Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov decemberben Máltára látogathat az EBESZ miniszteri tanácsának ülésére. Ez lenne az első alkalom, hogy Lavrov az Európai Unió területére lép azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megindította katonai műveleteit Ukrajnában.
A látogatás jelentőségét növeli, hogy Lavrov több mint 2,5 éve nem járt uniós tagállamban.
Az EBESZ miniszteri tanácsának ülését december 5-6-án tartják Máltán. A szigetország oroszországi nagykövetsége a Vedomosztyinak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a rendezvény minden EBESZ-tagállamra vonatkozik, beleértve az Oroszországi Föderációt is.
„Az EBESZ küldöttségeit rendszeresen tájékoztatják az előkészületekről előrehaladásáról” ‒ közölte a máltai nagykövetség. Hozzátették: „A további gyakorlati részleteket, köztük a meghívókat, a megfelelő időben minden EBESZ-delegációnak megküldik.”
A találkozó lehetőséget adhat a párbeszédre az orosz diplomácia vezetője és nyugati partnerei között, ami a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben különös jelentőséggel bírhat. Az esemény részleteiről és a pontos résztvevői listáról várhatóan a következő hetekben derül ki több információ.
[type] => post
[excerpt] => Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov decemberben Máltára látogathat az EBESZ miniszteri tanácsának ülésére. Ez lenne az első alkalom, hogy Lavrov az Európai Unió területére lép azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megindította katonai műv...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1730490600
[modified] => 1730479527
)
[title] => A háború kitörése óta először jön az orosz külügyminiszter az EU területére
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=131201&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 131201
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 131202
[image] => Array
(
[id] => 131202
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szergej-lavrov-eu-latogatas-712647.jpg
[original_lng] => 253882
[original_w] => 1500
[original_h] => 844
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szergej-lavrov-eu-latogatas-712647-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szergej-lavrov-eu-latogatas-712647-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szergej-lavrov-eu-latogatas-712647-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szergej-lavrov-eu-latogatas-712647-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szergej-lavrov-eu-latogatas-712647.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szergej-lavrov-eu-latogatas-712647.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szergej-lavrov-eu-latogatas-712647.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1730472328:12
[_thumbnail_id] => 131202
[_edit_last] => 12
[views_count] => 386
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 53452
[3] => 49
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Hírek
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 190
[1] => 1487
)
[tags_name] => Array
(
[0] => EU
[1] => Szergej Lavrov
)
)
[1] => Array
(
[id] => 125693
[content] =>
Radoslaw Sikorski pici fejtágítást tartott Dmitro Kulebának a dolgok állásáról.
Úgy tűnik, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter nem választott jó taktikát, amikor még neki állt feljebb a volhíniai mészárlás felemlegetése kapcsán, és visszaszólt a lengyeleknek. Az előzmény Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter kijelentése, mely szerint az 1943-1945 között az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által elkövetett volhíniai mészárlás mintegy százezer lengyel áldozatának tisztes újratemetése és a róluk való méltó megemlékezés nélkül Ukrajna nem léphet be az Európai Unióba (EU).
Kuleba erre Olsztynban az 1947 tavaszán végrehajtott úgynevezett Visztula-akcióval kontrázott. Ennek során az UPA elleni harc ürügyén mintegy 140 ezer ukrán nemzetiségű személyt Lengyelország délkeleti részéből kényszerrel áttelepítettek a második világháború után az országhoz csatolt nyugati területekre.
Kulebának nem tetszik a kikötés, azonnal visszaszólt.
Radoslaw Sikorski egy egyetemi pódiumbeszélgetés során azonban alaposan helyretette ukrán kollégáját: „Persze, Ukrajnának vannak bizonyos követelései felénk, de a végén mégis csak Lengyelország fog dönteni arról, beléphetnek-e az EU-ba. Úgyhogy Ukrajna jobban tenné, ha tisztességesen elintézné ezt az ügyet, a Lengyelország iránt érzett hála jegyében.”
Sikorski hozzátette: Kuleba összemosta a Visztula-akció keretén belül történt, háború utáni áttelepítéseket egy etnikai népirtással, amely Volhíniában történt.
Magyarország és Szlovákia felkérte az Európai Bizottságot, hogy közvetítsen egy konzultációt Ukrajnával, miután Kijev megszigorította szankcióit az orosz Lukoillal szemben, és leállította a két országba irányuló olajszállításait.
A magyar és a szlovák vezetés igyekszik fokozni a nyomást Kijevre azután, hogy a múlt héten Ukrajna váratlanul leállította a Lukoil Ukrajnán keresztül történő olajszállítását a két országba. Magyarország évente 2 millió tonna olajat kap az orosz konszerntől, ami a teljes olajimportjának mintegy harmada ‒ mondta Szijjártó Péter.
Mint arról beszámoltunk, a lépés hátterében az áll, hogy Ukrajna a múlt hónapban szigorította az orosz olajkonzorcium elleni szankciókat, amelyek gyakorlatilag megtiltják a cégnek, hogy Ukrajnát tranzitországként használja termékei szállítására. A Lukoil egyike azoknak az orosz cégnek, amelyek a Barátság kőolajvezeték déli, ukrajnai szakaszán keresztül szállítanak olajat Magyarországra.
Robert Fico szlovák miniszterelnök szombaton közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel, hogy országa nem lesz „túsza” az ukrán‒orosz kapcsolatoknak, miután az ország a MOL tulajdonában lévő Slovnaft olajcég egyes készleteinek kiesését jelentette. Fico szerint a Lukoil szankcionálása az értelmetlen szankciók egy újabb példája, melyek közül nem egy nemcsak Oroszországot, hanem főként uniós tagállamokat is sújtanak.
„Tegnap beszéltem az ukrán külügyminiszterrel. Azt mondta, hogy minden olajszállítmányt átengednek, de ez nem igaz” ‒ mondta Szijjártó Brüsszelben újságíróknak, hozzátéve, hogy a két ország konzultációt kezdeményezett az Európai Bizottsággal, amelynek három napja van a válaszadásra.
Az Európai Bizottság szóvivője elmondta, megkapták a magyar és a szlovák kérést, és tanulmányozzák azt. Ha a konzultációs eljárás nem vezet eredményre, akkor Magyarország és Szlovákia inkább egy általuk választott nemzetközi bíróság elé viszi az ügyet ‒ mondta a magyar külügyminiszter.
These days in Budapest with other think tankers from #Ukraine we worked on 🇭🇺-🇺🇦 relations. Frank but tough discussions and more work to be done. Thanks to @HMaksak for invitation. Ukrainian experts are those who never give up working on the most difficult questions pic.twitter.com/tlL2iQfuLN
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön biztonsági megállapodást írt alá Charles Michellel, az Európai Tanács és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, ebben uniós részről megerősítik tagállamok azon kötelezettségvállalását, hogy széles körű támogatást nyújtanak Ukrajnának, Kijev pedig vállalja, hogy betartja az uniós alapértékeket.
A megállapodásban az EU ígéretet tesz meglévő kezdeményezéseinek elmélyítésére, beleértve az ukrán katonák kiképzését érintőket is, és hosszú távú kötelezettségeket vállal Ukrajna tüzérségi lövedékekkel és légvédelmi rendszerekkel való ellátására.
A dokumentum értelmében az unió ígéretet tesz arra, hogy kiszámítható, hosszú távú és fenntartható támogatást nyújt Ukrajna biztonsága és védelme érdekében, folytatja az ukrán biztonsági és katonai erők kiképzését, fellendíti az ukrán és az európai védelmi ipar közötti együttműködést, és megerősíti a hibrid és kiberfenyegetések, valamint a külföldi információs manipuláció és beavatkozás elleni együttműködést – áll a szövegben.
Az EU ugyancsak kötelezettséget vállal arra, hogy a szükséges katonai segítségnyújtást felgyorsítsa és fokozza. Az új segélyekre vonatkozóan az unió nem tett konkrét kötelezettségvállalásokat: a megállapodásban az áll, hogy az EU 2024-re ötmilliárd eurós támogatást folyósít Ukrajnának, és további hasonló éves emeléseket irányozhat elő 2027-ig az ukrán igények alapján és a Tanács politikai iránymutatásától függően.
Az EU emellett Ukrajna csatlakozásának és reformfolyamatának támogatását, az újjáépítés és modernizáció kiszámítható pénzügyi támogatását, Ukrajnának az egységes uniós piacba való fokozatos integrációját is tervezi, valamint vállalta, hogy előmozdítja azt a munkát, amely arra irányul, hogy a zárolt orosz vagyonból származó bevételeket Ukrajna támogatására használják fel.
A megállapodás értelmében Ukrajna a maga részéről vállalja, hogy folytatja a reformokat különösen a jogállamiság területén, és hozzájárul az Európai Unió és tagállamainak biztonságához, egyebek között a rendelkezésére álló információk megosztásával.
A dokumentumban az is szerepel, hogy az Európai Unió hosszú távú kötelezettségvállalása Ukrajnával szemben továbbra is azon az alapon fog fennállni, hogy Ukrajna is kötelezettséget vállal az uniós alapértékek, vagyis az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartására, beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is.
Az Európai Bizottság és az uniós tagállamok a Brüsszelben tartott Európai Humanitárius Fórum keretében 7,7 milliárd eurós humanitárius finanszírozást jelentettek be 2024-re a globális válságok kezelésére.
Az Európai Bizottság közleménye szerint a kedden zárult harmadik Európai Humanitárius Fórumon bejelentett finanszírozás az Európai Unió szolidaritásának és a globális humanitárius fellépésekben betöltött vezető szerepének konkrét kifejeződése.
Az EU és a tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy lépéseket tesznek a konfliktusok kezelésére és a humanitárius segítségnyújtás lehetőségeinek megőrzésére és előmozdítására, különös figyelemmel a Gázai övezet romló helyzetére.
Az unió és tagállamai aggodalmukat fejezték ki a térségben kialakult humanitárius helyzet miatt, és a humanitárius segítség gyors, akadálytalan, biztonságos és folyamatos hozzáférésére szólítottak fel.
A brüsszeli közlemény tájékoztatott arról, hogy a humanitárius fórum résztvevői a célzott humanitárius tevékenységek finanszírozása növelésének fontosságát hangsúlyozták, valamint a stratégiai ellátási láncok és a logisztika kulcsfontosságú szerepét a segélyek hatékony eljuttatásában. Emellett a nemzetközi humanitárius jog betartásának globális előmozdítására szólítottak fel a fegyveres konfliktusokban. Végezetül üdvözölték azon kezdeményezést, amelynek keretében civil szervezetek éves elemzést készítenek majd a fegyveres konfliktusokról és az azok során esetlegesen elkövetett nemzetközi humanitárius jogsértésekről, hozzájárulva ezzel a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásához világszerte – közölte az Európai Bizottság.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a tagországok kül- és védelmi minisztériumainak vezetőihez intézett levelében arra szólított fel, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy Ukrajnát lövedékekkel lássák el – számolt be a Jevropejszka Pravda a Politicóra hivatkozva.
A Borrell a levélben utalt arra, hogy a lőszerhiány akadályozza az ukrán katonák harcát az agresszor ellen.
A főképviselő felszólította az EU-s tagállamokat, hogy minden lehetséges módon támogassák Ukrajnát, többek között azzal, hogy kutassák fel a raktárukban lévő lövedékeket, védelmi megrendeléseket vagy finanszírozzák az ukrán védelmi ipart.
„A semmittevés – nem opció” – hangsúlyozta levélében az uniós diplomata.
Borrell arra is felszólította az uniós országokat, hogy hozzanak nyilvánosságra információkat arról, mit tesznek kétoldalú szinten Kijev megsegítése érdekében.
„Hiszem, hogy együtt meg tudjuk változtatni a helyzetet – Ukrajna és Európa biztonsága érdekében –, de ehhez azonnali cselekvésre van szükség. Az idő nem áll meg” – zárul levele.
2023 márciusában az EU megállapodásra jutott, hogy egy év alatt egymillió lőszert biztosít Ukrajnának, de nem érte el célját. Az EU jelenleg 355 000 lőszert biztosított, március végéig további 524 000, év végéig pedig 1 155 000 lövedéket ad át Ukrajnának.
I met Defence Minister Kim Yong Hyun on DPRK & other common security challenges. Russia’s aggression against Ukraine is an existential threat. The Republic of Korea is best positioned to understand it.
Az Európai Unió úgy döntött, hogy tanácsadó és katonai kiképző missziót telepít Ukrajnába. A hírt a Külügyminisztérium közölte.
„Megállapodtunk arról, hogy az Európai Unió tanácsadó és katonai kiképző missziót telepít Ukrajnába. A küldetés a paramétereiről és bevetési idejéről még pontosítunk, de a döntés megszületett” – közölte Dmitro Kuleba külügyminiszter.
Kuleba hangsúlyozta, hogy a misszió bevetése fontos politikai jelzés lesz az EU ukrajnai jelenlétének növelését és a katonai szférában való együttműködés megkezdését illetően.
Az Egyesült Államok visszatér, és megújítja kiváló kapcsolatait az Európai Unióval és a NATO-val – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök kedden Brüsszelben.
Joe Biden az Európai Tanács épületében hangsúlyozta: Amerika visszatért, noha soha sem távolodott el igazán. „Most újra kiváló lehetőségeink vannak a szoros együttműködésre az Európai Unióval és a NATO-val” – mondta. „Amerika érdeke az, hogy kiváló kapcsolatai legyenek az EU-val a NATO-val, másként, mint az elődöm idejében volt” – tette hozzá az amerikai elnök.
Charles Michel, az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács elnöke azt hangoztatta: Amerika visszatért a nemzetközi porondra. „Ez jó hír a szövetségeseknek és az egész világ számára” – mondta. Aláhúzta, várakozással tekint a számos fontos kihívás megoldását célzó közös munkára az Egyesült Államokkal. Twitter-üzenetében kijelentette: az EU és az Egyesült Államok közötti partnerség megújul, és erősebbé válik, mint valaha. „Ma megújítjuk partnerségünket, ami a jövőbeni jólétünkbe és biztonságunkba való befektetést jelenti” – fogalmazott.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: az, hogy Biden a mandátuma ilyen korai szakaszában Brüsszelbe látogat, személyes elkötelezettségét mutatja Európa iránt. Ezt Európa nagyra értékeli – közölte. Azt mondta, a megelőző négy év nem volt könnyű, a világ drámaian változott, ahogy Európa is, de az EU meg szeretné erősíteni barátságát és szövetségét Washingtonnal – tette hozzá Ursula von der Leyen.
Joe Biden amerikai elnök kétnapos látogatásra érkezett Brüsszelbe, ahol hétfőn részt vett a NATO csúcsértekezletén, kedden az Európai Unió intézményeinek vezetőivel tárgyal.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok visszatér, és megújítja kiváló kapcsolatait az Európai Unióval és a NATO-val - jelentette ki Joe Biden amerikai elnök kedden Brüsszelben.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1623776400
[modified] => 1623768737
)
[title] => Biden: az Egyesült Államok visszatér és megújítja kiváló kapcsolatait az EU-val és a NATO-val
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=25637&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 25637
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 25638
[image] => Array
(
[id] => 25638
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/biden-1.jpg
[original_lng] => 148707
[original_w] => 700
[original_h] => 394
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/biden-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/biden-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/biden-1.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/biden-1.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/biden-1.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/biden-1.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/biden-1.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1623757938:10
[_thumbnail_id] => 25638
[_edit_last] => 10
[views_count] => 1952
[_oembed_3e7c11383ad91f8f1185c2c9d97edb34] => {{unknown}}
[_oembed_cbe7b42faa9ba3ea3c0ee8b25d69aa08] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 190
)
[tags_name] => Array
(
[0] => EU
)
)
[8] => Array
(
[id] => 10823
[content] =>
Az Európai Unió elvárja Oroszországtól, hogy felszámolja a krími tatár közösségre gyakorolt nyomást, valamint azt, hogy biztosítsa a nemzetközi emberi jogi normák betartását a félszigeten – jelentette ki az Európai Unió (EU) külügyi szolgálata (EEAS) pénteken.
Arra emlékeztettek, hogy az orosz hatóságok hét, nemrégiben előállított krími tatárt és emberi jogi aktivistákat ítéltek 13 és 19 éves börtönbüntetésre állítólagos politikai tevékenységük miatt szeptember 16-án. Az uniós szolgálat közleményében kiemelte, az Európai Unió nem ismeri el az orosz jogszabályok nemzetközi joggal ellentétes érvényesítését a Krím félszigeten és Szevasztopolban. Ellenzi, hogy a Krímben élő ukrán állampolgárokat orosz bíróságok elé állítsák.
Az Európai Unió arra szólítja fel Oroszországot, hogy haladéktalanul engedje szabadon az összes illegálisan fogva tartott ukrán állampolgárt. Emellett azt várja Oroszországtól, hogy biztosítsa a nemzetközi emberi jogi szervezetek és képviselőik tevékenységének teljes, szabad és korlátlan gyakorlását Ukrajna egész területén, beleértve Krím félszigetet és Szevasztopolt is – húzták alá.
Az Európai Unió továbbra is támogatja Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül – tették hozzá.
A Krími Autonóm Köztársaságot és Szevasztopol városát a 2014-ben megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az Európai Unió ezt nem ismeri el és változatlanul elítéli Oroszország lépését.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió elvárja Oroszországtól, hogy felszámolja a krími tatár közösségre gyakorolt nyomást, valamint azt, hogy biztosítsa a nemzetközi emberi jogi normák betartását a félszigeten.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1600446499
[modified] => 1600443307
)
[title] => Az EU elvárja, hogy Oroszország felszámolja a krími tatár közösségre gyakorolt nyomást
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=10823&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 10823
[uk] => 10867
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 10824
[image] => Array
(
[id] => 10824
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/eu-rus169.jpg
[original_lng] => 49513
[original_w] => 725
[original_h] => 408
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/eu-rus169-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/eu-rus169-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/eu-rus169.jpg
[width] => 725
[height] => 408
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/eu-rus169.jpg
[width] => 725
[height] => 408
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/eu-rus169.jpg
[width] => 725
[height] => 408
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/eu-rus169.jpg
[width] => 725
[height] => 408
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/eu-rus169.jpg
[width] => 725
[height] => 408
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1600496139:8
[_thumbnail_id] => 10824
[_edit_last] => 10
[translation_required] => 2
[views_count] => 3460
[translation_required_done] => 1
[_oembed_b9275cf0a72314a4c9895f10f764d181] =>
⚡️ОБЫСКИ В КРЫМУUPD_3. По предварительным данным правозащитного офиса адвокатов, задержаны 6 человек: Зиядинов Эмиль,...
On International Day of Peace, we urge Russia to end its occupation of Crimea, withdraw from the Donbas, and cease its aggression against Ukraine. pic.twitter.com/HOOFORclXX
Володимир Зеленський підписав указ щодо окремих заходів, спрямованих на деокупацію та реінтеграцію Кримського півострова. Зокрема, Глава держави повідомив про те, що уряду доручено організацію та запуск «Кримської платформи», а також реалізацію заходів для розвитку й підтримки кримськотатарської мови, культури та захисту прав мешканців тимчасово окупованого Криму. «Я щиро вірю, що настане день, коли я зможу скасувати власний указ просто тому, що він втратить актуальність і Крим повернеться до складу України», – наголосив Президент.
"Russia is not going to use nukes," the Kremlin's Ambassador to the UK Andrey Kelin tells me in an exclusive interview, on a day when Russia is conducting military nuclear training drills. Airs tonight at 7p CET on @cnni and later on @pbspic.twitter.com/RDeSTOI3fQ
After committing the crime of aggression against Ukraine, numerous war crimes, undermining global food and energy security, should Russia still occupy the seat of a permanent member of the UN Security Council? Remember that Russia is there on dubious legal grounds. @United24mediapic.twitter.com/x7eQ3KmDSy
?? missiles launched across ?? including Kyiv and Lviv. Civilians injured. ?? rejects @ZelenskyyUa peace plan. Russia does not want peace with Ukraine. Russia wants the subjugation of Ukraine.
Не треба продовжувати вдавати, що хтось чогось досі не розуміє… Рф без жодної причини напала на ??. Рф веде повноцінну війну всіма видами зброї. Рф масово вбиває цивільних і «зачищає» територію. Рф вчиняє злочини проти людяності… Немає способу домовитись. Війну треба виграти…
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
Russia's international isolation continues to grow.
After failing to be elected to the International Court of Justice, the IMO, UNESCO, and the OPCW executive boards in November, Russia suffered another diplomatic defeat at the Danube Commission, one of the world's oldest…
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Az Európai Parlament azt javasolta, hogy az EU hagyja jóvá az egyszerűsített vízumrendszerről és az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodásokat Fehéroroszországgal.
Az első dokumentumot május 13-án Brüsszelben 634 képviselő támogatta, 48 képviselő pedig ellene szavazott, 4-en tartózkodtak. A visszafogadási megállapodást 560 képviselő támogatta, 117 „nem”-el szavazott, 13 tartózkodtak – közölte a DW.
A vízummegállapodás a rövid távú utazási engedélyekre vonatkozik, azaz 180 napos időszakonként legfeljebb 90 napra. A dokumentum szerint a vízum mindkét fél számára 35 euróba kerül. A 12 év alatti gyermekek, a fogyatékkal élők, az iskolások, a diákok és a civil társadalmi szervezetek képviselői mentesülnek a vízumdíj fizetése alól. Az vízumkérelmek elbírálása maximum 10 nap, ha bármely dokumentum további ellenőrzést igényel, a 10 napos határidő 30 napra meghosszabbítható. Másrészt, a vízumkérelem elbírálása gyorsított eljárásban 2 munkanapra csökkenthető, de akkor a vízumdíj 70 euró. Az utazás céljának pontos meghatározása továbbra is feltétel maradt. De számos esetben a szükséges dokumentumok listája csökkent: ez az üzletemberekre, a nemzetközi szállítmányozás járművezetőire, az újságírókra, tudományos kutatás céljából az EU-ba utazó személyekre vonatkozik. Lehetőség nyílik többszöri, 1 vagy 5 évre szóló, belépésre jogosító vízumok kiadására is. Ennek megfelelően az Európai Unió állampolgárai 30 napon belüli tartózkodásra, vízum nélkül utazhatnak Fehéroroszországba. Ennek feltétele, az országba való beutazás kizárólag csak a minszki repülőtéren keresztül valósul meg.
Fehéroroszország korábban ratifikálta mindkét dokumentumot. A megállapodások elfogadásának utolsó lépése az Európai Tanácson belüli szavazás lesz. Pozitív elbírálás esetén a megállapodások az azt követő második hónap első napján lépnek hatályba. Az Európai Parlament emlékeztette a Minszket arra, hogy bármelyik fél bármikor, bármilyen okból, ideértve az „emberi jogi és demokrácia okait” is felbonthatja a vízumkönnyítési megállapodást. Az EU és Fehéroroszország közötti visszafogadási megállapodást illetően meg kell jegyezni, hogy ez a megállapodás volt a vízumkönnyítés egyik feltétele. Ennek megfelelően Fehéroroszország vállalja, hogy befogadja állampolgárait abban az esetben, ha nem rendelkeznek a megfelelő engedéllyel az EU-ban való tartózkodásra valamint azokat, akik elveszítették ezt a jogot. Ugyanez vonatkozik az ilyen személyek kiskorú gyermekeire és házastársára, kivéve, ha külön engedéllyel nem rendelkeznek, ami engedélyezi az EU-ban való tartózkodást.
Ezenkívül Fehéroroszország minden olyan harmadik országbeli állampolgárt vagy hontalan személyt is befogad, akiknek nincs joguk az EU-ban tartózkodni, de fehéroroszországi vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Ugyanez vonatkozik azokra a személyekre, akik Fehéroroszországból léptek be illegálisan az EU-ba. Az EU tagországai ugyanilyen kötelezettségeket vállalnak Fehéroroszországgal szemben. Érdekes tény, hogy mindkét megállapodással kapcsolatos tárgyalások 2014-ben kezdődtek, és ez év elején, a dokumentumok aláírásával zárultak le.
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
XI JINPING meets LUKASHENKO: "Our friendship is strong, unbreakable. In the context of instability and turbulence of the international situation, China is firmly committed to continuing joint efforts with Belarus to strengthen political mutual trust and practical cooperation in… https://t.co/cnY9JSrmZ8pic.twitter.com/4oV5ykDRUU
#Belarus hosting Russian nuclear weapons would mean an irresponsible escalation & threat to European security. Belarus can still stop it, it is their choice.
The EU stands ready to respond with further sanctions.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) March 26, 2023
Putin (RF) is too predictable. Making a statement about tactical nuclear weapons in Belarus, he admits that he is afraid of losing & all he can do is scare with tactics... Second. He once again states his involvement in the crime. Violating the nuclear non-proliferation treaty...
