Ukrajna a tervek szerint jövőre három, az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló tárgyalási klasztert nyit meg, fogad el és zár le a szükséges hatból, és Kijev nagy reményeket fűz Írországhoz és az EU elnökségéhez – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök írországi látogatása során, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök elmondta: „Az Európai Bizottság elismeri, hogy három klasztert tudunk megnyitni. Három klaszter a fele az összesnek. Mindent megtettünk ezért. És mindenki megérti, hogy az év végére technikailag mindent megteszünk mind a hat klaszter megnyitása érdekében. Ezt mindenki elismeri is.”
Az államfő emlékeztetett arra, hogy Ciprus és Írország fogja betölteni az EU elnökségét 2026-ban. Nagy reményeket fűz az utóbbihoz a tárgyalási gócpontok lezárása tekintetében. „Természetesen a ciprusi elnökség alatt szeretnénk megnyitni a klasztereket, a következő lépés pedig a bezárásuk. És ezt az ír elnökség alatt szeretnénk megtenni” – jegyezte meg Volodimir Zelenszkij.
Georgia (Grúzia) külügyminisztere, Maka Bochorisvili kijelentette, hogy Ukrajna akadályokat gördít Georgia Európai Unióhoz való csatlakozása elé. A külügyminiszter nyilatkozatát a Грузия Online közölte.
Bochorisvili elmondta, hogy Oroszország teljes körű agressziójának első napjaitól kezdve Grúzia mindent megtett, hogy politikai támogatásáról biztosítsa Ukrajnát.
A miniszter bírálta az Európai Bizottság bővítési jelentésében szereplő negatív értékelést is, mondván, hogy „a jelentés következtetései teljesen eltorzítják a valós tényeket.”
Bochorisvili emellett megvédte azt a döntést, hogy Georgia nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen:
Senki sem akar konfrontációba kerülni Oroszországgal, és újabb biztonsági kockázatokat teremteni. Ez teljesen természetes. A kormány elsődleges kötelessége az ország biztonságának megőrzése. Ha ezt tesszük, azt nem elítélni, hanem üdvözölni kellene
– fogalmazott.
A miniszter panaszkodott arra is, hogy Georgia európai integrációs útját és a tagjelölti státusz megszerzésének folyamatát negatívan befolyásolta Ukrajna hozzáállása, „mintha Ukrajna azt szerette volna, hogy Grúzia ne kapja meg a tagjelölti státuszt”.
Saját szemünkkel láttuk, milyen kampányok folytak 2022–2023-ban – mielőtt megkaptuk volna a tagjelölti státuszt. Ukrajna részvétele ezekben a folyamatokban nyilvánvaló volt: különböző formákban léptek fel Georgia európai integrációja ellen. Ez megtörtént, nem volt titok, mindannyian tudjuk” – állította Bochorisvili.
Az Európai Unió bővítése a következő években reális forgatókönyv – jelentette ki Marta Kos, az Európai Bizottság bővítési biztosa.
Kos szerint az Ukrajna és Moldova jogszabályainak uniós megfelelését vizsgáló szűrési folyamat eredményei azt mutatják, hogy minden feltétel adott ahhoz, hogy az Európai Tanács november végéig megnyissa a tárgyalási klasztereket. Erről a biztos november 4-én, kedden beszélt Brüsszelben, az Európai Parlament külügyi bizottságának ülésén, ahol bemutatta a bővítési csomagot.
A biztos hangsúlyozta, hogy a bővítési politika alapelve az érdemeken alapuló megközelítés.
„Ha a tagjelölt országok teljesítik vállalásaikat – és ezt bizonyítani is tudom, mert a jelentésben egyértelműen látható –, akkor az Európai Uniónak is teljesítenie kell a saját kötelezettségvállalásait” – fogalmazott.
Kos szerint az EU bővítése a következő években reális lehetőség.
Dmitro Kuleba, Ukrajna korábbi külügyminisztere két olyan feltételt említett, amelyek teljesülése esetén országának lehetősége nyílhat az Európai Unióhoz való csatlakozásra – számolt be róla az Unian hírügynökség.
Szerinte az Európai Unióba való belépéshez elsősorban arra lenne szükség, hogy Nyugat-Európa megtalálja a módját, hogyan tartsa meg az irányítást az „európai projekt felett” Ukrajna, Moldova és a nyugat-balkáni országok csatlakozása után – írja az Index.
Ha a szabályokat úgy hagyjuk, ahogy most működnek, és mindannyian csatlakozunk, akkor az Európai Unió továbbra is létezni fog. De a Nyugat elveszíti az irányítást a hatalmi egyensúly megváltozása miatt
– fogalmazott Kuleba.
A második feltétel szerinte az, hogy meg kell oldani az ukrán mezőgazdasági komplexum kérdését, mert jelenleg az ország egész agrárágazata kategorikusan összeegyeztethetetlen az európaival.
Ha úgy lépünk be, ahogy most van, akkor egyszerűen megöljük az összes gazdát egész Európában. Ez társadalmi forradalmat vált ki Franciaországban, Belgiumban, Lengyelországban, minden országban, és Európa összeomlik
– magyarázta.
Az ukrán politikus úgy véli, hogy ezt a két problémát kell megoldani, és akkor Ukrajna az Európai Unió tagjává válhat. „A reformok fontosak, szükségesek, de ez nem meghatározó tényező” – zárta Kuleba.
Lengyelország támogatja Moldova és Ukrajna párhuzamos európai integrációs folyamatát – jelentette ki Piotr Łukasiewicz, Lengyelország ukrajnai ügyvivője a Ragyio Szvobodának adott interjújában, írta a Jevropejszka Pravda.
A diplomata elmondása szerint Lengyelország nem támogatja Moldova és Ukrajna EU-csatlakozási folyamatának szétválasztását.
„Lengyelország támogatja, hogy Moldova és Ukrajna párhuzamosan folytassanak tárgyalásokat. Ezt az álláspontot képviseltük az EU lengyel elnöksége alatt is” – mondta.
Elmondása szerint Lengyelországnak, az Európai Unió többi tagjához hasonlóan, megvannak a saját érdekei, és azokat az Európai Bizottság elé terjeszti. Az Európai Bizottság az egyetlen szervezet, amely tárgyal Ukrajnával a tagság feltételeiről.
Łukasiewicz megjegyezte, hogy Ukrajna „nagyon gyorsan” megy keresztül ezen a folyamaton, emlékeztetve arra, hogy a lengyel tárgyalások 10 évig tartottak – 1994-től 2004-ig.
„Ukrajna nem azért megy keresztül nagyon gyorsan ezen a folyamaton, mert bármilyen különleges kiváltsága lenne, hanem azért, mert nagyon gyorsan alakítja át az országot, alkalmazkodik az EU-tagság követelményeihez. És ezt érdemes megjegyezni – Ukrajna lelkesedése az Európai Unió iránt nagyon nagy, és az Európai Bizottság reagál erre, gyorsan előremozdítja a folyamatot” – jegyezte meg a diplomata.
Az ukrán delegáció az Európai Bizottsággal együtt befejezte a brüsszeli vizsgálati megbeszéléseket a 11. tárgyalási fejezetben: „Mezőgazdaság és vidékfejlesztés”.
A közlemény szerint háromnapos munka során Ukrajna 28 tematikus blokkot mutatott be, többek között a mezőgazdasági reformokról, a digitalizáció előrehaladásáról, az állami támogatásról, a piaci szabályozásról és az agrárszektor fejlesztéséről.
Emellett ismertették, mennyire egyezik Ukrajna jogszabályi kerete az EU joganyagával (acquis), például az olyan horizontális kérdésekben, mint a pénzügyi és adminisztratív struktúrák, a mezőgazdasági piacok, a minőségpolitika, az ökológiai termelés, valamint a mezőgazdasági termékek népszerűsítése.
„Ezek a megbeszélések két kulcsfontosságú dolgot mutattak meg: már jelentős előrelépést értünk el az agrárpolitika uniós sztenderdekhez való közelítésében, de még sok munka áll előttünk. A csatlakozási folyamat közös erőfeszítést és szoros koordinációt igényel. Ukrajna kész ezen az úton járni” – összegezte a gazdasági, környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszterhelyettes.
Szijjártó Péter Magyarország külgazdasági és külügyminisztere csütörtökön Budapesten fogadta Tarasz Kacskát, Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettesét. A megbeszélésen Szijjártó hangsúlyozta: Magyarország nyitott a kapcsolatok rendezésére, ám szerinte a jelenlegi feszültségekért egyedül Ukrajna viseli a felelősséget. A találkozón napirendre kerültek a kárpátaljai magyar közösség jogai, az energiaellátás kérdése, valamint Ukrajna uniós csatlakozási törekvései is – számolt be az Index.
Magyarország kész javítani a kétoldalú kapcsolatokon, de ez kizárólag Ukrajnán múlik, miután a viszony rendkívüli megromlásáért a felelősség teljes egészében Kijevet terheli – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten. Az MTI közlése szerint a miniszter Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettesével, Tarasz Kacskával egyeztetett, majd kiemelte, hogy nem tudja azt mondani, hogy a kétoldalú kapcsolatok most vannak a mélyponton, ugyanis ki tudja, van-e még lejjebb, ezt sajnos nem lehet kizárni.
Egy dolog biztos, mi abban vagyunk érdekeltek, hogy minden szomszédos országgal, így Ukrajnával is jó, jobb kapcsolatban legyünk. […] És azt is nyugodt lelkiismerettel mondom, hogy Kijevet terheli a teljes felelősség azért, hogy Magyarország és Ukrajna kapcsolatrendszere az elmúlt tíz évben egy rendkívüli romláson ment keresztül
– fogalmazott a magyar külügyminiszter.
Nem mi vettük el az itteni ukrán kisebbség jogait, nem mi kockáztatjuk az ő energiabiztonságukat, és nem mi akarjuk belerángatni őket egy háborúba
– sorolta Szijjártó Péter, aki a reggeli találkozóval kapcsolatban leszögezte, hogy a magyar kormány mindig is híve volt a pozitív gesztusoknak, a bizalomépítésnek, és a maga részéről ennek megfelelően is járt el. Erre példaként említette, hogy szeptember elején megkezdte működését egy magyar–ukrán kétnyelvű oktatási intézmény Budapesten, amely a jövőben majd nemcsak általános, hanem középiskola is lehet.
Rámutatott, hogy a háború kezdete óta nagyjából 12 500, Ukrajnából származó gyereket táboroztattak Magyarországon, hogy kicsit feledtessék velük az otthon megélt borzalmakat.
A tárcavezető jó hírnek nevezte, hogy péntektől elindul a vonatközlekedés a Bécs–Budapest–Ungvár útvonalon és a Záhony–Csap–Beregszász útvonalon, decembertől pedig már Budapest és Beregszász között is lesz közvetlen vasúti összeköttetés. Szijjártó Péter hangsúlyozta, mindez azt bizonyítja, hogy ha megvan a jó szándék, akkor lehet előrehaladást elérni, de súlyos probléma, hogy Ukrajna szisztematikusan veszi el a magyar nemzeti közösség nyelvhasználati jogait 2015 óta.
A kisebbségek jogai, az energiaellátás és az ukrán uniós tagság is szóba került
„Jól láthatóan ez egy olyan tízéves folyamat, amely során nem hallgatták meg sem a kárpátaljai magyar közösség, sem a magyar kormány szempontjait és kéréseit. Világosan, tizenegy pontban összefoglaltuk, hogy mit kérünk. […] És semmi extrát nem kérünk: adják vissza a magyar nemzeti közösség jogait, adják vissza azokat a jogokat, amiket elvettek – fejtette ki. – Ha korrupcióellenes szabályok tekintetében mindent vissza lehetett csinálni uniós nyomásra, akkor azt gondolom, hogy a kisebbségi ügyben is mindent vissza lehet csinálni, hogyha van rá szándék.”
Szijjártó Péter elmondta, arra is megkérte az ukrán kollégáját, hogy szüntessék be a támadásokat a Magyarország kőolajellátásában kulcsfontosságú Barátság vezeték ellen. „Ezt nem Oroszország miatt kértem, hanem magunk miatt. A Barátság kőolajvezeték Magyarországra szállít kőolajat, és a Barátság vezeték támadása nem Oroszországnak, hanem nekünk jelent komoly kárt és kockázatot az energiaellátásunk biztonsága szempontjából” – jegyezte meg arra is kitérve, hogy Magyarország természetesen továbbra is biztosítja a villamosenergia- és földgázellátást Ukrajnának.
Aláhúzta: az ukrán villamosenergia- és földgázimport 40, illetve 50 százaléka Magyarországról érkezik, és ezt figyelembe véve az lenne fair, ha Kijev sem veszélyeztetné Magyarország energiabiztonságát.
Szijjártó Péter végül megerősítette: a kormány álláspontja világos Ukrajna esetleges EU-tagságát illetően, ebben a kérdésben a magyar emberek egyértelműen véleményt nyilvánítottak, miszerint ez ellentétes lenne Magyarország gazdasági és biztonsági érdekeivel. „Ezért mi egy könnyebben, reálisabban megvitatható témának azt érezzük, hogy Ukrajna egy esetleges stratégiai együttműködési partnerségről kezdjen tárgyalásokat az Európai Unióval” – közölte.
Őszintén remélem, hogy Magyarország és Ukrajna kapcsolatrendszere jobban alakul a következő tíz évben, mint alakult az elmúlt tíz esztendőben. Mi erre készen állunk, de azt is világossá kell tenni, hogy ez kizárólag Kijeven és Ukrajnán múlik
Ukrajna európai uniós tagsága külön tételként szerepel a Kijev által igényelt biztonsági garanciák listáján, ez az egyik legfontosabb garancia, amelyet Ukrajna követel – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök az elszántak koalíciójának párizsi ülését követő sajtótájékoztatón, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „A biztonsági garanciák között, amelyeket látunk, az Európai Unióban való tagság – számunkra ezek kötelező gazdasági, politikai és geopolitikai biztonsági garanciák. Ezért a mi megközelítésünkben ez egy fontos pont, amelyet külön bekezdésben emeltünk ki.”
Volodimir Zelenszkij korábban egy francia médiumnak adott interjúban megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor attól tart, hogy Ukrajna sikert ér el, és különösen attól, hogy csatlakozik az Európai Unióhoz.
Tarasz Kacska, az európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes online megbeszélést tartott Gert Jan Koopmannal, az Európai Bizottság Bővítési és Keleti Szomszédsági Főigazgatóságának vezetőjével. A találkozón a NABU (Nemzeti Korrupcióellenes Iroda) és a SZAP (Speciális Korrupcióellenes Ügyészség) körüli helyzetről esett szó.
Kacska tájékoztatta a tisztségviselőt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójáról, amelyen részt vett az összes rendvédelmi és korrupcióellenes szerv vezetője.
Biztosította az európai tisztségviselőt arról, hogy a kormány „nagyon komolyan veszi” a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdéseket, és figyelmesen követi a nyilvánosság és a szakmai körök véleményét.
Az Elnöki Hivatal közlése szerint aktív munka folyik az összes érintett fél véleményének és álláspontjának összegyűjtésére és elemzésére a törvénnyel kapcsolatban.
Az európai integrációs átalakulások – különösen a jogállamisági ütemtervben meghatározottak – továbbra is prioritást jelentenek számunkra. Ukrajna folytatja az ebben a dokumentumban rögzített célok elérésére irányuló lépések végrehajtását. Az EU-val és minden érintett intézménnyel folytatott őszinte és átlátható párbeszéd, valamint az Európai Unióhoz való közeledés a személyes prioritásom
– hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Kacska továbbá tájékoztatta Koopmant arról is, hogy mielőbb szeretne nyílt és őszinte párbeszédet folytatni a tárgyalócsoportok szakértőivel, akik a rendvédelmi és korrupcióellenes kérdésekkel foglalkoznak.
[type] => post [excerpt] => Tarasz Kacska, az európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes online megbeszélést tartott Gert Jan Koopmannal, az Európai Bizottság Bővítési és Keleti Szomszédsági Főigazgatóságának vezetőjével. A találkozón a NABU (Nemze... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1753302240 [modified] => 1753298335 ) [title] => A miniszterelnök-helyettes biztosította az Európai Bizottságot arról, hogy az EU-csatlakozáshoz szükséges reformok továbbra is prioritást élveznek [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=157545&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 157545 [uk] => 157503 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 157504 [image] => Array ( [id] => 157504 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/d194bda-taras-kachka-large.jpg [original_lng] => 29274 [original_w] => 1000 [original_h] => 623 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/d194bda-taras-kachka-large-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/d194bda-taras-kachka-large-300x187.jpg [width] => 300 [height] => 187 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/d194bda-taras-kachka-large-768x478.jpg [width] => 768 [height] => 478 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/d194bda-taras-kachka-large.jpg [width] => 1000 [height] => 623 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/d194bda-taras-kachka-large.jpg [width] => 1000 [height] => 623 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/d194bda-taras-kachka-large.jpg [width] => 1000 [height] => 623 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/d194bda-taras-kachka-large.jpg [width] => 1000 [height] => 623 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1753287536:5 [_thumbnail_id] => 157504 [_edit_last] => 5 [views_count] => 2036 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_028ab59c3acfdeda454ded76e1bb8331] =>
Ukraine’s anti-corruption institutions are vital to its reform path. Restricting them would be a significant setback.
Safeguarding the independence of these institutions and continued progress on the rule of law remain key for Ukraine’s EU accession process. https://t.co/rgvwXxETfM
Ukrajna teljesíti feladatait az Európai Unióhoz való csatlakozás felé vezető úton, a 2030-ra kitűzött tagság célja továbbra is érvényes – jelentette ki szerdán Marta Kos, az Európai Bizottság bővítési biztosa az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Kos elmondta: „Azt mondanám, hogy mivel a bővítés, különösen Ukrajna esetében, az EU egyik legfontosabb prioritása, eleget fogunk tenni a kérésnek, és biztos vagyok benne, hogy Ukrajna is.” Felidézte, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Kijevben tett látogatása során kijelentette, hogy látja a lehetőséget arra, hogy Ukrajna 2030-ra az EU tagja lehessen. Állítása szerint ezek a határidők továbbra is érvényben vannak.
„Azt kell mondanom, hogy sokat követelünk a tagjelölt országoktól, mert ez a teljes jogrendszer minden területen történő átalakítását jelenti” – mutatott rá a bővítési biztos. Hozzátette, hogy nem csak a jogállamiságról van szó, hanem a gazdaságról, a statisztikáról, olyan intézmények létrehozásáról, amelyek fenntarthatóak és képesek teljesíteni az összes koppenhágai kritériumot. „Tehát azt mondhatom, hogy Ukrajna nagyon jól teljesít” – szögezte le Marta Kos
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Ukrajna teljesíti feladatait az Európai Unióhoz való csatlakozás felé vezető úton, a 2030-ra kitűzött tagság célja továbbra is érvényes – jelentette ki szerdán Marta Kos, az Európai Bizottság bővítési biztosa. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1752080400 [modified] => 1752066410 ) [title] => Ukrajna nagyon jól teljesít, 2030-ig az Európai Unió tagja lehet – EU-s bővítési biztos [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=156181&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 156181 [uk] => 156195 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 156182 [image] => Array ( [id] => 156182 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/marta-kos.webp [original_lng] => 62788 [original_w] => 1024 [original_h] => 682 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/marta-kos-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/marta-kos-300x200.webp [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/marta-kos-768x512.webp [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/marta-kos.webp [width] => 1024 [height] => 682 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/marta-kos.webp [width] => 1024 [height] => 682 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/marta-kos.webp [width] => 1024 [height] => 682 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/marta-kos.webp [width] => 1024 [height] => 682 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1752063314:2 [_thumbnail_id] => 156182 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1986 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 273073285000 [_oembed_6b6da2f681f0305481c195cbdace9243] =>
The Ukrainian foreign office is creating a unit to defy threats from "unfriendly countries."https://t.co/NRrbvX2iOt
