Friedrich Merz német kancellár felszólított az Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló első tárgyalási klaszter megnyitására, hangsúlyozta, hogy a Magyarországgal fennálló kétoldalú kérdéseket külön kell rendezni – számolt be kedden az rbc.ua hírportál Merz és Magyar Péter magyar miniszterelnök közös berlini sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint a kancellár elmondta, hogy Németország megérti Budapest azon törekvését, hogy megoldja az ukrajnai magyar kisebbséggel kapcsolatos kérdéseket. „Ismereteink szerint Budapest először kétoldalú kérdéseket kíván rendezni, például az ukrajnai magyar kisebbség jogait” – tette hozzá. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ilyen megbeszélések nem akadályozhatják Ukrajna további előrehaladását az Európai Unióhoz való csatlakozás útján.
„Ennek nem szabad az európai támogatás rovására történnie, és nem szabad elvonnia a figyelmünket attól a céltól, hogy most megnyissuk az első tárgyalási klasztert Ukrajnával” – hangsúlyozta a német vezető. Így Friedrich Merz valójában felszólította az EU-tagállamokat, hogy lépjenek át az Ukrajna csatlakozásáról szóló tárgyalások gyakorlati szakaszába, a Kijev és Budapest között fennálló nézetkülönbségek ellenére.
Volodimir Zelenszkij elnök bírálta Németország javaslatát, amely Ukrajnának szavazati jog nélküli társult tagállam státuszt adna az Európai Unióban – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij az EU vezetésének írt levelében „tisztességtelennek” nevezte Ukrajna szavazati jog nélküli európai uniós részvételének ötletét. Így reagált az elnök Friedrich Merz német kancellár javaslatára, amely Ukrajna EU-integrációjának lehetséges ideiglenes formátumára vonatkozott. „Igazságtalan lenne, ha Ukrajna jelen lenne az Európai Unióban, de szavazati jog nélkül maradna” – hangsúlyozta az elnök.
Az ukrán államfő a levelét az Európai Tanács elnökének, Antonio Costának, Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének és Nikosz Hrisztodoulidesnek, Ciprus elnökének címezte, aki jelenleg az EU Tanácsának soros elnökségét tölti be. Ebben azt is megjegyezte, hogy a magyarországi kormányváltás után több lehetőség mutatkozott Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló tárgyalások előmozdítására. „Eljött az ideje, hogy teljes mértékben és érdemi módon előrelépjünk Ukrajna tagságának kérdésében” – emelte ki.
Az elnök megköszönte európai partnereinek a háború alatti támogatásukat, és hangsúlyozta, hogy Ukrajna valójában egész Európát védi az orosz agressziótól. „Megvédjük Európát – teljes mértékben, nem részben és nem félmegoldásokkal” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij, rámutatva, hogy „Ukrajna méltányos bánásmódot és egyenlő jogokat érdemel Európában”.
Az Európai Bizottság levelet kapott Friedrich Merz német kancellártól Ukrajna „társult tagságáról”, a bővítéssel kapcsolatos innovatív döntéseknek azonban egy kulcsfontosságú uniós elven kell alapulniuk – számolt be az rbc.ua hírportál az Európai Bizottság szóvivőjére hivatkozva.
A jelentés szerint az Európai Bizottság üdvözölte, hogy a tagállamok között megbeszélések folynak Ukrajna uniós tagságáról. „Ez a tagállamok erős elszántságát mutatja, hogy a bővítés mielőbb valósággá váljon” – mondta a szóvivő, és felszólított arra, hogy ezt a megbeszélést az Európai Tanács szintjére emeljék. Szerinte egyre világosabbá válik, hogy a bővítés geostratégiai befektetés a jólétbe, a békébe és a biztonságba. Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozása pedig alapvetően összefügg az EU biztonságával is.
„Ugyanilyen fontos, hogy biztosítsuk az EU-bővítés befejezését minden olyan tagjelölt országgal, amely évek óta dolgozik a csatlakozáson. Bármilyen innovatív megoldásnak érdemeken alapuló folyamaton kell alapulnia (a tagjelölt országok reformjainak végrehajtása során – a szerk.)”
– jegyezte meg a szóvivő.
Ezért, ahogy a szóvivő kijelentette, a jövőre nézve az Európai Bizottságnak biztosítania kell, hogy a bővítéshez való hozzáállás összhangban legyen a kitűzött célokkal. „Ezért az Európai Bizottság továbbra is aktívan együttműködik a tagállamokkal és a tagjelölt országokkal, hogy megtalálják a legjobb megoldásokat, amelyek erősebbé és biztonságosabbá tesznek minket Unióként” – zárta szavait.
Friedrich Merz német kancellár köztes megoldást javasol Ukrajna uniós csatlakozásához: az általa kezdeményezett társult tagság lehetővé tenné, hogy ukrán tisztviselők részt vegyenek az EU csúcstalálkozóin és miniszteri tanácskozásain, szavazati jog nélkül.
A Spiegel által megismert, európai uniós vezetőknek írt levélben Merz azt is indítványozta, hogy a tagállamok politikai kötelezettséget vállaljanak az EU kölcsönös védelmi klauzulájának Ukrajnára való alkalmazására, így teremtve meg az egyik legfontosabb biztonsági garanciát az országnak.
A javaslat különösen azért bír stratégiai jelentőséggel, mert Volodimir Zelenszkij elnöknek bármilyen békerendezést el kell tudni adnia az ukrán közvéleménynek, főleg akkor, ha az ország területveszteséggel zárja le a konfliktust és NATO-tagságot sem nyerhet. Elemzők szerint egy egyértelmű uniós perspektíva ebben a helyzetben kulcsfontosságú.
Az EU részéről ugyanakkor nem tartják reálisnak, hogy Ukrajna a következő néhány évben teljes jogú tagállam lehessen.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamata rendszerint hosszadalmas és bürokratikus: részletes tárgyalásokat, jogi reformokat, valamint az összes 27 tagállam jóváhagyását és ratifikációját igényli. Ez utóbbi komoly akadályokat is gördíthet az út elé. Merz javaslata egy olyan kategóriát hozna létre, amely jelenleg nem létezik az uniós szabályok között.
A társult tagság keretében Ukrajna szavazati jog nélküli társult biztost delegálhatna az Európai Bizottságba, illetve hasonló státuszú képviselőkkel vehetne részt az Európai Parlamentben. A kancellár levelében kitért arra is, hogy egy visszacsatolási mechanizmus vagy automatikus záradék bevezetése szükséges lehet arra az esetre, ha Ukrajna visszacsúszik a jogállami normák teljesítésében vagy a csatlakozási folyamatban.
Hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés nem érinti a többi tagjelölt ország helyzetét, és azt javasolta, az unió keressen innovatív megoldásokat azoknak az országoknak, amelyek már régóta várakoznak a csatlakozásra. Merz a levélben leszögezte, hogy terveit európai partnereivel is megvitatja, és célja, hogy hamarosan megállapodás szülessen, amelynek nyomán egy dedikált munkacsoport dolgozza ki a részleteket.
Friedrich Merz német kancellár kijelentette, hogy már nem tartja az Egyesült Államokat a „lehetőségek országának” a gyorsan változó „társadalmi légkör” miatt. Merz a Guardian beszámolója szerint a würzburgi katolikus kongresszuson fiatalokhoz intézett beszédében jelentette ki.
A német kancellár elmondta, hogy már nem tartja az Egyesült Államokat a lehetőségek országának a „mélyen polarizált” társadalmi légkör miatt.
„Nagy rajongója vagyok Amerika. De a csodálatom jelenleg nem növekszik…
Ma nem tanácsolnám a gyerekeimnek, hogy az Egyesült Államokba menjenek, ott tanuljanak vagy dolgozzanak, pusztán azért, mert hirtelen kialakult ott egy bizonyos társadalmi légkör” – mondta Merz.
Úgy véli, hogy ma „még a legképzettebb amerikai embereknek is nagyon nehéz munkát találniuk”. Merz azonban pozitívan értékelte a németországi lehetőségeket.
„Meggyőződésem, hogy kevés ország kínál a világon olyan nagyszerű lehetőségeket, különösen a fiatalok számára, mint Németország” – mondta.
Telefonon beszélt Donald Trump amerikai elnökkel Friedrich Merz német kancellár pénteken, ahol többek között az „Ukrajna számára békés megoldás” biztosításáról esett szó – írja a Sky News.
Friedrich Merz kancellár elmondta, hogy eredményes telefonbeszélgetést folytatott az amerikai elnökkel, aki kínai látogatása után ért haza az Egyesült Államokba.
Miután megbeszélték az iráni háborút, a Hormuzi-szoros megnyitását és Teherán nukleáris törekvéseit, Merz hangsúlyozta a NATO-szövetség előnyeit.
Megbeszéltük az ukrajnai békés megoldást is, és összehangoltuk álláspontjainkat az ankarai NATO-csúcstalálkozó előtt. Az Egyesült Államok és Németország erős partnerek egy erős NATO-ban – idézi a portál a kancellárt.
🇷🇺🇨🇳 At the invitation of President of the People’s Republic of China Xi Jinping, President Vladimir Putin will pay an official visit to China on May 19-20
Friedrich Merz német kancellár kijelentette, hogy Oroszország a legutóbbi, Ukrajna elleni támadásaival a folyamatos eszkalációra fogad, nem a béketárgyalásokra, írta Merz csütörtökön az X közösségi oldalán közzétett bejegyzésében.
„Az utóbbi idők legnagyobb orosz támadásai Ukrajna ellen azt mutatják, hogy Moszkva az eszkalációra fogad, nem a tárgyalásokra” – jegyezte meg a német kancellár.
Merz további támogatását fejezte ki Ukrajna iránt.
„Kijev és partnerei készen állnak az igazságos békéről szóló tárgyalásokra. Oroszország pedig folytatja a háborút” – tette hozzá a politikus.
Donald Trump amerikai elnök a Truth Social nevű platformján ismét megtámadta Merz német kancellárt.
Trump azt írta: „A német kancellárnak több időt kellene töltenie az Oroszország és Ukrajna közötti háború befejezésével (ahol az eddig teljesen hatástalan volt!), és megtépázott országának rendbetételével, különösen a bevándorlás és az energia területén, és kevesebb időt kellene beavatkoznia azok ügyeibe, akik felszámolják az iráni nukleáris fenyegetést, és így biztonságosabbá teszik a világot, beleértve Németországot is!”
Az iráni háború egyre jobban feszül a német–amerikai kapcsolatokban. Friedrich Merz pénzügyminiszter azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy hagyja magát Irántól megalázni, és kedden az első személyes támadást kapta Donald Trump amerikai elnöktől, amilyet még soha nem láttak: „Fogalma sincs, miről beszél!” – írta Trump a pénzügyminiszterről a Truth Social nevű platformján.
„Nem csoda, hogy Németország ilyen rosszul teljesít, mind gazdaságilag, mind egyébként” – idézi az amerikai elnök szavait a focus.de.
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
“We have mutually agreed that, while the Blockade will remain in full force and effect, Project Freedom (The Movement of Ships through the Strait of Hormuz) will be paused for a short period of time to see whether or not the Agreement can be finalized and signed…” - President… pic.twitter.com/R9SlC4w68g
Az ukrajnai háború, tragédiája ellenére, katalizátorként hatott az európai katonai technológia gyors fejlődésére, jelentette ki Friedrich Merz német kancellár a ciprusi csúcstalálkozó egyik sajtótájékoztatóján.
A politikus elmondása szerint a jelenlegi helyzet jelentősen csökkentette a technológiai szakadékot a védelmi szektorban, és felgyorsította az európai országok hadseregeinek modernizációját.
„Ma, 2026 elején, első vagy második negyedévében, optimistább vagyok, mint két-három évvel ezelőtt, mert látom, milyen gyorsan utolérjük magunkat” – hangsúlyozta Merz.
A kancellár hangsúlyozta, hogy az Oroszország által kirobbantott teljes körű háború kényszerítette az országokat arra, hogy gyorsabban cselekedjenek, és több erőforrást fektessenek be a védelmi képességek fejlesztésébe.
„Olyan gyors katonai-technológiai fejlődésnek vagyunk tanúi, amely ezen háború nélkül nem történhetett volna meg. És ebben, a háború minden tragédiája és minden szörnyű fájdalma ellenére… egy nagyszerű lehetőség is rejlik, amelyet ki fogunk használni” – mondta.
Merz elmondása szerint a megszerzett tapasztalatok lehetővé teszik az európai államok számára, hogy jobban felkészüljenek saját biztonságuk önálló biztosítására és a modern fenyegetésekre való reagálásra.
Korábban Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter kijelentette, hogy nem zárja ki azt a forgatókönyvet, amelyben Putyin orosz diktátort belső körének képviselői távolíthatják el. Értékelése szerint ilyen esetben a háború lezárásáról szóló tárgyalások az ország új vezetéséhez kerülnének át.
Sikorski hangsúlyozta, hogy az ilyen esetek nem egyedülállóak a történelemben, és felhívta a figyelmet az autoriter rezsimek sajátosságaira háború idején. Elmondása szerint az ilyen rendszerek esetében a háború egyértelmű győzelem nélküli befejezése a hatalomvesztés kockázatát hordozza magában, ezért a konfliktus folytatását gyakran biztonságosabb forgatókönyvnek tekintik a jelenlegi vezetés számára.
