Donald Trump amerikai elnök azzal vádolta Kína, Oroszország és Észak-Korea vezetőit, hogy összeesküvést szőnek az USA ellen. A kijelentés egy nagyszabású pekingi katonai parádét követően hangzott el, ahol Hszi Csin-ping, Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun először jelentek meg együtt nyilvánosan. Az erre vonatkozó nyilatkozatot Trump a Truth Social közösségi oldalon tette közzé.
Nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok óriási támogatást nyújtott Kínának a 20. századi külföldi invázió elleni harcában, számos amerikai katona életével fizetve ezért.
„A nagy kérdés, amelyre választ kell adni, az, hogy vajon Hszi Csin-ping kínai elnök emlékezni fog-e arra a hatalmas támogatásra és „vérre”, amelyet az Amerikai Egyesült Államok Kínának nyújtott, hogy segítsen neki SZABADSÁGOT szerezni egy nagyon barátságtalan külföldi betolakodó ellen. Sok amerikai halt meg Kína győzelemre és dicsőségre irányuló törekvései során. Remélem, jogosan tisztelik őket, és emlékeznek rájuk a bátorságukért és áldozatukért!” – írta Trump.
Végezetül Trump ironikus módon „szívélyes üdvözletet” küldött Hszi Csin-pingnek, Vlagyimir Putyinnak és Kim Dzsongunnak, mondván, hogy „az Egyesült Államok ellen áskálódnak”.
„Hosszú és nagyszerű ünneplést kívánok Hszi elnöknek és Kína csodálatos népének. Kérem, tolmácsolják legmelegebb üdvözletemet Vlagyimir Putyinnak és Kim Dzsongunnak, miközben az Amerikai Egyesült Államok ellen áskálódnak” – írta Trump.
Glad to meet Foreign Minister Wang Yi. Since my meeting with President Xi in Kazan last year, India-China relations have made steady progress guided by respect for each other's interests and sensitivities. I look forward to our next meeting in Tianjin on the sidelines of the SCO… pic.twitter.com/FyQI6GqYKC
Wang Yi, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee, and India’s National Security Adviser Shri Ajit Doval held the 24th Round of Talks Between the Special Representatives of China and India on the Boundary Question in New Delhi.
Megnőhet a NATO érdeklődése Délkelet-Ázsia iránt, amennyiben Kína nem képes távol tartani Észak-Koreát az ukrajnai háborútól – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök pénteken Szingapúrban a France 24 tudósítása szerint.
Ez azért is figyelemreméltó kijelentés, mert Franciaország hagyományosan azon NATO-tagállamok közé tartozott, amelyik eddig ellenezte az észak-atlanti szövetség ázsiai terjeszkedését. Olyannyira így van ez, hogy 2023-ban épp a franciák ellenkezésén bukott el az a kezdeményezés, hogy a katonai szövetség összekötő irodát nyisson Japánban.
A váltásra maga Macron is reagált a beszédében, mint kijelentette, a NATO ázsiai szerepvállalását azért ellenezte korábban, mert nem akart részt venni mások stratégiai rivalizálásában.
Macron a beszédét egy olyan szingapúri konferencián mondta el, amit a Stratégiai Tudományok Nemzetközi Intézete szervezett, ez a Shangri-La Párbeszéd nevet viseli, és Ázsia legfontosabb védelmi csúcstalálkozójaként tartják számon. Idén Macron mellett többek között jelen volt Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter és Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is.
A francia elnök figyelmeztetett a nukleáris fegyverek elterjedésének kockázatára és a második világháború után kialakult globális rend lehetséges összeomlására is.
Ugyanakkor beszédében a korábbi meggyőződésének is helyet szorított, amikor arra szólította fel az ázsiai államokat, hogy legyenek függetlenek mind az Egyesült Államoktól, mind Kínától.
„Franciaország ragaszkodik a stratégiai autonómiához, a szuverenitás szabadságához. Ezt a megközelítést védjük Európában és az indiai-óceáni térségben is” – mondta.
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
Vlagyimir Putyin orosz elnök magas rangú észak-koreai pártfunkcionáriust fogadott még csütörtökön – közölte szombaton az észak-koreai állami hírügynökség (KCNA).
A hírügynökség beszámolója szerint Vlagyimir Putyin a Kremlben megbeszélést folytatott Ri Hijonggal, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottsága tagjával, a Központi Bizottsága titkárával, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökével.
A KCNA szerint Vlagyimir Putyin háláját fejezte ki Észak-Koreának Oroszország aktív támogatásáért, ami szerinte a két ország közötti együttműködés erősödését mutatja.
🇷🇺🇰🇵 On February 27, President of Russia Vladimir Putin met in the Kremlin with a member of the Politburo and Secretary of the Central Committee of the Workers’ Party of Korea Ri Hi-yong, who is in Moscow on a visit.https://t.co/trxKsnKNVMpic.twitter.com/c0mfOSr0kD
Az orosz elnök nagyra értékelte továbbá, hogy a két ország közötti hagyományos barátság tavaly stratégiai partnerséggé alakult.
A két ország között tavaly decemberben lépett életbe az átfogó stratégiai partnerségi szerződés, ami kölcsönös védelmi egyezményt tartalmaz azonnali katonai segítségnyújtásról, ha valamelyiket fegyveres agresszió éri.
Észak-Korea katonák ezreit telepítette az Ukrajnában harcoló orosz erők támogatására tavaly.
Észak-Korea több mint 100 tüzérségi rendszert kíván átadni Oroszországnak, hogy azokat a fronton alkalmazzák. Ezeket a rendszereket eredetileg Dél-Korea hadserege ellen tervezték – írja a The Telegraph.
A 170 mm-es M1989 Koksan tarackok a világ egyik leghosszabb hatótávolságú tüzérségi rendszerei közé tartoznak. Azokat kifejezetten Szöul fővárosának bombázására fejlesztették ki egy esetleges katonai konfliktus esetén.
Ukrajna katonai hírszerzésének vezetője, Kirilo Budanov arról tájékoztatott, hogy Phenjan készen áll a már a határ melletti Kurszki régióba áthelyezett tüzérségi rendszerek számának megduplázására.
Az Egyesült Államok újabb szankciókkal sújtotta hétfőn Észak-Koreát és Oroszországot, az amerikai pénzügyminisztérium szerint a büntetőintézkedések Phenjan pénzügyi tevékenységét és Moszkvának nyújtott katonai támogatását célozzák.
A mostani intézkedéssel észak-koreai bankok, a háborús övezetbe vezényelt tábornokok és egyéb tisztségviselők mellett olajszállítással foglalkozó orosz cégek kerültek szankciós listára. A büntetőintézkedések célja megzavarni Phenjan Moszkvának nyújtott támogatását az ukrajnai háborúban.
Az amerikai pénzügyi tárca közlése szerint egyebek között szankciókkal sújtották a Golden Triangle Bankot és a Korea Mandal Credit Bankot.
Kijev becslései szerint 11 ezer észak-koreai katona érkezett Oroszországba, s a múlt héten már megkezdték bevetésüket jelentős számban az orosz haderő oldalán az oroszországi Kurszk régióban, ahová augusztus 6-án nyomultak be ukrán csapatok. Moszkva eddig nem erősítette meg, de nem is cáfolta észak-koreai csapatok jelenlétét.
Mark Rutte NATO-főtitkár kijelentette, minden okunk megvan azt állítani, hogy Észak-Korea nukleáris technológiákat szerez be, számolt be az AFP.
Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette: „Nem tervezek titkosszolgálati információkat nyilvánosságra hozni, de általánosságban elmondhatom, hogy nem szabad naivnak lennünk. És most elmondom, hogy véleményünk szerint minden okunk megvan arra, hogy azt mondjuk, hogy nukleáris és rakétatechnológiák érkeznek Észak-Koreába”.
Hangsúlyozta: egy ilyen helyzet azzal a kockázattal jár, hogy Észak-Korea nemcsak Európára, hanem az Egyesült Államokra és Kanadára, és természetesen a régióra, így Dél-Koreára és Japánra is veszélyt jelent.
Oroszország és Észak-Korea jelentősen megerősítette katonai kapcsolatait az elmúlt hónapokban, ami felveti a kérdést, hogy vajon érkeznek-e Észak-Koreába az orosz haditechnikai technológiák. Ez év júniusában Észak-Korea és Oroszország átfogó stratégiai partnerségről írt alá megállapodást.
🇷🇺🇰🇵 On February 27, President of Russia Vladimir Putin met in the Kremlin with a member of the Politburo and Secretary of the Central Committee of the Workers’ Party of Korea Ri Hi-yong, who is in Moscow on a visit.https://t.co/trxKsnKNVMpic.twitter.com/c0mfOSr0kD
Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter pénteken Észak-Koreába érkezett, hogy megbeszéléseket folytasson helyi katonai és politikai vezetőkkel – írja a 24.hu.
A TASZSZ orosz hírügynökség a védelmi tárca közleményét idézve azt írta, hogy a látogatás bejelentésekor nem pontosították, kivel találkozik Belouszov, és mi lesz a megbeszélések célja. Az észak-koreai állami média nem erősítette meg azonnal a látogatást.
Belouszov látogatása napokkal azt követően történik, hogy Jun Szogjol dél-koreai elnök szerdán Szöulban fogadta a Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter vezette ukrán delegációt. Az államfő a találkozón arra szólított fel, hogy a két ország tegyen ellenintézkedéseket válaszul arra, hogy Észak-Korea több ezer katonát küldött Oroszországba az Ukrajna elleni harc támogatására.
Az Egyesült Államok és szövetségesei szerint Észak-Korea az elmúlt hetekben több mint tízezer katonát küldött Oroszországba, és a csapatok egy része harcokban vett részt.
A dél-koreai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Sin Vonszik egy múlt heti tévéinterjúban azt mondta, Szöul úgy értékeli, hogy Oroszország légvédelmi rakétarendszereket adott Észak-Koreának a csapatai küldéséért cserébe. Sin szerint Oroszország a jelek szerint gazdasági segítséget is nyújtott Észak-Koreának, valamint különböző katonai technológiákat, köztük olyanokat, amelyek szükségesek az észak-koreaiak azon erőfeszítéseihez, hogy megbízható űralapú megfigyelőrendszert építsenek ki.
Oroszország légvédelmi rakétákat szállított Észak-Koreának az ukrajnai háborús erőfeszítéseinek támogatására küldött katonai kontingensért cserébe – közölte Jun Szogjol dél-koreai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Sin Vonszik pénteken az SBS televízió egyik műsorában.
Elmondta, hogy a dél-korai ügynökségek megfigyelése szerint Oroszország rakétákat és más felszereléseket szállított az észak-koreai főváros, Phenjan légvédelmi rendszerének megerősítésére.
Oroszország emellett gazdasági segítséget is nyújtott Észak-Koreának, valamint különböző fejlett katonai technológiákat is, közöttük az űrbe telepített megfigyelőrendszerek kiépítéséhez szükséges ismereteket bocsátott rendelkezésére.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel tartott tavalyi csúcstalálkozón már jelezte, hogy Moszkva hajlandó segíteni Phenjannak műholdak építésében.
Észak-Korea tavaly novemberben állította pályára első kémműholdját. Az idén májusban kudarcot vallott egy második kémműhold felbocsátására tett kísérlete.
A dél-koreai hírszerzés szerdán közölte a törvényhozókkal, hogy Észak-Korea a közelmúltban további tüzérségi eszközöket küldött Oroszországnak. A szolgálat októberi jelentése alapján Észak-Korea 2023 augusztusa óta több mint 13 ezer konténernyi tüzérségi, rakéta- és egyéb hagyományos fegyvert küldött Oroszországba.
A hét elején Észak-Korea és Oroszország új gazdasági együttműködési megállapodást kötött a Phenjanban tartott magas szintű megbeszéléseket követően – jelentette a két ország állami médiája. Az Egyesült Államok, Dél-Korea és Ukrajna állítása szerint Észak-Korea októberben több mint 10 ezer katonát vezényelt Oroszországba, amelynek néhány egysége szerintük már harcokban is részt vett.
Russia has to get moving. Too many people ere DYING, thousands a week, in a terrible and senseless war - A war that should have never happened, and wouldn’t have happened, if I were President!!!
Donald Trump Truth Social 04/11/25 09:35 AM
— Donald J. Trump Posts From His Truth Social (@TrumpDailyPosts) April 11, 2025
President Trump: "We get a lot of bullshit thrown at us by Putin, if you want to know the truth. He's very nice all the time, but it turns out to be meaningless." pic.twitter.com/VMnXSTuCiK
Műholdfelvételek alapján Oroszország már több mint egymillió hordónyi olajat adhatott Észak-Koreának március óta – írja az Open Source Centre nonporfit kutatócsoport elemzése alapján a BBC. Szakértők és a brit külügyminiszter, David Lammy szerint így fizet Oroszország az Észak-Koreától kapott fegyverekért és katonai támogatásért.
Az elmúlt 8 hónap felvételei alapján 43 észak-koreai hajó kötött ki egy orosz távol-keleti olajelosztó központnál, és míg a képek alapján üresen érkeztek, valószínűleg teli távoztak.
Ez szembe megy az ENSZ – Oroszország által is aláírt – szankcióival, amiket azért vetett ki Észak-Koreára, hogy ne tudjanak atomfegyvereket fejleszteni. A döntés szerint az ország nem vehet olajat a piacról, mindössze 500 ezer hordónyit kaphat évente. Lammy szerint Oroszország ezzel nemcsak a saját háborús gépezetét táplálja, hanem a Koreai-félsziget biztonságát is kockára teszi.
Bár Észak-Koreában a lakosság nagy része szénnel fűt, a fegyvergyárak, katonai járművek és az elit autói olajra szorulnak, és ez az orosz fizetség óriási támogatás a számukra. Ugyan félmilliót hordónyit kapnak évente, valójában 9 millió hordónyi olajat használnak, így kénytelenek voltak a feketepiacról beszerezni a maradék olajat, ami kockázatos, drága és időigényes művelet. Az orosz olaj jó eséllyel magasabb minőségű, mint amit feketén szereztek be, és valószínűleg ingyen van. Pontosabban nem pénzben, hanem katonai támogatással kell fizetni érte.
A kutatók szerint az egy dolog, hogy már az olajbevitelt korlátozó szankciót is megszegik az oroszok, de ez még csak a történet fele. Elemzésük alapján több szállítóhajó is külön szerepel az ENSZ szankciós listáján, így Oroszországnak elvileg kötelessége lenne azonnal lefoglalni azokat, amint behajóznak a vizeire.
Oroszország korábban azt mondta, hogy az Észak-Koreával való közös érdekek híve, de az ENSZ BT állandó tagjaként „kiemelt figyelmet fordít a Koreai-félsziget békéjével és biztonságával kapcsolatos problémákra és az ENSZ BT a fenyegetések csökkentését célzó döntéseinek betartására”. Ehhez képest 2024 márciusában megvétózta az észak-koreai szankciós rendszer betartását felügyelő szakértői panel április 30-án lejárt mandátumának meghosszabbítását. Ez csak az egyik eleme annak, ahogy Észak-Korea rabláncait feszegetik.
Oroszország és Észak-Korea júniusban védelmi szövetséget kötött, egyre mélyebb a kapcsolat a két ország között. Putyin 24 év után idén júniusban tért vissza Észak-Koreába. Kim Dzsongun a találkozásukkor elmondta, hogy határozottan támogatja Moszkva ukrajnai háborúját. Az észak-koreai állami média szerint az orosz elnök pedig ígéretet tett, hogy olyan kereskedelmi és biztonsági megállapodást alakít ki a két ország közt, amely mentes a nyugati beavatkozástól.
Az együttműködés keretében Oroszország olajat és állatkerti állatokat ad Észak-Koreának, cserébe fegyvereket, ballisztikus rakétákat, lőszereket és – ami talán még fontosabb a néhány naposra tervezett katonai művelet kezdete után több mint 1000 nappal – katonákat kapnak. A Pentagon szerint jelenleg 11-12 ezer észak-koreai katona tartózkodik Oroszországban, és már észak-koreai katonák is harcolnak az ukrán fronton – bár ezt Moszkva tagadja.
Odesa is recovering after yesterday’s strikes on the city center. Museums, the Philharmonic, many historic buildings, and the famous Odesa hotel were damaged. The attack targeted not only Ukrainians but even Norwegian diplomats working in Ukraine.
🇷🇺🇰🇵 On February 27, President of Russia Vladimir Putin met in the Kremlin with a member of the Politburo and Secretary of the Central Committee of the Workers’ Party of Korea Ri Hi-yong, who is in Moscow on a visit.https://t.co/trxKsnKNVMpic.twitter.com/c0mfOSr0kD
Lengyelország újból megnyitná a koronavírus-járvány idején kiürített észak-koreai nagykövetségét Phenjanban – közölte pénteken a varsói külügyminisztérium.
A közleményben rámutatnak: Phenjanban most Lengyelország mellett csak a külképviseletét idén szeptemberben újból megnyitó Svédország van jelen a nyugati világ államai közül. A lengyel nagykövetség személyzetét 2020-ban evakuálták, miután a helyi hatóságok teljes körű határzárat rendeltek el a koronavírus-járvány miatt.
A tárca honlapján elérhető dokumentum szerint a lengyel diplomaták jelenleg „felderítő misszión” tartózkodnak Phenjanban. A „műszaki-politikai látogatás” célja Lengyelország állandó diplomáciai jelenlétének felújítása Észak-Koreában. Emellett a külügyminisztérium munkatársai ellenőrzik a nagykövetségi épület technikai állapotát, és ennek alapján a lehető leghamarabb elvégzik a szükséges felújítási munkálatokat – írták.
Közölték továbbá: jelenleg egy átmeneti székházban, korlátozott számú személyzettel indult újra a nagykövetség tevékenysége, amelyet egy hivatásos lengyel diplomata ideiglenes ügyvivőként irányít.
Felidézték: Lengyelország 1948-ban vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Észak-Koreával. A koreai háború befejezése után, az 1953-ban aláírt fegyverszüneti megállapodás nyomán Lengyelország tagja a semleges nemzetekből álló felügyelő bizottságnak, és „évek óta részt vesz a Koreai-félsziget biztonsági helyzetének stabilizálásában, egyebek között azáltal, hogy mindkét koreai állammal kapcsolatot tart fenn”.
🇷🇺🇰🇵 On February 27, President of Russia Vladimir Putin met in the Kremlin with a member of the Politburo and Secretary of the Central Committee of the Workers’ Party of Korea Ri Hi-yong, who is in Moscow on a visit.https://t.co/trxKsnKNVMpic.twitter.com/c0mfOSr0kD
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
