A kezdeményezés heves politikai vitát váltott ki, bár maga a miniszter továbbra is a legnépszerűbb politikus Németországban.
A német védelmi minisztérium vezetője, Boris Pistorius arra szólítja fel az országot, hogy „készüljön fel a háborúra” az Oroszországból érkező növekvő fenyegetés közepette, számolt be a The Washington Post.
A kezdeményezés heves politikai vitát váltott ki, bár maga a miniszter továbbra is a legnépszerűbb politikus Németországban – még a Szociáldemokrata Párton belüli ellenállás ellenére is.
Pistorius véleménye szerint Németországnak meg kell erősítenie a védelmét, mert Moszkva agresszív politikája és az Egyesült Államok nagyobb európai függetlenségre irányuló felhívásai a biztonsági szférában konkrét lépéseket igényelnek.
Mint ismeretes, a második világháború után az ország „békeprojektként” pozicionálta magát, de ma a szakértők elismerik, hogy a Bundeswehr továbbra is alulképzett és technikailag elmaradott. A hadseregnek mintegy 80 ezer katonája hiányzik a tervezett 260 ezerhez képest, akiket a következő évtizedben terveznek toborozni.
„A németek olyanok szeretnének lenni, mint Svájc – gazdaságilag sikeresek, de politikailag semlegesek. Nem állunk készen arra, hogy komolyan újra a háborúra gondoljunk” – jegyezte meg a miniszter párttársa, Sigmar Gabriel.
A toborzási probléma részleges megoldására Pistorius az önkéntes szolgálat modelljét javasolta – kompromisszumot a párt kötelező sorozással szembeni álláspontja és a hadsereg megerősítésének szükségessége között. Ezt a kezdeményezést azonban a Kereszténydemokrata Unió blokkolta.
Később a kormánykoalíció egy új ötletet terjesztett elő – a részleges sorsolást lottó útján, de Pistorius ezt a változatot sem támogatta.
Európának figyelembe kell vennie az orosz agresszió új formáit, és fel kell készülnie a modern hibrid fenyegetésekre, amelyek bármikor felmerülhetnek, jelentette ki Alar Karis észt elnök a Newsweeknek adott interjújában.
Megjegyezte, hogy Oroszország lépései mindenhol aggodalmat keltenek. Példaként Karis a drónokkal kapcsolatos incidenseket hozta fel, amelyeket számos európai ország légterében rögzítettek.
Karis hangsúlyozta, hogy „mindannyiunknak készen kell állnunk” egy „másfajta háborúra”, utalva a Kreml által alkalmazott agresszió formáinak és módszereinek jövőbeli megváltozására.
„Természetesen van némi múltbeli tapasztalatunk Oroszországgal, tudunk valamit, de mindazonáltal… ezek aggodalmat váltanak ki a nyugati világban, és ez az ukrajnai háború nemcsak Ukrajna elleni háború, hanem Európa, az egész nyugati világ elleni háború” – mondta az észt elnök.
Ugyanakkor Karis nem hiszi, hogy Oroszország megtámadna egy NATO-országot.
„De mégis készen kell állnunk az elrettentetésre, de Oroszország egyetlen országon sem tesztelje az 5. cikkelyt” – jegyezte meg.
Karis azt is hangsúlyozta, hogy „vannak bizonyos elemei” a háborúnak, de az élet általában úgy folytatódik, mintha nem lenne háború – még Ukrajnában is.
Miután Finnország és Svédország csatlakozott a NATO-hoz, az északi blokk megkezdte katonai erőforrásainak konszolidálását és a felkészülést egy esetleges fegyveres konfliktusra Oroszországgal.
Dánia, Norvégia, Finnország és Svédország egyesíti erőit az esetleges orosz agresszió elhárítása érdekében, még akkor is, ha a NATO támogatása csökken. Ezt a megközelítést „B tervnek” is nevezik, ha a Szövetség nem működik, számolt be a The Wall Street Journal április 22-én, kedden.
Miután Finnország és Svédország csatlakozott a NATO-hoz, a négy északi ország elkezdte konszolidálni katonai erőforrásait és felkészülni egy esetleges fegyveres konfliktusra Oroszországgal, amely az elemzők szerint az évtized végére képes lesz helyreállítani a harci potenciált a Szövetséggel való szembeszálláshoz.
Mindegyik országnak megvan a saját szakiránya: Svédország fejlett védelmi iparral rendelkezik (többek között tengeralattjárók, vadászgépek és tankok gyártásával), Norvégia fejlett tengeri és sarkvidéki képességekkel, Finnország Európa egyik legnagyobb hadseregével és erős tüzérségével rendelkezik, Dániának tapasztalt különleges erőkkel rendelkezik, többek között Afganisztánban és Irakban. Együttesen a GDP-jük csak alig kisebb, mint Oroszországé.
Az Északi Blokk modellként szolgálhat más országcsoportok, például a Fekete-tenger körüliek számára – jegyezte meg Matti Pesu, a Finn Külügyi Intézet vezető munkatársa. Elmondása szerint egy ilyen modell biztosítékká is válhat a jövőre nézve, ha Trump intézkedései miatt összeomlik a transzatlanti szövetség.
2023-ban az országok közös parancsnokság alá vonták légierőiket, és a Nordefco kezdeményezés részeként 2030-ig közös védelmi koncepciót fogadtak el. Ez az első ilyen jellegű társulás a régióban a 15. század óta – hangsúlyozta Jens Stoltenberg, a NATO korábbi főtitkára.
„Ez egy lehetséges B terv, ha a NATO esetleg működésképtelenné válik” – magyarázta Pesu.
A dán hírszerzés szerint Oroszország 3-5 éven belül visszanyerheti erejét és háborút indíthat egy vagy több európai ország ellen – különösen, ha békét köt Ukrajnával, ami lehetővé tenné a Kreml számára a hadsereg újrafelfegyverzését.
Az északi országok Ukrajna legaktívabb adományozói közé tartoznak. A GDP aránya alapján Dánia a második, Finnország az ötödik, Svédország a hatodik, Norvégia pedig a tizenegyedik helyen áll. Oslo nemrégiben megduplázta a Kijevnek nyújtott támogatását, meghaladva a 8 milliárd dollárt 2024-ben. Koppenhága pedig elindította a „dán modellt” a segélyezésben – az ukrán kormány közvetlenül a dán védelmi vállalatoktól szerez be fegyvereket. A módszer egyre népszerűbb az EU-tagállamokban.
„Védelmi iparaink egyesítése nagyon erőteljes elrettentő jelzés Oroszország számára” – mondja Anna Wieslander, az Atlanti Tanács munkatársa.
Ukrajnában nincs szervezett felkészülés a választásokra, most még a választási folyamat biztonságos megszervezésére sincs lehetőség – jelentette ki szerdán Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója az rbc.ua hírportál YouTube-csatornájának nyilatkozva.
Podoljak szerint van egy jogi eljárás, amelyet senki sem fog visszautasítani. Jelenleg a hadiállapot folytatódik – tette hozzá. A befejezése után, ha megszavazzák a parlamentben, párhuzamosan két eljárás zajlik majd. „Az első 3-6 hónap, valószínűbb 6 hónap mindent figyelembe véve, a választásokra való felkészülés. Azaz a folyamat szervezése. És ezzel párhuzamosan törvénymódosítások is lesznek. Mivel tudjuk, hogy háború utáni választások lesznek, vannak mozzanatok, és a CVK-nak kellene javaslatot tenni a jogszabály módosítására, mint olyanra” – mutatott rá.
Az elnöki hivatalvezetői tanácsadó hangsúlyozta: amíg nincs tűzszünet, akár ideiglenes fegyverszünet, addig senki nem szünteti meg a hadiállapotot. „Senki nem fogja, mondjuk, veszélybe sodorni az embereket. Vagyis alkotmányos rendelkezéseket megszegni azért, hogy Oroszország valamiért valamiféle „választásokat” akar, Oroszország már abszolút és teljesen nem az a téma számunkra, amely befolyást gyakorolhatna a belpolitikánkra” – húzta alá.
Podoljak hozzátette, hogy a választási törvény módosításán kell dolgozni, majd szavazni, ami meglehetősen bonyolult folyamat. „Másodszor, nincs lehetőség a választási folyamat biztonsági szempontból történő megszervezésére, mert a tűzszünet egyelőre nem működik. Oroszország minden nap, vagy inkább minden este nagyszámú csapást hajt végre” – magyarázta.
Ezenkívül az elnöki hivatalvezetői tanácsadó szerint nagy erőfeszítéseket igényel a lakóhelyüket ideiglenesen elhagyni kényszerült személyek kérdése, illetve a választásokon való szavazás módja. „Világosan meg kell értenünk, hogyan fogunk dolgozni nagyszámú, ideiglenesen áttelepült emberrel. Ez pedig egy teljesen más munka, teljesen más munkakör a választói névjegyzék rögzítését és a területi választókerületek rögzítését illetően. Tehát ezek elég összetett folyamatok, és nem fognak megoldódni csak azért, mert Oroszország akar valamit” – zárta eszmefuttatását Mihajlo Podoljak.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
Kína nyomása miatt Tajvan a vészhelyzetekre való reagálás ukrán tapasztalatait tanulmányozza. A Reuters szerint Tajvan azoktól az ukrajnai cégektől tanul, amelyek továbbra is részt vesznek Ukrajna Oroszország elleni küzdelmében, miközben a szigetország felgyorsítja a veszélyhelyzeti tervezést a növekvő kínai fenyegetések miatt, nyilatkozott a kiadványnak egy magas rangú tajvani tisztviselő.
„Reméljük, hogy első kézből vesszük át Ukrajna tapasztalatait – hogyan segítették a magánvállalatok a kormány és társadalom ellenálló képességét a háború alatt” – mondta egy magas rangú tajvani biztonsági tisztviselő olyan cégekre hivatkozva, mint az Uber és a Microsoft, amelyek továbbra is alapvető szolgáltatásokat nyújtanak Ukrajnában.
Tajvan többek között az alábbi ötleteket tanulmányozza: a szupermarketek bevonása az állami ellátási láncba, a taxiszolgáltatások igénybevétele az egészségügyi vészhelyzetekben, például véradás esetén, amikor az egészségügyi rendszer túlterhelt.
A tisztviselő elmondta, hogy a kormány azon dolgozik, hogy a tajvani cégeket összehozza ukrajnai kollégáival, hogy segítsen a tajvaninak a vészhelyzeti tervezés javításában.
Tajvan jelenleg frissíti figyelmeztető és óvóhelyrendszerét, figyelembe véve az északi és balti országok tapasztalatait. A héten Tajpejben tartottak zárt szemináriumot, melynek témája a készletezés és a polgári védelmi kiképzés volt. A rendezvényen Tajvan biztonsági szolgálatainak képviselői és magas rangú diplomaták vettek részt olyan országokból, mint az Egyesült Államok, Japán és Ausztrália.
Andy Gunder, aki az ukrajnai Amerikai Kereskedelmi Kamara vezetője és a szeminárium előadója, az újságíróknak elmondta, hogy a tajvani kormánynak tartalék online rendszereket kellene létrehoznia, hivatkozva az orosz kibertámadásokra, amelyek célja Ukrajna infrastruktúrájának megbénítása a rakétacsapások előtt.
A NATO-tagországoknak fel kell készülniük a háborúra, és többet kell fordítaniuk a védelemre, ellenkező esetben Oroszország „megpróbálhat olyasmit, mint Ukrajnában” – jelentette ki vasárnap Mark Rutte NATO-főtitkár, számolt be az rbc.ua hírportál a Die Welt című német lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Rutte azt mondta: a NATO-országoknak fel kell készülniük a háborúra, és többet kell fordítaniuk a védelemre. Ellenkező esetben Oroszország „megpróbálhat olyasmit, mint Ukrajnában” – tette hozzá. „Nagyon világosan mondom: fel kell készülnünk a háborúra. Ez a legjobb módja annak, hogy elkerüljük a háborút” – hangsúlyozta.
A NATO-főtitkár megjegyezte, hogy Európának „nem szabad gyengeséget mutatnia” Oroszországgal szemben. „Egyébként Oroszország megpróbálhat valamit. Akárcsak Ukrajnában” – szögezte le. Szerinte azonban a veszély nem csak Oroszországból ered. A kínaiak is „iszonyatosan kibővítették” a katonai képességeiket – emlékeztetett.
Rutte szerint Németországnak „többet kell költenie és többet kell termelnie”, és „következetesen folytatnia kell” a választott utat Európában és Ukrajnában egyaránt. Elismerte ugyanakkor, hogy Németország „sok dolgot jól csinált” Oroszország ukrajnai háborújának kezdete óta. „De tekintettel a német gazdaság méretére, természetesen azt akarjuk, hogy sokkal többet tegyenek” – mutatott rá a NATO-főtitkár.
Ideje áttérni a háborús gondolkodásmódra, ami azt jelenti, hogy további beruházások által még erősebbé kell tenni a szövetség védekező- és ellenálló-képességét – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben szerdán.
A NATO Katonai Bizottságának találkozója előtt Mark Rutte köszöntőjében hangsúlyozta: fokozni kell a védelmi beruházásokat, a katonai erők felkészültségét, amelyek elengedhetetlenek, de még midig nem elegendőek ahhoz, hogy a szövetség megbirkózzon a következő négy-öt évben rá váró veszélyekkel.
„A háború megelőzése érdekében fel kell készülnünk a háborúra” – fogalmazott.
Emlékeztetett: dúl Oroszország háborúja Ukrajna ellen, a szövetségesek elleni oroszok ellenséges fellépések, köztük a kibertámadások, merényletek, szabotázsakciók és egyéb fenyegetések felgyorsulnak.
„Ezen destabilizációs kampányokkal Oroszország keményen dolgozik azon, hogy megpróbálja meggyengíteni demokráciáinkat és elrabolni szabadságunkat” – fogalmazott Rutte, majd arra figyelmeztetett, hogy Oroszország nincs egyedül, felsorakozik mögötte Kína, Észak-Korea és Irán. Közölte továbbá: mindeközben több más veszély is fenyeget, melyek között a NATO-főtitkár a terrorizmust, a nukleáris fegyverek elterjedését, a dezinformációs kampányokat és az éghajlatváltozást sorolta. „Jövőbeli biztonságunk forog kockán” – fogalmazott Rutte, majd hozzátette: „továbbra is minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy megóvjuk a szövetségesek biztonságát”.
A NATO-főtitkár kijelentette: jobban kell támogatni Ukrajnát annak érdekében, hogy meg lehessen változtatni a háború menetét.
„Mindannyian véget akarunk vetni a háborúnak, de mindenekelőtt azt akarjuk, hogy a béke tartós legyen” – fogalmazott. A biztonság csapatmunka, amelynek érdekében kéz a kézben kell dolgozniuk a partnereknek világszerte – tette hozzá beszédében a NATO-főtitkár.
Rob Bauer tengernagy, a NATO Katonai Bizottságának leköszönő elnöke azt mondta, a szövetség előtt álló feladatok jelentősek, de nem megoldhatatlanok. „Feladatunk a szövetség elrettentő és védelmi képességének erősítése, és Ukrajna támogatásának fenntartása Oroszország provokálatlan agressziójával szembeni ellenállásában” – fogalmazott. A szabadságharc Ukrajna számára nem csak egy jelmondat, a szuverenitás Ukrajna számára nem elvont fogalom – mondta. Ukrajnának szüksége van a teljes támogatásra, és meg is érdemli azt. A támogatás pedig nem jótékonyság, hanem a szövetség politikai és katonai érdeke is – emelte ki.
„Meg kell mutatnunk a világnak, hogy a demokrácia győzhet és győzni fog, és hogy a demokráciáért érdemes küzdeni” – tette hozzá beszédében a NATO Katonai Bizottságának elnöke.
[type] => post
[excerpt] => Ideje áttérni a háborús gondolkodásmódra, ami azt jelenti, hogy további beruházások által még erősebbé kell tenni a szövetség védekező- és ellenálló-képességét – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben szerdán.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1737019980
[modified] => 1736983938
)
[title] => NATO főtitkár: nincs mese, fel kell készülnünk a háborúra
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=137939&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 137939
[uk] => 137964
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 137940
[image] => Array
(
[id] => 137940
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/nato-ukran.webp
[original_lng] => 18464
[original_w] => 800
[original_h] => 533
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/nato-ukran-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/nato-ukran-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/nato-ukran-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/nato-ukran.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/nato-ukran.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/nato-ukran.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/nato-ukran.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1737017227:8
[_thumbnail_id] => 137940
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1674
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 1202967074001
[_oembed_d62ca403ba032c9248a8c9ea57516ac0] =>
Estonian 🇪🇪 units are training side by side with Ukrainian 🇺🇦 drone experts at #HedgeHog2025 — from target detection to FPV strikes. “This is mutual learning,” says Azov veteran Ranger. Real battlefield tactics in action.#Siil2025#DroneWarfare#Estoniapic.twitter.com/6nKTFZXjQ1
— Estonian Defence Forces | Eesti Kaitsevägi (@Kaitsevagi) May 15, 2025
A választásokat csak hat hónappal a hadiállapot lejárta után lehet megtartani, de azt is el kell dönteni, hogy hol kell új szavazókört felállítani, mivel ezek jelentős részét elpusztította az ellenség – jelentette ki szerdán Olena Suljak, a Nép Szolgája kormányzó párt vezetője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Suljak szerint 2023 decemberében az összes parlamenti frakció és csoport ülést tartott Jean Monet-párbeszéd formájában, amely során aláírták a megfelelő dokumentumot, miszerint mindenki egyetért azzal, hogy a választásokat hat hónappal azután lehet megtartani, hogy véget ér a hadiállapot. „Azaz fél év az a minimális időszak, amikor mindenki felkészül a választásokra mind technikai szinten, mind a vonatkozó jogszabályok elfogadásának szintjén” – magyarázta.
A pártvezető megjegyezte azt is, hogy a 2022. február 24-én lezárt választói névjegyzékkel, valamint a szavazóhelyiségek nyilvántartásával foglalkozó Központi Választási Bizottságnak (CVK) jelentős szerepe van a választási folyamatra történő felkészülésben.
„Sajnos több ezer ilyen szavazókör megsemmisítettek, mert ezek többsége vagy óvodákban, vagy az agresszorok által lerombolt iskolákban volt. Ezért meg kell határozni, hol lesznek az új szavazókörök, és mire épülnek” – emlékeztetett Olena Suljak.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A választásokat csak hat hónappal a hadiállapot lejárta után lehet megtartani, de azt is el kell dönteni, hogy hol kell új szavazókört felállítani, mivel ezek jelentős részét elpusztította az ellenség – jelentette ki szerdán Olena Suljak.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1736358600
[modified] => 1736338339
)
[title] => A felkészülés a választásokra legalább hat hónapig tart majd a háború után – Suljak
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=137230&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 137230
[uk] => 137239
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 137231
[image] => Array
(
[id] => 137231
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/suljak.jpg
[original_lng] => 27698
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/suljak-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/suljak-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/suljak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/suljak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/suljak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/suljak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/suljak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1736335761:2
[_thumbnail_id] => 137231
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2278
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 831790641002
[_oembed_b56bdcca5c92cf2f1e32328607834be9] =>
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
Alig néhány éven belül Oroszország megtámadhatja a NATO területét, a szövetségeseknek fel kell készülniük, és nem szabad figyelmen kívül hagyniuk ezt a fenyegetést – jelentette ki Boris Pistorius német védelmi miniszter, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Deutsche Welle német rádióra hivatkozva.
A jelentés szerint Pistorius elmondta, hogy szerinte most nem várható Oroszország katonai támadása a NATO-országok ellen. Mint azonban megjegyezte, Vlagyimir Putyin orosz elnök következetesen háborús alapokra helyezte országa gazdaságát. Szerinte Oroszország jelenleg több fegyvert és lőszert gyárt néhány hónap alatt, mint az Európai Unió összes tagországa egy év alatt együttvéve.
„2029-re vagy 2030-ra Putyin annyira megerősítheti a hadseregét, hogy Oroszország képes lesz csapást mérni a NATO-ra. Fel kell készülnünk arra, hogy a következő években Putyin megpróbálhatja próbára tenni a NATO kohézióját egyik vagy másik területének a megszállásával” – vélekedett Boris Pistorius, hangsúlyozva, hogy „ha figyelmen kívül hagyjuk a fenyegetést csak azért, mert kellemetlenséget okoz nekünk, akkor az nem lesz kisebb, hanem csak növekedni fog”.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Alig néhány éven belül Oroszország megtámadhatja a NATO területét, a szövetségeseknek fel kell készülniük, és nem szabad figyelmen kívül hagyniuk ezt a fenyegetést – jelentette ki Boris Pistorius.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1734966000
[modified] => 1734954750
)
[title] => Pistorius felszólította a NATO-országokat, hogy készüljenek fel az oroszok inváziójára
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=136182&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 136182
[uk] => 136188
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 136183
[image] => Array
(
[id] => 136183
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/pistorius-1.jpg
[original_lng] => 24124
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/pistorius-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/pistorius-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/pistorius-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/pistorius-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/pistorius-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/pistorius-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/pistorius-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1734948038:8
[_thumbnail_id] => 136183
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2402
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_5bd087dfdb6bcef059caae3fcedfaefb] =>
Dutch Government develops crisis preparedness strategy amid war in Ukraine https://t.co/4xvJszu1BF
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
Moszkva „fenyegetést” lát az észak-atlanti szövetség júliusi csúcstalálkozóján hozott döntésekben.
Az agresszor Oroszország egy lehetséges katonai konfliktusra készül a NATO-val, közölte Andrij Belouszov, az Oroszországi Föderáció védelmi minisztere egy katonai intézmény kollégiumán december 16-án, hétfőn.
Elmondása szerint a Honvédelmi Minisztérium „középtávon teljes felkészültséget biztosít”.
„Beleértve a NATO-val való esetleges katonai konfliktust Európában a következő évtizedben. Ezt igazolják azok a döntések is, amelyeket az Észak-atlanti Szövetség idén júliusban tartott csúcstalálkozóján hoztak. Ez tükröződik az USA és más NATO-országok doktrinális dokumentumaiban is”, jelentette ki Belouszov.
