Kijev kezdeményezte a hadköteles korú ukrán férfiak kizárását az Európai Unió ideiglenes védelmi rendszeréből – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a DW német médiumra hivatkozva.
A jelentés szerint minden EU-tagállam támogatja az ukrán állampolgárok ideiglenes védelmi irányelvének 2028 márciusáig történő meghosszabbítását. Sok ország azonban a védelem megadása feltételeinek megváltoztatását szorgalmazza. Ezt június 4-én jelentette ki Nicholas Ioannides, Ciprus – az elnöklő ország – migrációért felelős miniszterhelyettese az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának ülése után. „Azt hiszem, ez lehetővé teszi számunkra, hogy az ukrán nép javát szolgáló megállapodásra jussunk, ugyanakkor ez egy olyan döntés, amely nem engedi meg a nyomásgyakorlást az ukránokat befogadó tagállamokra” – mondta.
A megvitatás alatt álló változások között szerepel a 23 és 60 év közötti hadköteles korú férfiak kizárása az ideiglenes védelem hatálya alól. Ezt Magnus Brunner, a belügyekért és migrációért felelős európai biztos jelentette be. „Az ukránok is ezt kérik tőlünk” – mondta. Szerinte a megbeszélés során különös figyelmet fordítottak azoknak az országoknak az álláspontjára, amelyek a legtöbb ukránt fogadták be: Csehország, a balti országok, Lengyelország, Németország és Ausztria.
Korábban viszont arról volt szó, hogy ne zárják ki az összes, Európában tartózkodó hadköteles korú férfit, hanem csak azokat, akik ideiglenes védelmet kérvényeznek.
Brunner ígérete szerint az Európai Bizottság a következő hetekben javaslatot fog benyújtani az ukránok ideiglenes védelmének jövőjéről. Ezt követően az EU-tagállamoknak minősített többséggel kell jóváhagyniuk azt. Még nincs végleges döntés – a luxembourgi találkozó az álláspontok cseréjének, nem pedig a döntéshozatalnak a platformjává vált.
Ugyanakkor nincs egység az EU-ban: a hadköteles korú férfiakra vonatkozó korlátozások ötletét Németország, Svédország és Lengyelország támogatta, míg Észtország és Luxemburg a változtatások nélküli irányelv folytatása mellett van. Az EU megosztott az ukrán férfiakra vonatkozó korlátozások ügyében. Ausztria még tovább ment, és azt javasolta, hogy 2027 márciusától teljesen töröljék el a 23-60 éves ukrán férfiak automatikus védelmét.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Kijev kezdeményezte a hadköteles korú ukrán férfiak kizárását az Európai Unió ideiglenes védelmi rendszeréből – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a DW német médiumra hivatkozva. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1780663500 [modified] => 1780652480 ) [title] => Ukrajna maga kérte az EU-tól, hogy szüntesse meg a 23 és 60 év közötti férfiak védelmét – DW [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=188336&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 188336 [uk] => 188344 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 188338 [image] => Array ( [id] => 188338 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukranok-ukran-menekultek-hadkoteles-ferfiak.jpg [original_lng] => 63843 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukranok-ukran-menekultek-hadkoteles-ferfiak-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukranok-ukran-menekultek-hadkoteles-ferfiak-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukranok-ukran-menekultek-hadkoteles-ferfiak.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukranok-ukran-menekultek-hadkoteles-ferfiak.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukranok-ukran-menekultek-hadkoteles-ferfiak.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukranok-ukran-menekultek-hadkoteles-ferfiak.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukranok-ukran-menekultek-hadkoteles-ferfiak.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1780647865:3 [_thumbnail_id] => 188338 [_edit_last] => 12 [views_count] => 379 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 931453185002 [_oembed_5b35e2b7a1facc9108395eab719f318d] =>
Russia’s war of aggression has crossed yet another line.
A Russian drone incursion struck a densely populated area in Romania, injuring civilians.
On EU territory.
We stand in full solidarity with Romania and its people.
As we continue strengthening our security and…
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) May 29, 2026
Ukrajna kidolgozott egy cselekvési tervet az Európai Unió tagállamaira vonatkozó nemzeti kisebbségi követelményeknek megfelelően, és már zajlik a vonatkozó intézkedések végrehajtása is. Ezek teljes mértékben figyelembe veszik Magyarország érdekeit – számolt be Tarasz Kacska miniszterelnök-helyettes szerdán újságíróknak a „Jogállamisági útiterv: egy évvel az elfogadás után” című fórumon az RBK-Ukrajina hírportál beszámolója szerint.
Az európai és euroatlanti integrációért felelős kormányfőhelyettes szavai szerint ezen a héten alakult meg az új magyar kormány, így Ukrajna számára van egy „időablak”, amely lehetőséget ad arra, hogy mindenkivel megértesse: az első európai uniós tárgyalási klaszter megnyitása Magyarország álláspontja szerint is előnyös a nemzeti kisebbségek védelme szempontjából.
„Létezik egy megfelelő mérce a nemzeti kisebbségek tiszteletben tartására az Európai Unió tagállamaival szemben támasztott követelményekben. Van egy cselekvési terv, amelyet ezzel az útitervvel együtt dolgoztunk ki, és zajlanak a nemzeti kisebbségeket érintő intézkedések. Ezek teljes mértékben figyelembe veszik Magyarország minden érdekét” – mutatott rá Kacska.
Megjegyezte, komoly remény van arra, hogy az új magyar kormány megalakulásával megkezdődhet a munka. „Sok olyan dátum van a naptárban, amikor a szükséges döntések meghozhatók. Ezért valóban úgy gondoljuk, hogy a Coreper szintjén, vagyis az EU-tagállamok állandó képviselőinek szintjén sor kerülhet mind a hat tárgyalási klaszter sürgős jóváhagyására” – jelentette ki. Reményét fejezte ki, hogy ez május 26-án megtörténik, egyúttal hozzátette, hogy „nem nagy probléma” az sem, ha csupán június 16-án lesz meg. „Ahhoz azonban, hogy fenntartsuk a politikai egységet és szolidaritást, nagyon fontos, hogy az Európai Unió meghozza ezeket a döntéseket, majd a ciprusi EU-elnökség végéig közösen lezárjuk a folyamatot” – hangsúlyozta az ukrán politikus.
Nyolc európai ország csütörtökön bejelentette, hogy 500 millió dollárt különít el katonai felszerelések és lőszerek vásárlására Ukrajnának a PURL kezdeményezés részeként – számolt be az rbc.ua hírportál a NATO sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a közlemény jelezte, hogy Dánia, Észtország, Finnország, Izland, Lettország, Litvánia, Norvégia és Svédország közös védelmi csomagot finanszíroz, amely magában foglalja az Egyesült Államokból származó fegyverek szállítását.
Mark Rutte, a NATO főtitkára üdvözölte a szövetségesek döntését, és hangsúlyozta annak jelentőségét. „Északi és balti szövetségeseink fokozzák egy újabb, Ukrajnának szánt kritikus katonai felszereléscsomag finanszírozását. Ez a felszerelés rendkívül fontos, mivel Ukrajna belép a téli hónapokba” – mondta. Azt is hangsúlyozta, hogy a NATO-országok továbbra is mindent biztosítanak Ukrajna számára, ami a védelemhez szükséges az orosz agresszióval szemben.
First outcomes from today’s work with national security advisors of partner countries. European partners, Canada, the EU, and NATO are engaged, and we are also communicating with the American side. I am grateful to everyone for their support.
National security advisers from European countries have arrived in Kyiv.
The representatives of Germany, the United Kingdom, France, Italy, Spain, Latvia, Estonia, Lithuania, Poland, Finland, Canada, the Netherlands, Sweden, Norway, and Denmark, as well as NATO, the European… pic.twitter.com/70j2jna4tt
‼️‼️ 🇸🇰 The Slovak police have launched an investigation against Prime Minister Fico on suspicion of treason due to the shutdown of emergency electricity supply to Ukraine.
A complaint against the prime minister was filed with the authorities by the leader of the "Freedom and… pic.twitter.com/w0sPIRPCnv
Húsz európai uniós tagállam közösen kérte az Európai Bizottságot, hogy tegyen konkrét lépéseket azoknak az afgán állampolgároknak az önkéntes vagy kikényszerített hazatelepítésének lehetővé tételére, akiknek nincs jogszerű tartózkodási engedélyük az EU-ban – közölte szombaton Anneleen Van Bossuyt belga szövetségi menekültügyi miniszter.
„Az északi, déli, nyugati és keleti tagállamok mind ugyanazzal az akadállyal szembesülnek: nem tudjuk visszaküldeni az illegálisan itt tartózkodó vagy elítélt afgán állampolgárokat, még az ítélet végrehajtása után sem”
– fogalmazott a miniszter. Hozzátette, ez aláássa a közbizalmat a menekültügyi rendszerben, és biztonsági kockázatokat is jelent. A kezdeményezéshez Belgium mellett Bulgária, Ciprus, Németország, Észtország, Finnország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Norvégia, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Svédország csatlakozott. A tagállamok levélben fordultak Magnus Brunnerhez, menekültügyekért és migrációért felelős uniós biztoshoz, azt kérve, hogy tartsa napirenden a visszafogadási megállapodások kérdését a tálib vezetéssel, és dolgozzon ki diplomáciai és gyakorlati megoldásokat.
Van Bossuyt szerint a Frontex, az EU határvédelmi ügynöksége erősebb szerepet kaphatna az önkéntes visszatérés és a reintegrációs programok szervezésében, valamint szerinte ki kellene dolgozni a kitoloncolás jogi és gyakorlati lehetőségeit is, különös tekintettel a közbiztonságot veszélyeztető személyekre.
A belga szövetségi kormány az elmúlt hetekben fokozta erőfeszítéseit a hazatelepítések újraindítására. Jelenleg az afgán menedékkérelmek mintegy fele elutasítással zárul, ugyanakkor több mint 2800 afgán tartózkodik belga befogadóközpontokban, köztük olyanok is, akikhez közbiztonságot veszélyeztető incidensek köthetők.
Németország belügyminisztere, Alexander Dobrindt jelezte, hogy országa kész segíteni más tagállamoknak a kitoloncolásokban, és tárgyalásokat folytat Kabul vezetésével, noha a tálib rezsimet az EU hivatalosan nem ismeri el.
Irán és Pakisztán egyre nagyobb számban küld haza afgánokat, ami további nyomást helyez Afganisztán súlyos gazdasági helyzetére. Az ENSZ becslése szerint az ország mintegy 45 milliós lakosságának több mint fele humanitárius segélyre szorul.
Európának komolyan kell vennie az Oroszország jelentette fenyegetést, amely már hibrid háborút vív ellene, a Kreml ugyanis továbbra is dróntámadásokkal és kibertámadásokkal provokálja az EU-tagállamokat, és egy újabb eszkalációs hullámra készül – jelentette ki szombaton Szerhij Kiszlica első külügyminiszter-helyettes, számolt be az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a külügyminiszter-helyettes állítása, miszerint Európának „komolyan kell vennie” az Oroszország jelentette egzisztenciális fenyegetést, és figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor „eszkalálni fogja a helyzetet”. Azt is nyilatkozta, hogy a Kreml már háborúban áll Európával. Azt mondta, Oroszország közelmúltbeli dróntámadásai több EU-tagállam ellen jól kiszámítottak és a „vörös vonalak feszegetésére” tett kísérletek voltak.
„Biztos vagyok benne, hogy Putyin érzelmi, ha nem is fizikai elégedettséget érez a Nyugat megalázásával, demonstrálva azt, amit szuperhatalomnak tart” – mondta Kiszlica. Hozzátette, hogy az orosz diktátor felelőtlen cselekedetei kiprovokálják a Fehér Ház feldühödését, amely úgy tűnik, enyhíti az álláspontját vele szemben. „Ez egy bumeráng” – hangsúlyozta.
A külügyminiszter-helyettes jelezte, hogy Oroszország további lépései attól függenek, hogy Európa és Donald Trump amerikai elnök kormányzata közös elszántságot mutat-e. Határozott transzatlanti válasz nélkül Putyin „fokozni fogja az eszkalációt”, további, a kontinens dezorientálását és megbénítását célzó intézkedésekkel.
Russia is at it again, using dangerous statements to undermine all achievements of our shared diplomatic efforts with President Trump's team. We keep working together to bring peace closer.
This alleged "residence strike" story is a complete fabrication intended to justify…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 29, 2025
Az Európai Unióról szóló szerződés módosítását szorgalmazza több tagállam. A legutóbbi frissítés óta 15 év telt el. A 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés pontosította az EU és a tagállamok közötti hatáskör-megosztást, ezt a bővítésre való tekintettel módosítanák.
Daniela Schwartzer politológus szerit az EU-nak nagyobb cselekvési képességgel kell rendelkeznie, főleg, ha bővül.
A bővítés mellett intézményi reformokat követel az is, hogy az utolsó módosítás óta keményebb geopolitikai helyzetekre kell hatékonyabban reagálni.
Maria Joao Rodrigues elemző szerint fenyegetőbbek az Európát is érintő nemzetközi konfliktusok. Ukrajna támogatása az EU védelmét is jelenti.
Az Európai Parlament november végén zöld utat adott az uniós szerződések reformjavaslatainak, most katonai képességekkel rendelkező védelmi unió létrehozását javasolja.
A jogállamiság és az EU demokratikus legitimitását is erősítenie kell az ntézményi reformoknak a módosítást kérők szerint.
Daniela Schwartzer politológus az EU gyengeségének nevezi, hogy az elmúlt években nem tudta megvédeni a jogállamiságot minden tagállamban.
A szakértő a költségvetési feltételrendszer növelését és az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkelyének javítását javasolja, amely lehetővé teszi egy tagállam szavazati jogának felfüggesztését a Tanácsban abban az esetben, ha a tagország nem felel meg az alapvető értékeknek. A Lengyelország és Magyarország ellen indított eljárás soha nem valósult meg.
Eközben a digitális és energiaátállás, a klímaváltozás elleni küzdelem, az egészségügy fejlesztése is fokozott cselekvési képességet igényel az EU-tól.
Maria Joao Rodrigues elemző úgy látja, hogy Európának kulcsszerepet kell játszania az éghajlatváltozást fékező, globális hatású intézkedések meghozatalában.
Energetikailag kettős kihívásra lehet válasz a tiszta energiaforrások használata: felszámolja az energiafüggőséget és közben segíti a környezetvédelmet. A fejlesztéseknek a megfizethetőséget is célozniuk kell.
Növelni javasolják az EU hatáskörét annak érdekében, hogy az Unión belül méltányos hozzáférést biztosítsanak az egészségügyi ellátáshoz, illetve közösen hatékonyabb legyen szükség esetén a vakcinabeszerzés.
A reformok ellenzői több javaslat tekintetében azzal érvelnek, hogy a változtatások hatásköröket vennének el a tagállamoktól.
Ukrajna hatékonyabb támogatására szólította fel hétfőn az európai uniós tagállamokat Olaf Scholz német kancellár.
Úgy vélte, hogy „az EU-tagországok többsége által tervezett fegyverszállítmányok túl csekélyek”.
„Felszólítom ezért a szövetségeseket az Európai Unióban, hogy (Németországhoz hasonlóan) szintén fokozzák erőfeszítéseiket Ukrajna javára” – jelentette ki Scholz Luc Frieden luxemburgi miniszterelnökkel tartott találkozóját követően Berlinben.
Mint mondta, legkésőbb február elsejéig, a következő uniós csúcstalálkozóig pontos áttekintést kell nyerni arról, hogy az európai partnerek az idén milyen támogatást tudnak nyújtani Ukrajnának. „Európának meg kell mutatnia, hogy szorosan Ukrajna oldalán áll, a szabadság, a nemzetközi jog és az európai értékek oldalán” – hangoztatta.
Németország az Egyesült Államokat követően Ukrajna második legnagyobb támogatója. A kancellár elmondta, hogy Berlin csak az idén nyolcmilliárd euró értékben szállít fegyvereket és más felszerelést, és ezenfelül több milliárd euró értékben nyújtanak humanitárius és pénzügyi támogatást a kijevi vezetésnek.
Another set of brutal Russian air strikes against Kyiv this morning, innocent civilians again being victims of the Russian terrorism. Ukrainian air defense works well but Ukraine must get more help. New Year’s celebrations are over and the West must get serious and act now
Macron said yesterday that the SAMP/T systems are used to secure nuclear strangleholds on 🇲🇫 soil. And so we can argue that this will be the case for the 4️⃣ remaining systems. pic.twitter.com/LeXDVqHlyl
— French Aid to Ukraine 🇨🇵🇺🇦 (@aidefranceukr) April 19, 2024
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
First outcomes from today’s work with national security advisors of partner countries. European partners, Canada, the EU, and NATO are engaged, and we are also communicating with the American side. I am grateful to everyone for their support.
National security advisers from European countries have arrived in Kyiv.
The representatives of Germany, the United Kingdom, France, Italy, Spain, Latvia, Estonia, Lithuania, Poland, Finland, Canada, the Netherlands, Sweden, Norway, and Denmark, as well as NATO, the European… pic.twitter.com/70j2jna4tt
‼️‼️ 🇸🇰 The Slovak police have launched an investigation against Prime Minister Fico on suspicion of treason due to the shutdown of emergency electricity supply to Ukraine.
A complaint against the prime minister was filed with the authorities by the leader of the "Freedom and… pic.twitter.com/w0sPIRPCnv
