Garanciát szeretnénk kapni arra, hogy a százezer Ukrajnában élő magyar állampolgár újra használhatja az anyanyelvét az iskolában, a kulturális területen, az adminisztrációban – fogalmazott Magyar Péter Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott brüsszeli, pénteki sajtótájékoztatóján.
A miniszterelnök kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: nem volt semmilyen „link” a magyar források felszabadítása és Ukrajna uniós csatlakozása, vagy az első fejezet megnyitása között.
Hangsúlyozta, az ukrán és a magyar fél között szakértői szinten már zajlanak a tárgyalások. Kiemelte, készítettek egy 11 pontos, jellemzően oktatási, kulturális és nyelvi jogokról szóló javaslatot, ennek a teljesítését várják el az ukrán féltől.
Technikai szinten nagyon bíztatóak a tárgyalások – közölte, megjegyezve, reméli, hogy hamarosan lezárják az egyeztetéseket és Ukrajna garanciát ad rá, hogy a 11 pontot átülteti a saját jogszabályaiba. Ezt követően létrejöhet egy hivatalos találkozó a két külügyminiszter között – tette hozzá.
Kiemelte, továbbra is fenntartja azt az ajánlatát, hogy ezen ügyek lezárása után valahol Ukrajnában, de lehetőleg Kárpátalján szívesen találkozik egy politikai megállapodásra az ukrán elnökkel.
Készek vagyunk egy új fejezetet nyitni, szerintem itt az ideje egy új fejezetet nyitni a magyar–ukrán kapcsolatokban. Mi minden szomszédunkkal szeretnénk jó viszonyban lenni- jelentette ki.
A garanciák magukban foglalják az ukrán fegyveres erők, egy többnemzetiségű erő támogatását, valamint a szövetségesek jogi kötelezettségeit egy újabb orosz támadás esetén.
A Hajlandók Koalíciója párizsi csúcstalálkozóján közel 30 ország, köztük az Egyesült Államok vezetői megállapodtak egy biztonsági garanciarendszer bevezetésében Ukrajna számára, amely magában foglalja az ukrán fegyveres erők, egy többnemzetiségű erő támogatását, valamint jogi kötelezettségeket egy újabb orosz támadás esetén. Az erre vonatkozó dokumentum a Ragyio Szvoboda rendelkezésére áll.
A tűzszünetet követően egy olyan garanciarendszer bevezetését tervezik, amely az alábbi öt komponenst foglalja magában:
részvétel az USA vezette tűzszüneti megfigyelési és ellenőrzési mechanizmusban;
az ukrán fegyveres erők támogatása;
többnemzetiségű erők Ukrajna számára;
kötelezettségek egy jövőbeni támadás esetén;
kötelezettségek az Ukrajnával való védelmi együttműködés elmélyítésére.
A tűzszünet megfigyelésének és ellenőrzésének mechanizmusa az Egyesült Államok vezetésével, nemzetközi részvétellel fog működni, beleértve az Hajlandók Koalíciójának közreműködését is. Emellett egy speciális bizottság létrehozását is előirányozza a jogsértések felülvizsgálatára és a válaszintézkedések meghatározására.
Az ukrán fegyveres erők támogatását illetően ez magában foglalja a fegyvervásárlások finanszírozását, a védelmi költségvetés támogatását, a védelmi raktárakhoz való hozzáférést a gyors erősítés érdekében fenyegetés esetén, valamint a védelmi erődítmények létrehozásában való segítséget.
A hajlandók koalíciójának lesz a feladata egy többnemzetiségű haderő felállítása Ukrajna számára. Ezek az erők Ukrajna kérésére fognak működni a harcok beszüntetése után, és európai vezetéssel rendelkeznek majd.
Ami egy második orosz támadás esetén teendő intézkedéseket illeti, ezekről még nem született teljes megállapodás.
„Megállapodtunk abban, hogy véglegesítjük azokat a kötelező érvényű kötelezettségvállalásokat, amelyek meghatározzák Ukrajna támogatására és a béke és biztonság helyreállítására vonatkozó megközelítésünket Oroszország jövőbeli fegyveres támadása esetén” – áll a nyilatkozattervezetben.
A kötelezettségvállalások magukban foglalhatják a katonai képességek, a hírszerzés és a logisztikai támogatás alkalmazását, a diplomáciai kezdeményezéseket és további szankciók bevezetését.
Ami a védelmi együttműködést illeti, az állomány kiképzéséről, a közös fegyvergyártásról, valamint a hírszerzési együttműködésről van szó.
Oroszország kész jogi dokumentumban is rögzíteni, hogy nem tervez katonai támadást sem az Európai Unió, sem a NATO ellen – közölte Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a moszkvai Valdaj vitaklub ülésén.
Rjabkov elmondta, hogy Moszkva visszafogottan reagált a NATO-tagállamok „kalandor és provokatív” lépéseire, ugyanakkor egyértelmű figyelmeztetéseket küldött ellenfeleinek a felmerülő stratégiai kockázatokról.
A diplomata hangsúlyozta: bár Washington jelenleg kiegyensúlyozottabb Oroszország-politikát folytat, az orosz–NATO közvetlen összecsapásának veszélye továbbra is jelentős az európai országok Oroszországgal szemben tanúsított ellenséges magatartása miatt.
A külügyminiszter-helyettes leszögezte, hogy Moszkva nem tervez támadást a nyugati országok ellen, sőt hajlandó ezt jogilag is garantálni, amennyiben a mostani válság rendezése az egyenlő és oszthatatlan biztonság elvén alapul.
Bart De Wever belga miniszterelnök leállította az Európai Unió azon terveit, hogy kisajátítsa a befagyasztott orosz vagyont, és 140 milliárd eurós kölcsönt nyújtson belőle Ukrajnának – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Politicocímű brüsszeli–amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a Politico azt írta, hogy emiatt az EU vezetői kénytelenek lesznek decemberben visszatérni Kijev pénzügyi támogatásának kérdésére – hacsak korábban nem hívnak össze rendkívüli ülést. „Ez teljes káosz, mindennek teljesen másképp kellett volna történnie” – ismerte el az egyik diplomata.
Belgium váratlan álláspontja meglepetésként érte a diplomatákat, minisztereket és magas rangú uniós tisztviselőket. A találkozó záródokumentumaiból kimaradt az Ukrajnának nyújtott úgynevezett „jóvátételi kölcsön” finanszírozására szolgáló befagyasztott orosz vagyon felhasználásának közvetlen említése, valamint a belga fenntartások figyelembevételére vonatkozó javaslatok.
António Costa, az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy túl korai lenne a kezdeményezés kudarcáról beszélni. A Politico szerint ugyanakkor egyik európai vezető sem tudott konkrét időpontokat megnevezni, hogy az EU mikor hoz döntést az orosz állami eszközök Kijev támogatására való felhasználásáról.
Mielőtt a tárgyalások elakadtak, Ukrajna szövetségesei vidámak voltak. Az EU jóváhagyta az Oroszország elleni 19. szankciócsomagját, amely a Kreml olajszállító tartályhajóiból álló „árnyékflottáját”, a bankrendszert és az energiaszektort célozza meg.
Ezzel egy időben Donald Trump először vezetett be szankciókat a legnagyobb orosz olajtársaságok ellen, ami pozitív visszajelzéseket váltott ki az európai partnerekből. „Ez a hét nehéz volt, de most már elég jó helyzetben vagyunk” – mondta az egyik tanácsadó a csúcstalálkozó kezdetén csütörtökön.
Emmanuel Macron francia elnök hangsúlyozta, hogy a befagyasztott vagyon felhasználásával Kijevnek nyújtandó hitelre irányuló kezdeményezést nem utasították el. „Nem temettük el. Megbeszéltük a technikai részleteket. Csak óvatosan kell eljárnunk, hogy ne sértsük meg a nemzetközi jogot” – mondta a francia elnök.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nyugalomra szólított fel, és biztosította Ukrajnát, hogy az EU továbbra is megbízható szövetségese marad. „Az EU és Trump szankciói után egy jóvátételi kölcsön nyújtása nagyszerű lezárása lehetett volna a hétnek. De ezt a lehetőséget elszalasztottuk” – jegyezte meg keserűen az egyik diplomata.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke támogatja Ukrajna megbízható biztonsági garanciáit, kész részt venni a garanciák nyújtásában – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Valóban megbízható biztonsági garanciáknak kell lenniük. Ma egyébként Trump elnök arról beszélt, hogy támogatja ezt, és Amerika készségéről beszélt a részvételt illetően.”
Friedrich Merz német kancellár a biztonsági garanciák kérdésére reagálva megjegyezte, hogy Ukrajnának erős hadsereggel kell rendelkeznie. Szerinte azonban a garanciák kérdését a mai videokonferencián részletesen nem vitatták meg.
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy nincs joga átadni az országot vagy területeket cserélni Ukrajna biztonsági garanciái nélkül – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az elnök sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Nem fogom átadni a hazámat, mert nincs hozzá jogom. És nem az a kérdés, hogy az alkotmány mögé bújok. Az állam micsoda, magántulajdon? Donyeck megye 30%-a micsoda, az én magántulajdonom? Vagy a tiéd? Vagy valaki másé?”
Az elnök szerint „a területcsere egy nagyon összetett kérdés, amelyet nem lehet elválasztani Ukrajna, szuverén államunk és népünk biztonsági garanciáitól”.
A közelgő NATO-csúcstalálkozó záródokumentuma valószínűleg figyelmen kívül fogja hagyni azt az ígéretet, hogy Ukrajnát a jövőben felveszik a szövetségbe – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai hírszolgálat arról számolt be, hogy a csúcstalálkozó záródokumentumának tervezete nem tartalmazza Ukrajna katonai szövetséghez való csatlakozásának lehetőségét. Ugyanakkor a korábbi csúcstalálkozók közleménye elkerülhetetlennek nevezte Ukrajna NATO-tagságát.
A Bloomberg azt is írta, hogy a közleménytervezet nem tartalmaz kötelezettségvállalást Ukrajna 40 milliárd dolláros katonai támogatására. Ezt a döntést a szövetség tagországai hozták meg a tavalyi csúcstalálkozót követően.
A nyilatkozattervezet kizárólag a védelmi kiadásokra összpontosít, ami éles ellentétben áll a tavalyi, több mint 5000 szavas zárónyilatkozattal, amely ígéretet tartalmazott Ukrajna hosszú távú biztonsági támogatására.
A híriroda forrásai megjegyezték, hogy nemcsak a zárónyilatkozat, hanem maga a csúcstalálkozó is rövid lesz. Csupán egy vacsorát terveznek a holland királlyal, és egyetlen munkamegbeszélést a védelmi kiadásokról. A NATO így akarja elkerülni a nyilvános vitákat Donald Trump elnök és a szövetségesek között.
Korábban arról számoltak be, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt meghívták a NATO-csúcstalálkozóra, amelyet június 24-26. között tartanak Hágában.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ahhoz, hogy az államfő részt vegyen az eseményen, a nyugati szövetségeseknek határozott döntéseket kell hozniuk, amelyek segítenek Ukrajnának.
Donald Trump amerikai elnök kormánya összeegyeztethetetlennek tartja Ukrajna NATO-csatlakozását az Oroszországgal kötött békeszerződéssel, de vita tárgyát képezi, hogy Ukrajnának a NATO 5. cikkelye szerinti garanciákat nyújtsanak csatlakozás nélkül – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál Steve Witkoff, az amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja Tucker Carlson amerikai újságírónak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Witkoff elmondta, hogy az ukrán fél gyakorlatilag egyetértett azzal, hogy a NATO-csatlakozás nem reális forgatókönyv. „A NATO-val kapcsolatban szerintem Zelenszkij és a jobbkeze, Jermak – szerintem már nagyjából beleegyeztek abba, hogy Ukrajna nem lesz a NATO tagja” – tette hozzá.
Donald Trump különmegbízottja ugyanakkor megjegyezte, hogy a szövetség kollektív védelmi szerződésének 5. cikkelye szerinti garanciák Ukrajnának a csatlakozás nélkül is megbeszélések tárgyát képezik. „Sok szó esett arról, hogy Ukrajna továbbra is megkaphatja-e az úgynevezett 5. cikkely szerinti védelmet, amellyel minden NATO-ország rendelkezik. Például Ukrajna részesülhet-e valamilyen formában ilyen védelemben – akár az Egyesült Államoktól, akár európai államoktól – még a szövetségi teljes tagság nélkül is. Úgy gondolom, hogy ez vita tárgya” – mondta emlékeztetett. Azt is hangsúlyozta, hogy „ha békemegállapodást kell kötni Ukrajna és Oroszország között, akkor Ukrajna ne legyen tagja a NATO-nak”.
Today in Florida, the Russian Special Envoy Kirill Dmitriev held productive and constructive meetings as part of the U.S. mediation effort toward advancing a peaceful resolution of the Ukrainian conflict.
The American delegation included Special Envoy Steve Witkoff, Secretary of…
— Special Envoy Steve Witkoff (@SEPeaceMissions) January 31, 2026
Today in Florida, U.S. and Ukrainian delegations held constructive meetings as part of ongoing mediation efforts, with discussions focused on narrowing and resolving remaining items to move closer to a comprehensive peace agreement.
The American delegation included Special Envoy…
— Special Envoy Steve Witkoff (@SEPeaceMissions) March 21, 2026
Azok, akik biztonsági garanciák nélküli tűzszünetet ajánlanak Ukrajnának, „díványszakértők”, akik soha nem éltek át háborút, és nem értik, hogy az Oroszországgal kötött megállapodások hogyan alakulhatnak Ukrajna számára – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön az Európai Politikai Közösség budapesti csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatóján.
A jelentés szerint az elnök elmondta: „Van egy veszélyes retorika. Tudjuk, ki kezdi és alkalmazza. Ami a tűzszünetet illeti. Először a tűzszünet, azután majd meglátjuk. Nagyon ijesztő kihívás minden állampolgárunk számára. Először a tűzszünet, majd meglátjuk. Kik maguk. A maguk gyerekei halnak meg? Kik maguk?” Emlékeztetett arra, hogy a 2014 óta érvényben lévő tűzszünet, amikor az oroszok elfoglalták a Krímet és Donbász egy részét, azzal ért véget, hogy Oroszország teljes körű invázióra készült.
Zelenszkij szerint ez azt jelzi, hogy a tűzszünet, amikor nincsenek biztonsági garanciák Ukrajna számára, „Ukrajna megszállásának folytatására, függetlenségünk és szuverenitásunk megsemmisítésére való felkészülés”. „Ezeket ma úgy hívják, hogy „díványszakértők”. Nem lehet másképp nevezni őket. Olyanok, akik nem élték át a háborút csak könyvekben és filmekben. Emberek, akik több éves vagy hónapos kommunikációt folytatnak Putyinnal, ölelkeznek stb., de soha nem harcoltak vele” – tette hozzá.
Az államfő megjegyezte: mindenki tisztában van azzal, hogy az egyszerű tűzszünet ma „az a modell, amit hallhatunk egyes vezetőktől itt (a budapesti csúcson – a szerk.), hallhatunk Brazíliából, Kínából, és fontos, hogy ezt pontosan Oroszországtól is halljuk”. „Ez egy nagyszerű modell Oroszország számára. Tűzszünet, majd valami más, világosan meg kell érteni, mi az a „valami más”. Volt egy tűzszünet, és volt a pont a fogolycseréről. Emlékeztetek tehát, hogy fogolycsere nem is volt. Az emberek 10 éve vannak börtönben, a tűzszünet után a konfliktus befagyott” – mutatott rá.
Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy amikor 2019-ben Ukrajna elnöke lett, megállapodott Putyinnal a „mindenkit mindenkire” fogolycserében. „Azután 130 embert cseréltek ki, nem „mindenkit mindenkire”. Ezért nem lehet azt mondani, hogy „majd meglátjuk”. Ez teljesen szakszerűtlen, és a legrosszabb fajta felelőtlenség. Világos tervnek kell lennie” – hangsúlyozta.
Az elnök úgy vélte, hogy minden vezetőnek joga van véleményt nyilvánítani, de azt propagálni nem. „Mert először a saját társadalmára van befolyása, azután másokra, azután hirtelen döntéshozó lesz. A döntéshozó az, aki most meg tud állítani egy háborút. Ha most nem tudja megállítani a háborút, és nem tudja 10 évig megállítani, akkor nem lesz döntéshozó” – jegyezte meg.
Az államfő azt is hozzátette: furcsa fegyverszünetre vonatkozó javaslatokat hallani egy olyan országtól, amely ellenzi Ukrajna NATO-csatlakozását. „Tűzszünetet ajánl egy olyan vezető, aki ellenzi Ukrajnát a NATO-ban. Képzeljék el ezt a sületlenséget. Miért? Mert akkor jön a tűzszünet, amikor az áldozat tudja, hogy biztonsági garanciái lesznek. Ezért az a vezető, aki fegyverszünetet ajánl, de ellenzi a biztonsági garanciákat – csak egy szónok” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij elnök.
Our group of specialists has begun deploying a mission in Denmark to share Ukraine’s experience in countering drones. Our guys arrived to take part in the joint exercises with partners, which could become the foundation for a new system to counter Russian and any other drones.…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 30, 2025
Magyarország garanciákat kapott a kárpátaljai magyarok jogaival kapcsolatban – közölte a Fidesz európai parlamenti képviselője. Bocskor Andrea szerint így elhárult az akadály az elől, hogy Ukrajna elkezdje az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat.
Mint mondta: Ukrajna elfogadta annak a 11 pontnak a végrehajtását is, ami elsősorban az anyanyelvhasználatra és az anyanyelvi oktatásban fennálló problémák megoldására vonatkozik, és vállalja, hogy az alkotmánynak megfelelően fogja kezelni a kisebbségi jogokat.
„Magyarország mindvégig kitartott emellett az álláspont mellett, hogy a kisebbségi jogoknak szigorúan be kell kerülni a csatlakozási tárgyalási keretbe, és ez az alapvető feltétele annak, hogy Ukrajna előreléphessen, és ezért amennyiben Ukrajna nem teljesít, ezért bármikor meg tudjuk állítani ezt a folyamatot” – fogalmazott a politikus.
