Az amerikai és iráni csapások újabb hulláma veszélybe sodorja a tűzszüneti és béketárgyalási erőfeszítéseket.
Az Egyesült Államok június 6-án légicsapást mért iráni parti radarállomásokra a Hormuzi-szoros térségében, miután az amerikai hadsereg közlése szerint iráni drónokat lőtt le, amik a stratégiai fontosságú tengeri útvonal felé tartottak, és ezzel újabb veszélyes szakaszába lépett a három hónapja tartó fegyveres konfliktus.
Az amerikai Központi Parancsnokság közösségi oldalán azt közölte, a Goruk és a Kesm-sziget közelében található megfigyelő létesítményeket semmisítették meg, miután négy iráni drónt észleltek, melyek egy amerikai tisztviselő szerint a térségben haladó kereskedelmi hajóforgalmat vehették célba.
A washingtoni vezetés lépése azonban azonnali reakciót váltott ki Teheránból, ahol a külügyminisztérium azt állította, hogy az USA megsértette az április 8-án kötött tűzszüneti megállapodást, és a „jogellenes cselekmények” következményeiért Washingtont terheli a felelősség.
Az Iráni Forradalmi Gárda reakciója Az Iráni Forradalmi Gárda válaszul bejelentette, hogy amerikai támaszpontokat támadott Kuvaitban és Bahreinben, valamint tüzet nyitott négy tartályhajóra, amelyek engedély nélkül próbáltak áthaladni a szoroson. Kuvait hadserege közölte, hogy hét, lakott területek felett áthaladó ballisztikus rakétát észleltek és elfogtak, amelyek anyagi károkat okoztak, de személyi sérülés nem történt, miközben Bahreinben légvédelmi szirénák figyelmeztették a lakosságot az óvóhelyek felkeresésére.
Teherán később azt állította, hogy mindkét országban sikeresen célba vett amerikai létesítményeket, ugyanakkor az amerikai hadsereg szerint hat rakétát elfogtak, egy pedig nem érte el a kijelölt célpontot. A kölcsönös csapások tovább rontják az esélyét annak az ideiglenes megállapodásnak, amelyről a felek közvetett tárgyalásokat folytatnak, és amely a harcok felfüggesztését célozná, miközben az iráni nukleáris program kérdését későbbi egyeztetésekre halasztanák.
Még mindig nincs megállapodás Irán a tárgyalások során többek között hozzáférést követel a befagyasztott olajbevételekhez, mentességet az exportot sújtó szankciók alól, a kikötőit érintő amerikai blokád feloldását, valamint nagyobb ellenőrzést a Hormuzi-szoros felett, amelyen a háború előtt a globális olajszállítmány mintegy ötöde haladt át, ám Teherán az elmúlt hónapokban gyakorlatilag korlátozta az áthaladást. A konfliktus jelentősen megemelte az olajárakat, és fennakadásokat okozott más termékek, köztük humanitárius segélyszállítmányok ellátási láncaiban is.
A diplomáciai erőfeszítések részeként június 6-án Teheránba érkezett Mohszin Nakvi pakisztáni belügyminiszter, aki az iráni vezetőkkel, köztük Abbász Aragcsi külügyminiszterrel tárgyalt, és a beszámolók szerint „különleges levelet” vitt országa hadseregének vezetőjétől és miniszterelnökétől Mojtaba Hamenei legfelsőbb vezetőnek. Pakisztán közvetítő szerepet vállalt a felek között, miközben Washington és Teherán álláspontja számos kulcskérdésben továbbras is távol áll egymástól – írja a Straits Times.
Trump már belföldön is nyomás alá került Donald Trump amerikai elnök belpolitikai nyomás alatt áll az emelkedő üzemanyagárak miatt, és az NBC-nek adott interjújában azt mondta, hogy bár az iráni drón- és rakétagyártó létesítmények többségét megsemmisítették, Teherán még mindig jelentős arzenállal rendelkezik. „Van még néhány rakétájuk, van néhány drónjuk. Százalékosan talán 21–22 százalék maradt a rakétáikból. Ez sok rakéta, de nem annyi, mint amikor először támadtunk” – fogalmazott, majd arra a kérdésre, miért nem hajlanak inkább megállapodásra az iráni vezetők, úgy válaszolt: „Mert erősek. Büszkék. Vannak dolgok, amelyeket sosem gondolták volna, hogy meg kell tenniük, de nem lesz választásuk, és ehhez idő kell.”
A feszültséget tovább növeli a párhuzamos libanoni konfliktus, ahol az izraeli hadsereg június 6-án csapást mért egy katonai járműre Dél-Libanonban, amelyben két tiszt és egy katona életét vesztette, miközben Izrael közölte, hogy vizsgálja az eset körülményeit.
Irán a Hezbollahhal kötendő esetleges libanoni tűzszünetet a Washingtonnal folytatott béketárgyalások előfeltételévé tette, noha az Egyesült Államok és a libanoni vezetés ragaszkodik ahhoz, hogy a két folyamatot külön kezeljék.
Az ENSZ kambodzsai nagykövete, Chhea Keo szombaton felszólította Thaiföldet egy azonnali és feltétel nélküli tűzszünet megkötésére. A bangkoki vezetés eddig nem reagált a felhívásra, ugyanakkor elutasította a lehetőséget, hogy harmadik fél közvetítsen a fegyveres konfliktusban – írja az Index.
Kambodzsa és Thaiföld között a héten kezdődtek súlyos határvillongások. Egymásnak ellentmondó jelentések érkeztek arról, hogy melyik ország lőtt először, de a konfliktusnak már legkevesebb 32 áldozata van, és közel 200 ezer ember menekült el a határvidékről, ahol a harcok folynak.
A délkelet-ázsiai országok kapcsolata már a gyarmati idők óta viharos, a határról a francia csapatok távozása után nem sikerült megegyezniük.
Phumtham Wechayachai Thaiföld ügyvezető miniszterelnöke pénteken arra figyelmeztetett, hogy az összecsapások „a háború felé mozdulhatnak el”. Elmondta, hogy a harcokban már legalább 12 különböző helyen előkerültek a nehéz fegyverek. Thaiföld azzal is vádolta Kambodzsát, hogy civil területekre lőtt tüzérségi ágyúkkal.
Kambodzsa pedig Thaiföldet kazettás bombák bevetésével vádolta. A klaszterbombákat tiltja egy nemzetközi egyezmény, de ezt Bangkok nem írta alá. A thai hadsereg elismerte, hogy ilyen robbanóanyagokat is bevetettek.
Az Egyesült Államokkal szoros viszonyt ápoló Thaiföld hadserege nagyobb és jobban felszerelt, mint az inkább Kínával baráti Kambodzsáé.
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Another IAEA-brokered local ceasefire is now in effect to enable restoration of the 330 kV backup power supply to the Zaporizhzhya Nuclear Power Plant.
Ukraine has repeatedly stated that we are ready for symmetrical steps. We proposed a ceasefire during the Easter holidays this year and will act accordingly. People need an Easter free from threats and real movement toward peace, and Russia has a chance not to return to strikes…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) April 9, 2026
Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerének megdöntése azt mutatja, hogy az ukrajnai szerepvállalás miatt Oroszország képtelen több fronton harcolni – vélekedett Jacek Siewiera államtitkár, a lengyel elnöki hivatal kötelékében működő nemzetbiztonsági iroda (BBN) főnöke egy hétfői varsói konferencián.
Az ukrajnai háborúról a lengyel hadsereg számára levonandó következtetésekről szóló konferencián felszólalva Siewiera a szíriai helyzetre is kitért. A szíriai fordulat, az Aszad-rezsim bukása „jelentős üzenetet küld a globális hatalmaknak arról, hogy korlátokba ütköznek az Oroszországi Föderáció által több hadszíntéren folytatott műveletek” – fogalmazott Siewiera.
Hozzátette: ukrajnai szerepvállalása miatt Oroszország képtelen műveleteket folytatni több hadszíntéren egyszerre.
Felszólalásában Siewiera valószínűnek nevezte, hogy Oroszország a szíriai Tartusz bázisáról a Balti-tengerre helyezi át a hiperszonikus Cirkon rakétákkal felszerelt három fregattot és a Novorosszijszk dízelmeghajtású tengeralattjárót. Úgy értékelte: a három korszerű orosz fregatt esetleges áthelyezése a szentpétervári bázisra, amelyre a szíriai fejlemények miatt kerülne sor, kompenzálná az összes erőfeszítést, amelyet Lengyelország balti-tengeri flottájának korszerűsítése keretében tervez.
Siewiera arra a három lengyel fregattra utalt, amelyet az évtized végéig szolgálatba állítanának.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter hétfőn súlyosnak nevezte a szíriai helyzetet, amely szerinte az egész nemzetközi viszonyrendszerre kiható geopolitikai változásokat mozdít elő. A Szíriából induló migráció esetleges növekedésére vonatkozó kérdésre a politikus leszögezte: a migrációs helyzet a továbbiakban biztosan nem javul, ezért szükséges a lengyel határ további erősítése és az európai államok határvédelmi együttműködésének fokozása.
Cezary Tomczyk nemzetvédelmi miniszterhelyettes hétfőn a közszolgálati rádióban nyilatkozva úgy vélte: a szíriai történések vereséget jelentenek Oroszország számára, egyúttal Szíria a világ újabb tűzfészke lett, amely figyelmet igényel. Oroszország a világ számos régiójában próbálja megvalósítani „nagyhatalmi ambícióit”, képességei azonban – a nukleáris potenciál kivételével – nem felelnek meg ezeknek a törekvéseknek – jelentette ki. Úgy ítélte meg: Moszkva ezért arra kényszerül, hogy nagyrészt az orosz-ukrán frontra összpontosítson, és csökkentse szerepvállalását más területeken.
Donald Tusk kormányfő vasárnap a Facebook közösségi fiókján azt írta: a szíriai események ismét tudatosították a világgal (…), hogy a legkegyetlenebb rezsim is eleshet, Oroszország és szövetségesei pedig legyőzhetők.
Jelenleg Ukrajnának nincs elég ereje ahhoz, hogy visszafoglalja az 1991-es határokat, de a Krímet készek vagyunk diplomáciai úton visszaszerezni – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a Fox News amerikai tévécsatornának adott interjújában, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta? hogy Ukrajna jogilag egyetlen megszállt területet sem ismerhet el orosznak. „Azokról a területekről beszélünk, amelyeket Putyin 2014-től a teljes körű invázióig megszállt. Jogilag ezt nem ismerjük el. Nem fogadjuk el. Másrészt megértjük, hogy még nincs erőnk, hogy fegyverrel a kezünkben vessük vissza Putyint 1991-es határokra” – hangsúlyozta.
Mint az elnök megjegyezte, Vlagyimir Putyin orosz diktátor világossá tette, hogy a Krím soha nem tér vissza Ukrajnához. „Készen állunk-e feladni a Krímet egy béke-megállapodásért, amely véget vet ennek a háborúnak és megállítja az ukrajnai vérontást? Már említettem, hogy készek vagyunk diplomáciai úton visszaszerezni a Krímet. Nem veszíthetjük el embereink tízezreit azért, hogy a Krím visszatérjen” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij, megjegyezve: megérti, hogy a Krímet csak diplomáciai úton lehet visszavenni Ukrajnának, és nem fegyverrel a kézben.
Ukrajna nem tervez semmiféle támadást Donbászon, hogy felszabadítsa azt, ezért Oroszországnak nincs semmilyen oka csapatainak összevonására Ukrajna határainál – írta Dmitro Kuleba külügyminiszter a Le Figaro című francia lapban kedden megjelent cikkében, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a Külügyminisztérium honlapján megjelent cikkfordításnak megfelelően az ukrán diplomácia vezetője rámutatott: „Moszkvának soha nem volt elfogadható oka, hogy százezernél több katonát vonjon össze Ukrajna körül, miközben harcias retorikát alkalmaz.” Kiemelte: „Ukrajna nem tervezett és nem is tervez semmilyen támadó katonai műveletet Donbászon.”
Kuleba szerint „az ukrán fél éppen ellenkezőleg, Franciaországgal és Németországgal mint közvetítő országokkal együtt 2021-ben a minszki megállapodások alapján politikai és diplomáciai megoldásokat kerestünk.”
China's foreign minister Wang Yi tells #MSC2022 that the sovereignty, independence & territorial integrity of every country should be safeguarded. "Ukraine is no exception," he says pic.twitter.com/23ByTHcnVj
?: We are stepping up our support for Ukraine. More weapons, more sanctions, and more isolation for Russia. I stressed this once again when speaking to @ZelenskyyUa, in response to Russia’s mobilisation and illegitimate referenda. Protecting Europe is crucial for our security. pic.twitter.com/3tyQLpCDDQ
Spoke with President @ZelenskyyUa and praised the brave Ukrainian people & forces for the impressive progress in regaining their territory from Russian aggressors. #Russia must stop the war it has started. #NATO will sustain & step up support for #Ukraine for as long as it takes.
Будь-які російські об’єкти на окупованій території є законними військовими цілями для атаки Збройними Силами України. Будь-який контрнаступ та деокупація територій підпадає під концепцію оборонної війни. Це абсолютна аксіома як для керівництва України, так і для наших союзників.
Punishing war criminals. Reducing support for terrorists in the world. Restoring international law. Impossibility of forcible seizure of territories. Economic destruction of the aggressor. Terminating any blackmail. It’s possible if RF loses. Ukraine supports that. Who doesn’t?
Ukrajna nem készül hadműveletre Donbász visszafoglalására, Kijev továbbra is a konfliktus diplomáciai megoldása mellett elkötelezett – jelentette ki Oleh Nyikolenko, a Külügyminisztérium sajtószóvivője csütörtökön az rbc.ua hírportálnak Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajnával kapcsolatos aggályára reagálva.
A szóvivő az orosz elnök mai nagy sajtótájékoztatóján tett kijelentésére válaszolva, miszerint az a benyomása, hogy Ukrajna Donbász megtámadására készül, azt mondta, szerinte ez nem igaz. „Ukrajna kizárólag a békére törekszik” – hangsúlyozta.
Nyikolenko kiemelte: Ukrajna vezetése igyekszik elmozdítani a holtpontról a normandiai folyamatot, a háromoldalú összekötő csoport küldöttsége és Andrij Jermak elnöki hivatalvezetője pedig mindent megtett a tűzszünet létrehozása érdekében. „Felszólítjuk Oroszországot, hogy összpontosítson a tűzszüneti megállapodások teljesítésére és a kelet-ukrajnai nemzetközi fegyveres konfliktus lezárására. A donyecki és luhanszki régiók ütközővonalának mindkét oldalán élők békét és nyugalmat érdemelnek, különösen az újévi ünnepek előestéjén” – szögezte le Oleh Nyikolenko.
A donbászi fegyveres konfliktusért Oroszország a felelős, és azonnal meg kell állítania a háborút Kelet-Ukrajnában – jelentette ki Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter kedden Kijevben ukrán kollégájával, Andrij Tarannal közös sajtótájékoztatóján, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a Pentagon feje hangsúlyozta: „beszéljünk világosan, ezt a háborút Oroszország kezdte, és Oroszország az akadálya a békés rendezésnek.” Mint rámutatott, az oroszok kezdték el megsérteni Ukrajna területi egységét és szuverenitását.
Austin kiemelte, hogy az USA elítéli a Krím megszállását, és felszólította Oroszországot, fejezze be a háborút Kelet-Ukrajnában és a helyzet destabilizálását a Fekete-tengeren, valamint Ukrajna határai mentén.
Mint hírportálunk ma beszámolt róla, Lloyd Austin ugyanezen a sajtókonferencián kijelentette, hogy Ukrajna maga hozza meg a döntést arról, hogy belép-e a NATO-ba, egyet len harmadik országnak sem áll jogában ennek megvétózása.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A donbászi fegyveres konfliktusért Oroszország a felelős, és azonnal meg kell állítania a háborút Kelet-Ukrajnában – jelentette ki Lloyd Austin.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1634656260
[modified] => 1634655355
)
[title] => Oroszország kezdte a háborút Donbászon, az amerikai védelmi miniszter szerint
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=32041&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 32041
[uk] => 32050
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 32043
[image] => Array
(
[id] => 32043
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/lloyd-austin-1.jpg
[original_lng] => 25869
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/lloyd-austin-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/lloyd-austin-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/lloyd-austin-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/lloyd-austin-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/lloyd-austin-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/lloyd-austin-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/lloyd-austin-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1634647005:8
[_thumbnail_id] => 32043
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4140
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_51864fc759e12dc67817f68b065c0f0e] =>
Earlier today, I again spoke with my good friend and ?? Ukrainian counterpart @oleksiireznikov to discuss U.S. support for Ukraine as Russia’s brutal invasion nears its sixth month. pic.twitter.com/ppFn23th4Q
— Secretary of Defense Lloyd J. Austin III (@SecDef) August 17, 2022
Today, I spoke with my 🇺🇦 counterpart @rustem_umerov to discuss the latest on the ground, including Russia’s brutal air attacks. I underscored that the support of the 🇺🇸 and our coalition of some 50 Allies and partners for 🇺🇦 in its fight against Russian aggression will remain…
— Secretary of Defense Lloyd J. Austin III (@SecDef) December 30, 2023
Fegyveres konfliktus esetén Oroszország támogatni fogja Fehéroroszországot, Moszkva és Minszk ugyanis gyakorlatilag egységes hadsereget hozott létre a nyugati irányban – közölte Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök egy televíziós interjúban csütörtökön, adta hírül az rbc.ua hírportál a Belta fehérorosz hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Lukasenka a CNN amerikai televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy Minszk már régóta a szövetségi állam előretolt hadállása, és a nyugati irányban már létre van hozva Oroszország és Belarusz egységes hadserege. Hozzátette: ez egységes hadseregcsoport, amelynek az alapját a fehérorosz hadsereg képezi.
A fehérorosz elnök az amerikai riporternek hangsúlyozta: „konfliktus esetén, és ezt mi nem titkoljuk, bennünket az orosz fegyveres erők egész nyugati szárnya támogatni fog. Nem ijesztgetem magukat.” Ugyancsak elmondta, hogy egyelőre nincs szó előretolt hadállásról Oroszország nyugati határán, de szükség esetén Oroszország és Belarusz azt egy hónap alatt létrehozza.
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
NEW: Belarus President Alexander Lukashenko says the country is shifting to a rotational mobilisation model, calling up selected military units in cycles to prepare them for possible war scenarios, including what he described as a potential "ground operation."
Seems like we need to prepare for a WW3, especially Europe, Especially Poland and the neighbors.
Belarusian dicktator Lukashenko announced that the country is launching “targeted mobilizations," and Belarus is preparing for war. pic.twitter.com/5jva2R7PVd
