Az Ukrajnát az orosz agresszió okozta veszteségek kompenzálására hivatott Kártérítési Bizottság 2025 végéig megkezdheti a működését – jelentette ki hétfőn Alain Berset, az Európa Tanács főtitkára az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Berset elmondta, a Kártérítési Bizottságnak (az Ukrajna elleni orosz agresszió okozta károk megtérítésére vonatkozó követeléseket elbíráló nemzetközi bizottság – a szerk.) több hónapra lesz szüksége a következő lépéshez, mivel a regiszter tagállamai aktívan részt vesznek az eljárásban. Jelenleg aktív konzultációk folynak az Európa Tanács tagállamai között. „Reméljük, és ezen dolgozunk is, hogy 2025 végére megállapodásra jutunk a bizottság létrehozásáról” – hangsúlyozta a főtitkár.
A jövőbeni kártérítések finanszírozásával kapcsolatban Berset megjegyezte, hogy ez a tagállamok közötti külön megbeszélések tárgya lesz. „Pontosan ezt a kérdést kell megvitatni a tagállamokkal. Nagyon komolyan kell vennünk. A nyilvántartás már most is nagyon jól működik, azt mondanám. Eddig körülbelül 60 000 kérelmet kaptunk” – mondta.
A főtitkár hozzátette, hogy a nyilvántartás 43 követeléskategóriát biztosít, és az ukrán fél aktív érdeklődést mutat az együttműködés iránt. „A főügyészük nagy érdeklődést mutatott az Európa Tanáccsal való együttműködés iránt a nyilvántartásban, ez is szerepet játszhat, és Ukrajna bevonása is helyénvaló lenne” – magyarázta.
Berset elmondása szerint a megbeszélések a befagyasztott orosz vagyon felhasználásának lehetőségét is érinteni fogják, de végleges döntés még nem született. „A tagállamoktól származó közvetlen finanszírozásról folynak a tárgyalások… És folyik a vita a befagyasztott vagyonról is. A befagyasztott vagyonnal kapcsolatban, amennyire én tudom, jelenleg nem világos, hogy minden érdekelt állam beleegyezik-e” – mondta a főtitkár.
Szeptember 19-én az Európa Tanács Tanácsadó Bizottságának képviselői a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára látogattak, hogy tájékozódjanak a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény ukrajnai érvényesüléséről.
Petra Roter, a bizottság elnöke, David Smith, a testület második alelnöke, Pedro Aguilera Cortes spanyol tag, Élise Cornu, a Nemzeti Kisebbségek és Kisebbségi Nyelvek Osztályának vezetője, valamint Lusine Dramian, az osztály adminisztrátora találkozót folytattak a Rákóczi-főiskola vezetésével: Orosz Ildikó elnökkel, Csernicskó István rektorral, Szakál Imre és Csizmár Iván rektorhelyettesekkel, valamint Soós Katalinnal, a Felsőfokú Szakképzési Intézet igazgatójával. A találkozón a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget Gulácsy Géza, Molnár D. István, Rezes József és Darcsi Karolina képviselte. A megbeszélésen jelen voltak továbbá a főiskola kutatóintézeteinek vezetői, az intézmény Hallgatói Önkormányzatának képviselői, valamint a magyar érdekvédelmi szervezetek más képviselői is.
Az Európai Tanács elnöke kedden kijelentette, „üdvözöljük, hogy három és fél évi háború után a diplomáciai aktivitás felgyorsult, és egyre nagyobb lendületet kap a biztonsági garanciák kialakítása Ukrajna számára” – adta hírül az MTI.
António Costa szerint eljött az idő, hogy felgyorsítsák a gyakorlati munkát, és létrehozzanak Ukrajna számára a NATO 5. cikkelyéhez hasonló biztonsági garanciát az Egyesült Államok folyamatos részvételével. „Az ukrán fegyveres erők lesznek az első védelmi vonal, ezért fokoznunk kell katonai támogatásukat. Az Európai Unió már most is a legnagyobb katonai és gazdasági támogató, és vizsgáljuk, hogy miként tudunk még többet nyújtani” – fogalmazott.
Az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta: Ukrajna és Európa biztonsága forog kockán, és az európai vezetők továbbra is egységesek Ukrajna támogatásában és egy igazságos és tartós béke elérése érdekében.
Felhívta a figyelmet: első lépésként Oroszországnak azonnal le kell állítania támadásait. „Legfőbb prioritásunk az öldöklés megállítása. Hogy tűzszünetnek vagy fegyverszünetnek nevezzük, másodlagos. A lényeg, hogy fenntartsuk a nyomást szankciókkal, ha Oroszország nem hajlandó lépni. Erősebb, következetes nyomásra van szükség, mint valaha” – hangsúlyozta.
Costa szerint Ukrajna jövője nemcsak a biztonsági garanciákról és egy esetleges békemegállapodásról szól, hanem az EU-hoz történő csatlakozásának folyamatáról is, ezért haladni kell a bővítési úton. Mint mondta, új helyzettel és valósággal áll szemben az EU, amelyben szoros együttműködésre van szükség az Egyesült Államokkal. Hozzátette, „az, hogy az Egyesült Államok elkötelezte magát a biztonsági garanciákban való részvétel mellett az európaiakkal és más hasonló gondolkodású országokkal közösen, nagyon fontos és üdvözlendő lépés”.
„Az Európai Unió is elvégzi a maga részét. Nem titkolom, hogy nehéz út áll előttünk, de biztató volt továbbra is látni azt az egységet és elszántságot a tanácskozáson, amelyre a háború kezdete óta folyamatosan támaszkodhatunk. Kiálltunk Ukrajna mellett, amikor Oroszország megindította brutális agresszióját. Kiállunk mellettük a békefolyamat során, és mellettük leszünk az EU-csatlakozási folyamat teljes ideje alatt” – zárta nyilatkozatát António Costa.
Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselő az X-en közzétett keddi bejegyzésében azt írta: „Érezhető volt az egység az uniós vezetők között a keddi virtuális csúcstalálkozón.”
Hangsúlyozta, „mindenki elkötelezett egy olyan tartós béke mellett, amely Ukrajna és Európa létfontosságú biztonsági érdekeit védi”. Bejelentette, hogy az Európai Unió továbbra is Oroszország hadigépezetét fogja célba venni, a Moszkva elleni következő szankciós csomag pedig várhatóan a jövő hónapra elkészül.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Tanács elnöke kedden kijelentette, „üdvözöljük, hogy három és fél évi háború után a diplomáciai aktivitás felgyorsult, és egyre nagyobb lendületet kap a biztonsági garanciák kialakítása Ukrajna számára” – adta hírül az MTI.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1755690480
[modified] => 1755682769
)
[title] => Új szankciókkal készül Oroszország ellen az Európa Tanács
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=160285&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 160285
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 149958
[image] => Array
(
[id] => 149958
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/663a3445ba700-eu-flags-depositphotos-07-05-24-1200x670jpeg.webp
[original_lng] => 96096
[original_w] => 1200
[original_h] => 670
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/663a3445ba700-eu-flags-depositphotos-07-05-24-1200x670jpeg-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/663a3445ba700-eu-flags-depositphotos-07-05-24-1200x670jpeg-300x168.webp
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/663a3445ba700-eu-flags-depositphotos-07-05-24-1200x670jpeg-768x429.webp
[width] => 768
[height] => 429
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/663a3445ba700-eu-flags-depositphotos-07-05-24-1200x670jpeg-1024x572.webp
[width] => 1024
[height] => 572
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/663a3445ba700-eu-flags-depositphotos-07-05-24-1200x670jpeg.webp
[width] => 1200
[height] => 670
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/663a3445ba700-eu-flags-depositphotos-07-05-24-1200x670jpeg.webp
[width] => 1200
[height] => 670
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/663a3445ba700-eu-flags-depositphotos-07-05-24-1200x670jpeg.webp
[width] => 1200
[height] => 670
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1755672538:12
[_thumbnail_id] => 149958
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1613
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 341263984002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 10998
[1] => 124
[2] => 192
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európa Tanács (ET)
[1] => Oroszország
[2] => szankciók
)
)
[3] => Array
(
[id] => 113574
[content] =>
Május 15-én Olaszország, Németország és Franciaország vezetői – Georgia Maloney, Olaf Scholz és Emmanuel Macron – egy közös levelet küldtek Koszovó miniszterelnökének, Albin Kurtinak, amelyben kijelentették, hogy országa az Európa Tanácshoz való csatlakozási kérelmét a közeljövőben nem hagyják jóvá.
A Jevropejszka pravda jelentése szerint a levél szövegét pénteken az Elysee-palotában megerősítették az AFP ügynökségnek; előző nap a koszovói és az albán sajtó is nyilvánosságra hozta.
A levélben a három európai vezető bírálta Koszovót, amiért nem hajlandó teljesíteni a Szerbiai Önkormányzatok Szövetségének, az ország szerb lakossága önkormányzati struktúrájának létrehozására vonatkozó kötelezettségvállalását.
„Az Ön javaslata (az Európa Tanácshoz való csatlakozásról – a szerk.) nem megfelelő és fenntarthatatlan az ezekben az önkormányzatokban fennálló jelenlegi körülmények miatt” – áll Macron, Scholz és Maloney levelében.
Arra hivatkoznak, hogy Koszovó négy, túlnyomórészt szerbek lakta településének albán polgármestere van: a szerb lakosság figyelmen kívül hagyta a legutóbbi választást, amelyen 3%-os volt a részvétel.
„Határozott előrelépés nélkül valós a veszélye annak, hogy az Európa Tanács tagállamai nem nyújtanak kellő támogatást Koszovó jelöltségéhez” – figyelmeztettek Olaszország, Németország és Franciaország vezetői.
[type] => post
[excerpt] => Május 15-én Olaszország, Németország és Franciaország vezetői – Georgia Maloney, Olaf Scholz és Emmanuel Macron – egy közös levelet küldtek Koszovó miniszterelnökének, Albin Kurtinak, amelyben kijelentették, hogy országa az Európa Tanácshoz való c...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1716230640
[modified] => 1716223607
)
[title] => Három uniós ország előre közölte Koszovóval, hogy a közeljövőben nem veszik be az Európa Tanácsba
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=113574&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 113574
[uk] => 113381
)
[trid] => ild5234
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 113382
[image] => Array
(
[id] => 113382
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/129409758-8c06713b-2bb1-4af6-9d4c-cd52a6d898f8.jpg
[original_lng] => 40385
[original_w] => 640
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/129409758-8c06713b-2bb1-4af6-9d4c-cd52a6d898f8-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/129409758-8c06713b-2bb1-4af6-9d4c-cd52a6d898f8-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/129409758-8c06713b-2bb1-4af6-9d4c-cd52a6d898f8.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/129409758-8c06713b-2bb1-4af6-9d4c-cd52a6d898f8.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/129409758-8c06713b-2bb1-4af6-9d4c-cd52a6d898f8.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/129409758-8c06713b-2bb1-4af6-9d4c-cd52a6d898f8.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/129409758-8c06713b-2bb1-4af6-9d4c-cd52a6d898f8.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1716212808:5
[_thumbnail_id] => 113382
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2166
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 831712299002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 10998
[1] => 389
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európa Tanács (ET)
[1] => Koszovó
)
)
[4] => Array
(
[id] => 101888
[content] =>
Kötelességünk határozottan fellépni a gyűlöletbeszéd, valamint a vallási erőszakra való uszítás és a diszkrimináció ellen – jelentette ki a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa a bosznia-hercegovinai Srebrenicához tartozó Potocariban szombaton, a holokauszt nemzetközi emléknapján. Dunja Mijatovic a srebrenicai mészárlás áldozatinak állított emlékközpontban tartott muszlim-zsidó közös megemlékezésen elmondott beszédében hangsúlyozta: a partnerségek és az értelmes párbeszéd előmozdítása iránti elkötelezettség erőteljes bizonyítéka az egységben rejlő erőnek.
„A holokauszt nemzetközi emléknapjának közös, muszlim és zsidó megtartása reménysugár egy olyan időszakban, amikor a megosztottság gyakran leküzdhetetlennek tűnik”– fogalmazott.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy az erőszak, a gyűlöletbeszéd, a diszkrimináció és a valláson vagy meggyőződésen alapuló gyűlöletkeltés aggasztó méreteket ölt. Mecseteket, zsinagógákat és más vallási helyeket, valamint más felekezetkehez tartozók magánházait támadják és rongálnak meg.
A muszlimellenes és antiszemita incidensek számának Európa-szerte tapasztalt növekedése a sötét múltra emlékeztet, és figyelmeztetésként szolgál – emelte ki.
Ezek a cselekmények ellentétesek a pluralizmus, a tisztelet és a nyitottság alapelveivel – emlékeztetett.
„Nem szabad elfelejtenünk, hogy kötelességünk határozottan fellépni a gyűlöletbeszéd, a vallási erőszakra való uszítás és a diszkrimináció ellen”– fogalmazott az emberi jogi biztos, majd úgy folytatta: „közös felelősségünk, hogy olyan feltételeket teremtsünk, amelyek elősegítik a múltbeli népirtások áldozataira való emlékezést, valamint az antiszemitizmus, a muszlimellenes gyűlölet és az etnikai vagy vallási intolerancia minden formája elleni küzdelmet”.
Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben nyilvánította január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává. 1945-ben ezen a napon szabadította fel a szovjet hadsereg a ma Lengyelország területén található auschwitz-birkenaui haláltábort, ahol a nácik több mint egymillió embert gyilkoltak meg, köztük több mint 400 ezer magyart.
[type] => post
[excerpt] => Kötelességünk határozottan fellépni a gyűlöletbeszéd, valamint a vallási erőszakra való uszítás és a diszkrimináció ellen – jelentette ki a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa a bosznia-hercegovinai Sre...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1706461380
[modified] => 1706443674
)
[title] => ET: Kötelesség fellépni a gyűlöletbeszéd, az uszítás és a diszkrimináció ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=101888&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 101888
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 101889
[image] => Array
(
[id] => 101889
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/60592788-1004.webp
[original_lng] => 117784
[original_w] => 1200
[original_h] => 525
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/60592788-1004-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/60592788-1004-300x131.webp
[width] => 300
[height] => 131
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/60592788-1004-768x336.webp
[width] => 768
[height] => 336
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/60592788-1004-1024x448.webp
[width] => 1024
[height] => 448
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/60592788-1004.webp
[width] => 1200
[height] => 525
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/60592788-1004.webp
[width] => 1200
[height] => 525
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/60592788-1004.webp
[width] => 1200
[height] => 525
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1706453866:5
[_thumbnail_id] => 101889
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1808
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 1202855920001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 10998
[1] => 324096
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európa Tanács (ET)
[1] => fellépés a gyűlöletbeszéd ellen
)
)
[5] => Array
(
[id] => 11042
[content] =>
Az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosával a kedden Strasbourgban folytatott megbeszélését követően a külgazdasági és külügyminiszter a kárpátaljai nyelvhasználat és az anyanyelvi oktatás kérdésében egyetértésről számolt be.
Szijjártó Péter közösségi oldalán azt írta: Dunja Mijatovic emberi jogi biztossal egyetértenek abban, hogy a nyelvhasználat és az anyanyelvi oktatás kérdését rendezni kell Kárpátalján.
A miniszter kedden Strasbourgban az Európa Tanács vezetőivel találkozott.
„Ma az Európa Tanácsban, holnap Ukrajnában egyeztetek a konkrét lépésekről” – közölte Szijjártó Péter a Facebook-oldalán.
