Oroszország légvédelmi rakétákat szállított Észak-Koreának az ukrajnai háborús erőfeszítéseinek támogatására küldött katonai kontingensért cserébe – közölte Jun Szogjol dél-koreai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Sin Vonszik pénteken az SBS televízió egyik műsorában.
Elmondta, hogy a dél-korai ügynökségek megfigyelése szerint Oroszország rakétákat és más felszereléseket szállított az észak-koreai főváros, Phenjan légvédelmi rendszerének megerősítésére.
Oroszország emellett gazdasági segítséget is nyújtott Észak-Koreának, valamint különböző fejlett katonai technológiákat is, közöttük az űrbe telepített megfigyelőrendszerek kiépítéséhez szükséges ismereteket bocsátott rendelkezésére.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel tartott tavalyi csúcstalálkozón már jelezte, hogy Moszkva hajlandó segíteni Phenjannak műholdak építésében.
Észak-Korea tavaly novemberben állította pályára első kémműholdját. Az idén májusban kudarcot vallott egy második kémműhold felbocsátására tett kísérlete.
A dél-koreai hírszerzés szerdán közölte a törvényhozókkal, hogy Észak-Korea a közelmúltban további tüzérségi eszközöket küldött Oroszországnak. A szolgálat októberi jelentése alapján Észak-Korea 2023 augusztusa óta több mint 13 ezer konténernyi tüzérségi, rakéta- és egyéb hagyományos fegyvert küldött Oroszországba.
A hét elején Észak-Korea és Oroszország új gazdasági együttműködési megállapodást kötött a Phenjanban tartott magas szintű megbeszéléseket követően – jelentette a két ország állami médiája. Az Egyesült Államok, Dél-Korea és Ukrajna állítása szerint Észak-Korea októberben több mint 10 ezer katonát vezényelt Oroszországba, amelynek néhány egysége szerintük már harcokban is részt vett.
Műholdfelvételek alapján Oroszország már több mint egymillió hordónyi olajat adhatott Észak-Koreának március óta – írja az Open Source Centre nonporfit kutatócsoport elemzése alapján a BBC. Szakértők és a brit külügyminiszter, David Lammy szerint így fizet Oroszország az Észak-Koreától kapott fegyverekért és katonai támogatásért.
Az elmúlt 8 hónap felvételei alapján 43 észak-koreai hajó kötött ki egy orosz távol-keleti olajelosztó központnál, és míg a képek alapján üresen érkeztek, valószínűleg teli távoztak.
Ez szembe megy az ENSZ – Oroszország által is aláírt – szankcióival, amiket azért vetett ki Észak-Koreára, hogy ne tudjanak atomfegyvereket fejleszteni. A döntés szerint az ország nem vehet olajat a piacról, mindössze 500 ezer hordónyit kaphat évente. Lammy szerint Oroszország ezzel nemcsak a saját háborús gépezetét táplálja, hanem a Koreai-félsziget biztonságát is kockára teszi.
Bár Észak-Koreában a lakosság nagy része szénnel fűt, a fegyvergyárak, katonai járművek és az elit autói olajra szorulnak, és ez az orosz fizetség óriási támogatás a számukra. Ugyan félmilliót hordónyit kapnak évente, valójában 9 millió hordónyi olajat használnak, így kénytelenek voltak a feketepiacról beszerezni a maradék olajat, ami kockázatos, drága és időigényes művelet. Az orosz olaj jó eséllyel magasabb minőségű, mint amit feketén szereztek be, és valószínűleg ingyen van. Pontosabban nem pénzben, hanem katonai támogatással kell fizetni érte.
A kutatók szerint az egy dolog, hogy már az olajbevitelt korlátozó szankciót is megszegik az oroszok, de ez még csak a történet fele. Elemzésük alapján több szállítóhajó is külön szerepel az ENSZ szankciós listáján, így Oroszországnak elvileg kötelessége lenne azonnal lefoglalni azokat, amint behajóznak a vizeire.
Oroszország korábban azt mondta, hogy az Észak-Koreával való közös érdekek híve, de az ENSZ BT állandó tagjaként „kiemelt figyelmet fordít a Koreai-félsziget békéjével és biztonságával kapcsolatos problémákra és az ENSZ BT a fenyegetések csökkentését célzó döntéseinek betartására”. Ehhez képest 2024 márciusában megvétózta az észak-koreai szankciós rendszer betartását felügyelő szakértői panel április 30-án lejárt mandátumának meghosszabbítását. Ez csak az egyik eleme annak, ahogy Észak-Korea rabláncait feszegetik.
Oroszország és Észak-Korea júniusban védelmi szövetséget kötött, egyre mélyebb a kapcsolat a két ország között. Putyin 24 év után idén júniusban tért vissza Észak-Koreába. Kim Dzsongun a találkozásukkor elmondta, hogy határozottan támogatja Moszkva ukrajnai háborúját. Az észak-koreai állami média szerint az orosz elnök pedig ígéretet tett, hogy olyan kereskedelmi és biztonsági megállapodást alakít ki a két ország közt, amely mentes a nyugati beavatkozástól.
Az együttműködés keretében Oroszország olajat és állatkerti állatokat ad Észak-Koreának, cserébe fegyvereket, ballisztikus rakétákat, lőszereket és – ami talán még fontosabb a néhány naposra tervezett katonai művelet kezdete után több mint 1000 nappal – katonákat kapnak. A Pentagon szerint jelenleg 11-12 ezer észak-koreai katona tartózkodik Oroszországban, és már észak-koreai katonák is harcolnak az ukrán fronton – bár ezt Moszkva tagadja.
Lengyelország újból megnyitná a koronavírus-járvány idején kiürített észak-koreai nagykövetségét Phenjanban – közölte pénteken a varsói külügyminisztérium.
A közleményben rámutatnak: Phenjanban most Lengyelország mellett csak a külképviseletét idén szeptemberben újból megnyitó Svédország van jelen a nyugati világ államai közül. A lengyel nagykövetség személyzetét 2020-ban evakuálták, miután a helyi hatóságok teljes körű határzárat rendeltek el a koronavírus-járvány miatt.
A tárca honlapján elérhető dokumentum szerint a lengyel diplomaták jelenleg „felderítő misszión” tartózkodnak Phenjanban. A „műszaki-politikai látogatás” célja Lengyelország állandó diplomáciai jelenlétének felújítása Észak-Koreában. Emellett a külügyminisztérium munkatársai ellenőrzik a nagykövetségi épület technikai állapotát, és ennek alapján a lehető leghamarabb elvégzik a szükséges felújítási munkálatokat – írták.
Közölték továbbá: jelenleg egy átmeneti székházban, korlátozott számú személyzettel indult újra a nagykövetség tevékenysége, amelyet egy hivatásos lengyel diplomata ideiglenes ügyvivőként irányít.
Felidézték: Lengyelország 1948-ban vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Észak-Koreával. A koreai háború befejezése után, az 1953-ban aláírt fegyverszüneti megállapodás nyomán Lengyelország tagja a semleges nemzetekből álló felügyelő bizottságnak, és „évek óta részt vesz a Koreai-félsziget biztonsági helyzetének stabilizálásában, egyebek között azáltal, hogy mindkét koreai állammal kapcsolatot tart fenn”.
Kim Dzsongun észak-koreai vezető kedden aláírta a június 19-én létrejött, általános stratégiai partnerségről szóló szerződést Phenjan és Moszkva között, amelyet egy nappal korábban államfői rendeletként ratifikáltak – jelentette az észak-koreai KCNA hírügynökség.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt szombaton írta alá az Oroszország és Észak-Korea (KNDK) közötti átfogó stratégiai partnerségről szóló szerződés ratifikációs törvényét, miután az orosz parlament alsóháza október 24-én jóváhagyta a paktumot. A dokumentum a két ország között 2000. február 9-én megkötött barátsági, jószomszédi és együttműködési alapszerződést hivatott felváltani. Az új megállapodás a ratifikációs okmányok cseréjének időpontjától lép majd hatályba, és határozatlan időre szól.
A szerződés negyedik cikke kimondja, hogy amennyiben az egyik fél ellen egy másik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki, minden rendelkezésre álló eszközzel.
Amerikai, nyugat-európai és ukrajnai közlések szerint az orosz-észak-koreai átfogó védelmi megállapodás értelmében Phenjan csapatokat küldött szövetségesének.
[type] => post [excerpt] => Kim Dzsongün észak-koreai vezető kedden aláírta a június 19-én létrejött, általános stratégiai partnerségről szóló szerződést Phenjan és Moszkva között, amelyet egy nappal korábban államfői rendeletként ratifikáltak – jelentette az észak-koreai KC... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1731430320 [modified] => 1731425509 ) [title] => Kim Dzsongun aláírta: most már hivatalosan is harcolhatnak észak-koreai katonák az oroszok mellett [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=132215&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 132215 [uk] => 132285 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 116737 [image] => Array ( [id] => 116737 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/vlagyimir-putyin-kim-dzsongun-eszak-korea.jpg [original_lng] => 88857 [original_w] => 940 [original_h] => 580 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/vlagyimir-putyin-kim-dzsongun-eszak-korea-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/vlagyimir-putyin-kim-dzsongun-eszak-korea-300x185.jpg [width] => 300 [height] => 185 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/vlagyimir-putyin-kim-dzsongun-eszak-korea-768x474.jpg [width] => 768 [height] => 474 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/vlagyimir-putyin-kim-dzsongun-eszak-korea.jpg [width] => 940 [height] => 580 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/vlagyimir-putyin-kim-dzsongun-eszak-korea.jpg [width] => 940 [height] => 580 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/vlagyimir-putyin-kim-dzsongun-eszak-korea.jpg [width] => 940 [height] => 580 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/vlagyimir-putyin-kim-dzsongun-eszak-korea.jpg [width] => 940 [height] => 580 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1731493452:8 [_thumbnail_id] => 116737 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 407 [translation_required_done] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 2267 [1] => 664440 [2] => 2266 [3] => 124 ) [tags_name] => Array ( [0] => Észak-Korea [1] => észak-koreai katonák [2] => Kim Dzsongun [3] => Oroszország ) ) [4] => Array ( [id] => 131515 [content] =>
Ezzel a lépéssel a más országok jelentette nukleáris fenyegetésre akarnak válaszolni.
Néhány nappal azután, hogy idén először lőtt ki interkontinentális ballisztikus rakétát Észak-Korea, Kim Song, az ország ENSZ-nagykövete a Biztonsági Tanács hétfői ülésén kijelentette, hogy Phenjan felgyorsítja a nukleáris fegyverek fejlesztését, hogy „ellensúlyozza az ellenséges, nukleáris fegyverekkel rendelkező államok által jelentett fenyegetést”.
Hozzátette, az Egyesült Államok jelentette veszély már elérte a kritikus pontot, és az USA a meggondolatlan lépései miatt pedig közelebb kerültek egy lehetséges háborúhoz – írja a Guardian.
A megbeszélésen Robert Wood, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövet-helyettese azzal vádolta Kínát és Oroszországot, hogy megvédik Phenjant attól, hogy a szankciókat sértő tevékenységei miatt alaposabb vizsgálat induljon, emiatt pedig felbátorodtak, hogy folytassák a ballisztikus rakéta-, nukleáris és tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaikat.
Kedden hajnalban a dél-koreai vezérkari főnök azt mondta, hogy Észak-Korea több rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát lőtt ki a Koreai-félszigettől keletre fekvő tenger felé. Japán jelentések szerint a rakéták az ország kizárólagos gazdasági övezetén kívül, az óceánban landoltak.
Az Egyesült Államok és Dél-Korea mindeközben új szándéknyilatkozatot jelentett be a polgári nukleáris energiával kapcsolatos együttműködés fejlesztésére, megerősítve „a polgári nukleáris technológia exportellenőrzésének adminisztrációját”. Az USA Energiaügyi Minisztériumának közleményében azt állította, hogy az együttműködés segít leküzdeni az éghajlati válságot és megvédeni a kritikus ellátási láncokat, miközben „dollármilliárd értékű új gazdasági lehetőségeket teremt”.
Az ukrán külügyminiszter határozott fellépést sürget Európától az észak-koreai csapatok ukrajnai részvétele miatt. Az Egyesült Államok állítása szerint Észak-Korea több ezer katonát küldött Oroszországba, hogy csatlakozzanak az Ukrajna elleni háborúhoz, bár Moszkva ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter német kollégájával, Annalena Baerbockkal folytatott megbeszélést Kijevben, ahol az észak-koreai háborús részvétel kérdését is napirendre tűzték. A találkozót követő tájékoztatón Szibiha hangsúlyozta az európai országok felelősségét a kialakult helyzetben.
„Sürgetjük Európát, hogy ismerje fel, hogy a KNDK csapatai most agresszív háborút folytatnak Európában egy szuverén európai állam ellen” ‒ fogalmazott az ukrán külügyminiszter, kiemelve a probléma súlyosságát és az azonnali cselekvés szükségességét.
Az ukrán diplomácia vezetője szerint „határozott fellépésre van szükség” az észak-koreai beavatkozásra adott válaszként. Ez alapján Ukrajna konkrét lépéseket vár el európai partnereitől a helyzet kezelésére.
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) diktátora, Kim Dzsongun elrendelte, hogy fenntartás nélkül támogassák az orosz terroristákat és népüket a „szent háborúban”, Észak-Korea a végsőkig kitart „orosz bajtársai” mellett – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Choi Song-Hi észak-koreai külügyminiszterre hivatkozva, akit a RIA Novosztyi orosz hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a koreai külügyminiszter az orosz kollégájával, Szergej Lavrovval folytatott megbeszélése során elmondta, hogy „Kim Csen-In észak-koreiai vezető a különleges katonai művelet kezdetétől fogva utasításokat adott, hogy mi, anélkül, hogy bárkire is tekintettel lennénk, mindig támogatjuk és segítséget nyújtunk az orosz hadseregnek és az orosz népnek a szent háborújukban. Biztosítjuk önöket, hogy a győzelem napjáig mindig szilárdan kitartunk orosz bajtársaink mellett”.
Nemrég vált ismeretessé, hogy Észak-Korea a hadseregét küldte, hogy támogassa Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban. Vlagyimir Putyin orosz diktátor szerint a lépés Oroszország és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) közötti „stratégiai partnerség” része.
Ukrajna elítélte Észak-Korea interkontinentális ballisztikus rakétakísérletét, és a KNDK lépéseit felelőtlen provokációnak nevezte – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az a Külügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
Észak-Korea új Hvaszong-19 elnevezésű interkontinentális ballisztikus rakétája
A jelentés szerint a Külügyminisztérium közölte: „Ez egy újabb felelőtlen provokáció, amely aláássa a békét és a stabilitást mind a Koreai-félszigeten, mind a világ egészében.” Egyúttal emlékeztetett arra, hogy Észak-Korea nemcsak tüzérségi lőszerrel és ballisztikus rakétákkal látta el Oroszországot, hanem csapatait is az Ukrajna elleni háborúban való részvételre küldi, ezzel szándékosan destabilizálja a helyzetet.
„A korábbi kilövésekhez képest maximális magasságot elérő rakéta tesztje a KNDK rakétaprogramjának további előrehaladását jelzi. Ennek fényében különösen aggályos Oroszország és a KNDK közötti katonai együttműködés elmélyítése, ami megköveteli az azonnali és határozott választ a világ közösségétől” – áll a közleményben. Ukrajna felszólítja partnereit, hogy tegyenek azonnali lépéseket Oroszország és a KNDK rezsimjei ellen – a szankciók megerősítésétől az ukrán győzelmi terv támogatásáig.
Phenjan interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) hajtott végre tesztkilövést csütörtökön; a Keleti-tenger irányába indított, feltehetően új fejlesztésű eszköz teljesítménye felülmúlta a korábbi észak-koreai rakétakísérletek mutatóit – jelentette a japán és a dél-koreai védelmi tárca.
Phenjan megerősítette a sikeres rakétateszt tényét és közölte, hogy a csütörtöki kísérlet felülmúlta „közelmúltbeli stratégiai csapásmérő képességének rekordjait”, valamint bizonyította a „világ leghatékonyabb stratégiai elrettentő erejének hitelességét”. Kim Dzsongun észak-koreai vezető a védelmi tárca közleménye szerint a helyszínen tekintette meg a kilövést, amelyet országa elszántságát demonstráló, az ellenséges lépésekre adott „megfelelő” katonai válasznak nevezett.
Szöul és Tokió arra hívta a figyelmet, hogy a szomszédos országok légvédelmének elkerülése miatt nagy ívben, magas pályán repülő eszköz az Észak-Korea által valaha indított rakéták közül a leghosszabb időt töltötte a levegőben.
A rakéta 86 percet repült több mint 7000 kilométeres maximális magasságban, ami felülmúlja a korábbi észak-koreai rakétakísérletek adatait. Phenjan a dél-koreai vezérkari főnökök egyesített bizottságának közleménye szerint egy új, szilárd hajtóanyaggal működő, az Egyesült Államok szárazföldi területeinek elérésére tervezett nagy hatótávolságú ballisztikus rakétát tesztelhetett. Hozzáfűzték: Észak-Korea részben jövőbeli tárgyalási pozíciójának megerősítése céljából időzítette a kísérletet az amerikai választások előtti napokra.
A rakétaindítást Dél-Korea és Japán mellett az Egyesült Államok is elítélte.
Sean Savett, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője kijelentette, hogy Phenjan az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozatát is súlyosan megsértette, valamint „szükségtelenül növeli a feszültséget, és a térség biztonságának destabilizálását kockáztatja” a rakétaindítással.
Észak-Korea utoljára tavaly decemberében indított olyan, nagy hatótávolságú interkontinentális ballisztikus rakétát – a szilárd hajtóanyagú Hvaszong-18-at –, amelyet az Egyesült Államok szárazföldi területeinek elérésére terveztek.
Az észak-koreai csapatok közelednek Oroszország és Ukrajna frontvonalához, katonai elemzők szerint azonban ők nem Kim Dzsong Un hadseregének legelitebb egységei – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a The Wall Street Journal című amerikai lapra hivatkozva.
Az amerikai újság szerint a hírszerzés és a videofelvételek azt mutatják, hogy az észak-koreai katonák nagy része tinédzser és fiatal felnőtt, akik valószínűleg szolgálatuk kezdeti szakaszában vannak. Ezek a katonák viszonylag alacsonynak és vékonynak tűnnek, ami az alultápláltság problémáját jelzi Észak-Koreában.
A katonák a dél-koreai hegyvidéki viszonyokra készültek fel, az Ukrajna síkvidékein folytatott katonai műveletekre nem éppen alkalmas különleges erők feladatára koncentrálva. Az általuk használt felszerelések elavultak, maguk a katonák talán soha nem hagyták el az országot. Kim Eun-hjun dél-koreai védelmi miniszter „ágyútöltelékes zsoldosoknak” nevezte őket. Az Egyesült Államok, Dél-Korea és Ukrajna becslései szerint ebben a hónapban mintegy 3000 észak-koreai katona érkezett Oroszországba. Néhányat már láttak Kurszk térségében, nem messze az ukrán határtól.
Egyelőre nem világos, hogy az észak-koreai csapatok milyen szerepet játszanak majd a konfliktusban. Figyelemmel kísérhetik a drónok használatát, és adatokat gyűjthetnek, ha Oroszország észak-koreai lőszert használ. Az Egyesült Államok és a NATO szerint Észak-Korea közvetlen harci szerepvállalása a konfliktus jelentős eszkalációját jelentené. Samuel Cranny-Evans elemző szerint a kurszki kezdeti bevetés védelmi intézkedésnek tekinthető.
A dél-koreai hírszerzés szerint Észak-Koreában a fronton bekövetkező esetleges veszteségek politikai következményeit korlátozza a katonák családjainak elszigeteltsége. Elmondása szerint decemberig Észak-Korea akár 10 ezer katonát is küldhet. Bár Kim Dzsongun gyakran „a világ legerősebbjének” nevezi fegyveres erőit, az ország az 1950-1953-as koreai háború óta nem keveredett nagyobb konfliktusba.
