A G20 csoport hétfőn kezdődő Rio de Janeiro-i értekezletén a török elnök bővebben ismerteti ukrajnai rendezési javaslatait, noha sem Putyin, sem Zelenszkij nem lesz jelen. Elon Muskot pedig melegebb égtájakra küldte a brazil elnök felesége.
Az orosz elnök azért nem megy Rióba, mert nem akarja zavarba hozni a vendéglátót azzal, hogy elvileg őrizetbe kellene őt vennie a nemzetközi büntetőbíróság elfogató parancsa miatt. Volodimir Zelenszkij pedig többszöri kérésre sem kapott meghívást.
Ugyanez vonatkozik Elon Muskra is, aki szeretett volna vendégként előadást tartani a 20 legerősebb gazdaság vezetőinek színe előtt, de merev elutasításban részesült. Olyannyira, hogy a brazil First Lady, Rosangela Lula da Silva egyenesen elátkozta a tech-milliárdost, és elküldte a ‘búsba’, amiért Musk azt jósolta az X-en, hogy férje veszíteni fog a 2026-os választásokon.
Pedig lett volna miről vitatkozni annak tükrében, hogy a hétvégén a két angolszász atomhatalom engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú támadó eszközök bevetését orosz területek ellen. Ezért megtörténhet, hogy a török elnök viszi el a showt Ukrajna-ügyben Rióban, mert a Putyint megszemélyesítő Lavrov külügyminiszter részéről még kommentárra sem lehet számítani ebben a kérdésben.
A vázlat nagyléptékű, de aligha fogja elnyerni Ukrajna tetszését Törökország nem csak egy fontoskodó mellékszereplő, mivel neki áll jogában ellenőrizni vagy blokkolni a Boszporuszon áthaladó hajóforgalmat háború idején, amit meg is tesz. Ezzel megakadályozza mindkét hadviselőt abban, hogy haditengerészeti utánpótlást juttassanak el a Fekete-tengerre, a háború egyik fő harci zónájába.
Ankara a háború kezdeti szakaszában már szervezett egyeztetést a két fél között, de ez végül dugába dőlt, bár kisebb hadifogolycseréket sikerült elrendezni. A Bloomberg tudomása szerint Erdoğan most jelentős újabb kezdeményezést mutat be Rióban, ami elvileg lehetne is egy alapmegállapodás csírája.
Abban sokan egyetértenek, hogy a nemzetközi színtéren Erdoğan lehet a legesélyesebb közvetítő, mivel az ő kapcsolatrendszere a leginkább kiegyensúlyozott a két fél felé.
A ‘tűzszünet’ szót kerüli a tervezet Az ukrán elnök korábban többször leszögezte, hogy hallani sem akar tűzszünetről, mert az konzerválná az oroszok hatalmát a már megszállt területek fölött, ezért Erdoğan valószínűleg a ‘befagyasztás’ kifejezést fogja felkínálni, mert az nem követel meg írásos megegyezést a két fél között, hanem csak a hadműveletek önkéntes leállítását jelentené.
Nem igényel jóstehetséget azt feltételezni, hogy a hétvégén megszerzett fegyverhasználati engedélyek birtokában Kijev vonakodna a befagyasztástól, amikor esélye nyílik jelentős ellenkárokat okozni az oroszoknak.
A G-20 előestéjén, amely Joe Biden elnök utolsó ilyen csúcstalálkozója lesz hivatala elhagyása előtt, az Egyesült Államok (és az Egyesült Királyság is) úgy döntött, hogy engedélyezi a nagy hatótávolságú rakétacsapásokat Oroszország területén. Az elmozdulás mögött az az elképzelés áll, hogy segítsen megerősíteni Zelenszkij pozícióját Trump hivatalba lépése előtt, hogy és nagyobb súlyt képviselhessen az esetleges tárgyalásokon.
Mit javasol Ankara? Az Erdoğan-változat még nem lehetett tekintettel a 24. órában beállt fordulatra, és azt tartalmazza, hogy Ukrajna tegyen ‘engedményeket’ (koncessziókat) Oroszország felé, melyek véget vethetnek a vérontásnak. Zelenszkij szombaton azt mondta a kijevi közszolgálati televíziónak, hogy 2025-ben véget akar vetni a háborúnak, de ennek előfeltétele az erősebb nyugati fegyverzet megszerzése, amivel nyomást lehet gyakorolni Putyinra, hogy a tárgyalásokat ő kezdeményezze.
Erdoğan azt is javasolja, hogy Ukrajna legalább 10 évig tartsa magát távol a NATO-tól és ne is folytasson tárgyalásokat a csatlakozásról, amíg a két fél viszonya egy stabil állapotot el nem ér.
Egyben javasolja azt is, hogy mindkét fél vonja ki erőit a Donbászból (azaz Ukrajna keleti tartományaiból), ahol egy demilitarizált zónát hozna létre, ahol nemzetközi haderő gondoskodna a térség békéjéről.
Az általános képlet vonzó lehet Kijev egyes szövetségeseinek, akik nem érzik jól magukat a konfliktus jelenlegi állapotában, és attól tartanak, hogy Ukrajna teljes jogú NATO-tagságával ők is közvetlen konfliktusba kerülhetnek a Kremllel. Megjegyzendő, hogy a háború első évében nyújtott összesített nyugati támogatások jelenleg azok harmadát teszik csak ki. 2024 első felében – a Kongresszus vonakodása miatt – az amerikai juttatások gyakorlatilag szüneteltek, ami hatalmas rést ütött Ukrajna védelmi képességein.
A nyugati gondolkodásra hatással van az észak-koreai csapatok megjelenése is a csatatéren, ami végül eldöntötte Joe Biden álláspontját az Oroszország elleni rakétacsapások engedélyezéséről. Egyes G-20 nemzetek feltételezése szerint Észak-Korea végül akár 100 ezer katonát is küldhet Oroszországnak.
Török tisztviselők elismerik, hogy a javaslatot Ukrajna nehezen tudja elfogadni, de szerintük ez a legreálisabb megközelítés. Céljuk, hogy a megszállt területek hosszú távú sorsáról szóló megbeszéléseket egyelőre főként a stabil tűzszünet (fegyvernyugvás, befagyasztás) biztosítására összpontosítsák.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jövő csütörtökön Washingtonba utazik, ahol Joe Biden amerikai elnökkel és Kamala Harris alelnökkel tárgyal, valamint beszédet mond az ENSZ-ben.
Az ukrán elnök szeretné elérni, hogy az Egyesült Államok engedélyezze Ukrajnának, hogy nyugati fegyverekkel mélyebb csapásokat mérhessen Oroszországra. Zelenszkij szerint az amerikai rakétákkal Oroszországon belül végrehajtott csapások kulcsfontosságúak Ukrajna háborút lezáró tervében
Zelenszkij jövő heti washingtoni útja során bemutatja a „győzelmi tervet” az amerikai elnöknek. Volodimir Zelenszkij azt kéri Joe Biden elnöktől, hogy engedélyezze Ukrajnának, hogy az Egyesült Államok által szállított fegyverekkel nagy hatótávolságú csapásokat hajtson végre Oroszországon belül, és még hivatalából való távozása előtt „Ukrajna megerősítésével” szerezzen „helyet a történelemben”.
Az „igazságos béke” Az „igazságos békére” vonatkozó elképzelését nem hozták nyilvánosságra. De az Observer kijevi sajtótájékoztatóján Zelenszkij elmondta, hogy ez magában foglalja nyugati rakétákkal Oroszországon belül mély csapások végrehajtását – amit London és Washington eddig elutasított.
Az Egyesült Királyság jelezte, hogy hajlandó engedélyezni Ukrajnának a brit Storm Shadow cirkálórakéták használatát. A Fehér Ház azonban továbbra is szkeptikus. Keir Starmer brit miniszterelnöknek nem sikerült megoldania a kérdést, amikor a múlt héten Washingtonban négyszemközti megbeszélést folytatott Bidennel.
Zelenszkij megerősítette, hogy a hónapok óta tartó magas szintű lobbizás ellenére sem adtak zöld utat. „Sem az Egyesült Államok, sem az Egyesült Királyság nem engedélyezte, hogy ezeket a fegyvereket Oroszország területén, bármilyen célpont ellen és bármilyen távolságból bevethessük” – mondta.
Sok múlik a leköszönő amerikai elnökön A Storm Shadows, a francia megfelelője, a Scalp, és az amerikai Atacms rendszer „nem állt rendelkezésünkre olyan számban, amire szükségünk lenne” – tette hozzá Zelenszkij. Úgy vélte, hogy a nemzetközi partnerek vonakodása a Moszkvával szembeni „eszkalációtól” való félelemmel magyarázható.
Arra a kérdésre, hogyan győzhetné meg Bident, amikor csütörtökön találkoznak, Zelenszkij azt válaszolta, hogy már a múltban is előfordult, hogy „kemény tárgyalások” után a leköszönő elnök „megváltoztatta a véleményét”.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök úgy véli, hogy az ukrán fronton a helyzet kritikus, ezért a partnerországoknak meg kell erősíteniük meg a Kijevnek nyújtott katonai támogatást, mindenekelőtt a rakéta- és drónterror ellen – közölte pénteken az rbc.ua hírportál a Tvn24 lengyel tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint a lengyel kormányfő az Európai Tanács informális csúcstalálkozója után annak a véleményének adott hangot, hogy a következő hetek eldönthetik az orosz-ukrán háború sorsát. Az orosz megszállók Ukrajnát ért légicsapásairól szólva megjegyezte, hogy a csúcstalálkozó következtetései olyan rendelkezést tartalmaznak, amely arra kötelezi az Európai Uniót, hogy tegyen intézkedéseket az ukrán légtér biztonsága érdekében.
Tusk azt is hozzátette, hogy a csúcstalálkozón megvitatott témák között a biztonsági kérdések különösen fontosak lengyel szempontból. Elmondása szerint a tagállamok vezetői Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is összefogtak. „Zelenszkij elnök hangsúlyozta, hogy azonnali, talán döntő fontosságú szüksége van Ukrajnának olyan rendszerekkel való ellátására, amelyek képesek felvenni a harcot az orosz rakéták és drónok ellen” – tette hozzá.
A lengyel miniszterelnök kiemelte, hogy Németország újabb Patriot ütegkészletet biztosított Ukrajnának, és felkérte a többi ilyen képességgel rendelkező országot is, hogy csatlakozzanak ehhez a kezdeményezéshez. Ezzel kapcsolatban azonban megjegyezte, hogy Berlin felhívása nem vonatkozik Lengyelországra, mivel Varsónak nincs elég Patriot rendszere, hogy megossza Kijevvel. „Ezt senki sem várja el Lengyelországtól, mint frontállamtól, mindenki megérti, hogy meg kell védenünk saját légterünket, beleértve az orosz rakétákkal kapcsolatos incidenseket is” – hangsúlyozta Donald Tusk.
