Ki és mi váltotta ki az ukrajnai háborút? – erről kell döntenie a hágai Nemzetközi Törvényszéknek, illetékességét azonban Moszkva megkérdőjelezi. A most kezdődő tárgyaláson a joghatóság tisztázása a tét. A bíróság ítéletét Oroszország nyilván nem fogja végrehajtani, de alapul szolgálhat Ukrajna jövőbeli jóvátételi igényéhez.
Oroszország azt állítja: azért támadta meg Ukrajnát, hogy megelőzze a népirtást. Ukrajna már tavaly, néhány nappal az invázió kezdete után – szintén népirtás vádjával – a Nemzetközi Bírósághoz fordult. A testület felszólította Moszkvát, hogy állítsa le a háborút, a kérés azonban süket fülekre talált.
Azóta Moszkva változatlanul népirtással vádolja Kijevet, Ukrajna pedig Oroszországot a háborús bűnök elkövetése mellett azzal, hogy a nemzetközi joggal élt vissza, amikor azt állítja, hogy invázióját a kelet-ukrajnai állítólagos népirtás meghiúsítása indokolta.
Az orosz hatóságok rendületlenül kitartanak álláspontjuk mellett. Az ügy ejtését követelik, és a Nemzetközi Bíróság, az ICJ joghatóságát is kifogásolják – emlékeztetett a Reuters. A szeptember 27-ig tartó meghallgatások ezúttal nem is foglalkoznak a vádak érdemi részével, kizárólag a joghatósággal kapcsolatos jogi érvekre összpontosítanak.
Az eljárás során ezúttal 32 állam képviselői is szót kapnak. Kivétel nélkül alátámasztják Ukrajna érvelését, hogy a hágai törvényszék folytathatja az ügy tárgyalását.
Szinte biztosra vehető, hogy a Nemzetközi Bíróság rendelkezik joghatósággal – mondta Juliette McIntyre, a Dél-Ausztráliai Egyetem jogi előadója, egyben az ICJ megfigyelője.
Megalapozhatja a jóvátételt
Oroszország eddig nem hajtotta végre a törvényszék utasítását, és nem állította le hadműveleteit a megtámadott országban. Ugyanakkor a bíróság képtelen kikényszeríteni ítéletének végrehajtását. Szakértők szerint ennek ellenére egy Ukrajna javára hozott ítélet fontos mérce lehet az esetleges jövőbeli jóvátételi igények szempontjából.
„Ha a bíróság úgy találja, hogy Oroszország háborús cselekedeteinek nincs törvényes igazolása, a döntés megalapozhat egy kártérítési igényt” – mondta McIntyre.
A népirtás „egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges, szándékos elpusztítására irányuló bűncselekmény” – az ENSZ 1948-as népirtási egyezményének meghatározása alapján. Első cikkelye szerint minden szerződő félnek meg kell akadályoznia és büntetnie kell a népirtást. Oroszország és Ukrajna egyaránt részese a megállapodásnak – emlékeztetett a Deutsche Welle.
Oroszország hamisan állította, hogy Ukrajnában népirtás folyik. A koholt vád alapján támadta meg Ukrajnát, ezzel azonban elferdítette a népirtási egyezmény első cikkelyét – állítja Szergej Vasziljev, az Amszterdami Egyetem docense.
Moszkva nem képviseltette magát a tavaly márciusi meghallgatáson, amelyen az invázió azonnali leállítására szólították fel. Írásos beadványában arra hivatkozott: a bíróság hatásköre nem terjed ki az ügyre, mivel Ukrajna követelése nem tartozik az egyezmény hatálya alá.
Több mint fél évvel később, tavaly októberben Oroszország hivatalos eljárásban kérdőjelezte meg az ICJ joghatóságát. A 15 bíróból álló Nemzetközi Bíróság az ENSZ igazságszolgáltatási ága, és az egyetlen olyan nemzetközi bíróság, amely országok közötti vitás ügyeket rendez.
Nem születik ítélet egyik napról a másikra
A testület már tavaly márciusi első ülésezésén prima facie, azaz az első benyomás alapján jogilag elégséges módon megállapította a joghatóságát – mondta Vasziljev. A joghatóság azonban csak részleges volt. Ezúttal az ICJ teljes joghatóságát meg kell határozni. Az ügy érdemi tárgyalása csak azután folytatódhat, hogy a bíróság a meghallgatások alapján döntést hoz hatásköréről. Az eljárást eddig Oroszország kifogásai miatt függesztették fel.
Vasziljev is úgy véli, hogy az Ukrajna számára kedvező döntésnek hosszú távon következményei lehetnek: Oroszországot felelősségre lehetne vonni, és kártérítésre lehetne kötelezni.
A jogerős ítélet megszületése azonban „több évig” is eltarthat – figyelmeztetett a jogi szakértő.
Az ICJ az orosz állam felelősségét mérlegeli, az agresszió bűntettének üldözése viszont „az Oroszországi Föderáció politikai és katonai vezetésének személyes felelősségéről szól” – mondta Vasziljev.
A szintén hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság, az ICC a népirtás, a háborús bűnök és az emberiesség elleni bűncselekmények mellett az agresszió bűntetteinek üldözésében is illetékes. Azonban sem Ukrajna, sem Oroszország nem tagja az ICC alapokmányának, így a bíróságnak ebben az esetben nincs joghatósága az agresszió bűntettére.
Ennek ellenére az ICC vizsgálatot indított az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök ügyében, sőt elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen ukrán gyermekek feltételezett elrablása miatt.
A Biden-kormányzat közölte, hogy megkezdte a bizonyítékok megosztását a hágai Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC) az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökkel összefüggésben − közölte a The Guardian.
A bejelentés véget vet a kormányzaton belül hónapok óta tartó vitának a kérdésben, amelyben a nemzetbiztonsági tanács (NSC) és a külügyminisztérium támogatta az ICC-vel való együttműködést, a Pentagon pedig ellenállt annak. A védelmi minisztérium azért ellenezhette ezt, mert a lépés egy olyan nemzetközi bíróság elismerését jelentette volna, amely egy napon amerikai katonák ellen is eljárást indíthat.
Az a döntés, hogy az orosz háborús bűnökről szóló információkat elkezdik megosztani az ICC ügyészével, Karim Khannal, azt sugallja, hogy Joe Biden mintegy négy hónapos késedelem után állást foglalt a vitában.
„Megerősíthetem, hogy az Egyesült Államok meg fogja osztani a bizonyítékokat az ICC-vel” − mondta egy amerikai tisztviselő a lapnak.
Az elnök az orosz támadás kezdete óta világosan fogalmazott: felelősségre kell vonni az ukrajnai háborús bűnök és atrocitások elkövetőit és elősegítőit − mondta az NSC szóvivője.
Ahogy fogalmazott: „Támogatunk egy sor nemzetközi vizsgálatot a felelősök azonosítása és felelősségre vonása érdekében, többek között az ukrán főügyészségen, az Eurojuston keresztül működő közös nyomozócsoporton, az ENSZ emberi jogi megfigyelő misszióján, az EBESZ moszkvai mechanizmusa keretében létrehozott szakértői missziókon és a Nemzetközi Büntetőbíróságon keresztül. Ami konkrétan a Nemzetközi Büntetőbíróságot illeti, nem fogunk konkrétumokat megvitatni semmilyen együttműködésről, ami összhangban van a bíróság azon gyakorlatával, hogy az együttműködésre irányuló kérelmeket bizalmasan kezeli.”
A döntésről elsőként beszámoló The New York Times szerint a kormányzat kedden kezdte el értesíteni a kongresszus tagjait az új irányelvről.
Proud to stand with Acting Deputy Secretary Nuland @UnderSecStateP and my @StateDept colleagues to mark the delivery of the first U.S.-provided Mine Resistant Ambush Protection (MRAP) vehicles to Ukraine's border guards and police. The United States will give 190 MRAPs to enable… pic.twitter.com/fwAUCOYlTL
The US Congress has approved a bill to extend the funding of the country's government for 45 days (until November 17) without providing aid to Ukraine, according to the vote broadcast on the website of the upper house of the Congress:https://t.co/KxqKAGmlCdpic.twitter.com/7q38pU3TMi
A very warm welcome to Kyiv to @SpecRepUkraine Penny Pritzker and U.S. private sector CEOs. Today we will have meetings focused on accelerating U.S. business investment in Ukraine for the recovery. pic.twitter.com/7p3sasiDt2
Thank you @OlKubrakov for a substantive discussion with Ukrainian officials and private sector reps on practical steps to increase Ukraine’s exports and restore its economic vitality, a crucial counterpoint to Russia’s aggression. pic.twitter.com/dbWZDtC25A
— Special Representative Penny Pritzker (@SpecRepUkraine) January 12, 2024
Az ENSZ hágai Nemzetközi Bírósága arra utasította Oroszországot, hogy hagyjon fel Ukrajna megszállásával. A hírt elsőként Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte Twtter-oldalán.
„Ukrajna teljes győzelmet aratott az Oroszország elleni ügyben az ENSZ Nemzetközi Bíróságán. A Bíróság felszólította Oroszországot, hogy azonnal hagyjon fel Ukrajna megszállásával. A parancs a nemzetközi jog értelmében kötelező Oroszországra nézve. A döntés figyelmen kívül hagyása még nagyobb izolációhoz vezet” – olvasható a bejegyzésben.
A bírósági döntés értelmében Oroszországnak a jogerős döntésig fel kell függesztenie a február 24-én Ukrajnában megkezdett „katonai műveletet”, és biztosítania kell, hogy az Oroszország által küldött vagy támogatott reguláris vagy irreguláris egységek ne tegyenek semmilyen lépést a hadi műveletek folytatására.
A döntéseket 13 bíró támogatta, kettő – Oroszország és Kína – ellenezte. A bíróság egyhangúlag felszólította mindkét felet, hogy tartózkodjanak azoktól a cselekményektől, amelyek súlyosbíthatják vagy meghosszabbíthatják a helyzetet, és megnehezíthetik a bírósági eljárást.
I spoke to President @ZelenskyyUa this afternoon to set out how I will be working to advance Ukraine’s interests at meetings of NATO and the G7 this week.
The UK will continue to step up military, economic and diplomatic support to help bring an end to this terrible conflict.
A törvényszék ügyésze szerint van alapja azt hinni, hogy háborús és emberiesség elleni bűnöket követtek el Ukrajnában.
Alapos a gyanú, hogy háborús és emberiség elleni bűncselekményeket egyaránt elkövettek Ukrajnában – jelezte közleményében az ügyész. Úgy fogalmazott, hogy arra kéri csapatát, vizsgálják meg, hogyan őrizhetik meg az erre vonatkozó bizonyítékokat, majd felhatalmazást kér „a Bíróság Előzetes Tanácsától a nyomozás megindítására”.
Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára hétfőn azt mondta újságíróknak, hogy Oroszország Ukrajnában tett cselekményei közül néhány, ha igaz, „potenciálisan háborús bűncselekmény lenne”.
Volodimir Zelenszkij hétfő esti beszédében elítélte Oroszország ENSZ-ben betöltött szerepét is, mondván, hogy egy háborús bűnöket elkövető ország nem kaphat állandó helyet az ENSZ Biztonsági Tanácsában.
Beszámolók szerint nagy felháborodást váltottak ki nemzetközileg az orosz hadsereg hétfői támadása Harkov lakónegyedei ellen. A hírek alapján ugyanis rengeteg civil áldozatot követelt az orosz tüzérség akciója.
Київ — наше чудове, мирне місто — пережив ще одну ніч під нападами російських наземних сил та ракет. Одна з них вдарила по житловому будинку в Києві. Я вимагаю від світу повністю ізолювати РФ. Виганяйте послів. Нафтове ембарго. Знищте економіку РФ. Зупиніть воєнних злочинців РФ! pic.twitter.com/UdKnSVCVkT
Admiral Sir Tony Radakin told the BBC's Sunday Morning programme that morale in the Russian forces was low and that the Kremlin had lost more troops in a week than the UK did in 20 years in Afghanistan. pic.twitter.com/cqNM8j6Hlp
— Chootchy Face ????????? (@chootchyface) March 6, 2022
Millions of people are on the streets of the main Brazilian cities. Demonstrations are in favor of Bolsonaro and the auditable vote. #Brazil#protestspic.twitter.com/wbqJQ1w6AX
Together with the Presidents of the #B9 countries and ???? we issued a joint statement and condemned the mass bombardments of ??Ukrainian cities recently carried out by Russia. ?????????????????????? https://t.co/x2FuIz8v2qpic.twitter.com/pTb3aaqsxR
Russia unleashed another salvo of missiles on Ukraine this Saturday. Russia will not stop until it is stopped. The global community must focus on enforcing a just and lasting peace: arming Ukraine, including with F-16s to close the sky, and implementing Ukraine’s Peace Formula.
Russia's continued attacks against the Ukrainian?? civilian infrastructure on #Danube, in the proximity of Romania??, are unacceptable. These are war crimes and they further affect UA's capacity to transfer their food products towards those in need in the world.
This is what Ukrainians see on their phones this morning: and as a result, millions of men, women, and children are in bomb shelters as Russia fires missiles across the country. Ukraine needs funding now to continue to fight for freedom from such horror in 2024. pic.twitter.com/0nOW4lR70Q
