Az Egyesült Államok hivatalosan is megszüntette tagságát az Egészségügyi Világszervezetben, lezárva a kilépési folyamatot, amelyet Donald Trump első elnöki rendelete indított el 2025 januárjában. A döntést a WHO járványkezelése miatti kritikákra hivatkozva indokolták, és az ország a jövőben csak korlátozott együttműködést folytat a szervezettel.
Az Egyesült Államok hivatalosan is befejezte kilépését az Egészségügyi Világszervezetből (WHO), megerősítve Donald Trump 2025. januári elnöki rendeletét. A folyamat egy évig tartott, és pénteken zárult le, így az ország január 22. óta már nem tagja a szervezetnek.
Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint a kilépés oka, hogy a WHO hibák sorozatát követte el a koronavírus-járvány idején, és a döntéssel kezelhetővé válnak az amerikai emberek számára okozott károk.
A tárca hangsúlyozta, hogy a szervezet eltávolodott eredeti küldetésétől, és gyakran az Egyesült Államok érdekeivel szemben cselekedett, miközben az ország korábban alapító tagként és legnagyobb pénzügyi támogatóként jelentős szerepet vállalt a WHO-ban.
A kilépéssel egyidejűleg az Egyesült Államok minden anyagi és szakmai hozzájárulását megszüntette a WHO kezdeményezéseihez. Azonban a közlemény szerint Washington a jövőben továbbra is vezető szerepet kíván betölteni a nemzetközi közegészségügyben, elsősorban kétoldalú együttműködéseken keresztül, hogy biztosítsa az amerikaiak biztonságát és egészségét.
A kilépés komoly diplomáciai és nemzetközi visszhangot válthat ki, miközben az USA új stratégiát épít az egészségügyi együttműködés terén, eltávolodva a globális multilaterális szervezettől.
Pénzügyi pofon a WHO-nak
A WHO-nak okozott anyagi ütés sem elhanyagolható: az Egyesült Államok eddig a szervezet teljes költségvetésének mintegy 18 százalékát biztosította, legnagyobb támogatójának elvesztése pedig súlyos finanszírozási problémákat vetett fel.
A kilépést követően a WHO tagállamai nagyjából 400 millió dolláros költségvetési csökkentésről tárgyalnak, mivel a szervezetnek át kell alakítania pénzügyi terveit a 2026-2027-es időszakra.
Ez érinti például a gyermekbénulás elleni küzdelmet és a vészhelyzeti egészségügyi programokat is, miközben a nemzetközi testület vezetői továbbra is hangsúlyozzák az ügynökség stratégiai céljainak fenntartását.
A WHO főigazgatója a költségvetési vitát megelőzően ismételten felhívta az Egyesült Államok figyelmét az együttműködés fontosságára, és jelezte, hogy a szervezet szívesen fogadna javaslatokat a működésének javítására. A vita Genfben, a végrehajtó tanács ülésén zajlik, ahol a tagállamok képviselői próbálnak konszenzusra jutni a szervezet jövőbeni pénzügyi kereteiről — miközben a legnagyobb támogató kilépése miatt új realitásokkal kell szembenézniük.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok hivatalosan is megszüntette tagságát az Egészségügyi Világszervezetben, lezárva a kilépési folyamatot, amelyet Donald Trump első elnöki rendelete indított el 2025 januárjában.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1769261100
[modified] => 1769250917
)
[title] => Az Egyesült Államok hivatalosan is távozott a WHO-ból – Trump vitte magával a pénzt is
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=176090&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 176090
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 176091
[image] => Array
(
[id] => 176091
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/who.jpg
[original_lng] => 114214
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/who-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/who-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/who-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/who-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/who.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/who.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/who.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1769243718:12
[_thumbnail_id] => 176091
[_edit_last] => 12
[views_count] => 936
[_algolia_sync] => 661101585002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2387
[1] => 21633
[2] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Egészségügyi Világszervezet (WHO)
[1] => kilépés
[2] => USA
)
)
[1] => Array
(
[id] => 139971
[content] =>
Argentina elnöke, Javier Milei úgy döntött, hogy kilépteti az országot az Egészségügyi Világszervezetből (WHO), és utasította a Külügyminisztériumot, hogy készítse elő a szükséges eljárásokat. Ezt február 5-én jelentette be egy sajtótájékoztatón az argentin elnök szóvivője, Manuel Adorni.
„Javier Milei elnök utasította a külügyminisztert, Gerardo Wertheint, hogy léptesse ki Argentínát a WHO-ból. Ez a döntés a koronavírus-járvány idején a közegészségügy kezelésével kapcsolatos mélyreható nézeteltéréseken alapul, amelyek együtt Alberto Fernández kormányával a legnagyobb karanténhoz vezettek minket” – idézte Adornit az El Economista.
Szavai szerint Argentína nem kap finanszírozást a WHO-tól, ezért nem fog elveszíteni pénzt a kilépés után. Emellett, ahogyan ő állítja, a döntés nem fogja befolyásolni az egészségügyi szolgáltatások minőségét sem.
400 millió dolláros költségcsökkentésről egyeztetnek az Egészségügyi Világszervezet Genfben ülésező tagállamai, mivel az Egyesült Államok kilépésével a korábbi pénzügyi tervek tarthatatlanná váltak.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tagállamai 400 millió dolláros költségcsökkentésről egyeztetnek, mivel az ügynökség legnagyobb kormányzati finanszírozója, az Egyesült Államok január végén bejelentette hogy kilép a szervezetből – derült ki egy hétfőn közzétett dokumentumból.
A szervezet éves végrehajtó tanácsi ülésén Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz főigazgató egyúttal megvédte az ügynökség munkáját és a közelmúltbeli reformokat, majd megismételte az Egyesült Államokhoz intézett felhívását, hogy gondolják át a kilépést, és kezdjenek párbeszédet a WHO-val a további változásokról.
Örömmel fogadnánk az Egyesült Államok és valamennyi tagállam javaslatait arra vonatkozóan, hogy hogyan tudnánk jobban szolgálni önöket és a világ népét – mondta az ENSZ szakosodott szervezetének a főigazgatója.
Jön a költségcsökkentés
A költségvetés csökkentését a jövő hétig tartó, Genfben megrendezett végrehajtó tanácsi ülésen vitatják meg, amelyen a tagállamok képviselői az ügynökség finanszírozásáról és a 2026–2027-es időszakra vonatkozó munkájáról tárgyalnak. A végrehajtó tanács a hétfőn közzétett dokumentum szerint a költségvetés alapprogramokra vonatkozó részének az előirányzott 5,3 milliárd dollárról való csökkentését javasolja 4,9 milliárd dollárra.
Ez része a 2026–2027-es időszakra eredetileg javasolt 7,5 milliárd dolláros tágabb költségvetésnek, amely a gyermekbénulás felszámolására és a vészhelyzetek kezelésére szánt összegeket is tartalmazza.
Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése után nem sokkal kezdeményezte az Egyesült Államok kilépését a WHO-ból. A kilépési folyamat egy évig tart. Az Egyesült Államok a WHO legnagyobb kormányzati befizetője, a teljes költségvetés mintegy 18 százalékát biztosítja. A WHO már közvetlenül az USA bejelentése után is elrendelt néhány költségcsökkentő intézkedést. Az Egészségügyi Világszervezetet részben a tagállamok által fizetett tagdíjból, másrészt önkéntes adományokból és beruházásokból finanszírozzák. Egyes programok költségvetésének kétharmadát mindössze öt donorország biztosítja.
Donald Trump amerikai elnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok újra csatlakozzon az Egészségügyi Világszervezethez (WHO).
A kijelentés különösen figyelemreméltó, hiszen néhány nappal korábban az elnök bejelentette az USA kilépését a szervezetből, amelyet a koronavírus-járvány és más egészségügyi válságok nem megfelelő kezelésével vádolt. Az Egyesült Államok jelenlegi tervei szerint 2026. január 22-én lépne ki hivatalosan a WHO-ból.
Talán fontolóra vennénk, hogy újra megtegyük, nem tudom. Talán igen. Ki kellene takarítaniuk – fogalmazott Trump egy Las Vegas-i rendezvényen.
Az USA kilépése érzékenyen érintheti a WHO működését, hiszen az ország a szervezet legnagyobb pénzügyi támogatója, a teljes finanszírozás mintegy 18%-át biztosítja. A WHO legutóbbi, 2024–2025-ös kétéves költségvetése 6,8 milliárd dollár volt.
Trump a rendezvényen ismét kritizálta, hogy az Egyesült Államok aránytalanul nagy összeggel járul hozzá a WHO költségvetéséhez a jóval nagyobb népességű Kínához képest.
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
“We have mutually agreed that, while the Blockade will remain in full force and effect, Project Freedom (The Movement of Ships through the Strait of Hormuz) will be paused for a short period of time to see whether or not the Agreement can be finalized and signed…” - President… pic.twitter.com/R9SlC4w68g
Az ENSZ és ötven tagállama megkongatta a vészharangot New Yorkban a kórházak ellen bevetett zsarolóvírusok terjedése miatt, amelyek a paciensekre, sőt a nemzetközi békére nézve is veszélyesek.
A zsarolóvírusok olyan szoftverek, amelyek segítségével a számítógépes kalózok zárolják az áldozatok (magánszemélyek, cégek vagy intézmények) számítógépén lévő adatokat, majd pénzt követelnek a blokkolás feloldásáért.
Amikor ez kórházakat érint, „ez élet-halál kérdése lehet” – mondta helyi idő szerint pénteken Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, aki az ENSZ Biztonsági Tanácsának az Egyesült Államok kezdeményesére összehívott rendkívüli tanácskozásán szólalt fel.
A főigazgató szerint felmérések kimutatták, hogy az ilyen jellegű, egészségügy elleni támadások mind a méreteiket, mind a gyakoriságukat tekintve növekedtek. Tedrosz kiemelte a nemzetközi együttműködés fontosságát az ellenük való harcban. Hangsúlyozta, hogy ezek a zsarolások komoly veszélyt jelentenek a nemzetközi biztonságra, és felszólította a BT-t, hogy ilyen problémaként kezelje a kérdést.
Anne Neuberger, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadójának helyettese által felolvasott közös nyilatkozatban mintegy ötven ország (közöttük Dél-Korea, Ukrajna, Japán, Argentína, Franciaország, Németország és Nagy-Britannia) hangsúlyozta, hogy „ezek a támadások közvetlen veszélyt jelentenek a közbiztonságra, emberi életeket veszélyeztetnek (…), és fenyegetést jelenthetnek a nemzetközi békére és biztonságra is”.
A nyilatkozatban konkrét nevek említése nélkül felszólították az államokat, hogy „az ügy teljes ismeretében” ne hagyják, hogy a területükön működjenek ezeknek a támadásoknak a felelősei.
A tanácskozáson Anne Neuberger közvetlenül említette Moszkvát: „Egyes államok, mindenekelőtt Oroszország, továbbra is engedélyezik, hogy a számítógépes zsarolások elkövetői teljes büntetlenségben tevékenykedjenek a területükről”.
Franciaország és Dél-Korea Phenjant vádolta. Jay Dharmadhikari, Franciaország állandó ENSZ-képviselőjének helyettese az Észak-Korea elleni szankciók ellenőrzésével megbízott ENSZ-szakértők legutóbbi jelentésére hivatkozva arra hívta fel a figyelmet: tudomásuk van arról, hogy a zsarolóvírussal szerzett pénzekkel tömegpusztító fegyverek terjesztését is finanszírozhatják.
Oroszország azt hangsúlyozta, hogy a Biztonsági Tanács nem a kiberbűnözés megvitatásának a helye. „Ha a nyugatiak aggódnak az egészségügyi intézmények biztonsága miatt, miért nem hoznak külön intézkedéseket, hogy leállítsák Izraelnek a gázai kórházak elleni rettenetes támadásait” – mondta Vaszilij Nebenzja orosz ENSZ-nagykövet, aki szerint „a BT figyelmének a virtuális világ felé fordítása kontraproduktívnak, sőt cinikusnak tűnik”.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője „kíméletlenséggel” vádolta meg kedden este az izraeli hadsereget a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júnisz város egyik kórházát érő támadásai miatt a Hamász palesztin iszlamista szervezet elleni háborújában.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz azt írta az X-en, hogy a palesztin Vörös Félhold mentőszolgálat szerint a támadásokban legkevesebb öt civil meghalt, köztük egy ötnapos csecsemő.
Az al-Amal kórházban 14 ezer embert ápoltak a támadás előtt, azóta sokan közülük elhagyták az intézményt.
„A Gázai övezeti egészségügyi rendszer már a kórházat érő kíméletlen támadások előtt is romokban hevert, az intézmények és a segélyszervezetek dolgozóit a háború folyamatosan akadályozza a munkájukban, életek mentésében. Csatlakozom az azonnali tűzszünetre vonatkozó nemzetközi felhívásokhoz” – közölte Tedrosz.
A WHO vezetője ezenkívül azonnali intézkedéseket sürgetett, „amelyek biztosítják az élelem, az ivóvíz, az orvosi felszerelések és más létszükségleti cikkek gyors és akadálytalan beszállítását az övezetbe azon milliónyi lakos számára, aki a higiénia hiánya, az éhínség és a betegségek terjedése miatt kimondhatatlanul rossz körülmények között él ott. A Gázai övezetben élők még mindig csak a töredékét kapják meg annak a segélynek, amelyhez a háború előtt rendszeresen hozzájutottak. Minden erőfeszítést meg kell tenni az egészségügyi létesítmények, a személyzet és a betegek védelme érdekében” – írta.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője „kíméletlenséggel” vádolta meg kedden este az izraeli hadsereget a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júnisz város egyik kórházát érő támadásai miatt a Hamász palesztin iszlamista szervezet elleni hábo...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1704289680
[modified] => 1704286029
)
[title] => A WHO vezetője kíméletlennek nevezte Izraelt az újabb gázai kórházat ért támadás miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=99721&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 99721
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 25660
[image] => Array
(
[id] => 25660
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/tedrosz.jpg
[original_lng] => 180322
[original_w] => 839
[original_h] => 472
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/tedrosz-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/tedrosz-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/tedrosz-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/tedrosz.jpg
[width] => 839
[height] => 472
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/tedrosz.jpg
[width] => 839
[height] => 472
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/tedrosz.jpg
[width] => 839
[height] => 472
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/tedrosz.jpg
[width] => 839
[height] => 472
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1704278830:5
[_thumbnail_id] => 25660
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 2715
[translation_required_done] => 1
[_oembed_b32cf039e1d61f0b93f0dc8d1e488adb] =>
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
To increase the volume of humanitarian aid entering Gaza and following additional related discussions with the U.N. and international organizations, a local, tactical pause of military activity for humanitarian purposes will take place from 08:00 until 19:00 every day until… pic.twitter.com/QLXNFZsTYZ
To increase the volume of humanitarian aid entering Gaza and following additional related discussions with the U.N. and international organizations, a local, tactical pause of military activity for humanitarian purposes will take place from 08:00 until 19:00 every day until… pic.twitter.com/QLXNFZsTYZ
Tűzszünetet sürget a Gázai övezetben kialakult katasztrofális humanitárius helyzet miatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, az ENSZ-főtitkár, valamint a dohai fórum résztvevői.
Fotó: AFP
A WHO főigazgatója „katasztrofálisnak” nevezte az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet közötti háború hatását a gázai egészségügyi ágazatra nézve vasárnap a szakosított ENSZ-szervezet igazgatótanácsának rendkívüli ülésen, mivel a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek kisebb területekre tömörülnek megfelelő élelem, víz, menedék és higiéniai feltételek nélkül, ami „ideális feltételeket teremt a betegségek terjedéséhez”.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a 34 tagú testület előtt elmondta, hogy összefoglalva, az egészségügyi szükségletek drámaian megnövekedtek, az egészségügyi rendszer kapacitása pedig a korábbi harmadára csökkent.
Az Afganisztán, Marokkó, Katar és Jemen által javasolt, a WHO által jelenleg vizsgált indítvány felmentő egészségügyi személyzet és ellátmány szabad beutazását követeli, és a WHO-t bízná meg a kórházak újjáépítéséhez szükséges finanszírozás biztosításával.
Tedrosz szerint azonban „szinte lehetetlen” teljesíteni ezeket a kéréseket, tekintettel a biztonsági helyzetre. „Az egészségügyi létesítmények ellátása rendkívül nehézzé vált a rossz biztonsági helyzet és a nem elegendő külső utánpótlás miatt” – mondta. A WHO főigazgatója egyúttal „mélységes” sajnálatának adott hangot amiatt, hogy az Egyesült Államok vétója megakadályozta az ENSZ Biztonsági Tanácsa megállapodását a tűzszünetről.
Izrael vasárnapra virradóra és nap közben is folytatta gázai offenzíváját, miután az Egyesült Államok megvétózta a tűzszünetet, és keresztülvitte 100 millió dollár értékben harckocsilőszerek eladását Izraelnek. A tűzszüneti indítványt António Guterres ENSZ-főtitkár terjesztette be a múlt héten egy ritkán igénybe vett jogkörével élve, azzal az indoklással, hogy „a humanitárius rendszer összeomlásának komoly veszélyével állunk szemben”.
Guterres a dohai fórumon vasárnap azt mondta „a helyzet rohamos ütemben katasztrófa felé tart, amelynek potenciálisan visszafordíthatatlan következményei lehetnek a palesztinok egészére, valamint a régió békéjére és biztonságára nézve”. Guterres Dohában úgy nyilatkozott, hogy nem tesz le a gázai humanitárius tűzszünetre való újabb és újabb felhívásról, és hozzátette, hogy a háború aláássa a Biztonsági Tanács hitelességét és tekintélyét.
Jordánia külügyminisztere, Ajmán Szafadi a dohai konferencián azt mondta: Izrael olyan politikát folytat a palesztinok Gázából való kiszorítására, amely szerinte megfelel a „népirtás jogi definíciójának”. A Ciszjordániával határos Jordánia a palesztinok nagy részét befogadta Izrael 1948-as megalakulása után. A külügyminiszter kijelentette, hogy Izrael olyan gyűlöletet keltett a térségben, amely hosszú ideig kísérteni fogja azt, és meghatározó hatással lesz a következő generációkra. „Amit Gázában látunk, az nem egyszerűen csak ártatlan emberek megölése és megélhetésük elpusztítása (Izrael által), hanem szisztematikus törekvés Gáza lakosságának eltávolítására” – mondta Szafadi. „A világ még nem jutott el arra a pontra, ahová el kellene jutnia … a háború leállításának egyértelmű követeléséhez; egy olyan háború leállításáénak, amely megfelel a népirtás jogi definíciójának” – fogalmazott.
Szafadi elmondta azt is, hogy az arab miniszterek küldöttségének és Antony Blinken amerikai külügyminiszternek a múlt pénteki washingtoni tárgyalásain komoly nézeteltérések merültek fel az amerikai kormányzat Izraelnek nyújtott katonai támogatásával és a tűzszünetre való felszólítás elutasításával kapcsolatban.
Az izraeli kormány egyik szóvivője visszautasította, „felháborítónak és hamisnak” nevezte a jordániai külügyminiszter nyilatkozatát, különösen azt az állítást, hogy Izrael ki akarná szorítani a palesztinokat a Gázai övezetből.
Katar miniszterelnöke, Mohammed bin Abdurrahman asz-Száni sejk a dohai fórumon kijelentette, hogy országa továbbra is nyomást gyakorol Izraelre és a Hamászra a fegyverszünet érdekében, annak ellenére, hogy annak esélyei „csökkennek”.
Az Egyesült Államok és Izrael ellenzi a tűzszünetet, mert szerintük az csak a Hamásznak kedvezne. Washington ehelyett a harcok szüneteltetését támogatja a polgári lakosság védelme és a Hamász által az október 7-i, Izrael elleni támadás során ejtett túszok szabadon bocsátása érdekében.
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
To increase the volume of humanitarian aid entering Gaza and following additional related discussions with the U.N. and international organizations, a local, tactical pause of military activity for humanitarian purposes will take place from 08:00 until 19:00 every day until… pic.twitter.com/QLXNFZsTYZ
To increase the volume of humanitarian aid entering Gaza and following additional related discussions with the U.N. and international organizations, a local, tactical pause of military activity for humanitarian purposes will take place from 08:00 until 19:00 every day until… pic.twitter.com/QLXNFZsTYZ
A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot beválasztották az Egészségügyi Világszervezet (WHO) végrehajtó testületébe – számolt be róla a szervezet. Donald Trump pedig egyből gratulált is Kim Dzsongunnak.
Jong Min Pakot, az észak-koreai közegészségügyi minisztérium munkatársát beültették a WHO végrehajtó bizottságába, akinek megbízatása 2026-ig tart. Ezzel a kommunista, izolált ország is beleszólást kap a szervezet napirendjének és politikai előírásainak meghatározásába.
Az igazgatótanácsba frissen beválasztott további képviselők között vannak Ausztrália, Barbados, Kamerun, Katar, Svájc, Franciaország, Ruanda és Ukrajna szakértői is.
„Kérdéses, hogy Észak-Korea, amely továbbra is megsérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait és semmibe veszi az ENSZ tekintélyét, megfelel-e a WHO végrehajtó bizottságának tagjára vonatkozó előírásoknak, amelynek be kell tartania az ENSZ által követett nemzetközi normákat, és hozzá kell járulnia a globális egészségügy javításához” – kommentálta a döntést a dél-koreai külügyminisztérium és az egészségügyi minisztérium a döntésről.
Donald Trump korábbi amerikai elnök azonban szívélyesen gratulált Kim Dzsong Unnak – aki állítólag rettenetes egészségügyi állapotban van – a Truth Social fiókjában közzétett bejegyzésében. De mások nem örültek ennyire a döntésnek.
„Kim Dzsongun éhezteti a saját népét. Teljes bohózat, hogy Észak-Korea vezető szerepet tölt be az Egészségügyi Világszervezetben” – mondta Nikki Haley elnökjelölt-aspiráns, Donald Trump volt ENSZ-nagykövete a New York Post szerint.
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
NSC’s Kirby: Now have information North Korea has delivered arms to Russia for use in Ukraine. North Korea has provided Russia with more than 1000 containers of military equipment and munitions. Today we’re releasing imagery showing movement of containers. pic.twitter.com/LxHwji4sjD
In a phone call with CNN minutes after Biden announced his exit from the 2024 race, former President Trump responded, “He is the worst president in the history of our country. He goes down as the single worst president by far in the history of our country.” While it's unclear who…
We firmly reject the recent unilateral coercive measures adopted by the #UnitedStates government. These actions demonstrate an intention to impose, once again, collective punishment on the Cuban people.
A nem fertőző betegségekkel foglalkozó európai irodát legkésőbb 2024. január elsejéig Koppenhágába helyezik át.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tagállamai megszavazták a WHO egy szakosított regionális irodájának bezárását Moszkvában.
A WHO-tagországok már tavaly óta fontolgatták az Ukrajna elleni orosz háború nyomán a nem fertőző betegségek megelőzésével és ellenőrzésével foglalkozó európai iroda átköltöztetését Oroszországból.
Az irodát legkésőbb 2024. január elsejéig Koppenhágába helyezik át.
Oroszország genfi diplomáciai képviselete egyelőre nem reagált az ügyben. Az ülésen az Oroszország szövetségesének számító Tádzsikisztán kezdeményezte, hogy az irodát a területére helyezzék át, de a tagországok többsége elutasította ezt.
Az iroda illetékességébe tartozó nem fertőző betegségek – köztük a cukorbetegség és a rák – felelősek a legtöbb halálesetért a WHO európai régiójában, amely 53 országot foglal magában.
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
Menesztette fajgyűlölettel és zaklatással vádolt nyugat-csendes-óceáni igazgatóját, a japán Kaszai Takesit az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
„Az állítások alapos megvizsgálása és a Csendes-óceán nyugati térségéért felelős regionális bizottsággal és a végrehajtó tanáccsal történt konzultáció után visszavontuk a regionális igazgató megbízatását” – áll a Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz WHO-főigazgató által szerdán a tagállamokhoz intézett emailben.
A szervezet zéró toleranciát előíró politikájával összhangban lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy hivatali kötelezettségmulasztás történt – áll a levélben.
A WHO történelmét most először fordult elő, hogy felmentettek tisztségéből egy regionális igazgatót. A WHO által végzett belső vizsgálat, amelynek eredményét a héten ismertették Genfben a szervezet végrehajtó tanácsával, megállapította, hogy Kaszai Takesi rendszeresen zaklatta a munkatársakat Ázsiában, egyebek mellett „agresszív kommunikációval, nyilvános megalázással és rasszista megjegyzésekkel”.
Magas rangú WHO-igazgatók az ülésen elmondták, hogy Kaszai Takesi „mérgező légkört” teremtett, a személyzet tagjai megtorlástól tartottak, ha ellentmondtak neki, és bizalomhiány volt (iránta) a szervezetben.
Több, Kaszai Takesi irányítása alatt dolgozó WHO-alkalmazott közölte, hogy a regionális igazgató a saját országa, Japán javára visszaélt a Covid-19 védőoltással kapcsolatos kényes információk megosztásával.
Néhány nappal azután, hogy az AP amerikai hírügynökség tavaly januárban beszámolt arról, hogy
Kaszai Takesit több mint harminc alkalmazott vádolta meg írásban fajgyűlölettel, visszaéléssel és etikátlan magaviselettel, a főigazgató bejelentette, hogy belső vizsgálat indult a regionális igazgató ügyében.
A japán orvos 2019-ben került a regionális igazgatóság élére, előzőleg több mint tizenöt éven át dolgozott az ENSZ egészségügyi szakosított szervezetében. A nyugat-csendes-óceáni regionális igazgatóság alá 1,9 milliárd fős összlakossággal 37 ország – közöttük Kína, Japán, Ausztrália, a Fülöp-szigetek, Indonézia, Vietnam, Kambodzsa és Dél-Korea – tartozik.
