elindítása fontos lépés ennek tisztázása felé.
Tarr Zoltán arra is kitért, hogy ezzel párhuzamosan öt évre visszamenőleg elkezdték kivizsgálni a Bethlen Gábor Alapítvány működését és korábbi döntéseit. Hozzáfűzte: „kormányunk a politikamentes, átlátható támogatási rendszer építésében és működésében hisz”.
A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a külhoni magyar közösségek mind meg tudjanak maradni a szülőföldjükön – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának meghallgatásán mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a magyar külpolitika szíve közepe a nemzetpolitika, ami természetes, miután a sors úgy hozta, hogy Magyarország határai mára nem esnek egybe a nemzet határaival.
„És ebben a helyzetben a magyar külpolitikának az a kutya kötelessége, hogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy a határainkon túl élő nemzeti közösségeink mind, egytől egyig meg tudjanak maradni a szülőföldjükön” – szögezte le.
Majd kiemelte, hogy ez három dolgot jelent: a kisebbségi jogok maradéktalan érvényesülését, annak a biztosítását, hogy akadálytalan legyen a kapcsolattartás a külhoni közösségek és az anyaország között, illetve a határon túli magyarok folyamatos gazdasági megerősítését.
„Ezért is teszünk sok-sok erőfeszítést annak érdekében, hogy a szomszédos országokkal a kapcsolataink egyre jobbak legyenek, mivel én azt látom, hogy a lakóhely szerinti országgal való kapcsolat minősége alapvetően meghatározza a magyar nemzeti közösség életkörülményeit” – tudatta.
„Összességében azt tudom elmondani, hogy a szomszédos országokkal való kapcsolataink az idei évben most jobbak, mint az esztendő elején voltak” – tette hozzá.
„Egyesével ez nem mondható el mindegyikről sajnos, de összességében, én azt gondolom, hogy ez egy reális helyzetértékelés” – folytatta.
Szijjártó Péter ezután arról számolt be, hogy az idei év végéig a kormány 61 303 vállalkozást támogatott annak érdekében, hogy a szomszédos államok magyarlakta területein beruházások jöjjenek létre. Ez a program 2014 óta körülbelül 222,1 milliárd forint költségvetési forrás felhasználását jelentette, aminek nyomán 431,6 milliárd forintnyi beruházás valósult és valósul meg.
Ennek kapcsán „win-win-win szituációt” emlegetett, aláhúzva, hogy ezek a beruházások Magyarország, a magyar nemzeti közösségek és az adott ország érdekeit is szolgálják.
„A Vajdaság területén az esztendő végéig összességében 2014 óta 15 332 pályázatot fogunk támogatni és támogattunk (…) Kárpátalján ez a szám 34 466 lesz. Erdélyben 6084, Felvidéken 3837, a Muravidéken 671, a Drávaszögben pedig 913” – sorolta.
Majd rátért az anyaországgal való akadálymentes kapcsolattartás kérdésére, és meghatározó lépésnek nevezte a szomszédos országok csatlakozását a schengeni övezethez, illetve üdvözölte, hogy 2010 óta már harmincöt új határátkelőhelyet adtak át, közöttük több hidat is, 2026-ig pedig további tíz fog nyílni.
Kiemelte, hogy a következő években jelentős közúti és vasúti fejlesztésekre kerül sor Magyarország és Szlovákia között, valamint újabb határátkelő épül a magyarországi Nagyhódos és az ukrajnai Nagypalád között is.
Tájékoztatása szerint Romániával nyáron aláírásra került a megállapodás a Kübekháza és Óbéba közötti határátkelőhely létrehozásáról, valamint a Szeged és Temesvár közötti vasútvonal tervezéséről is. Arra a „teljesen faramuci helyzetre” is kitért, hogy van tíz olyan határátkelő is a két ország között, amelyek addig csak szombatonként lehetnek nyitva, amíg Románia nem lesz tagja a schengeni zónának, amit a magyar kormány ezért is erősen támogat.
A miniszter rámutatott, hogy a Magyarország és Szerbia közötti határszakaszon a legfontosabb feladat a mai méltatlan állapotok megszüntetése, ezért a cél Európa legnagyobb és legmodernebb átkelőjének megépítése.
Ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy a szomszédos országok közül a legtöbb jogot, a legtisztességesebb eljárást és hozzáállást a vajdasági magyarság kapja a szerb kormánytól.
Ezt követően úgy folytatta, hogy Horvátországgal két új útkapcsolat létrehozásáról állapodtak meg, az egyik Sároknál, a másik Zákánynál lesz, s reményét fejezte ki, hogy ezek mielőbb meg fognak valósulni.
Kifejtette, hogy miután a szlovén kormány is úgy döntött, elindulhatnak az első közös programok a magyar–szlovén határon átnyúló fejlesztési alap keretében, amelynek felállításáról már két és fél éve született megegyezés.
Végül érintette a határon túli magyarok számára elérhető széles körű ösztöndíjprogramokat is, továbbá aláhúzta, hogy a külföldi magyar emlékek megőrzésére, kulturális programokra az elmúlt években több százmillió forintnyi támogatást biztosított a kormány.
[type] => post
[excerpt] => A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a külhoni magyar közösségek mind meg tudjanak maradni a szülőföldjükön – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1730198640
[modified] => 1730154908
)
[title] => A magyar kormány elősegíti a külhoni magyar közösségek megmaradását
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=130851&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 130851
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 130852
[image] => Array
(
[id] => 130852
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/szijjarto-peter.jpg
[original_lng] => 83700
[original_w] => 1347
[original_h] => 758
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/szijjarto-peter-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/szijjarto-peter-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/szijjarto-peter-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/szijjarto-peter-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/szijjarto-peter.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/szijjarto-peter.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/szijjarto-peter.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1730147709:12
[_thumbnail_id] => 130852
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2199
[_oembed_e98f0a74e699d4b417f67b388661cd1e] =>
Today, we are preparing to work with our partners throughout the week, particularly with our European allies who support us in a principled and effective manner. We have established a new format of cooperation—Ukraine plus the countries of Northern Europe. Within this framework,… pic.twitter.com/1PYNhE1woU
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 27, 2024
On the sidelines of the Raisina Dialogue, I had a constructive conversation with Hungary’s Foreign Minister Peter Szijjártó. We agreed to hold a separate bilateral meeting soon to have a thorough discussion of all issues on our agenda. pic.twitter.com/RKZ4QCc4ja
🇺🇦🇨🇿 Ukrajinci a přátelé Ukrajiny se spojili v historickém centru Prahy do živého řetězu jednoty přes Karlův most u příležitosti Dne sobornosti Ukrajiny. pic.twitter.com/i4LjNRYnGl
