Olaszország közzétette a még november 14-én kidolgozott, Ukrajnának szánt 12. katonai segélycsomagról szóló rendeletet. A dokumentum fegyverek és felszerelések átadására vonatkozik, amelyek listája egy titkos mellékletben található, olvasható az Olasz Köztársaság Hivatalos Közlönyének honlapján.
A rendelet értelmében Ukrajna Olaszország Fegyveres Erőinek Vezérkara által kidolgozott titkos dokumentumban felsorolt katonai felszereléseket, anyagokat és felszereléseket kapja. A csomag konkrét tartalmát nem hozzák nyilvánosságra.
November 3-án Guido Crosetto olasz védelmi miniszter bejelentette a segélycsomag előkészítését. Korábban a Bloomberg forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Olaszország lőszert és SAMP/T rakétákat szállíthat Ukrajnának a légvédelmi rendszerekhez.
Olaszország májusban adta át az előző, 11. segélycsomagot, amely többek között a VCC-2 Camilino lánctalpas páncélozott szállító járműveket is tartalmazott. A teljes körű háború kezdete óta Róma 11 segélycsomagot nyújtott Ukrajnának, összesen 2,5–3 milliárd euró értékben, beleértve a két SAMP/T rakétaüteget.
Washingtonban bejelentették, hogy az Ukrajnának nyújtott fegyverszállításoknak megvannak a maguk határai, és nem folytatódhatnak a végtelenségig, hangsúlyozva a háború lezárásának szükségességét.
Ezt az álláspontot a Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt ismertette a Fox Newsnak adott interjújában.
Leavitt elmondása szerint az Egyesült Államoknak nincs lehetősége korlátlan katonai támogatást nyújtani Ukrajnának az Oroszországgal zajló háború közepette. Kiemelte, hogy Donald Trump amerikai elnök jelentős erőfeszítéseket tett a konfliktus megoldási lehetőségeinek keresésére, és ez elismerést érdemel. Véleménye szerint a legfőbb cél továbbra is a harcok leállítása és a háború lezárása.
A szóvivő hozzátette, hogy bár Trump leállította a háború közvetlen finanszírozását az amerikai adófizetők pénzéből, az Egyesült Államok továbbra is szállít vagy értékesít fegyvereket Ukrajnának különböző NATO-partnerprogramokon keresztül. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ezen a téren is korlátozottak a lehetőségek: „Nem tehetjük ezt a végtelenségig. Az elnök célja a háború befejezése.”
Leavitt azt is megjegyezte, hogy az elnök álláspontja az amerikai társadalom hangulatát tükrözi, amely továbbra is figyelemmel kíséri az ukrajnai eseményeket.
Így Washington ismét megerősítette: a konfliktust diplomáciai úton szeretnék lezárni.
Dánia, Észtország, Finnország, Izland, Lettország, Litvánia, Norvégia és Svédország közös nyilatkozatot adott ki, hangsúlyozva, hogy Ukrajna számíthat a támogatásukra.
Az északi és balti országok (NB8) vezetői november 22-én, szombaton közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben megerősítették Ukrajna rendíthetetlen támogatását, folytatják a fegyverek szállítását.
Dánia, Észtország, Finnország, Izland, Lettország, Litvánia, Norvégia és Svédország nyilatkozata hangsúlyozta, hogy Oroszország még nem kötelezte el magát tűzszünet vagy olyan lépések mellett, amelyek békéhez vezethetnének. Eközben Ukrajna következetesen bizonyította a béke elérésére irányuló szándékainak komolyságát.
„Oroszország agresszív háborújának kezdete óta Ukrajna mellett álltunk, és továbbra is ezt fogjuk tenni. Elhatározásunk azon a felismerésen alapul, hogy ez nemcsak Ukrajna biztonságáról szól, hanem Európa széleskörű biztonságáról is” – áll a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy csak azok a megoldások kapnak teljes támogatást, amelyek „tiszteletben tartják Ukrajna szuverenitását, és képesek nagyobb biztonságot és stabilitást nyújtani Ukrajnának és Európának”.
„Folytatjuk a fegyvereket szállítását Ukrajnának, megerősítjük Európa védelmi rendszerét, hogy elrettentsük a további orosz agressziót. Amíg Oroszország folytatja háborúját Ukrajna ellen, támogatni fogjuk a fokozott szankciókat és más gazdasági intézkedéseket is” – áll a közleményben.
A dokumentum az ukrán néphez intézett felhívással zárul:
„Kitartásotok, elszántságotok és bátorságotok a háború kezdetétől fogva valóban lenyűgöző volt. Szeretnénk, ha tudnátok, hogy nem vagytok egyedül, és hogy számíthattok a támogatásunkra.”
Maria Malmer Stengard svéd külügyminiszter elmondása szerint a kevesebb mint 30 millió lakosú skandináv országok adják a NATO-országok által idén nyújtott katonai támogatás egyharmadát.
A Sergio Mattarella államfő vezette legfelsőbb biztonsági tanács megerősítette Olaszország teljes mértékű támogatását Ukrajna mellett, és engedélyezte a tizenkettedik fegyverszállítmány elindítását a háborús országba – összegezte a hétfő esti ülést az államfői palota az MTI által ismertetett közleményben kedden. A háromórás, nem sajtónyilvános megbeszélés a legsürgősebb nemzeti és nemzetközi biztonsági kérdéseket érintette, kiemelt tekintettel az ukrajnai konfliktusra.
Az államfő mellett Giorgia Meloni miniszterelnök, Antonio Tajani külügyminiszter, Matteo Piantedosi belügyminiszter, Guido Crosetto védelmi miniszter, Giancarlo Giorgetti pénzügyminiszter, Luciano Portolano tábornok, védelmi vezérkari főnök, valamint az államfői és miniszterelnöki hivatal biztonsági és titkosszolgálati vezetői is jelen voltak. A Quirinale elnöki palota közleménye szerint a legfelsőbb biztonsági tanács megerősítette „a teljes olasz támogatást” Ukrajna mellett „szabadságának védelmében”.
Ezzel egy időben engedélyezte egy újabb fegyverszállítmány küldését, amely a háború 2022-es kirobbanása óta a tizenkettedik lesz. Az ülésen érintették a NATO-országok és az Európai Unió tagállamainak légterét megsértő katonai drónok jelenlétét, a Földközi-tenger irányából várható fenyegetéseket, valamint a hibrid háborúval kapcsolatos veszélyeket, kiemelt figyelemmel a digitális technológia és a mesterséges intelligencia „rossz szándékú” alkalmazására.
A közleményben hangsúlyozzák, hogy a kibertámadások céljai között a jelentős infrastrukturális csomópontok, egészségügyi, pénzügyi logisztikai rendszerek szerepelhetnek, amelyek „működési megszakításokat, késéseket, feszültséget, általános bizalomvesztést okozhatnak”.
A tizenkettedik olasz fegyverszállítmány tartalmát Guido Crosetto védelmi miniszter december 2-án mutatja be a nemzetbiztonságért felelős parlamenti bizottságnak (Copasir), amely nem szavaz róla. A szállítmány részleteit – az összes előzőhöz hasonlóan – titkosították. Az olasz parlamentben 2026 elején kerül napirendre a szállítmányok folytatása, amelyről a pártoknak szavazniuk kell. Az Öt Csillag Mozgalom (M5S) már jelezte, hogy nem támogatja Ukrajna fegyverzésének folytatását.
A Liga vezetője, Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes korábban több alkalommal fenntartását fejezte ki. Az ukrajnai korrupciós botrányra hivatkozva november 15-én hangoztatta, hogy nem szeretné, ha „az olasz dolgozók és nyugdíjasok pénze tovább táplálná a korrupciót”. Naivnak nevezte a reményt, hogy Ukrajna számára az újabb fegyverszállítmányok lehetővé teszik, hogy visszaszerezze elvesztett területeit.
Denisz Smihal hangsúlyozta a további nagy hatótávolságú fegyverek szállításának fontosságát Ukrajna védelméhez.
A Kapcsolattartó Csoport soron következő, 32., Ramstein formátumú ülését december 3-ra készítik elő, jelentette be Denisz Smihal védelmi miniszter november 14-én, pénteken a Telegramon.
„A Kapcsolattartó Csoport következő, december 3-i ülését készítjük elő. Köszönöm a szövetségeseknek a következetes támogatásukat és az igazságos béke érdekében tett erőfeszítéseiket” – írta.
Smihal elmondta, hogy videokonferencián vett részt az E5-országok – Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Lengyelország és Franciaország – védelmi minisztereivel, valamint Kaja Kallasszal, az EU főképviselőjével.
„Hangsúlyoztam nagy hatótávolságú fegyverek szállításának fontosságát. A szankciókkal együtt az energia- és katonai infrastruktúrára mért csapások arra kényszeríthetik az agresszort, hogy tárgyalóasztalhoz üljön” – jegyezte meg a miniszter.
Kiemelte a szövetségesek fontos jelzését – Ukrajna védelmi támogatása növekedni fog.
„Többek között Németország az Ukrajnának nyújtandó katonai segítségnyújtás mértékét 2026-ban 12 milliárd euróra növeli. 2027-ben az ország 9 milliárd eurót tervez elkülöníteni az ukrán védelem támogatására” – emlékeztetett SmIhal.
Az ukrán védelmi erők szükségleteinek finanszírozásának módjait is megvitatták.
„A legutóbbi 6 milliárd eurós részlet egy része lehetővé teszi számunkra, hogy további forrásokat irányítsunk a védelmünkre. Az Európai Bizottsággal együttműködve egy jóvátételi kölcsön indításán dolgozunk Ukrajna számára” – írta Smihal.
A PURL program végrehajtása, amelynek célja amerikai fegyverek vásárlása az ukrán fegyveres erők számára a NATO-országokon keresztül, megszakítás nélkül folytatódik, közölte a Szuszpilne-vel a NATO képviselője.
Elmondása szerint a partnerek továbbra is finanszírozzák az Ukrajna számára nyújtott új segélycsomagokat, és „további kötelezettségvállalásokat” készítenek elő.
„Az első négy szállítmányt – összesen körülbelül 2 milliárd dollár értékben – az alábbi országok finanszírozták: Hollandia (augusztus 4.); Dánia, Norvégia és Svédország (augusztus 5.); Németország (augusztus 13.); és Kanada (augusztus 24.). A már kifizetett PURL szállítmányokon kívül számos szövetséges további kötelezettségvállalásokon dolgozik”, mondta.
A NATO arra is számít, hogy a közeljövőben további szövetségesek új segélycsomagokat fognak bejelenteni.
„Az első csomagokban lévő felszereléseket már leszállították, és az újabbak leszállítása folyamatban vannak. A PURL program végrehajtásában nem volt fennakadás – a szállítások folytatódnak, új felszerelések érkeznek Ukrajnába” – tette hozzá a NATO képviselője.
A védelmi minisztérium folyamatosan dolgozik azon, hogy növelje az ellátást a katonaság számára. Nemzetközi kezdeményezések – köztük a „dán modell” és a PURL – keretében partnerek már többmilliárd euró és dollár értékben kötöttek szerződéseket, biztosítva Ukrajna számára légvédelmi rendszereket, lőszereket és rakétákat – írta Facebook-oldalán Denisz Smihal védelmi miniszter.
A „dán modell” keretében az elmúlt három hónapban a minisztérium 20 szerződést kötött partnerországok védelmi tárcáival és gyártócégekkel – a teljes érték meghaladja az 1,4 milliárd eurót.
Továbbá 17 NATO-tagállam vállalta, hogy részt vesz az amerikai fegyverek beszerzését támogató kezdeményezésben, a hozzájárulások összege összesen 2,8 milliárd dollár.
Volodimir Zelenszkij elnök szeretné, ha Németország több fegyvert adna Ukrajnának, ezért konkrét kérésekkel fordult Friedrich Merz német kancellárhoz az utánpótlás biztosítása érdekében – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli–amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a kiadvány azt írta, hogy Merz és Zelenszkij találkozót tartott, amelyen megvitatták a washingtoni helyzetet és az Egyesült Államok ukrajnai háborúra vonatkozó terveit. Zelenszkij ugyanakkor „konkrét kérésekkel” fordult Merzhez, hogy segítsen Ukrajnának „védelmi képességeinek” fejlesztésében.
Merz a csúcstalálkozó után nyilatkozott, miszerint Berlin javaslatot fontolgat Ukrajna védelmének megerősítésére, különös tekintettel arra, hogy a német technológia hogyan segítheti Ukrajna energia- és vízügyi infrastruktúrájának védelmét.
Az, hogy pontosan mit kért Zelenszkij Merztől, egyelőre nem ismert. Sem Zelenszkij, sem a német kancellár nem bocsátkozott részletekbe a hivatalos nyilatkozatokban.
Donald Trump amerikai elnök október 19-én reggel a Fox Newsnak adott interjút, amelyben az Ukrajnának átadott fegyverek is szóba kerültek.
Az Egyesült Államok vezetője az interjúban arról beszélt, hogy nem akarja azzal veszélyeztetni az országot, hogy fegyvereket küld Kijevnek: „Nem adhatjuk át az összes fegyverünket Ukrajnának. Egyszerűen nem tehetjük meg… Nem tehetem ki az Egyesült Államokat veszélynek” – mondta az amerikai elnök.
A kijelentés megkavarja a helyzetet az orosz–ukrán háború lezárásával kapcsolatban, mivel korábban felmerült, hogy Washington az akár 2000 kilométernél is nagyobb hatótávolságú Tomahawk rakétákat adhatja át az ukránoknak. Sokan úgy vélték, hogy ezzel kulcsfontosságú orosz létesítményekre tudnának az ukránok lecsapni.
Az Egyesült Államok és Oroszország vezetője a következő hetekben Budapesten találkozhat egymással, ahol a háború lezárásáról tárgyalnak majd. Egyes vélemények szerint
Vlagyimir Putyin orosz elnök ezzel a találkozóval igyekszik meggyőzni arról Trumpot, hogy ne adja át a csúcsrakétákat az ukránoknak.
Donald Trump amerikai elnök pénteken Ukrajna offenzívájáról tárgyal ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli–amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint találkozó előtt, amelyen várhatóan Ukrajna Tomahawk támadó rakétákkal és Patriot légvédelmi rendszerekkel való ellátásáról lesz szó, az amerikai vezető kijelentette, hogy Kijev támadásba lendül. „Támadásba akarnak lendülni. Majd én döntök erről, de ők támadásba szeretnének átmenni” – mondta.
Zelenszkij és Trump jelezte, hogy a Fehér Házban tartott találkozójukon a Tomahawk cirkálórakétákról és a légvédelmi rendszerekről fognak tárgyalni. Az Egyesült Államokba látogató ukrán küldöttség ezen a héten már találkozott a Tomahawk rakétákat gyártó Raytheon cég vezetésével, valamint a Patriot légvédelmi rendszereket gyártó céggel.
Kijev abban bízik, hogy a pénteki találkozó segít majd megszerezni azokat a modern fegyvereket, amelyekre szükségük van egy újabb ellentámadás végrehajtásához Oroszország ellen. „Valóban támadásba lendülhetünk – minden a megkapott fegyverektől és a jóváhagyott tervtől függ” – mondta egy meg nem nevezett magas rangú ukrán tisztviselő a Politicónak.
