Jens Stoltenberg 2024 októberében távozik posztjáról – írja Sky News. Úgy volt, hogy idén lemond, de a háború miatt a szövetség további 12 hónappal meghosszabbította a megbízatását, hogy a tapasztalt vezető összesen 10 évig maradjon az élén.
Arra a kérdésre, hogy az idei év valóban az utolsó hosszabbítás-e, a volt norvég miniszterelnök azt mondta, hogy igen.
Kiváltság a NATO főtitkáraként szolgálni, és rendkívül sokat jelent, különösen most, amikor Európában háború dúl – mondta a 64 éves politikus.
Szükségünk van arra, hogy Európa és Észak-Amerika összefogjon, és főtitkárként segíteni ezt valóban nagy kiváltság volt – tette hozzá.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Jens Stoltenberg 2024 októberében távozik posztjáról – írja Sky News. Úgy volt, hogy idén lemond, de a háború miatt a szövetség további 12 hónappal meghosszabbította a megbízatását, hogy a tapasztalt vezető összesen 10 évig maradjon az élén.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1693558860
[modified] => 1693548579
)
[title] => A NATO vezetője megerősítette, hogy jövőre lemond tisztségéről
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=88630&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 88630
[uk] => 88665
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 85418
[image] => Array
(
[id] => 85418
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/stoltenberg-1.jpg
[original_lng] => 30848
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/stoltenberg-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/stoltenberg-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/stoltenberg-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/stoltenberg-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/stoltenberg-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/stoltenberg-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/stoltenberg-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1693563977:8
[_thumbnail_id] => 85418
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1297
[_oembed_a9b3b3be1ec4ad43b04f5a4d1d948ae7] =>
NATO deploys surveillance jets to Lithuania ??
The AWACS surveillance jets will fly missions to monitor Russian military activity near the Alliance’s borders and can detect aircraft and missiles hundreds of kilometres away, making them a key early warning capability for NATO
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
A volt brit kormányfő hangsúlyozta: a NATO most „erősebb, mint valaha”, és hamarosan új tagokkal – Svédországgal és Finnországgal – bővül.
Boris Johnson volt brit miniszterelnök bejelentette, hogy pályázik a NATO főtitkári posztjára.
„Ki szeretném hangsúlyozni, kedves barátaim, hogy van ilyen terv, és senki ne felejtse el, hogy van egy ilyen jelölt tartalékban. Ezúttal úgy hiszem, szerencsém lesz” – mondta.
Ugyanakkor megemlítette, hogy Mario Draghi volt olasz miniszterelnök az Európai Unió képviselőjének kinevezését javasolta a NATO következő főtitkári posztjára.
„Teljesen nem értek vele egyet. Szerintem vannak más jelöltek is az Európai Unión kívül. Nem kell, hogy az EU-s legyen. Természetesen jelöltnek tartom magam. Ez egy jó és fontos pozíció” – tette hozzá.
This will be the first meeting between Ukraine, the European Union, and NATO in this trilateral format. I look forward to meeting @JensStoltenberg and @JosepBorrellF to strengthen our partnership and cooperation in defending Ukraine and Europe. https://t.co/QA0g0I0B3W
#BREAKING Germany plans to permanently station an additional 4,000 soldiers in NATO ally Lithuania to help secure the alliance's eastern flank, German Defence Minister Boris Pistorius says pic.twitter.com/KEuAn9DeYw
The AWACS surveillance jets will fly missions to monitor Russian military activity near the Alliance’s borders and can detect aircraft and missiles hundreds of kilometres away, making them a key early warning capability for NATO
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
Nemrégiben számos külföldi sajtóorgánum arról számolt be, hogy a következő NATO-főtitkár az egyik legismertebb európai női politikus egyike lehet.
A Politico című amerikai kiadvány szerint pályázhat a posztra az ukránbarát álláspontjáról ismert Dalia Gribauskaite litván exelnök, Kolinda Grabar-Kitarovic, Horvátország exelnöke, valamint Kersti Kaljulaid, Észtország jelenlegi elnöke.
Jen Stoltenberg, az Észak-atlanti Szövetség jelenlegi főtitkára, aki egykor a Norvég Királyság miniszterelnöke volt, 2014 óta van hivatalában. Mandátumának 2019-ben kellett volna lejárnia, de a NATO-tagállamok közösen állapodtak meg mandátuma 2022-ig való meghosszabbításában.
És most már felmerül az utódjának kérdése. Valójában ennek a kérdésnek a megvitatása csak most kezdődött. Ahogy az várható volt, a konkrét jelöltet a NATO főtitkári posztjára az északi tagállamok vezetőinek csúcstalálkozóján mutatják be, amelyre Madridban kerül sor 2022 tavaszán vagy nyár elején.
Az amerikai kiadvány szerint a Szövetség kulisszáiban „merült fel” az elképzelés, hogy ideje már egy nőt kinevezni ennek a nemzetközi katonai-politikai szervezet legmagasabb polgári posztjára. Ezen kívül, a NATO Oroszországgal fennálló jelenlegi bonyolult kapcsolata lehetőséget kínál kelet- vagy dél-európai ország jelöltjének megválasztására. E két, ma fontos kritérium figyelembevételével össze lehet állítani egy három névből álló listát: Dalia Gribauskaite, Kolinda Grabar-Kitarovic és Kersti Kaljulaid.
A Politico kiadvány véleménye szerint valószínűleg a legnagyobb esélye Horvátország exelnökének van. És mindez azért, mert már van tapasztalata, mivel a főtitkár közdiplomáciai asszisztenseként dolgozott a NATO-központban 2011 és 2014 között, egy időben volt Európa minisztere és horvát külügyminiszter, fontos szerepet játszott néhány ország EU- és NATO-tagsági kérelmének pozitív megítélésében. Horvátország Egyesült Államokbeli nagyköveteként végzett munkája során 2008 és 2011 között szoros kapcsolatot alakított ki Washingtonnal.
Menjünk tovább… És itt, amint azt az amerikai kiadvány kihangsúlyozza, már bonyolultabb, mivel főtitkári jelölt megválasztása a balti államok képviselői közül, például Dalia Gribauskaite személyében ellenséges lépésnek tekinthető Moszkvával szemben akkor, amikor Joseph Biden amerikai elnök megpróbálja stabilizálni Oroszország és a nyugati országok közötti kapcsolatokat. Mint ismeretes, Kersti Kaljulaid nemrégiben lemondott az OECP (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) főtitkári posztjáért folytatott küzdelemről, amely a rezüméje alapján, közelebb állt volna hozzá.
Az új NATO-főtitkár megválasztásának folyamata általában a Szövetség vezető országai közötti zárt konzultációk keretében zajlik, amelyeken a döntő szó mindig az USA-é, és ezt követően erősíti meg hivatalosan a kinevezést az Észak-atlanti-tanács.
Lássuk, vajon bevállal-e a NATO ilyen kardinális változást a vezetésben, és ki lesz a világ legerősebb nemzetközi regionális katonai-politikai szervezete új vezetője.
Március 29-én Agnes Callamard, az ENSZ ismert szakértője 4 évre átvette az Amnesty International, emberi jogi szervezet főtitkári posztját.
Mint ismeretes, korábban az ENSZ speciális munkatársa volt, a bíróságon kívüli költségek problémáival foglalkozott. Ezen kívül, mint a világ legnagyobb nemzetközi szervezetének speciális munkatársa, kijelentette, hogy nemzetközi vizsgálatra van szükség a leghíresebb orosz ellenzéki Olekszij Navalnij elleni mérgezési kísérlettel kapcsolatban.
A bolygó valószínűleg legbefolyásosabb emberi jogi szervezete főtitkári posztján Agnes Callamard a holland Julia Verhaar helyére lépett.
„Abban az időben, amikor az emberi jogok világszerte soha nem látott nyomásnak vannak kitéve, Agnes Callamard-t az Amnesty International vezetése motiválja, hogy erőteljes válaszoljon ezen kihívásokra. Éles gondolkodása, jelentős tapasztalata az emberi jogok védelme terén, valamint hajlandósága a merész kijelentésekre egy magasan képzett szakemberré tette” – közölte az emberi jogi szervezet.
Agnes Callamard 1995 és 2001 között dolgozott az Amnesty Internationalnál. 2017 óta pedig az ENSZ speciális munkatársaként dolgozott a bíróságon kívüli költségek problémáján. Többek között ő vizsgálta Jamal Khashoggi szaúdi újságíró meggyilkolását. Ezzel kapcsolatban nemrégiben kijelentette, hogy e tavaly januárban a svájci genfi találkozó során egy „szaúd-arábiai magas rangú személy megfenyegette”. Elmondása szerint „a jelenlévők életveszélyesnek minősítették a hallottakat”, nyilatkozta az Amnesty International új főtitkára a híres The Guardian kiadványnak. Mint ismeretes, hogy az ENSZ Emberi Jogi Hivatala már megerősítette Agnes Callamard szavait. Awwad Alavvad, Szaúd-Arábia Emberi Jogi Bizottságának elnöke Twitteren cáfolta Callamard asszony szavait és kijelentette, lenyűgözte az a tény, hogy „az elhangzottakat fenyegetésként értelmezték”.
2021. január 17-én az Amnesty International a „becsület foglyának” nevezte Navalnij orosz ellenzéki vezetőt, február 24-én azonban megváltoztatta döntését, a politikus néhány korábbi nyilatkozatára hivatkozva. „Néhány korábbi megjegyzései, amelyeket Navalnij később nyilvánosan nem cáfolt meg, gyűlöletkeltőek, amelyek ellentmondanak az Amnesty által elfogadott »becsület foglya« definíciónak”, áll a jogvédők nyilatkozatában.
A szervezet ugyanakkor kijelentette, hogy továbbra is politikailag motiváltnak tekintik Olekszij Navalnij üldözését.
Helga Schmid, német diplomata, az Iránnal megkötött nukleáris megállapodásról szóló tárgyalások kulcsfontosságú résztvevője lett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet főtitkára. Ő lett az első nő ezen a poszton.
Az 59 éves Schmid 2016 óta az Európai Külügyi Szolgálat főtitkára. Az 1990-es években a washingtoni német nagykövetség szóvivője volt.
Az EBESZ központja Bécsben található. Megbízatása magában foglalja a konfliktusokban való közvetítést, a választások megfigyelését, az emberi jogok betartásának ellenőrzését és a sajtószabadság elvének előmozdítását.
Schmid Thomas Gremingert váltja fel az EBESZ főtitkári posztján, aki 2017 óta vezeti a szervezetet. Az intézmény számára nehéz időszakban veszi át Helga Schmid az irányítást: az EBESZ megpróbálja megoldani a fehéroroszországi, az ukrajnai és hegyi-karabahi konfliktusokat.
After a nine hour long trip by train, we arrived in Kyiv. Looking forward to productive meetings with Ukrainian leaders to discuss ways to strengthen security and stability in the region and helping people on the ground. #ItsAboutPeople#OSCE2023pic.twitter.com/bpUw5lCZ5s
