Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter felszólalt amellett, hogy ismerjék el őshonos népnek a gagauz közösséget Ukrajnában – számolt be az Ukrinform állami hírügynökség csütörtökön a külügyminisztériumra hivatkozva.
A külügyi közlemény szerint az ukrán diplomáciai akadémián rendezték meg a gagauz kultúra napját, amelyet a Gagauz Társaságok Szövetsége szervezett a külügyminisztérium támogatásával.
„A gagauz közösség elválaszthatatlan, szerves része az ukrán társadalomnak. Véleményem szerint igazságos lenne, ha a gagauzokra is kiterjesztenék az Ukrajna őshonos népeiről szóló törvény hatályát” – mondta Szibiha köszöntőbeszédében. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna – ahol mintegy 130 nemzetiség él – Európa egyik leginkább soknemzetiségű állama.
Kiemelte, hogy a gagauzok „a híd szerepét töltik be Ukrajna és a türk világ között”.
Kijelentette, hogy az Ukrajnában élőkhöz valóban közel áll az Európai Unió „Egység a sokszínűségben” jelszava. „Oroszország háborúja idején az ország minden nemzeti közössége bizonyította, hogy Ukrajna közös otthonunk. Nem a származásunk, hanem a közös ukrán identitás köt össze minket” – hangoztatta a miniszter. Köszönetét fejezte ki a gagauz származású ukrán katonák százainak, akik „jelenleg is hazájukat védik az orosz agresszorral szemben”.
Szibiha hangsúlyozta továbbá, hogy a nemzeti közösségek kultúrájának megőrzése Ukrajnában nemzetbiztonsági kérdés is, mivel „Oroszország háborúja népirtó jellegű, és minden népcsoport ellen irányul”.
Ukrajnában 2021. július 23-án lépett hatályba az őshonos népekről szóló törvény, amely csak az Oroszország által 2014-ben Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félszigeten élő három népcsoportot ismeri el az ország területén őshonosnak, mégpedig a krími tatárokat, a karaiakat és a krimcsákokat. A törvény meghatározza Ukrajna őshonos népeinek jogi státuszát, szavatolja, hogy teljes mértékben rendelkezzenek minden emberi joggal és alapvető szabadsággal, amelyet a nemzetközi jog normái határoznak meg, valamint Ukrajna alkotmányában és törvényeiben előírnak.
A török nyelvek közé tartozó gagauz nyelvet beszélő népcsoportnak Moldovában külön autonóm területe van, a 2,4 milliós ország népességének 4,6 százalékát teszik ki.
Gagauzia parlamentje elfogadott határozatában a helyi autonómia felszámolására irányuló próbálkozásként értékelte a terület vezetője elleni bírósági ítéletet.
„Ezt az ítéletet és a Moldovai Köztársaság központi hatóságainak minden korábbi bírósági és bíróságon kívüli intézkedését Gagauzia vezetője, Evghenia Gutul ellen közvetlen támadásnak tekintjük a gagauz nép és Gagauzia különleges jogi státusza ellen. Ezek a lépések a régió tényleges autonómiájának felszámolására és lakossági akaratának elnyomására irányulnak” – áll a törvényhozás honlapján publikált dokumentumban.
A határozat egyben megállapítja, hogy Evghenia Gutul őrizetbe vételével politikai válság tört ki Moldovában, és ezért úgy döntöttek, hogy nemzetközi jogvédő szervezetek megfigyelőit invitálják a régióba.
Nemzetközi jogvédő szervezetekhez fordulunk azzal a kéréssel, hogy küldjenek megfigyelő missziókat Gagauziába az emberi jogok, a nemzeti kisebbségek jogai tiszteletben tartásának és a jogállamiság biztosításának figyelemmel kísérése céljából a Moldovai Köztársaságban kialakult politikai válság körülményei között – olvasható a dokumentumban, amely szerint a vonatkozó kérést megküldik az ENSZ-nek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ), az Európai Parlamentnek, valamint az orosz, török, kínai, indiai és az amerikai kormánynak.
Gutult korrupció miatt kedden első fokon hét év börtönbüntetésre ítélte az illetékes moldovai bíróság.
Az ügyészség szerint Gutul 2019-től 2022-ig oroszországi forrásokat csatornázott át az emigrációban élő Ilan Shor üzletember vezette, mostanra betiltott ellenzéki Sor párthoz. Gutul koholtnak nevezte az ellene felhozott vádakat.
Gutult 2023-ban választották az autonóm terület élére. Viszonya feszült az európai integrációra törekvő chisinaui vezetéssel, amely attól tart, hogy Moszkva és a Moldovából elmenekült oligarchák befolyást gyakorolnak a belpolitikai folyamatokra.
Törökország sem maradhat ki
Törökország szoros kapcsolatot tart Gagauziával, amely igen jelentős mértékű autonómiát vívott ki magának Moldovával, Chisinauval szemben. Gucul letartóztatása ehet az igazi szikra lőporos hordó közelében. Közben Oroszország fel van háborodva, hiszen a gagauzok többsége nyelvileg, etnikailag Törökországhoz tartozik, vallásilag viszont pravoszlávok, azaz Moszkvához húznak. A gagauzok régóta jó kapcsolatokat ápolnak Moszkvával, Evghenia Gutul legutóbb márciusban járt Oroszországban, akkor Vlagyimir Putyin elnök is fogadta Szocsiban.
A találkozót követően arról számolt be a gagauz kormányzó, az orosz elnök ígéretet tett Gagauzia támogatására és a gagauz nép jogainak védelmére.
Néhány hónappal később, júniusban az Oroszországgal egyre jobb kapcsolatok ápolása miatt az Egyesült Államok is szankciókat vezetett be Evghenia Gutul ellen. Az indoklásban az szerepelt, hogy pénzeszközöket irányított Ilan Shor betiltott pártja, a Sor Party finanszírozására, de minden bizonnyal Washington sem nézi jó szemmel Gagauzia és Oroszország közeledését. Az intézkedések értelmében a kormányzó vagyonát befagyasztották, és megtiltották az amerikaiaknak, hogy vele üzleteljenek.
Az oroszbarátság miatt nemcsak Washington, hanem az EU is aggódik, különösen az ukrajnai háború óta, mondván, Moldova stabilitását és biztonságát is veszélyeztetheti Moszkva.
Románia miniszterelnöke azt mondta, hogy Moldovában románok élnek, ami mélységesen felháborította a moldovai gagauzokat. A török dialektust beszélő gagauzok 1994-ben kaptak különleges autonómiát Kisinyovtól. Marcel Ciolacu szavaira a terület vezetője, Jevgenyija Gucul kijelentette, hogy Gagauzia kilép Moldovából, ha az ország elindul a Romániával való egyesülés útján. A gagauzok attól tartanak, hogy a moldovai hadsereg lerohanja őket.
Kisinyov csapatokat vezényelhet a moldovai gagauz autonóm területre, és megszüntetheti autonómiáját, ha az kikiáltja a függetlenségét – nyilatkozott hétfőn Jevgenyija Gucul, a terület vezetője. Múlt pénteken Gucul azt mondta, az autonóm terület kilép Moldovából, ha Kisinyov úgy dönt, hogy elindul a Romániával való egyesülés útján. Szavaival Marcel Ciolacu román miniszterelnök kijelentésére reagált, miszerint „Moldovában románok élnek”.
Tisztában vagyunk azzal, hogy ez esetben nemcsak Kisinyov, de a moldovai hatóságok intézkedéseit felügyelő Bukarest is válaszlépéseket fog tenni – jelentette ki.
A válaszok nagyon különbözők lehetnek: a hangzatos, fenyegető nyilatkozatoktól kezdve a csapatok bevonulásáig és a gagauz autonómia feloszlatásának kísérletéig – nyilatkozott a politikus az orosz állami Egyes Csatorna műsorában.
Gucul megjegyezte, hogy az autonóm terület hatóságai minden forgatókönyvre készen állnak. „Gagauzia szilárdan támaszkodik a 2014-es népszavazás eredményére, a különleges jogállásról szóló törvényre, a gagauz törvényekre és régiónk alkotmányos jogaira” – tette hozzá.
A 134 ezer lakosú autonóm területet túlnyomó többségben az altaji török népekhez tartozó, de ortodox keresztény vallású gagauzok lakják.
Gagauzia vezetője úgy véli, hogy Moldova esetleges egyesülése Romániával halálos csapás lenne Moldovára, a moldovai nyelvre és kultúrára nézve.
Ez a halált jelentené Moldovának. A moldovai nyelvnek, a moldovai kultúrának, a moldovai etnikumnak – fejtette ki az orosz televízió adásában.
Gucul szerint Moldovában vannak olyan politikai pártok, amelyek az önálló moldovai állam megszüntetését igyekeznek elérni.
A 250 éve a mai Ukrajna területén élő gagauzok törvénymódosítási indítványban kérvényezték, hogy vegyék fel őket Volodimir Zelenszkij elnök őshonos népekről szóló, csütörtökön elfogadott törvényének a listájára, mert nincs saját államuk, de kérésük eddig süket fülekre talált – adta hírül szombaton a strana.ua hírportál.
A jelentés szerint Jurij Dimcsolo, a Gagauz Szervezetek Szövetségének elnöke a hírportálnak elmondta: „nagyon örülök a krimcsakok, krími tatárok és karaimok sikerének, de a gagauzok is őshonos nép.” Mint hangsúlyozta: „mi már több mint 250 éve élünk itt, teljes egészében megfelelünk az Ukrajna őshonos népe kritériumainak, hiszen nincs sehol a világon saját államformációnk.”
A nemzetiségi vezető azt is jelezte, hogy módosítási indítványt nyújtottak be az őshonos népekről szóló törvénytervezethez, hogy a gagauzokat ismerjék el őshonos népként, de a törvényt nagyon gyorsan fogadták el. „Azt ígérik nekünk, hogy ősszel módosítják a törvényt, és őshonos népkén ismerik el a gagauzokat. Nagyon reménykedünk ebben. Ez nagyon fontos” – adott hangot bizakodásának Dimcsolo. Elmondása szerint jelenleg a gagauz járások iskoláiban az 1-től a 11. osztályig tanítják a (türk nyelvcsaládhoz tartozó) gagauz nyelvet, de ha nem módosítják a törvényt, akkor ez csak a 4. osztályig lesz lehetséges.
Щиро вітаю рішення лідерів ЄС надати Україні статус кандидата. Це унікальний та історичний момент у відносинах ?? та ??. Вдячний @CharlesMichel, @vonderleyen і лідерам держав Євросоюзу за підтримку. Майбутнє України – в ЄС. https://t.co/o6dJVmTQrn
Ministerin Lambrecht empfängt zur Stunde den ?? Minister für die Streitkräfte, Sébastien Lecornu. Die Themen mit unserem engsten und wichtigsten Partner in Europa sind u.a. die aktuelle Lage in der #Ukraine und im Sahel. Auch #NATO & ??- Themen sind Teil der Agenda. pic.twitter.com/AeD0i6iqGt
The hell with it … even though Starlink is still losing money & other companies are getting billions of taxpayer $, we’ll just keep funding Ukraine govt for free
Only a year ago, nobody would have believed that #UAarmy would be armed with Stingers. Lithuania became the first country who sent us these MANPADS. So, can anyone now say that it would be impossible to get warships…? ????? pic.twitter.com/wMHSLzK1vJ
Quel cynisme et manque de tact non représentatif du peuple ami??.Sans empathie, sans responsabilité. J'exige des excuses envers mon Président et mon peuple??qui souffre et se bat pour sa liberté mais aussi pour la vôtre et pour la possibilité de profiter de la légèreté de la vie. https://t.co/V8C1RUXfLk
— Vadym Omelchenko (@OmelchenkoVadym) May 16, 2023
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
