Emmanuel Macron francia elnök azt javasolta Hszi Csin-ping kínai elnöknek, hogy kényszerítse Oroszországot az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadások moratóriumának elfogadására legalább a tél végéig – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Macron és Hszi közös sajtótájékoztatójának közvetítésére hivatkozva.
A jelentés szerint Macron elmondta, hogy az ukrajnai háború komoly veszélyt jelent Európa biztonságára. Veszélyezteti a nemzetközi rendet is, amely „a jogállamiságon és a közös charta hatékonyságán” alapul – tette hozzá. Mint megjegyezte, mivel Kína és Franciaország megérti „a helyzet súlyosságát és a valóban szilárd és tartós béke szükségességét”, Peking és Párizs megerősítheti az együttműködést ebben a fellendülésben.
„Remélem, hogy Kína csatlakozik az együttműködésre irányuló felhívásunkhoz és erőfeszítéseinkhez, hogy legalább a tűzszünetet mielőbb elérjük a kritikus infrastruktúrákat célzó csapások moratóriumának formájában. Ez kulcsfontosságú a télre nézve, mivel ma a polgári infrastruktúra, és különösen az energetikai infrastruktúra továbbra is Oroszország támadása alatt áll” – Macron arra is felszólította Hszit, hogy törekedjen egy tartós és igazságos béke megteremtésére Ukrajnában, hogy a háború végre véget érjen, és ne ismétlődhessen meg ott.
Hszi Csin-ping maga is kijelentette a Macronnal tartott sajtótájékoztatóján, hogy Kína támogatja az ukrajnai békemegállapodást. Szerinte azonban Kína abban reménykedik, hogy „egy minden fél számára elfogadható, tisztességes és kötelező érvényű megállapodást” ér el.
Emmanuel Macron francia elnök háromnapos állami látogatást tesz Kínában, ahol arra szólította fel Hszi Csin-ping kínai államfőt, hogy segítse Oroszországot az ukrajnai tűzszünet felé terelni, valamint megvitatta a kínai piacra való hozzáférést. A látogatás során Macron hangsúlyozta a békét és a gazdasági egyensúlyt, miközben igyekszik újraindítani kapcsolatait a világ második legnagyobb gazdaságával.
A pekingi találkozón, amely csütörtökön zajlott le, a két vezető elsősorban az ukrajnai helyzetről és a kereskedelmi viszonyokról tárgyalt. Macron előző nap az X platformon azt írta: A tárgyalások a kínai vezetővel a békére és a gazdasági egyensúlyra összpontosítanak, amelyekre a világnak olyannyira szüksége van.
A találkozón Hszi Csin-ping kijelentette, hogy Kína kész együtt dolgozni azért, „hogy a Kína és Franciaország közötti átfogó stratégiai partnerség még stabilabbá váljon”.
Macron eközben arra hívta fel a figyelmet, hogy mindkét félnek meg kell oldania a különbözőségeit.
Néha vannak eltérések, de felelősségünk, hogy legyőzzük őket a nagyobb jó érdekében – mondta Macron Hszi Csin-pingnek a találkozón.
Macron háromnapos kínai látogatása során arra törekszik, hogy Hszi Csin-pinget meggyőzze arról, támogassa Oroszországot az ukrajnai tűzszünet irányába. A francia elnök kifejtette: Kínának „döntő kapacitása van” az ukrajnai tűzszüneti tárgyalások befolyásolására. A csütörtöki találkozója után pénteken találkozik Li Csiang kínai miniszterelnökkel, majd Csengtu városába utazik egy újabb megbeszélésre Hszivel.
A látogatás napokkal azután következett be, hogy Macron Párizsban fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, ahol európai vezetők megvitatták egy lehetséges tűzszünet feltételeit, miközben a háború a negyedik évéhez közeledik.
Emmanuel Macron francia elnök moratóriumot javasolt az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadásokra a következő téli időszakra, és felszólította Kínát, hogy csatlakozzon hozzá. Ezt a bejelentést Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott pekingi tárgyalásai során tette.
Össze kell fognunk, hogy a lehető leggyorsabban elérjünk legalább egy tűzszünetet az infrastruktúrát célzó támadásokra vonatkozó moratórium formájában a következő télre – mondta Macron.
Macron szerint egy ilyen lépés csökkentené a civil lakosságot fenyegető kockázatokat és stabilizálná a helyzetet a hideg időszakban. Kifejezte reményét, hogy Peking támogatni fogja ezt a felhívást, és az európai országok mellett áll majd a nemzetközi jog és a stratégiai stabilitás megőrzése érdekében. Macron azt is hangsúlyozta, hogy az ukrán konfliktus közvetlen veszélyt jelent az európai biztonságra, és hogy Peking mint jelentős globális szereplő befolyását felhasználva előmozdíthatná a fenntartható béke feltételeit az ENSZ Alapokmányával összhangban.
A legtöbb vita Ukrajna „béketervének” megvitatása során három kérdés körül zajlik. Erről Volodimir Zelenszkij elnök beszélt a francia elnökkel, Emmanuel Macronnal tartott párizsi találkozó utáni sajtótájékoztatón.
Őszintén szólva, a területi kérdés a legnehezebb. A helyreállításhoz szükséges pénz kérdése – véleményem szerint európai partnereink jelenléte nélkül nem egyszerű, mert a pénz Európában van. Úgy gondolom, ez nem túl igazságos. És a biztonsági garanciák kérdése, amely nagyon fontos. Konkrétan az Amerikai Egyesült Államoktól és konkrétan Európától
– mondta az elnök.
Megköszönte az ukrán tárgyalócsoportok munkáját, hozzátéve, hogy a terv most „jobban néz ki”.
Az ukrán elnök azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok által javasolt „béketerv” megvitatása „folyamat, amely még nem ért véget”.
Csak Ukrajna vitathatja meg a területi kérdést a háború lezárásáról szóló tárgyalások során, mivel ezek az ő területei – jelentette ki hétfőn Emmanuel Macron francia elnök Párizsban a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Macron hangsúlyozta: „Oroszország semmilyen jelet vagy bizonyítékot nem adott arra vonatkozóan, hogy leállítja az agressziót. Ukrajna az egyetlen ország, amely megvitathatja a területi kérdést, mert ez a saját területe, amelyet a nemzetközi jog elismer, és amely szuverén.”
A francia elnök hangsúlyozta, hogy a biztonsági garanciákról nem lehet Ukrajna részvétele nélkül tárgyalni, mert ez az ő területe. Az európaiaknak és az elszántak koalíciójának minden szövetségesének is jelen kell lennie, mivel ők a garanciavállalók, és az EU területének biztonsága is tét – állította Emmanuel Macron.
Ukrajnának biztonságos békére van szüksége Oroszországgal, a háborúnak a lehető leghamarabb véget kell vetni – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök a Telegram-csatornáján.
A jelentés szerint az ukrán államfő jelezte, hogy több órán át tartott a párizsi találkozója Emmanuel Macron francia elnökkel. A két vezető a háború lezárásáról szóló tárgyalásokra és a biztonsági garanciákra fordították a legnagyobb figyelmet.
„A békének valóban megbízhatóvá kell válnia. A háborúnak a lehető leghamarabb véget kell vetni. Sok múlik most az egyes vezetők tevékenységén. Ma más vezetőkkel is beszélni fogunk” – jegyezte meg Volodimir Zelenszkij.
Az elszántak koalíciójának tagjai befejezték az Ukrajna biztonsági garanciáinak kérdésével kapcsolatos munkát, most az Egyesült Államokkal való kapcsolatfelvétel várható – jelentette be hétfőn Emmanuel Macron francia elnök Párizsban a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelenté szerint a francia elnök elmondta: „Befejeztük a biztonsági garanciák kérdésével kapcsolatos munkát, amelyről korábban beszéltem – ezek fontosak az európaiak, a franciák és az ukránok biztonsága szempontjából. A következő napokban kulcsfontosságú megbeszélésekre kerül sor az amerikai képviselők és az elszántak koalíciója között, hogy tisztázzák az Egyesült Államok részvételét ezekben a garanciákban, összhangban azzal, amiről a múlt héten döntöttünk.”
Ezenkívül a francia államfő szerint párhuzamosan tárgyalásokat is folytatnak, amelyek során Oroszország teljes körű tájékoztatást nyújthat az amerikai tisztviselőknek arról, hogy készen áll-e a békére ebben az összefüggésben. Nincsenek kétségek afelől, hogy a nyugati országok egységesek maradnak Ukrajna támogatásában, a nemzetközi jog tiszteletben tartásában, valamint Európánk békéjének és biztonságának megteremtésében – hangsúlyozta Emmanuel Macron.
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij Franciaországba érkezett, hogy találkozzon Emmanuel Macron francia elnökkel.
A látogatásra annak fényében kerül sor, hogy folytatódik Ukrajna támogatásának megvitatása az orosz agresszió elleni háborúban.
Várhatóan a felek az ukrán védelem erősítéséről, közös projektekről és a biztonsági intézkedések koordinációjáról tárgyalnak majd.
Az ukrán elnök repülővel érkezett Párizsba, majd az Elysée-palotába indult, ahol Macron fogadta. A francia fél hangsúlyozta, hogy a találkozó stratégiai jelentőségű a két ország közötti partnerség további erősítése szempontjából.
A középpontban a fegyverszállítás, különösen a nagy hatótávolságú rendszerek, valamint az ukrán katonák EU-országokban történő kiképzése áll.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Párizsba utazik, ahol Emmanuel Macron francia elnökkel találkozik – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Sky News brit tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint a francia elnöki hivatal közölte, hogy Zelenszkij a jövő hét elején Párizsba látogat. A találkozón az ukrán vezető Macronnal egy „igazságos és tartós béke” feltételeiről konzultál.
„A látogatásra pontosan két héttel Zelenszkij utolsó párizsi útja után kerül sor” – jegyezte meg a Sky News.
A háborúpárti európai elit már most arról egyeztet, hogyan támogassák Ukrajnát egy esetleges békemegállapodás után, többnemzetiségű katonai erő létrehozásával. Franciaország és az Egyesült Királyság multinacionális katonai erő létrehozását tervezi.
Emmanuel Macron bejelentette egy új, Franciaország és az Egyesült Királyság által vezetett munkacsoport létrehozását, amely az USA és Törökország részvételével dolgozza ki a biztonsági garanciákat. Keir Starmer brit miniszterelnök szerint a multinacionális erő kulcsszerepet játszana Ukrajna biztonságának garantálásában, London pedig kész katonákat küldeni, főként háttérfeladatokra. A koalíció több tagja légvédelmi és haditengerészeti támogatást, valamint az ukrán haderő újjáépítését is vállalja. Elemzők ugyanakkor figyelmeztetnek: ha az amerikai biztonsági garanciák nem lesznek szilárdak, az európai erő jelenléte hiteltelenné válhat.
A Politico arról számolt be, hogy az Ukrajnával kötendő esetleges békemegállapodás közeledtével Franciaország és Nagy-Britannia már most megtervezi katonai szerepvállalását az országban. Emmanuel Macron kedden bejelentette egy új, az Egyesült Államok támogatásával létrehozott közös munkacsoport felállítását, amelynek célja „végleges biztonsági garanciák” kidolgozása, ha békeszerződés születik.
Európa vezetői igyekeznek véglegesíteni terveiket, hogy multinacionális katonai erővel támogassák Ukrajnát, amennyiben sikerül békemegállapodást kötni Oroszországgal.
A diplomáciai tevékenységek és a folyamatos tárgyalások fokozott figyelmet generáltak, így kedden a szövetséges országok virtuális találkozóra gyűltek össze a „Hajlandók koalíciója” keretében. Úgy tűnik, az esemény legalább részben elnyerte az Egyesült Államok támogatását is.
A találkozó célja az volt, hogy szolidaritást mutassanak Kijevvel, amely kényes tárgyalásokat folytat Washingtonnal, valamint hogy a 33 tagú koalíció betartsa ígéretét, miszerint a szavakat tettekkel is alátámasztja.
Macron bejelentése szerint az új munkacsoportot Franciaország és Nagy-Britannia vezeti, az Egyesült Államok és Törökország részvételével. Feladata az európai katonai támogatás részleteinek kidolgozása lesz a békeegyezmény keretében.
A következő napokban pontosan meghatározhatjuk az egyes országok hozzájárulását, és végleges biztonsági garanciákat tudunk bemutatni – ígérte a francia elnök. Keir Starmer brit miniszterelnök a telefonkonferencián hangsúlyozta, hogy a „multinacionális erő” döntő szerepet játszik majd Ukrajna biztonságának garantálásában. A konferencián Marco Rubio amerikai külügyminiszter is részt vett, ami jelezte az Egyesült Államok elkötelezettségét a terv iránt. Az Elysée egyik tisztviselője szerint az új munkacsoport „új koherenciát” ad a transzatlanti biztonsági garanciákról szóló tárgyalásoknak.
Elemzők ugyanakkor óvatosságra intenek.
Ed Arnold, a londoni Royal United Services think tank szakértője figyelmeztetett, hogy ha az amerikai biztonsági garanciák nem kerülnek szilárdan rögzítésre, a koalíció „nagyon veszélyes helyzetbe kerülhet, mivel olyan erőt vet be, amelynek hátterét mélyen legbelül nem tartja hitelesnek”.
Az események azt mutatják, hogy Európa és szövetségesei igyekeznek előre felkészülni a békemegállapodásra, ugyanakkor számos kérdés továbbra is nyitott, különösen az amerikai részvétel és a multinacionális erő tényleges hatékonysága tekintetében.
A szövetségesek készen állnak támogató erők bevetésére Ukrajnában, amint aláírják a Kijev és Moszkva közötti békemegállapodást – jelentette ki kedden Emmanuel Macron francia elnök, számolt be az rbc.ua hírportál az RTL tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Macron elmondta: „Nem lehet tartós béke, ha az ukrán hadsereg önvédelmi és elrettentési képességei korlátozottak. Ezért az ukránok és a mi biztonságunk fő garanciája egy erős hadsereg.”
A francia elnök szerint a békemegállapodás aláírása után lehetőség lesz támogató erők távolabbi telepítésére a frontvonaltól, például Kijevben vagy Odesszában.
A tervek szerint a támogató erőben brit, francia és török csapatok vesznek majd részt. Fő céljuk az ukrán katonák kiképzése és a biztonság garantálása.
