Ukrajna bármilyen diplomáciai formátumra készen áll a háború befejezésére, beleértve a Vlagyimir Putyin orosz diktátorral folytatott közvetlen tárgyalásokat is, az Egyesült Államok figyelme azonban egyelőre a világ más konfliktusaira irányul – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök a Mark Rutte NATO-főtitkárral közösen tartott kijevi sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök elmondta, hogy Kijev folyamatos kapcsolatban áll az amerikai féllel a tárgyalók bevonásával kapcsolatban, de ez a folyamat jelentősen késik. „A tárgyalócsoport érkezésére várunk, de véleményem szerint nagyon sokáig. Sajnos ma nem mi vagyunk fókuszban. Irán az első számú kérdés az USA számára, és csak utána Ukrajna. Sajnos úgy alakult, hogy mi is sorban állunk ezekben a háborúkban” – mutatott rá. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok rendelkezik a legnagyobb befolyással, ami arra kényszerítheti Oroszországot, hogy állítsa le az agresszióját.
Ukrajna számára az optimális forgatókönyv továbbra is Washington és Európa együttes bevonása a békefolyamatba, mivel európai képviselet nélkül a tárgyalóasztalnál az EU érdekei esetleg nem jutnak szóhoz.
Az államfő hangsúlyozta, hogy Ukrajna számára a legfőbb prioritás az ellenségeskedés mielőbbi beszüntetése, ezért Kijev kész támogatni minden olyan formátumot, amely közelebb hozza a békét. „Készen állok a közvetlen tárgyalásokra Putyinnal a háború befejezése érdekében, ahelyett, hogy sorban állnék, amíg mindenki véget vet a világ összes konfliktusának, és akkor jön össze a dolog” – mondta.
Az elnök hozzátette azt is, hogy a jelenlegi harctéri helyzet, valamint az Oroszországi Föderáció területén belüli sikeres ukrán csapások szilárd alapot teremtenek a diplomácia számára. Ez lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy ma „egyenlő feltételekkel bármilyen formátumban tárgyaljon az oroszokkal” és véget vessen ennek a háborúnak – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Donald Trump amerikai elnök Bill Pulte-t, a lakásfinanszírozással foglalkozó szövetségi ügynökség igazgatóját nevezte meg a hírszerző szervezetek felügyeletéért felelős Nemzeti Hírszerzés megbízott vezetőjeként kedden.
Az elnök közösségi oldalán bejelentett döntése értelmében Bill Pulte lép június végén a családi okokból lemondott Tulsi Gabbard helyére.
Bill Pulte jelenleg a Szövetségi Lakhatás-finanszírozási Ügynökség (Federal Housing Finance Agency) igazgatója és a szövetségi költségvetésből finanszírozott jelzáloghitelezéssel foglalkozó vállalatkettős, a Fannie Mae/Freddie Mac elnöke.
Donald Trump közölte, hogy a Nemzeti Hírszerzés megbízott igazgatói tisztsége mellett Bill Pulte a két másik pozícióját is megtartja.
A kinevezést a kongresszus demokrata tagjai egységesen elutasították, ugyanakkor a republikánus politikusok körében is meglepetést okozott, és többekből bírálatot váltott ki, részben azért, mert az új vezetőnek nincs katonai vagy hírszerzési szakmai múltja.
John Thune, a szenátus republikánus többségének vezetője annak az aggályának adott hangot, hogy a szövetségi hírszerzés vezető pozíciója átpolitizálódhat. Megjegyezte, hogy Bill Pulte-nak „hosszú útja lesz” odáig, hogy a republikánus többség támogatását elnyerje, amennyiben Donald Trump hivatalosan is jelöli a pozícióra.
Bill Pulte tagja a családja által alapított lakásépítéssel foglalkozó nagyvállalkozás, a Pulte Group igazgatóságának is.
Több forrásból megerősített információk szerint Donald Trump amerikai elnök feszült, trágár hangvételű telefonhívásban kritizálta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt a libanoni katonai eszkaláció miatt, leállítva egy bejrúti csapás tervét és figyelmeztetve az izraeli lépések nemzetközi következményeire.
Egy Axios által idézett, több amerikai tisztviselőre és egy harmadik forrásra hivatkozó jelentés szerint Donald Trump hétfőn éles hangon bírálta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt a Libanonban zajló katonai műveletek eszkalációja miatt.
A beszámoló szerint Trump a telefonhívás során „őrültnek” nevezte Netanjahut, és azt állította, hogy az izraeli vezető hálátlan az Egyesült Államok támogatásáért. A források szerint az amerikai elnök egy ponton kifejezetten durva hangnemben is megszólalt, és megkérdőjelezte Izrael lépéseit.
Egy amerikai tisztviselő úgy idézte Trump szavait, hogy az elnök azt mondta Netanjahunak:
Börtönben lennél, ha nem lennék én. Én mentem meg a seggedet. Mindenki utál téged most. Mindenki utálja Izraelt emiatt.
A jelentés szerint Trump különösen a libanoni helyzet eszkalációját kifogásolta, beleértve a bejrúti célpontok elleni esetleges izraeli csapás tervét is, amelyet végül le is állított. Egy amerikai tisztviselő szerint az elnök attól tartott, hogy az ilyen lépések tovább rontanák Izrael nemzetközi megítélését és fokoznák az elszigetelődést. Izraeli katonai források azonban azt állították, hogy Trump állításával ellentétben nem tartottak izraeli gépek Bejrút felé.
A források szerint Trump ugyanakkor elismerte, hogy Izraelnek joga van védekezni a Hezbollah támadásaival szemben, de aránytalan eszkalációnak tartotta a katonai műveletek kiterjesztését, különösen a civil áldozatok számának növekedése miatt.
A beszámoló szerint a telefonhívás az egyik legfeszültebb volt Trump és Netanjahu között azóta, hogy az amerikai elnök visszatért hivatalába. Egyes források szerint Trump attól is tartott, hogy a libanoni eszkaláció veszélyeztetheti az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalásokat.
Rendben, rendben, csak ügyelj rá, hogy minden el legyen intézve – válaszolta a források szerint Netanjahu Trump kirohanására. Az izraeli miniszterelnök hivatalából ugyanakkor nem érkezett hivatalos kommentár a telefonhívás állítólagos részleteire.
Izrael és a Hezbollah a harci cselekmények leállítására tett ígéretet – közölte Donald Trump a két féllel folytatott telefonbeszélgetésre hivatkozva hétfőn.
Az amerikai elnöknek az internetes közösségi oldalán megjelent bejegyzése szerint a katonai műveletek leállításáról Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel és a libanoni Hezbollah egy magas rangú képviselőjével egyeztetett. Trump „nagyon produktívnak” nevezte megbeszélését az izraeli kormányfővel, és azt írta, hogy „nem mennek (izraeli) csapatok Bejrútba, és az úton lévőket visszafordítják” .
A Hezbollah meg nem nevezett képviselőjével folytatott megbeszélések eredményeként úgy foglalta össze, hogy „beleegyeztek minden lövöldözés leállításába, vagyis, hogy Izrael nem támadni, és ők fogják nem Izraelt támadni” .
Nem korábban az iráni állami média azt közölte, hogy Teherán leállít minden közvetett üzenetet az Egyesült Államokkal Izrael Libanon területén végrehajtott katonai műveletei miatt. A bejelentésre az amerikai elnök az NBC News televíziónak adott nyilatkozatában úgy reagált, hogy az Egyesült Államoknak van ideje, Irán viszont ezalatt rengeteg pénzt veszít a tengeri blokád miatt.
„Azt gondolom, hogy elhallgatni nagyon jó lehet, és azt hosszú ideig meg lehet tenni” – fogalmazott, és hozzátette, hogy „ez nem jelenti azt, hogy elkezdünk mindenfelé bombákat ledobni, hanem csendben maradunk és fenntartjuk a blokádot” .
Donald Trump amerikai elnök módosításokat kért az Egyesült Államok és Irán között létrejött megállapodásban, amelynek célja az év elején kezdődött harcok lezárása – számolt be róla az Axios.
A módosítások a Hormuzi-szoroshoz és a magas dúsítású urán elszállításához kapcsolódnak – jelentette a CBS News. A Fehér Ház egyelőre nem reagált a megkeresésre. Mohammad Bagher Ghalibaf, Irán főtárgyalója vasárnap kijelentette, hogy Teherán csak akkor fogad el bármilyen megállapodást, ha az maradéktalanul garantálja az iráni jogokat. Az elnök és legfőbb tanácsadói pénteken egyeztettek, hogy végleges döntést hozzanak az Iránnal kötött tűzszünet meghosszabbításának kereteiről, a találkozó azonban anélkül ért véget, hogy egyértelműen meghatározták volna a következő lépéseket.
A megállapodás legfrissebb változata – amelyről elsőként az Axios számolt be szombaton – egy hatvan napos tűzszünetet, a Hormuzi-szoros újranyitását, valamint az iráni nukleáris programról szóló tárgyalások újraindításának kereteit is tartalmazza – írta a CBS.
Ha a diplomáciai egyeztetések eredményre vezetnek, a megállapodás az Iránnal szembeni szankciók részleges enyhítését is tartalmazhatja.
Ez lehetővé teheti Teherán számára, hogy több milliárd dollárnyi befagyasztott vagyonhoz férjen hozzá – közölte a CBS. Az egyeztetések célja egy olyan megállapodás kereteinek kialakítása, amely véget vethet a hónapok óta tartó háborúnak. Csütörtökön amerikai tisztviselők arról számoltak be, hogy a két ország megállapodott egy keretrendszerben – egy úgynevezett egyetértési megállapodásban –, amelynek hatályba lépéséhez Donald Trump és az iráni vezetés jóváhagyása is szükséges.
Az egyetlen garancia, amire szükségem van, az az, hogy nem lesznek atomfegyverek. Ebbe beleegyeztek, és ez nagyon érdekes volt – mondta Donald Trump menyének, Lara Trumpnak a Fox News csütörtöki műsorában adott interjúban. Az elnök azt is közölte, hogy nem sürgeti a megállapodás megkötését.
A pénteki, legfőbb tanácsadóival tartott helyzetelemző megbeszélés előtt Donald Trump arra utalt, hogy nyitott a megállapodás elfogadására.
Trump elnök csak olyan megállapodást fog elfogadni, amely az Egyesült Államok érdekeit szolgálja, és megfelel az általa meghatározott feltételeknek. Irán soha nem juthat atomfegyverhez – mondta egy fehér házi tisztviselő a találkozót követően. Donald Trump a pénteki helyzetelemző bizottsági ülésen több módosítást is kért a megállapodás tervezetéhez – jelentette az Axios.
Azóta pedig úgy tűnik, hogy az elnök további változtatásokat is szorgalmazott.
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter a hétvégén, szingapúri látogatásán arról beszélt, hogy amennyiben az Iránnal kötendő megállapodás nem felel meg az elnök elvárásainak, a légicsapások folytatódhatnak.
A rendelkezésünkre álló készletek erre bőven elegendőek, nemcsak a térségben, hanem világszerte is – mondta Hegseth.
A tengeri blokád feloldását helyezte kilátásba Donald Trump amerikai elnök pénteken, mielőtt egyeztetést kezdett fehér házi tanácsadóival az Iránnal előzetesen kitárgyalt megállapodás jóváhagyásáról.
Az elnök internetes közösségi oldalán megjelent bejegyzésében azt írta, hogy amerikai zárlat miatt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók elindulhatnak „hazafelé”, mert a blokádot feloldják. A bejegyzésben tényként említette, hogy a tavaly júniusi, iráni atomlétesítmények elleni légicsapásokban a föld alatt rekedt, magas fokon dúsított uránkészlet eltávolításához az Egyesült Államok technológiáját használják majd, szoros együttműködésben Iránnal, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) felügyelete mellett, majd a készletet megsemmisítik.
Donald Trump szavai szerint pénzügyi tranzakcióra egyelőre nem kerülhet sor Irán javára, ugyanakkor megjegyezte, hogy bizonyos „kevéssé fontos” kérdésekben egyetértés van.
Az elnök megismételte, hogy Iránnak bele kell egyeznie abba, hogy soha nem törekszik nukleáris fegyver és bomba birtoklására a jövőben, valamint abba, hogy a Hormuzi-szoros azonnal és minden akadályoztatás nélkül megnyílik, és Irán eltávolítja onnan a még ott található aknákat. Donald Trump szerint az amerikai erők korábban már számos víz alatti aknát robbantással megsemmisítettek, illetve eltávolítottak.
Csütörtökön amerikai illetékesek azt közölték, hogy az Irán által már elfogadott egyezség 60 napos időtartamra szól, amellyel meghosszabbítják a tűzszünetet.
Az egyetértési nyilatkozat formájában létrejövő megállapodás szerint annak időtartama alatt a Hormuzi-szoros forgalma minden korlátozás nélkül helyreáll, Iránnak pedig 30 napon belül kell minden, a vízi útvonalon telepített aknát eltávolítania.
Amerikai tisztségviselők csütörtöki közlései szerint az Egyesült Államok fokozatosan oldaná fel az iráni kikötőkre érvényben lévő blokádot, arányban a kereskedelmi hajózás helyreállításának mértékével. Emellett Washington mentesítheti Iránt bizonyos szankciók alól annak érdekében, hogy értékesíteni tudja a kitermelt kőolajat.
Volodimir Zelenszkij elnök megerősítette az amerikai kollégájának, Donald Trumpnak küldött levél tartalmát, hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet „gyors cselekvést” igényel – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az ukrán államfő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán elnök jelezte: „Ritka, hogy egy másik állam vezetői ilyen módon, levélben, egyszerre forduljanak az Amerikai Egyesült Államok elnökéhez és kongresszusához, de a helyzet most a következő: gyorsan, hatékonyan kell cselekednünk.” Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy „Amerika meghallja Ukrajnát”. Ugyanakkor megjegyezte, hogy jelenleg nagy globális figyelem irányul az iráni háborúra.
„Meg kell állítanunk a háborút itt, Európában is – egy nagyon véres háborút, amely már öt éve teljeskörűen folyik. És minél előbb tudunk nagyobb védelmet nyújtani a ballisztika ellen, annál hamarabb tudjuk működőképessé tenni a diplomáciát” – mondta Zelenszkij.
Az elnök kiemelte, hogy amíg Oroszország rakétákra támaszkodik, „a diplomáciai érdekeltsége nem valódi”. „Meg kell oldanunk ezt a problémát. És csak Amerikával együtt tudjuk megoldani. Ukrajna hálás Amerikának minden támogatásáért. Még hálásabb lesz a tisztességes békéért és a garantált biztonságért. Mindez lehetséges, ha van elég elszántság” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Ukrajna fokozta diplomáciai erőfeszítéseit az Egyesült Államokban, Volodimir Zelenszkij elnök több mint 600 levelet küldött Donald Trump amerikai elnöknek és az összes amerikai kongresszusi képviselőnek, amelyekben fokozott támogatást kért Ukrajnának – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Olha Sztefanisinára, Ukrajna amerikai nagykövetére hivatkozva.
A jelentés szerint a nagykövet elmondta, hogy a leveleket személyesen Trumpnak küldték, valamint a Képviselőház és a Szenátus minden tagjának.
Sztefanisina azt is közölte, hogy a levélben foglalt felhívás már pozitív fogadtatásban részesült az amerikai törvényhozók körében. A fő cél az Ukrajna védelme szempontjából kritikus döntések elfogadásának felgyorsítása – tette hozzá.
Az újabb nagyszabású orosz támadás következtében Ukrajna területén két közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta, az Oresnyik bevetését rögzítették, az egyik Kijev térségében csapódott be – írta szerdán Volodimir Zelenszkij elnök a Donald Trump amerikai elnökhöz és a Kongresszushoz írt levelében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök tájékoztatta Trumpot, hogy a légicsapás során az orosz csapatok két új típusú Oreshnik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajna különböző régióira. A csapáshoz az orosz hadsereg hatalmas arzenált vetett be, több mint 80 különféle típusú rakétát és több száz drónt indított.
A megszállók mindenekelőtt 54 cirkálórakétát, 30 ballisztikus rakétát, két Kinzsal levegőből indítható ballisztikus rakétát és három Cirkon hiperszonikus rakétát használtak. Ezenkívül mintegy 600 drónt vetettek be Ukrajna ellen. Jelentős részük iráni fejlesztésű Shahed volt. Ezek a fegyverek már megmutatták pusztító erejüket a Közel-Keleten és a Perzsa-öböl térségében, amikor az iráni erők bevetették őket.
Volodimir Zelenszkij elnök levelet küldött amerikai kollégájának, Donald Trumpnak, amelyben figyelmeztette a légvédelmi eszközök kritikus hiányára – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a The Kyiv Independent című lapra és Dmitro Litvin ukrán elnöki tanácsadó sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Dmitro Litvin újságíróknak adott nyilatkozatában megerősítette ezt az információt. Szerinte két címzett van: Donald Trump és a Kongresszus. Zelenszkij figyelmeztetése az Ukrajna elleni fokozódó orosz támadások és a Kreml Kijev elleni újabb csapásokkal való nyilvános fenyegetőzése közepette hangzott el.
„Ami a rakéták elleni légvédelmet illeti, a barátainkra támaszkodunk. Ami a ballisztikus rakéták elleni védelmet illeti, szinte kizárólag az Egyesült Államokra támaszkodunk” – áll a levélben. Az ukrán vezető hangsúlyozta, hogy a PURL program keretében történő szállítások jelenlegi üteme már nem tükrözi az országot fenyegető veszély szintjét. Segítséget kért Ukrajna légterének orosz rakéták elleni védelméhez.
Az ukrán nép nevében tisztelettel kérem az elnököt és az amerikai Kongresszust, hogy folytassák a részvételt ebben a folyamatban. És segítsenek nekünk biztosítani ezt a létfontosságú védelmi eszközt az orosz terror ellen – a Patriot PAC-3 rakétákat és a további rendszereket –, hogy megállítsák az orosz ballisztikus rakétákat és Oroszország egyéb rakétatámadásait
