Friedrich Merz kereszténydemokrata német kancellár és a szociáldemokraták (SPD) kormánykoalíciója hamarosan egy olyan egzisztenciális válsággal szembesül, amely a kormány bukását eredményezheti – írta a Bloomberg, amely szerint a szóban forgó válságot saját maguknak (is) köszönhetik a kormány tagjai.
Mint a cikkben felidézték, Friedrich Merz tekintélyét legutóbb a saját pártján, a Kereszténydemokrata Unión (CDU) belül kérdőjelezték meg, miután körülbelül 18 fiatalabb CDU-s képviselő lázadt fel egy nyugdíjtörvény ellen, amelyről pénteken lesz a végső szavazás a Bundestagban.
Merz CDU/CSU pártszövetsége és az SPD a 630 fős alsóházban 328 mandátummal rendelkezik, ami mindössze 12 fős többséget jelent – vagyis a 18 képviselő megakadályozhatja a törvény elfogadását. Ha a koalíció elbukik az ügyben, akkor az egy újabb kínos kudarcot jelentene Merz számára azután, hogy májusban először elbukta a kinevezését (és csak másodjára sikerült elfogadtatni az új német kormányt), júliusban pedig kudarcot vallott az alkotmánybíróság új bírójának kinevezésével – írta a Bloomberg.
Mint kifejtették, ha a pénteki szavazáson is elbukna a kormányoldal, akkor az rávilágítana arra, hogy a kancellárnak a saját frakciójában sincs meg a kellő tekintélye, és visszafordíthatatlan kárt okozhatna a kormány törvényhozási képességében. Ezt pedig a kormány oldalán is érzik:
Az SPD társelnöke, Baerbel Bas a héten utalt arra, hogy ha a nyugdíjtörvényt nem sikerül elfogadni, akkor az a kormánykoalíció végét jelentheti.
Ez végső soron új országos választásokhoz vezethetne, egy olyan időszakban, amikor az Alternatíva Németországért (AfD) párt néhány közvélemény-kutatás szerint már az első helyen áll, nem utolsósorban a stagnáló német gazdaság miatti aggodalmak következtében (volt olyan közvélemény-kutatás is, amely 27 százalékos támogatottságot mért az AfD-nek: az ő felmérésük szerint 2,5 százalékos előnyük van a CDU/CSU-val, vagyis a kormánykoalíció nagyobbik pártszövetségével szemben).
Szabadesésben a német gazdaság, a befolyásos üzleti köröknek sem tetszik a kormányzás
A kancellár és szociáldemokrata partnerei – akiket több kulcsfontosságú kérdésekben is egymástól merőben eltérő állásponton vannak – nehezen tudják meggyőzni a választókat arról, hogy képesek lesznek teljesíteni a növekedés fellendítésére, a német belbiztonság és a fegyveres erők megerősítésére, valamint a leromlott utak és hidak javítására tett ígéreteiket. A május óta életbe léptetett számos intézkedés – köztük a hadsereg és az infrastruktúra számára több száz milliárd euró értékű, adósságból finanszírozott speciális alapok létrehozása – csak lassan hoz eredményt, írta a Bloomberg.
Kitértek arra is, hogy a német ipari lobbicsoportok ugyan pozitívan reagáltak a kormány néhány korai kezdeményezésére, de azt is szemére vetették Merz-nek és minisztereinek, hogy nem cselekszenek a szükséges sürgősséggel Németország globális versenyképességének helyreállításához. Peter Leibinger, a befolyásos BDI üzleti lobbicsoport elnöke a héten arra figyelmeztetett, hogy az év végéhez közeledve az autógyártóktól az acéliparon át a vegyiparig minden gyártó drámai mélyponttal szembesül.
„A gazdaság szabadesésben van, de a kormány nem reagál elég határozottan. Minden hónap, amelyben nincs hatékony strukturális reform, több munkahely és jólét elvesztésével jár, és jelentősen korlátozza az állam jövőbeli cselekvési lehetőségeit” – fogalmazott Leibinger egy nyilatkozatban.
Recseg-ropog a nyugdíjrendszer
Kedden egy frakcióbeli próbaszavazáson kiderült, hogy a fiatalabb konzervatív politikusok nem hajlandó feladni ellenállásukat, így Merz és frakcióvezetői nagy kockázatot vállalnak azzal, hogy a koalíció csekély többsége miatt továbbra is ragaszkodnak a nyugdíjtörvény szavazásához – tette hozzá a Bloomberg.
Két résztvevő szerint Merz a keddi zárt körű frakcióülésen arra sürgette az összes konzervatív képviselőt, hogy támogassák a vitatott törvényjavaslatot. Hivatkozott a jelenlegi geopolitikai zavarokra is, és figyelmeztetett, hogy a negatív szavazás drámai következményekkel járna – mondták a résztvevők, akik névtelenséget kértek az ülésről szóló beszámolóban.
Ugyanakkor a német kormányfőnek kedvezhet az, hogy az ellenzéki Baloldali Párt szerdán bejelentette, hogy képviselői tartózkodnak a szavazástól (ez azért fontos, mert a Bundestagban, csak annyi szavazatra van szükség egy törvény elfogadásához, amennyi több, mint az ellene szavazók száma). A 64 baloldali képviselő tartózkodása 284-re csökkentené a többséghez szükséges szavazatok számát – ezt a küszöböt pedig a fiatal képviselők tiltakozása ellenére is megugorhatják Merzék, ha nem lesz a 18-nál több ellenszavazó a frakción belül. Igaz, hogy nehéz lenne győzelemként eladni a kormány oldaláról azt, ha csak az ellenzéki párt távolmaradásával sikerülne átvinni a törvényt.
A kancellárra eközben nagy nyomás nehezedik pártján belül is, mert egyesek szerint túlzott engedményeket tett az SPD-nek. A balközép párt viszont alig tett erőfeszítéseket a nyugdíjreformmal kapcsolatos kompromisszumra, amely része volt a koalíciós partnerek által a hivatalba lépés előtt megtárgyalt közös kormányzati tervnek.
A recsegő-ropogó nyugdíjrendszer (amely nehezen boldogul a nyugdíjasok növekvő számával) sok választó számára kritikus kérdés: a fiatalok jellemzően azért ellenzik a nyugdíjreformot, mert úgy érzik, hogy olyan ellátások finanszírozásával terhelik őket, amelyeket ők magul már talán soha nem fognak élvezni (és a nyugdíj mellet más olyan kérdések is vannak, amelyek ellen tiltakoznak a fiatalok).
A sok milliárd eurós többletkiadások lehetősége a CDU fiatalabb tagjainak ellenállását váltotta ki, akik azt kifogásolták, hogy túl nagy terhet hárítanak a jövő generációira, és mélyebb reformokat szorgalmaznának. Friedrich Merz elismerte, hogy erre szükség van, és szakértői bizottságot hívott össze javaslatok kidolgozására.
Az európai vezetők bizalmatlanságukat fejezik ki az amerikai békekezdeményezésekkel szemben, de mindenekelőtt Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár véli úgy, hogy fennáll Ukrajna és Európa Amerika általi elárulásának veszélye – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Der Spiegel című német lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a német hetilap azt írta, hogy hétfőn az európai vezetők bizalmas telefonos konferenciát tartottak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A beszélgetésben részt vett Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, Alexander Stubb finn elnök, Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Mette Frederiksen dán miniszterelnök, Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Mark Rutte NATO-főtitkár, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke.
„Fennáll annak a lehetősége, hogy az Egyesült Államok elárulja Ukrajnát a területi kérdésben anélkül, hogy egyértelművé tenné a biztonsági garanciákat” – idézte Macront a Der Spiegel, utalva a beszélgetés angol nyelvű átiratára. Merz ugyanakkor azt mondta Zelenszkijnek, hogy „a következő napokban rendkívül óvatosnak kell lennie”. „Játszanak önökkel és velünk” – tette hozzá, feltehetően Steve Witkoffra, az amerikai elnök különmegbízottjára és az amerikai elnök vejére, Jared Kushnerre utalva.
Újságírók szerint még Stubb is, akinek jó kapcsolata van Donald Trump amerikai elnökkel, azt mondta, hogy az európaiaknak „nem szabad magára hagyniuk Ukrajnát és Zelenszkijt” az amerikai tárgyalópárossal. „Egyetértek Alexanderrel, meg kell védenünk Volodimirt” – támogatta Stubb álláspontját Mark Rutte NATO-főtitkára.
Friedrich Merz német kancellár egyértelművé tette, hogy bármilyen jövőbeni békemegállapodás után Ukrajnának erős, jól felszerelt hadseregre és világos biztonsági garanciákra lesz szüksége a Nyugattól. Berlin nem tartja elfogadhatónak, hogy Kijev területi engedményeket tegyen Oroszország felé.
A Reuters beszámolója szerint Friedrich Merz német kancellár csütörtökön azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna jövője és Európa biztonsága szorosan összefügg egymással. Szerinte a béketárgyalások során nem lehet olyan kompromisszumokat elvárni Kijevtől, amelyek szuverenitását és területi integritását sértenék.
Ukrajnának erős haderőre van szüksége, és egy esetleges békeszerződés után is szüksége lesz erre, valamint partnereitől érkező megbízható biztonsági garanciákra – fogalmazott Merz észt kollégájával közös sajtótájékoztatóján.
A garanciákról már egyeztetnek az Egyesült Államokkal és Ukrajnával is.
Merz szerint a legfőbb garancia maga a jól felszerelt ukrán hadsereg, éppen ezért a jövőbeli haderő célzott méretéről is zajlanak az egyeztetések. Európai országok úgy vélik, hogy Ukrajna felső katonai létszámkeretének 800 ezer fő körül kellene lennie, nem pedig 600 ezernél.
A német kancellár azt is kiemelte, hogy a béketárgyalásoknak a jelenlegi frontvonalból kell kiindulniuk, és Ukrajnát semmilyen nyomás alatt nem szabad területi engedményekre kényszeríteni.
Merz ugyanakkor azt mondta: túl korai még bármilyen nemzetközi csapat ukrajnai telepítéséről beszélni.
„Európa pánikba esett, mert Washington, Kijev és Moszkva titokban békéről tárgyal. De Merz már egy ideje tudott ezekről a tárgyalásokról. Miért nem reagált?” – tette fel a kérdést szombati cikkében a német Berliner Zeitung, amely forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy Friedrich Merz és kormánya már októberben megismerhette Donald Trump amerikai elnök ukrajnai rendezéssel kapcsolatos béketervét.
A Berliner Zeitung egyöntetű jelentéseket kapott arról, hogy a kancellári hivatalt már november 4-én tájékoztatták a béketervről. Állítólag a kancellárt és munkatársait geopolitikai kérdésekben tanácsadó biztonsági körök már október 29-én is tudtak róla. A német hírszerző szolgálatok is ismerték a részleteket, és a nemzetbiztonsági tanács november 11-én megvitatta azokat. A tervezetet biztonságos csatornákon keresztül továbbították a kancellári hivatalhoz, azzal a jelzéssel kísérve, hogy folyamatban van a konfliktus fokozatos rendezésére irányuló megállapodás kidolgozása – állítja a lap, felhívva a figyelmet arra, hogy miután a terv részletei kiszivárogtak, sajtóbeszámolók szerint pánik tört ki Berlinben, és Friedrich Merz kétségbeesetten telefonálgatni kezdett európai kollégáival. Mint írtuk, a Bild saját forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy Merz kormánya aggódik a kezdeményezés miatt, és megkezdte a diplomáciai ellenintézkedések kidolgozását.
Johann Wadephul külügyminiszter november 19-én sajtóbeszámolók szerint állította, hogy az Egyesült Államok nem tájékoztatta a német felet egy ilyen terv elkészítéséről, a német kancellária vezetője, Torsten Frei pedig november 20-án kijelentette, hogy személyesen nem tud a kezdeményezésről.
Friedrich Merz a johannesburgi G20 csúcstalálkozót követően elmondta: Európának kulcsszerepet kell játszania az orosz–ukrán háború lezárásában, a békefolyamat pedig nem történhet meg európai részvétel nélkül.
A német kancellár elmondta, hogy péntek este hosszú telefonbeszélgetést folytatott Donald Trump amerikai elnökkel. Ekkor világossá tette, hogy a békefolyamat csak európai részvétellel képzelhető el.
Hangsúlyozta, hogy a nagyhatalmak nem dönthetnek az érintett országok feje felett.
Szerinte a háború csak Ukrajna és Európa beleegyezésével zárható le.
A johannesburgi G20-csúcs után arra is figyelmeztetett, hogy Ukrajna esetleges veresége és összeomlása az egész európai politikára és a kontinensre kihatna. Ez szerinte indokolja Európa elkötelezettségét az ügyben. Úgy vélte, jelenleg van esély a háború befejezésére, de még távol vagyunk egy mindenki számára elfogadható megoldástól.
Felidézte, hogy Oroszország megsértette a Budapesti Memorandumot, az 1994-es megállapodást, amelyben Kijev nukleáris arzenálját biztonsági garanciákért cserébe adta fel. Ezek a garanciák végül nem bizonyultak elrettentő erejűnek. Merz szerint ezért most megbízhatóbb biztonsági garanciákra és erősebb megállapodásokra van szükség.
Friedrich Merz német kancellár pénteken közölte, hogy Donald Trump amerikai elnökkel „megegyezett a következő lépésekről” egy, az Ukrajnával kapcsolatos amerikai tervről folytatott pénteki telefonbeszélgetésben.
Gyümölcsöző és bizalmas telefonbeszélgetés során megvitattam az Egyesült Államok elnökével az ukrajnai béketervet – írta az X-en Friedrich Merz. Hozzátette, hogy „megállapodtak a tanácsadói szinten tartandó következő lépésekben”, valamint hogy tájékoztatni fogja európai partnereit az elhangzottakról.
Az MTI által szemlézett NTV által idézett német kormányforrás szerint az európai vezetők a hétvégén vitatják meg az Ukrajnától számos engedményt követelő amerikai béketervet a G-20 országcsoport johannesburgi csúcstalálkozójának a szünetében.
Friedrich Merz pénteken tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint Emmanuel Macron francia államfővel és Keir Starmer brit miniszterelnökkel is. A német külügyminisztérium későbbi jelentése szerint az E3 csoport vezetői szilárdan támogatják Ukrajnát, és kitartanak amellett, hogy a békeszerződésnek figyelembe kell vennie a lerohant ország érdekeit, a jelenlegi frontvonalat kell a területi tárgyalások alapjául venni és nem korlátozhatják Kijevnek a jövőbeli saját védelmét célzó katonai képességeit.
Németország „mindent megtesz”, hogy elérhetőek legyenek a nagy hatótávolságú rakéták Ukrajna számára – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár svéd kollégájával, Ulf Kristerssonnal közös sajtótájékoztatóján szerdán Berlinben.
Merz felidézte, hogy a német hatóságok korábban megállapodtak Kijevvel közös projektek megvalósításáról a nagy hatótávolságú fegyverek gyártása terén.
Az ukrán hadsereg ilyen harci rendszerekkel lesz felszerelve. Megállapodtunk, hogy a részletekről nem beszélünk többet nyilvánosan, mivel úgy véljük, hogy bizonyos fokú bizonytalanságnak kell fennállnia az orosz fél számára – jegyezte meg.
A kancellár kitérő választ adott újságírók kérdésére német Taurus rakéták esetleges szállításáról. „Mindössze annyit mondhatok, mindent megteszünk, hogy az ukrán hadsereget olyan rendszerekkel lássuk el, amelyek megfelelő hatótávolsággal rendelkeznek. És ebből a következő hetekben és hónapokban még több lesz, ha szükséges, egészen az ilyen rendszerek Ukrajnában történő gyártásáig” – mondta Merz.
A német kancellár egyben elítélte az orosz támadások erőteljes fokozását Ukrajna infrastruktúrája ellen.
„Ennek már semmi köze katonai célokhoz. Ez tiszta terrorháború Ukrajna polgári lakossága ellen” – hangoztatta.
Merz egyben felszólította Németország európai uniós partnereit, hogy jussanak megállapodásra a lefoglalt orosz vagyon felhasználásáról decemberben. „Ez a legerősebb eszközünk, hogy Moszkvát tárgyalóasztalhoz késztessük és távlatában véget vessünk ennek a szörnyű háborúnak” – tette hozzá.
A német kancellár megerősítette, hogy részben saját biztonsági érdekből az ukrán hadsereg támogatását jövőre további hárommilliárd euróval kívánják növelni.
Cserébe elvárják, hogy Ukrajna megbízható partner marad – húzta alá.
„Ez pedig igazi, kíméletlen fellépést jelent a korrupcióval szemben. Ez abszolút szükséges dolog Ukrajnában” – emelte ki Merz hozzátéve, hogy ezt már két alkalommal is tudatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, „egyszer személyesen és az utóbbi napokban egy telefonbeszélgetés során is”.
Kristersson szintén azt követelte, hogy nagyon őszinte szavakat kell találni az ukrajnai korrupció kérdésével kapcsolatban.
