A szerdai kormányinfón elítélte Gulyás Gergely, hogy észak-koreai katonák is vannak Ukrajnában, ami szerinte nemzetközi jogot sért. Gulyás szerint a magyar kormány mindent elítél, ami a háború további eszkalációjához vezet.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a háborút az Ukrajnának szánt fegyvertámogatások is eszkalálják, ehelyett szerinte fegyverszünet- és béketárgyalásokat kellene folytatni. Szerinte nemcsak Magyarországnak, hanem az Európai Uniónak és Ukrajnának is érdeke a fegyverszünet.
[type] => post
[excerpt] => A szerdai kormányinfón elítélte Gulyás Gergely, hogy észak-koreai katonák is vannak Ukrajnában, ami szerinte nemzetközi jogot sért. Gulyás szerint a magyar kormány mindent elítél, ami a háború további eszkalációjához vezet.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1730379120
[modified] => 1730325400
)
[title] => A magyar kormány elítélte az észak-koreai katonák részvételét Ukrajnában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=131014&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 131014
[uk] => 131257
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 131015
[image] => Array
(
[id] => 131015
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/gulyas-gergely.jpg
[original_lng] => 119265
[original_w] => 727
[original_h] => 485
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/gulyas-gergely-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/gulyas-gergely-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/gulyas-gergely.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/gulyas-gergely.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/gulyas-gergely.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/gulyas-gergely.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/gulyas-gergely.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1730547324:8
[_thumbnail_id] => 131015
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 510
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 53452
[3] => 49
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Hírek
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 688654
[1] => 132599
[2] => 9640
[3] => 688653
[4] => 461
)
[tags_name] => Array
(
[0] => észak-koreai katonák jelenléte
[1] => eszkaláció
[2] => Gulyás Gergely
[3] => kormányinfó
[4] => magyar kormány
)
)
[1] => Array
(
[id] => 113877
[content] =>
A kormány értékelte a háborús helyzetet, ami a frontvonalak áttekintését is jelenti, illetve, hogy európai szövetségesek miképp értékelik, ami fonton történik – kezdte a kormányinfót Gulyás Gergely, Magyarország Miniszterelnökségét vezető miniszter.
A tárcavezető szerint a helyzet egyre nehezebb, az ukrán hadsereg az állásait egyre nehezebben tudja tartani. Ennek következménye sorozás intenzitásának fokozása, ami Kárpátalján is zajlik, ugyanakkor jelezte: Magyarország nem ad ki senkit Ukrajnának. Hangsúlyozta az is, hogy a NATO csak olyan döntést hozhat, amiből Magyarország fizikailag és pénzügyileg is kimaradhat.
Felelőtlennek tartjuk azokat a nyilatkozatokat, amelyek az Ukrajnába történő katonai bevonulást támogatják – mondta Gulyás, hozzátéve, hogy a tétje is a június 9-i EP-választásoknak, hogy milyen erősek lesznek a háborúpárti erők.
A magyar EU-s elnökségnek és az ukrán tárgyalásoknak nincs közük egymáshoz. Ukrajnával jelenleg is zajlanak a tárgyalások, ennek azonban feltételei vannak, ilyen, hogy Ukrajna állítsa vissza a magyar kisebbség jogait. Ez azonban mai napig nem történt meg.
Ukrajna nem tud úgy csatlakozni az unióhoz, hogy ez a feltétel nem teljesül – tette világossá Gulyás Gergely.
„Az lesz a mienk, amit ki tudunk küzdeni magunknak” – Kós Károly 1921-ben megfogalmazott szavainak jegyében tartotta meg XXXII. közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) október 9-én Beregszászban. A közgyűlés egyöntetű szavazással megerősítette elnöki pozíciójában Brenzovics Lászlót, aki sajnálaton módon még most sem tud biztonságban hazatérni.
„A KMKSZ Ukrajna legrégebbi érdekvédelmi szervezete, amely egyben első a Kárpát-medencében, megtörhetetlen és legyőzhetetlen” – jelentette ki elnöki beszámolójának elején Brenzovics László, aki visszatekintett az Ukrajna függetlenné válása óta eltelt harminc évre, s azokra az eseményekre, amelyek befolyással voltak a kárpátaljai magyarság jelenére és jövőjére. Ukrajna nem tartja be a nemzetközi és bilaterális egyezményekben foglaltakat az országban élő nemzeti kisebbségeket illetően, s az ukrán–magyar kapcsolatokban eddig nem tapasztalható javulás. Az elmúlt években elfogadott oktatási és nyelvtörvény rendkívül hátrányosan érintik a kárpátaljai magyarságot, emellett a folyamatos magyarellenes megnyilvánulások sem csillapodtak. „A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség minden nehézség ellenére él és dolgozik” – szögezte le a KMKSZ elnöke.
Az elmúlt évet összegző beszámolójában Brenzovics László kiemelte, hogy a koronavírus-járvány idején a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány gyűjtési akciójának eredményeként számos kórházat, egészségügyi központot, oktatási intézményt segítettek a vírus leküzdéséhez szükséges felszereléssel, s a KMKSZ szervezte meg a magyar–ukrán határátkelőhelyeken az oltást is, melynek köszönhetően több mint 20 ezer kárpátaljai jutott Covid–19 elleni vakcinához.
A kárpátaljai magyar politikus ismertette a KMKSZ szilárd véleményét: „A KMKSZ Ukrajna Alkotmányának, az ukrán–magyar alapszerződésnek megfelelően továbbra is úgy véli, hogy joga van az anyanyelven történő oktatáshoz és a szabad nyelvhasználathoz az élet minden területén. Azt, hogy mi ezekről a jogainkról lemondjunk, nem várhatják el tőlünk. Jogaink mellett továbbra is kiállunk!” – hangsúlyozta Brenzovics László.
A KMKSZ tavalyi tisztújító gyűlésén újabb három évre választotta a szervezet elnökévé Brenzovics Lászlót, aki az elmúlt év vége óta kénytelen külföldről irányítani a munkát. Ebből adódóan beszédének végén arra kérte a közgyűlést, hogy bocsássák bizalmi szavazásra a kérdést: betöltse-e a továbbiakban is az elnöki posztot, s legjobb tudása szerint tovább folytassa munkáját vagy sem? A KMKSZ közgyűlése egyöntetű szavazással megerősítette Brenzovics Lászlót elnöki pozíciójában.
„Örömmel tölt el, hogy az erős ellenszél ellenére a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség több mint harminc éve állja a csatákat és elvei mentén képviseli a kárpátaljai magyarok érdekeit, védi a jogaikat. Ez a küzdelem egy nemes küzdelem, amit érdemes folytatni” – szögezte le online köszöntőjében a kárpátaljai magyarság aktuális helyzetét az európai fórumokon mindig közvetítő Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője, aki – mint fogalmazott – bízik abban, hogy a nehézségek azt fogják eredményezni, hogy a KMKSZ megerősödve kerül ki ebből a helyzetből. Kiemelte, hogy a küzdelemben a KMKSZ nincs egyedül, hiszen az anyaország és a Kárpát-medence magyar szervezetei mind mellettünk állnak, s ők is szorgalmazzák a minket ért sérelmek jóvátételét.
Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere köszöntőjében hangsúlyozta: a KMKSZ tevékenysége pozitív irányba tereli a Beregszászi kistérség sikerességét és jövőbeli perspektíváját is. „Roppant fontos az a minden egyes hétköznapon és az ünnepekben is sugárzott energia, amellyel a közösségünk összetartására késztet és szólít fel minket” – szögezte le a polgármester.
A köszöntőket követően a közgyűlés meghallgatta és elfogadta a mandátumvizsgáló, az ellenőrző, valamint a fegyelmi bizottságok jelentéseit. Megemlékeztek az elmúlt évben elhunyt tagtársakról és köszöntötték az új alapszervezeti elnököket.
Barta József, a KMKSZ alelnöke az elmúlt időszak önkormányzati munkájáról tájékoztatta az küldötteket. Az új adminisztratív rendszerben, új választási törvény alapján sorra kerülő tavaly októberi önkormányzati választások eredményeit értékelve kiemelte: az érvényes szavazatok 11,5%-át megszerezve a megyei tanácsban a KMKSZ-lista történelmi sikert ért el, ugyanis a 64 fős tanácsba 8 képviselőt delegálhatott a párt, s a KMKSZ-frakció a legösszetartóbb, legmegbízhatóbb a hét másik bejutott frakció közül. A KMKSZ-frakció az új összehívású tanács megalakulása után ellenzékbe került, azonban hamar kiderült, hogy a koalíció nem működőképes, így Kijev felszólítására új jött létre, melynek ezúttal része lett a KMKSZ is. „Mi azonban feltételeket szabtunk és elvárásokat, amiért cserébe hajlandóak vagyunk felelősséget vállalni azokért a döntésekért, amelyek a megyében születnek” – hangsúlyozta Barta József.
Ami a járási tanácsokat illeti: a hatból két járási tanácsba indított jelölteket a párt. Az Ungvári Járási Tanácsba 6, míg a beregszásziba 15 képviselő jutott be. A 64 kistérségi tanácsból 19-ben vannak jelen a KMKSZ képviselői. Miközben Kárpátalja lakosságának 1/8-át képezik a magyarok, a kistérségi tanácsok 1/3-ában jelen van a KMKSZ – szögezte le a Szövetség alelnöke.
A kistérségek több-kevesebb problémával küzdenek, melyek közül a legnagyobbak közé tartozik a pénz- és káderhiány. A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány által az oktatási dolgozók pályázataira átutalt támogatások után kifizetett adóból a kistérségek összesen 13,5 millió hrivnya pluszbevételhez jutottak – hívta fel a figyelmet Barta József reflektálva a vádakra, melyek szerint a KMKSZ alapítványai anyagi kárt okoznak Ukrajnának.
Felszólalásának végén azzal a kéréssel fordult a küldöttekhez, hogy fogadják el azt az Ukrajna főügyészének és Ukrajna Biztonsági Szolgálata (SZBU) elnökének címzett beadványt, amelyben arra kérik az illetékeseket, szolgáljanak információval arról, hogy a napokban napvilágot látott hírben – mely szerint az SZBU munkatársai bűnözőket lepleztek le és akadályoztak meg terveik végrehajtásában, melyek között szerepelt egy Kárpátalján működő főkonzulátus felgyújtása vagy felrobbantása, illetve egy társadalmi aktivista meggyilkolása – melyik kárpátaljai főkonzulátusról és milyen szervezet aktivistájáról van szó. A közgyűlés egyhangúlag támogatta a beadvány megküldését az illetékeseknek.
Az önkormányzatok munkája kapcsán felszólalt Rezes József, a Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulása (KHÖT) ügyvezető igazgatója is, aki a KHÖT tevékenységéről, eddigi programjairól, jövőbeli terveiről, a folyamatban lévő közbeszerzési pályáztatásokkal, költségvetési tervezéssel, földügyekkel kapcsolatos képzésekről számolt be.
A gyűlésen Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke beszámolt az Ungvári járásban tapasztalható sikeres választási szereplésről, továbbá hangsúlyozta a nők politikai-közéleti szerepvállalásának fontosságát, egyúttal indítványozta egy női tagozat megalakulását a KMKSZ-en belül.
Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke a tömb-magyarság támogatásának fontosságát emelte ki hozzászólásában.
„Csak következetes, a kárpátaljai magyarok érdekei mellett mindig kiálló politikával tudunk előre jutni. […] Hogy most itt vagyunk és ilyen eredményeket értünk el, az annak köszönhető, hogy ez a szervezet rendelkezett minden kérdésben saját véleménnyel, megalapozott, itthonról látható állásponttal, amit következetesen képviselt, s mindig fel tudta ismerni azt a történelmi pillanatot, amelynek eredményeként ezt meg lehet valósítani” – jelentette ki beszédében Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke emlékeztetve arra, hogy így jöhetett létre számos olyan intézményrendszer is, amely a megmaradásunkat segítette. „Mi, kárpátaljai magyarok, a KMPSZ mint szakmai szervezet, a KMKSZ mint politikai szervezet, továbbra is úgy tartjuk, hogy jelentős politikai síkon hozott döntések alapján jogokat vontak el tőlünk ahhoz képest is, ahogyan a Szovjetunióban használhattuk anyanyelvünket az oktatásban. Kitartunk amellett, hogy ragaszkodunk az anyanyelvű oktatás jogához, s ezt a jogot szeretnénk visszakapni!” – jelentette ki a KMPSZ elnöke.
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke és a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója elmondta, az Alapítvány idén ezidáig közel 39 ezer pályázatot fogadott be, melyekből két kategória pályázatai már kifizetésre kerültek.
A kongresszus megfelelőnek minősítette a Szövetség munkáját, majd egy megüresedett választmányi helyre új tagot választott.
Ezt követően KMKSZ Hűségdíjat adtak át Bák Ferencnek, aki 2001-től a KMKSZ Fancsikai Alapszervezetének elnöke, 2017-től a Választmány tagja, id. Molnár Lászlónak, aki 2001-től tölti be a Benei Alapszervezet elnöki pozícióját, emellett 2005–2008 között a KMKSZ Választmányának tagja volt, valamint Fábián Istvánnak, aki 1999-től tagja a Választmánynak.
Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára felolvasta a KMKSZ XXXII. közgyűlésének nyilatkozatát, amelyet azután a küldöttek egyhangúlag elfogadtak.
A kongresszus végén Brenzovics László gratulált a díjazottaknak, majd megköszönte a bizalmat, s köszönetet mondott mindazoknak, akik az elmúlt 32 évben és a jelenlegi nehéz időszakban is kiállnak a kárpátaljai magyarság jogaiért. A KMKSZ-elnök kiemelte: „A hozzászólásokból kiderült, hogy a KMKSZ él és működik, ugyanakkor a helyzet rendkívül nehéz. A történelem folyamán mind a kárpátaljai magyarság, mind az összmagyarság volt már olyan helyzetekben, amikor az az állam, amelyben élniük kell, erőszakos asszimilációhoz folyamodik. […] Mint ahogyan húsz év alatt nem lettünk csehvé, s negyven év alatt nem lettünk orosszá, úgy valószínűleg ukránná sem leszünk, hiszen a kárpátaljai magyarság szilárdan őrzi nemzeti identitását. Küzdjünk tovább, ne adjuk fel jogainkat! Éljen a magyar szabadság, hajrá KMKSZ!”
A kereszténydemokrácia reneszánsza Európában volt a téma Kárpát-medencei Nyári Szabadegyetemen.
„Európában azoknak akik önmagukat kereszténydemokrata, konzervatív politikai erőként tartják számon, meg kell szerveziük saját magukat” – mondta Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter Sátoraljaújhelyen a Kárpát-medencei nyári szabadegyetemen, a kereszténydemokrácia reneszánsza című panelbeszélgetésen.
A kereszténydemokrata-konzervatív politikai erőknek meg kell szervezniük magukat Európában – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton Sátoraljaújhelyen.
Gulyás Gergely a Kárpát-medencei Nyári Szabadegyetem kerekasztal-beszélgetését követően újságíróknak elmondta, míg a kereszténydemokrácia Közép-Európában különösen erős, addig az európai politikában már nincs képviselete. A kisebb pártok egymás elleni küzdelmével és az Európai Néppárt balra tolódásával megnyílt a tér, a mi feladatunk, hogy a kereszténydemokráciát képviselő mozgalmakat, pártokat, erőket összefogjuk, és azoknak intézményes kereteket teremtsünk – közölte a miniszter.
Kifejtette, ma Nyugat- és Közép-Európa között komoly értékrendbeli különbségek vannak, a magyarok nem mondják meg, hogyan éljenek a svédek, a belgák, vagy a németek, „viszont elvárjuk, hogy ezt ők se mondják meg nekünk”. Tudunk saját magunk szabadon dönteni arról, hogyan szeretnénk élni – erősítette meg a miniszter, megjegyezve: a magyarok három évtizede demokráciában élnek, ezért döntéseiket mindenkinek tiszteletben kell tartania.
Kérdésre válaszolva elmondta, Nyugat-Európa legtöbb államában komoly társadalmi változások történtek, ezek eredményezték az ottani „másként gondolkodást” olyan értékekről is, mint a családpolitika vagy a családszabályozás. A nyugati-európai pártok sok mindent feladtak a keresztény-konzervatív értékekből, de ezt a magyarok tudomásul vették, és saját döntéseiket szeretnék meghozni – tette hozzá.
A kereszténydemokrácia reneszánsza Európában című panelbeszélgetésen a miniszter fontos kérdésnek nevezte azt, hogy miként lehet az Európai Néppárttól jobbra egy szélsőségektől mentes pártszövetséget létrehozni. Szavai szerint ennek megalkotása során „mi szívesen vesszük azt, hogy úttörőként megyünk előre”. Megjegyezte, ezt a tisztet még az erős kereszténydemokráciával rendelkező közép-európai országok sem vállalják és ebbe a harcba csak akkor szállnak be, ha a kereszténydemokrácia már győzelmet aratott. Ez elsősorban a gazdasági-életszínvonalbeli különbségek miatt van, hiszen ez még mindig meghatározó a kontinensen, a közép-európai identitás erősítésében ezért a gazdasági sikeresség is nagyon fontos – tette hozzá a miniszter. Az európai politika elitjével úgy kell beláttatni az intoleranciára és a kizárólagosságra való törekvés elfogadhatatlanságát, hogy közben mi még véletlenül se váljunk ilyenné – fogalmazott a miniszter.
Az eseményen felszólalt Dominik Tarczynski, az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) EP-képviselője, Ján Marosz szlovák miniszterelnöki tanácsadó, John O’Sullivan, a Duna Intézet elnöke, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt kül- és nemzetpolitikai kabinetvezetője és Székely István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető alelnöke.
Nem lehet semmilyen kisebbséget védeni úgy, ha az őshonos nemzeti kisebbségek jogait nem védjük, biztosítjuk – jelentette ki kedden, a közmédiának adott nyilatkozatában Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Strasbourgban.
A miniszter az Európa Tanács (ET) féléves magyar elnökségének égisze alatt szervezett, a nemzeti kisebbségek jogvédelméről szóló konferencia keretében hangsúlyozta: Európában nagyon sokan vannak abban a helyzetben, hogy őshonos kisebbségekhez, és nem a többségi társadalomhoz tartoznak, ezért jogaik garantálása elengedhetetlen. Mint mondta, a 47 tagállamot számlaló Európa Tanácsnak számos olyan elfogadott egyezménye, dokumentuma van, amely kellő súlyt helyez a nemzeti kisebbségek helyzetére.
„Az ET-ben ebből a szempontból lényegesen jobb a helyzet, mint az Európai Unióban, amely érzéketlen e téma iránt” – hangsúlyozta a miniszter. Elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az ET magyar elnökségének legfőbb prioritása a nemzeti kisebbségek helyzete lett, „amelynek jelentőségével mindenki egyetért.” Elmondása szerint számtalan elismerése méltó, a nemzeti kisebbségek jogi helyzetének javításával kapcsolatos európai gyakorlat van, ugyanakkor számos, ezeket a jogokat megvonó ellenpélda is létezik.
Gulyás Gergely példaként a magyar nyelvhasználatot az oktatásban korlátozó ukrajnai nyelvtörvényt hozta fel, „amelyet a Velencei Bizottság ajánlásai ellenére sem módosítottak az ukrán hatóságok”. „Nemzeti kisebbségek kerülnek önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe, csak azért mert kultúrájukat, nyelvüket tekintve nem tartoznak a többségi társadalomhoz. Erről beszélni kell, problémáikat meg kell ismeri Európában” – hangsúlyozta.
A miniszter elmondta: felkérte Marija Pejcinovic-Buric ET-főtitkárt, hogy tegyen meg mindent azért, hogy Ukrajna teljesítse a nemzetközi szerződésekből és jogból eredő kötelezettséget. Mint mondta, minél több nemzetközi szervezet gyakorol nyomást Ukrajnára, annál több az esély arra, hogy a kijevi vezetés belássa, saját érdeke is, ha nem diszkriminálja nemzeti kisebbségeit, és visszaállítsa azokat az oktatásra vonatkozó nyelvhasználati jogokat, amelyek pár évvel ezelőtt még érvényben voltak.
Gulyás Gergely úgy vélekedett, hogy az elmúlt hetekben a nemzetközi sajtó, különösen a német, gyűlöletbeszédet engedett meg magának Magyarországgal szemben, a nagy visszhangot kiváltó magyar pedofilellenes törvény miatt. Véleménye szerint a magyar kormány mindig is készen állt arra, hogy az esetleges jogvitákat békés módon, az uniós intézmények bevonásával rendezze.
„Senkinek nincs oka Magyarország európai elköteleződését megkérdőjelezni, arról nem is beszélve, hogy a szóban forgó törvény nem irányult senki ellen, csakis a gyermekek védelmét szolgálja” – emelte ki, hozzátéve, hogy a jogszabály csak azt rögzíti, amit az EU alapjogi chartája is: a szülőket illeti gyermekük nevelésének joga. Hozzátette: „Magyarország elkötelezett a szabadság és a függetlenség mellett. Nem szabad elfelejteni, hogy az ET 47 tagországa között talán Magyarország az egyetlen, ahol az állam legfőbb vezetői nem csupán beszélnek ezek fontosságáról, hanem diktatúrában küzdöttek azért, hogy hazánk szabad és demokratikus legyen”.
Amint a két ország között megoldódik a nyelvtörvény kapcsán kialakult vita, úgy Magyarország ismét Ukrajna európai integrációjának legfőbb támogatója és élharcosa lesz –jelentette be budapesti sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter.
A politikus újságírói kérdésre válaszolva az ukrán-magyar kapcsolatokról úgy fogalmazott, hogy Magyarország Ukrajna uniós támogatásának híve volt, sőt oroszlánként harcolt az ukrán vízumliberalizációért is, de később viszont egy, a magyar kisebbségre hátrányos nyelvtörvényt fogadott el Kijev. Ennek megváltoztatását folyamatosan sürgeti Budapest, és amíg ez a vita nem oldódik meg, addig Magyarország blokkolja Ukrajna euroatlanti integrációját.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) levélben fordult Gulyás Gergely miniszter úrhoz, melyben kéri, hogy a határzár érvénybe lépésekor maradjon meg az ukrán állampolgárok számára a 30 km-en beutazási lehetőség.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető Miniszter Úrnak
Tisztelt Miniszter Úr!
A kárpátaljai magyarság számára fontos az anyaországgal való kapcsolattartás, ezért Szövetségünk arra kéri Önt, járjon közbe annak érdekében, hogy a határ 30 km-es körzetében továbbra is legyen lehetőség a 24 órás karanténmentes beutazásra. Ukrajna az ukrán állampolgárok számára továbbra is nyitva tartja a határait, és az említett könnyítést eddig is kizárólag ukrán állampolgárok vették igénybe. A korábbi gyakorlat, amiért rendkívül hálásak vagyunk a magyar kormánynak, hatalmas segítséget jelentett a kárpátaljai magyarság számára. Kérjük, hogy ezt a lehetőséget a jövőben is biztosítsák számunkra.