Nemcsak a kisebb hajókkal történő átkelések számát igyekszik mérsékelni a brit kormány, hanem korlátozni szeretnék a jövőben azt is, hogy az odaérkező menekültek hány év után nyújthassanak be végleges letelepedés iránti kérelmet – írja a BBC.
Shabana Mahmood belügyminiszter várhatóan hétfőn jelenti be hogy az Egyesült Királyságban menedékjogot kapott személyeknek 20 évet kell várniuk, mielőtt végleges letelepedési kérelmet nyújthatnak be. A tervek szerint a menedékjogot kapók csak ideiglenesen tartózkodhatnak addig az Egyesült Királyságban, menekültstátuszukat rendszeresen felülvizsgálják, és azoknak, akiknek származási országát ezután biztonságosnak ítélik, azt javasolják, térjenek vissza oda.
A menekültstátusz jelenleg öt évig van érvényben az odaítélést követően, ezután határozatlan idejű letelepedési engedélyt lehet kérvényezni. Az öt évet a belügyminiszter két és fél évre szeretné mérsékelni, utána a menekültstátuszt rendszeresen felülvizsgálnák.
Mahmood a Sunday Timesnak azt nyilatkozta, hogy a reformok „lényegében azt szeretnék üzenni az embereknek: ne jöjjenek ebbe az országba illegális migránsként, ne szálljanak hajóra”. Azzal folytatta, hogy „az illegális migráció szétszakítja az országunkat”, a kormánynak viszont épp az a feladata, hogy egyesítse azt.
„Ha ezt nem rendezzük, azt hiszem, az országunk sokkal megosztottabb lesz” – mondta még.
A brit szigorítás nagyban hasonlít a dánhoz, ahol a menekültek ideiglenes, jellemzően kétéves tartózkodási engedélyt kapnak, és annak lejárta után újra kell kérelmezniük a menedékjogot.
A brit Belügyminisztérium adatai szerint 2025-ben több mint 39 000 ember érkezett az Egyesült Királyságba kis hajókkal. Az odaérkezők száma idén már most magasabb, mint 2024 egészében (36 816) és 2023-ban (29 437), de alacsonyabb, mint a 2022-es év azonos időszakában mért összesített szám (39 929).
Törökország 8 milliárd fontos megállapodást írt alá az Egyesült Királysággal Typhoon vadászgépek vásárlására, közölte a brit kormány.
„Ez a mérföldkőnek számító megállapodás Törökországgal győzelem a brit munkavállalók, győzelem a védelmi iparunk és győzelem a NATO biztonsága számára… Lehetővé teszi fegyveres erőink számára, hogy még szorosabban együttműködjenek, miközben elrettentjük a fenyegetéseket és megvédjük nemzeti érdekeinket” – mondta Keir Starmer brit miniszterelnök.
A 20 Typhoon vadászgép vásárlásáról szóló megállapodást a brit miniszterelnök ankarai látogatása során írták alá, ahol Recep Erdogan török vezető látta vendégül.
Az Egyesült Királyság és Kanada is csatlakozott az Európai Unió kezdeményezéséhez, amely szerint a G7-országok birtokában lévő, mintegy 300 milliárd dollár értékű orosz vagyon egy részét Ukrajna pénzügyi támogatásának megerősítésére fordítanák – írja az Index.
Az Unian beszámolója szerint nyugati tisztviselők elmondták a Bloombergnek, hogy az európai szövetségesek közel állnak egy megállapodáshoz: lehetővé tenné számukra, hogy elkerüljék az eszközök közvetlen lefoglalását.
A hitelek segítenek az országnak fegyvereket vásárolni, többek között az Egyesült Államoktól. Továbbá ezek a hitelek az ukrán gazdaság egészének támogatására is irányulnak
A brit külügyminisztérium információi szerint a szankciók több mint 33,3 milliárd dollár értékű orosz eszközt fagyasztottak be, az Európai Unió pedig körülbelül 232 milliárd dollárral rendelkezik.
[type] => post [excerpt] => Az Egyesült Királyság és Kanada is csatlakozott az Európai Unió kezdeményezéséhez, amely szerint a G7-országok birtokában lévő, mintegy 300 milliárd dollár értékű orosz vagyon egy részét Ukrajna pénzügyi támogatásának megerősítésére fordítanák. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1760604660 [modified] => 1760550147 ) [title] => Új szövetségesek az EU mellett: az Egyesült Királyság és Kanada is segíti Ukrajnát orosz vagyonból [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=165738&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 165738 [uk] => 165747 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 165740 [image] => Array ( [id] => 165740 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/nagy-brittania-kanada.jpg [original_lng] => 50718 [original_w] => 804 [original_h] => 536 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/nagy-brittania-kanada-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/nagy-brittania-kanada-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/nagy-brittania-kanada-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/nagy-brittania-kanada.jpg [width] => 804 [height] => 536 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/nagy-brittania-kanada.jpg [width] => 804 [height] => 536 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/nagy-brittania-kanada.jpg [width] => 804 [height] => 536 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/nagy-brittania-kanada.jpg [width] => 804 [height] => 536 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1760540431:3 [_thumbnail_id] => 165740 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1354 [_algolia_sync] => 498534841000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 53452 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1068 [1] => 583 [2] => 92402 ) [tags_name] => Array ( [0] => Egyesült Királyság [1] => Kanada [2] => orosz vagyon elkobzása ) ) [3] => Array ( [id] => 163215 [content] =>
A Legfelső Tanács szeptember 17-i, szerdai ülésén ratifikálta az Ukrajna és az Egyesült Királyság, valamint Észak-Írország közötti 100 éves partnerségről szóló megállapodást, számolt be a Jevropejszka Pravda a parlament sajtószolgálatára hivatkozva. A határozatot 295 parlamenti képviselő hagyta jóvá.
A dokumentum új, hosszú távú keretet hoz létre a kétoldalú együttműködésre, amely a biztonság, a védelem, a gazdaság, a tudomány, a technológia és a kulturális kapcsolatok területét fedi le.
Ukrajna és Nagy-Britannia január 16-án történelmi jelentőségű 100 évre szóló partnerségi megállapodást írt alá a biztonsági kapcsolatok elmélyítése és a partnerség megerősítése érdekében a jövő generációi számára.
Ez a megállapodás a 2024. január 12-én aláírt biztonsági megállapodásra épül.
Valójában az új megállapodás kibővíti a Kijev és London közötti együttműködést a biztonsági szektorban, és tíz évről száz évre hosszabbítja meg azt. A dokumentum kiterjed az együttműködésre a biztonsági és védelmi kérdésekben, a tengerészeti szektorban, a gazdaságban, az energiaügyekben, az igazságszolgáltatásban (beleértve a nemzetközi igazságszolgáltatást is), a dezinformáció elleni küzdelemben stb.
A brit fegyveres erők főparancsnoka amerikai partnereinek jelezni fogja, hogy az Egyesült Királyság hajlandó csapatokat bevetni Ukrajna légterének és tengeri határainak védelmére, ugyanakkor elutasítja katonák küldését az orosz frontvonalra. A döntés a háború utáni rendezés előkészítésének erősödő folyamatával párhuzamosan született – számolt be róla a The Guardian-ra hivatkozva az Index.
Tony Radakin, a vezérkari főnök, szerdán részt vesz a Pentagonban tartandó megbeszéléseken, ahol 30 különböző ország véglegesíti, mit hajlandó vállalni Ukrajna nemzetbiztonságának érdekében.
Várhatóan megerősíti majd, hogy az Egyesült Királyság katonákat küld logisztikai támogatásra és kiképzésre, de nem telepíti őket az orosz határ közelébe. Korábban akár 30 000 katona bevetéséről is szó volt az ukrán létesítmények védelmére, de ezt visszavágták, mivel több európai ország ellenezte.
Ez egyelőre egy tesztüzem, és félő, hogy nem fogja megoldani a britek problémáját. Az Egyesült Királyság először fordított vissza a partjairól illegális bevándorlókat Franciaország felé. Keir Starmer brit kormányfő a múlt hónapban egyezett meg Emmanuel Macron francia elnökkel arról, hogy a franciák korlátozott számban, de vissza fogják venni azokat a határsértőket, akik kis csónakokban próbálnak meg átjutni a La Manche-csatornán.
,,Ez egy egyértelmű üzenet minden olyan bevándorlónak, aki éppen azon gondolkodik, hogy a pénzét embercsempészeknek adja és vállalja a veszélyes átkelést az Egyesült Királyságba. Azt üzenjük, hogy nem érdemes hajóra szállni, ez csak pénzkidobás” – nyilatkozta Yvette Cooper belügyminiszter.
A britek úgynevezett kitoloncolási központokat hoztak létre a La Manche-csatorna partján. Előbb itt regisztrálják a határsértőket, majd visszaküldik őket a túloldalra.
A rendszer azonban könnyen kijátszható. Egyrészt Franciaország csak néhány száz embert hajlandó visszafogadni, másrészt a bevándorlók egyfajta speciális menedékjogért is folyamodhatnak, és így az eljárás alatt nem lehet őket kitoloncolni.
Munkalátogatásra érkezett Kárpátaljára az Egyesült Királyság és Észak-Írország Nagykövetségének delegációja.
A megyei katonai közigazgatás vezetői és a nagykövetség első titkára, Kirsten MacLean számos fontos témát vitattak meg: a megye gazdasági helyzetét a háborús állapotok alatt, a belső menekültek támogatását, valamint a régió tapasztalatait a vállalatok áttelepülése terén.
A megyei adminisztráció első helyettese, Vaszil Ivancsó beszámolt azokról a vállalatokról, amelyek a teljes körű orosz invázió kezdete óta áttelepültek vagy új termelőkapacitásokat nyitottak Kárpátalján. A régió ezen a téren vezető szerepet tölt be.
Emellett jelentős befektetések érkeznek a térségbe: a projektekbe irányuló hazai befektetések összértéke meghaladja az 1,7 milliárd dollárt, amelyből mintegy 600 millió már megvalósult, a többi pedig a következő két évben várható.
Külön hangsúlyt fektettek a belső menekültekkel való munkára – lakhatás, közösségi integráció és foglalkoztatás. Jurij Huzinec, a megyei katonai közigazgatás helyettes vezetője szerint Kárpátalja ebben a tekintetben egyedülálló tapasztalattal rendelkezik, hiszen a teljes körű háború első napjaitól fogva több tízezer embert fogadott be.
A találkozón az oktatási együttműködés lehetőségeiről is szó esett, különösen a támogatási programokban való részvételről, valamint megállapodtak a közös befektetési kezdeményezések további előmozdításáról.
A nagykövetség képviselői készséget fejeztek ki Kárpátalja és az Egyesült Királyság egyes megyéi közötti együttműködés bővítésének támogatására.
A hírt a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció közölte.
Az európai és Európán kívüli országok magas rangú katonai tisztviselői csütörtökön egy London melletti katonai támaszponton találkoztak, hogy kidolgozzák az Ukrajnába küldendő nemzetközi békefenntartó erőkről szóló terveket.
Egy, a békefenntartók kérdéséről szóló szombati videómegbeszélésen 30 ország vezetője vett részt, köztük Emmanuel Macron francia, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, továbbá Ausztrália, Kanada és Új-Zéland vezetői, valamint a NATO és az Európai Unió tisztviselői.
A csütörtöki London környéki találkozón ennek szakmai, vagyis katonai részét beszélhetik meg.
Keir Starmer brit miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy ezzel az Egyesült Királyság és Franciaország által vezetett „Tettre Készek Koalíciójának” terve „működési fázisába” lép. De egyelőre még nem világos, hogy hány ország hajlandó csapatokat küldeni, vagy hogy egyáltalán megvalósul-e a tűzszünet, amit a békefenntartók majd fenntarthatnak.
Oroszország és Ukrajna szerdán állapodott meg egy részleges tűzszünetről. A három éve – egyes területeken 11 éve – tartó háború részleges megfékezéséről szóló előzetes megállapodás azután született meg, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök visszautasította Trump javaslatát, ami eredetileg egy teljes körű, 30 napos tűzszünetre irányult. Ahogy arról az Index beszámolt, Moszkva és az Egyesült Államok tárgyalói legközelebb hétfőn találkoznak a szaúd-arábiai Rijádban.
Azonban az AP értesülései szerint a tárgyalások ellenére a részleges tűzszünetet már mindkét fél megsértette. Ukrajna szerint Oroszország szerda éjszaka és csütörtök hajnalban 171 nagy hatótávolságú drónt indított , amelyekből csak 75-öt tudtak lelőni. Oroszország eközben közölte, hogy a tűzszünet óta 132 ukrán drónt semmisítettek meg hat oroszországi régióban és az elcsatolt Krímben.
"I am sending Israel everything it needs to finish the job, not a single Hamas member will be safe if you don’t do as I say... RELEASE THE HOSTAGES NOW, OR THERE WILL BE HELL TO PAY LATER!" –President Donald J. Trump pic.twitter.com/l5k5GU8nEy
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 1-jén, szombaton megérkezett az Egyesült Királyságba. Részt vesz egy nagy csúcstalálkozón Londonban, számolt be a Sky News és a The Guardian.
A Sky News március 1-jén egy videót tett közzé, amelyen az ukrán delegáció gépe egy brit repülőtéren landolt. Ismertté vált, hogy az ukrán elnök március 2-án, vasárnap Londonban vesz részt az Ukrajna és Európa biztonságáról szóló nagyszabású csúcstalálkozón, amelyet Keir Starmer brit miniszterelnök szervez.
BREAKING: Volodymyr Zelenskyy's plane has landed at Stansted.
Dear Volodymyr @zelenskyyua, we stand with #Ukraine in good and in testing times. We must never confuse aggressor and victim in this terrible war. (FM)
Sir Keir Starmer, az Egyesült Királyság miniszterelnöke számos európai vezetőt és az Európai Unió vezetőit hívta meg egy vasárnapi csúcsra, hogy „előmozdítsák” Ukrajna és a biztonság ügyét. Erről az AFP számolt be.
A csúcs előtt Starmer reggel telefonos beszélgetést folytat a balti országok vezetőivel, majd találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a Downing Streeten, hogy megvitassák a háborút Oroszországgal.
A kontinens egészéből, köztük Franciaországból, Németországból, Dániából és Olaszországból, valamint Törökországból, a NATO-ból és az Európai Unióból is vezetőket hívott meg a csúcsra, amelyre március 2-án, vasárnap kerül sor Londonban.
Miután csütörtökön tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel a Fehér Házban, Starmer meghívta a holland, norvég, lengyel, spanyol, finn, svéd, cseh és román vezetőket is a csúcsra.
A miniszterelnöki hivatal arra is számít, hogy jelen lesz NATO főtitkára, Jens Stoltenberg, valamint az Európai Unió vezetői, Ursula von der Leyen és António Costa.
A csúcs előtt Starmer személyes tárgyalásokat folytat a Downing Streeten Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel is.
