A G7-országok nagykövetei közölték, hogy folytatják munkájukat Kijevben, annak ellenére, hogy Oroszország újabb fenyegetéseket fogalmazott meg az ukrán főváros elleni lehetséges csapásokkal kapcsolatban – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a nagykövetek X-en közzétett közös nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint a G7-országok nagykövetei ma délelőtt Kijevben találkoztak a nemzetközi üzleti szövetségek képviselőivel. A felek a befektetési és üzleti környezet javításáról tárgyaltak. „Az orosz fenyegetések ellenére a G7 összes országának követsége Kijevben marad, és továbbra is Ukrajna támogatására törekszik” – hangsúlyozták a diplomaták.
G7 representatives met this morning with international business associations in Ukraine to discuss ways to improve Ukraine’s business and investment climate. Despite Russian threats, all G7 countries are staying in Kyiv and will continue their work to support Ukraine! pic.twitter.com/TXv6C59GL7
A bejelentés Moszkva legutóbbi, az ukrán főváros elleni lehetséges „rendszerszintű csapásokkal” kapcsolatos fenyegetéseinek hátterében hangzott el. Mint ismeretes, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel folytatott telefonos beszélgetése során kijelentette, hogy Oroszország „folyamatos csapásokat” mér kijevi létesítményekre.
Ezt követően az orosz külügyminisztérium felszólította a külföldi államokat, hogy evakuálják diplomáciai képviseleteiket az ukrán fővárosból. Korábban az Európai Unió ukrajnai nagykövete, Katarina Maternova szintén kijelentette, hogy az európai diplomaták az orosz fenyegetések miatt nem tervezik Kijev elhagyását.
A G7 országok pénzügyminiszterei Párizsban tartandó találkozójukon elsősorban az Oroszország Ukrajna elleni háborúját, az iráni helyzetet, valamint a Hormuzi-szoros körüli feszültségeket vitatják meg.
A megbeszélések egyik fő témája a Hormuzi-szoros mielőbbi megnyitása lesz, miután Irán korábban lezárta a tengeri útvonalat az Egyesült Államok és Izrael közös támadásaira válaszul.
Az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent közölte, hogy felszólítja partnereit az Irán elleni szankciók szigorú betartására, hogy megakadályozzák Teherán „háborús gépezetének” finanszírozását.
Hozzátette azt is, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti legutóbbi diplomáciai látogatás, amelyet Donald Trump vezetett, „nagyon sikeres” volt.
A G7 csoport tagjai Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió képviselői.
Andrij Szibiha külügyminiszter kijelentette, hogy az ukrán drónok és ellenszerrendszerek az állam stratégiai erőforrásává váltak, és már most is a geopolitikai befolyásolás eszközeiként működnek, ami megerősítette Ukrajna szerepét nemcsak Európában, hanem a Közel-Keleten is – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a külügyminiszter Ukrinform hírügynökségnek adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Szibiha a G7 franciaországi külügyminiszteri csúcstalálkozóját követően elmondta: „A fő következtetés az, hogy Ukrajna valóban a nemzetközi napirend középpontjában áll. Minden más földrajzi esemény ellenére. És ezt miniszterként is éreztem. És ez az összes EU-tagállam és a francia elnökség álláspontja.” Ezt elsősorban Ukrajna proaktív közel-keleti álláspontjához kötötte. Megjegyezte, hogy Kijev nemcsak szavakban támogatta a Perzsa-öböl menti partnereit, hanem konkrét biztonsági megoldásokat is kínált.
„És ezt nagyra értékeljük, működik. És nem csak a háborúról van szó, hanem a biztonság alakításában betöltött szerepünkről is Európától a Közel-Keletig. Világosan értjük Ukrajna jelentőségét, szerepét. És ez a szubjektivitásunk egyre hangsúlyosabbá válik, és konkrét jelentéssel telítődik” – tette hozzá az ukrán diplomácia vezetője. Szerinte Ukrajna „saját, egyedi katonai képességekkel rendelkezik, és ez a mi geopolitikai eszközünk”.
„Drónjaink és ellenszerrendszereink lényegében az ukrán „olajunk”. Stratégiai erőforrásunk, amelyet egyértelmű nemzeti ukrán érdekké kell alakítani hadseregünk, gazdaságunk megerősítése és természetesen a tartós béke megteremtése érdekében” – mutatott rá Andrij Szibiha.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Andrij Szibiha külügyminiszter kijelentette, hogy az ukrán drónok és ellenszerrendszerek az állam stratégiai erőforrásává váltak, és már most is a geopolitikai befolyásolás eszközeiként működnek, ami megerősítette Ukrajna szerepét nemcsak Európába...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1774799693
[modified] => 1774799695
)
[title] => Az ukrán drónok erősítették meg Ukrajna szerepét Európában és a Közel-Keleten – Szibiha
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=182143&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 182143
[uk] => 182159
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 182144
[image] => Array
(
[id] => 182144
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/szibiha-2.jpg
[original_lng] => 28185
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/szibiha-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/szibiha-2-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/szibiha-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/szibiha-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/szibiha-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/szibiha-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/szibiha-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1774805814:2
[views_count] => 662
[_thumbnail_id] => 182144
[_edit_last] => 12
[_algolia_sync] => 832735970000
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_2e000ab830c18bb374d8c780e2c3010a] =>
نائب رئيس مجلس الوزراء ووزير الدولة لشؤون الدفاع يلتقي أمين مجلس الأمن القومي والدفاع الأوكراني ورئيس أركان القوات المسلحة الأوكرانية pic.twitter.com/sILAyYp0bf
A vezetők megerősítették Ukrajna iránti rendíthetetlen támogatásukat területi integritásának és a létezéshez való jogának, valamint szabadságának, szuverenitásának és függetlenségének védelmében.
Az orosz invázió negyedik évfordulóján kiadott közös nyilatkozatukban a G7-országok vezetői megerősítették Ukrajna iránti rendíthetetlen támogatásukat területi integritásának, a létezéshez való jogának, valamint szabadságának, szuverenitásának és függetlenségének védelmében.
A nyilatkozatban megjegyezték, hogy a G7-országok támogatják Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseit a békefolyamat elindítása és a felek közötti közvetlen tárgyalások megszervezése érdekében. A vezetők egyúttal hangsúlyozták, hogy Európának vezető szerepet kell játszania ebben a folyamatban más partnerekkel együtt. A nyilatkozat támogatta a határozottak Koalícióján belüli kötelezettségvállalást is a hiteles és hatékony biztonsági garanciák nyújtása érdekében.
A szövetségesek külön kiemelték az Ukrajnának nyújtott nagyszabású pénzügyi és gyakorlati segítséget, különösen a téli időszak átvészeléséhez. Az elmúlt hetekben a partnerek további energiakapacitást mozgósítottak, és több mint 2500 generátort, transzformátort, turbinát, kogenerációs egységet, kazánokat és javítóberendezéseket szállítottak adtak át. Emellett több mint 500 millió eurónyi új kötelezettségvállalást irányítottak az Ukrajnai Energetikai Támogatási Alapba.
A G7-országok vezetői bejelentették azon szándékukat is, hogy szorosan együttműködjenek a nukleáris biztonság garantálása érdekében, különösen az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal és Ukrajnával együtt, hogy elősegítsék a csernobili atomerőmű szarkofágjának mielőbbi újjáépítéséhez szükséges források összegyűjtését, valamint a kontinensre nézve súlyos humanitárius és környezeti következményekkel járó radiológiai incidensek megelőzését. A nyilatkozat emellett kifejezte támogatását az ukrán gyermekek családjukhoz és közösségeikhez való azonnali, biztonságos és feltétel nélküli visszatérését célzó kezdeményezések iránt.
‼️‼️ 🇸🇰 The Slovak police have launched an investigation against Prime Minister Fico on suspicion of treason due to the shutdown of emergency electricity supply to Ukraine.
A complaint against the prime minister was filed with the authorities by the leader of the "Freedom and… pic.twitter.com/w0sPIRPCnv
A G7+ energetikai csoport, amely koordinálja az Ukrajnának nyújtandó segítséget, kifejezte készségét arra, hogy segítsen megerősíteni Ukrajna energiainfrastruktúrájának védelmét az orosz légitámadásokkal szemben. Ezt a csoport társelnökei egy nyilatkozatban tették közzé, írta a Jevropejszka Pravda.
Megjegyezték, Ukrajna energetikai kérdéseivel foglalkozó G7+ koordinációs csoport december 12-én virtuális ülést tartott, hogy megerősítse Ukrajna energiabiztonsága iránti támogatását, és határozottan elítélje Oroszország szándékos támadásait Ukrajna energiainfrastruktúrája ellen.
A résztvevők megerősítették Ukrajna iránti támogatásukat, a területi integritáshoz és létezéshez való jogát, valamint szabadságának, szuverenitásának és függetlenségének védelmében.
Hangsúlyozták továbbá az azonnali tűzszünet haladéktalan szükségességét, amely igazságos és tartós békéhez vezet.
A G7+ Koordinációs Csoport ezért elkötelezte magát Ukrajna pozíciójának megerősítése mellett az alábbiak révén:
Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellenálló képességének növelése aktív és passzív légvédelemmel, hogy elkerüljék az „mi újjáépítjük, ők rombolnak” ciklus folytatódását;
Ukrajna összes javítási és helyreállítási kapacitásának elérhetőségét, valamint az Ukrajna számára szükséges berendezések további biztosítása;
annak biztosítása, hogy Ukrajna elegendő gázt és villamos energiát kapjon a téli időszakra;
Ukrajna Energiatámogatási Alapjának igényei és finanszírozása közötti pénzügyi szakadék áthidalása;
az ukrán energiapiacok reformjának felgyorsítása az energiatermelés, -szállítás és -elosztás hatékonyságának és fenntarthatóságának növelése érdekében;
Ukrajna támogatása az állami tulajdonú vállalatok irányításával kapcsolatos kérdések kezelésében, figyelembe véve az „energiaszektorban folyamatban lévő nyomozásokból levont összes tanulságot”.
A G7 országainak nagykövetei rendkívüli megbeszélést tartottak az ukrán energetikai infrastruktúra elleni orosz támadások miatt.
A G7 nagyköveti csoport ukrajnai elnöksége közölte:
„A G7 országainak nagykövetei rendkívüli tárgyalást folytattak Szvitlana Hrincsuk energetikai miniszterrel, valamint a Naftohaz és az Ukrenerho képviselőivel Oroszország energetikai és civil infrastruktúra elleni széleskörű támadásairól, Ukrajna támogatásáról a további támadásokkal szemben, valamint a legégetőbb szükségletek kielégítéséről.”
Ruszlan Kravcsenko főügyész Vaszil Maljuk, az SZBU és Olekszij Szuhacsov, az Állami Nyomozói Iroda vezetőivel együtt találkozott a G7 országai képviselőivel. Kravcsenko erről Telegram csatornáján számolt be.
A felek megvitatták a rendfenntartó rendszer reformját, a korrupció elleni küzdelmet, valamint a NABU körül kialakult helyzetet, többek között azt a speciális műveletet, amelynek során a bűnüldöző szervek semlegesítették az iroda munkájának befolyásolására irányuló kísérleteket. „Nemzetközi partnereink átfogó választ kaptak minden kérdésükre: mind az ukrán bűnüldöző szervek munkájával, mind a NABU-ra gyakorolt orosz befolyás semlegesítésére irányuló közelmúltbeli speciális műveletet illetően”, írta Kravcsenko.
Egyben kijelentette, hogy a jogállamiságba vetett közbizalom helyreállítása fontos feladat, „és ebben a mi elképzelésünk egybeesik nemzetközi partnereinkével.”
Donald Trump szerint „nagy hiba” volt Oroszországot kizárni a korábbi G8-országcsoportból – az amerikai elnök ezt Kanadában hangoztatta a G7-országcsoport éves csúcstalálkozóját megelőzően.
Az elnök újságírók kérdéseire válaszolt, mielőtt kétoldalú tárgyalást kezdett Mark Carney kanadai miniszterelnökkel. Kifejtette azt a véleményét, hogy amennyiben Oroszország ott maradhatott volna a G8 asztalánál, akkor a háború sem kezdődött volna el Ukrajnában.
Donald Trump a 2014-ben hozott döntésért Barack Obama korábbi amerikai elnököt és Justin Trudeau akkori kanadai miniszterelnököt hibáztatta.
Arra a kérdésre, hogy szükségét látná-e Oroszország visszafogadására a fejlett országokat tömörítő csoportba, az amerikai elnök azt válaszolta, hogy jelenleg nem látja ott helyét az orosz félnek, mert megváltozott a helyzet, ugyanakkor hozzátette, hogy amennyiben Oroszország tag maradt volna, nem következik be a háború.
A kanadai miniszterelnökkel folytatott kétoldalú megbeszélésével kapcsolatban Donald Trump megjegyezte, hogy míg ő a vámokban hisz mint kereskedelmi eszközben, a kanadai miniszterelnöknek „sokkal komplexebb” elképzelése van – írja az MTI.
Oroszországot 2014 márciusában a Krím félsziget megszállása és elcsatolása miatt zárták ki a világ vezető ipari országait tömörítő G8-országcsoportból, amely azóta ismét G7-ként működik, az Egyesült Államok és Kanada mellett Japán, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és az Európai Unió részvételével.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök várhatóan találkozik Donald Trump amerikai elnökkel a június 15-17. között megrendezésre kerülő G7-csúcstalálkozón, hogy megvitassák az Oroszország elleni „pokoli szankciókat” – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az ukrán elnök kijelentésére hivatkozva, amit Kijevben a Boris Pistorius német védelmi miniszterrel közös sajtótájékoztatóján tett.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Ez a szankciós csomag (Graham-Blumenthal törvényjavaslat) nagyon fontos számunkra. Megbeszéltük, megkerestek minket, nagyon pozitívan állunk hozzá. És igazán hálásak vagyunk nekik ezért.” Mint megjegyezte, a végső döntés továbbra is Trumpon múlik.
„Azt várom, hogy a G7-csúcstalálkozón lesz egy megbeszélésünk. És nagyon remélem, hogy ha addig nem születnek megfelelő döntések, akkor legalább azt meg tudom majd, hogy mennyire állunk közel ehhez a döntéshez. Fontos, hogy legyen koordináció az uniós országokkal, és megállapodás a lehetőségcsomagokkal kapcsolatos álláspontokról. Úgy vélem, hogy ez már egy előrelépés” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Ukrajna arra számít, hogy a G7-országok vezetői a kanadai csúcstalálkozón döntést hoznak az orosz olaj árplafonjának 30 dollárra való csökkentéséről hordónként, a befagyasztott orosz vagyon elkobzásáról Ukrajna javára, valamint Oroszország elszigeteltségének megerősítéséről.
Ezt Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter jelentette ki a Kęstutis Budris litván külügyminiszterrel tartott közös kijevi sajtótájékoztatón – jelenti az Ukrinform.
Szibiha szerint Oroszország fokozott terrorral és eszkalációval válaszol a világ békefenntartási erőfeszítéseire és az Egyesült Államok javaslataira, ezért az Oroszországi Föderáció tűzszünetre kényszerítésének egyik fő módja a szankciók szigorítása kell, hogy legyen.
Hozzátette, hogy még mindig van elég olyan terület és iparág, ahol a szankciós nyomás fokozható, hogy az romboló hatásúvá váljon az orosz gazdaság számára.
Hangsúlyozta, hogy egy másik tényező, amely igazságos békére kényszerítheti Oroszországot, az lehet a G7-csúcstalálkozón elfogadott döntés a befagyasztott orosz vagyon elkobzásáról, és „itt több akaratra és elszántságra van szükség”.
