Amikor a legtöbb ember a szeretet ünnepére készülődik, a Beregszászi Városi Tanács néhány képviselője azon fáradozik, hogyan járathatná le alaptalan vádakat kitalálva a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Pártot.
A Beregszászi Városi Tanács december 20-án tartotta meg soron következő plenáris ülését, mely ezúttal is eseménydúsra sikeredett. A napirendi pontok áttekintése és a szavazások után két ellenzéki frakcióvezető erős provokációt intézett a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt ellen, illetve törvénytelen dologra szerették volna rávenni a képviselő-testület valamennyi tagját – mondta el az ülést követően Darcsi Karolina, a „KMKSZ” – UMP frakcióvezetője. „Nevezetesen Vitalij Antyipov, a Jevropejszka Szolidarnyiszty párt – mely mindössze három képviselővel rendelkezik a tanácson belül, s közülük egy éppen a mai ülésen tette le képviselői mandátumát – frakcióvezetője, valamint Kovács Zoltán, az Andrij Baloga Csapata Párt beregszászi frakcióvezetője, akik többek között azt kérték a képviselő-testület valamennyi tagjától, hogy intézzenek levelet Magyarország miniszterelnökéhez, sürgetve az európai uniós támogatásokat, illetve a csatlakozását Ukrajnának. Tájékoztattam a képviselőket az ukrán államfő №671/2021. rendeletéről, mely szerint külföldi magas rangú diplomatának, államfőnek vagy magas pozícióban lévő személynek kizárólag Ukrajna elnöke, Ukrajna Miniszteri Kabinetje és Ukrajna külügyminisztere intézhet levelet, észrevételt, megkeresést. Amennyiben a helyi képviselő is szeretne valami hasonló dolgot elkövetni, akkor elsősorban az ukrán külügyminisztériumot, Ukrajna elnökét, illetve az ukrán miniszteri kabinetet kell megkeresni. Nyilvánvalóan provokáció volt a célja a két képviselőtársnak” – fogalmazott Darcsi Karolina, folytatva: „Ezek után Kovács Zoltán egy nyílt beadványt olvasott fel, amelyet Ukrajna elnökéhez intézett, arra kérve őt, hogy tiltsa be a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt tevékenységét a háború ideje alatt. Mondvacsinált, meg nem alapozott vádakkal illette a pártot, valamint olyan kitalációkat fogalmazott meg, amelyek ügyében a KMKSZ vélhetően feljelentést fog tenni, hiszen ez a pártunk becsületének a megsértése, lejáratása, s szándékos provokáció történt. Kíváncsi vagyok egyébként az ukrán ügyészség és az Ukrán Biztonsági Szolgálat reakciójára az eset kapcsán, hiszen az, hogy két képviselő törvénytelenségre buzdítson egy teljes testületet, azt mindenképp elítélendőnek és felháborítónak tartom” – tette hozzá a KMKSZ-frakció vezetője.
„A tanácsülésen arra is emlékeztettem Vitalij Antyipovot, hogy 2017-ben, amikor az ő pártjának a vezetője – Petro Porosenko – volt Ukrajna elnöke, akkor a kárpátaljai magyarság éppen hozzá fordult több mint 67 ezer aláírással és számos beadvánnyal, melyekben arra kérték az ukrán törvényhozást és az államelnököt, hogy ne fogadják el akkori formájában a jogkorlátozó oktatási törvényt, ami később felvetette a ma is tapasztalható problémákat, s ami miatt például Ukrajna negatív véleményt kapott az oktatási törvényére többek között a Velencei Bizottságtól is. A KMKSZ már 2017-ben megfogalmazta a Petro Porosenkónak címzett levélben, hogy ha abban a formában aláírja az oktatási törvényt, az hátráltatni fogja Ukrajna európai uniós integrációját. Érdekes, hogy hol volt akkor Antyipov képviselő, aki már akkor is képviselő volt a Beregszászi Városi Tanácsban, de nem támogatta a választópolgárok akaratát, amit 67 ezren írtak alá. Most pedig úgy, hogy három képviselővel vannak jelen a tanácsban – amely azt is mutatja, hogy mennyi szavazatot ért el pártjuk a kistérségen belül –, leveleket fogalmaz meg a kistérség valamennyi lakosa nevében, miközben erre neki senki felhatalmazást nem adott” – szögezte le Darcsi Karolina.
Vitalij Antyipov már ezt megelőzően is számos esetben nyilvánult meg provokatívan, sőt magyarellenes kijelentéseket is többször fogalmazott meg a beregszászi városháza üléstermében, ráadásul hamis néven, Anti Viktorként szerzett magyar állampolgárságot és 2019-ben a magyar rendőrség körözési listájának az első helyén szerepelt. Az pedig, hogy mennyire hiteles Kovács Zoltán, aki magyarként kéri egy magyar párt betiltását – amit egyébként a háromtagú frakciójából senki nem támogatott –, az olvasóra bízzuk. Ők beszéltek demokráciáról, miközben az elnöki rendeletet hagyják figyelmen kívül. Azonban nem szabad elfelejteni: az, hogy valaki nem ismeri ezt a rendeletet, nem jelenti azt, hogy az nem létezik. Ez is mutatja, hogy képviselőkként tájékozatlanok voltak, s ezt az is alátámasztotta, hogy egy olyan kérdés kapcsán próbálták rávenni a törvényekkel szembemenő tevékenységre a képviselő-testületet, amelyről már az elmúlt héten döntés született Brüsszelben az európai uniós miniszterelnökök csúcstalálkozóján.
„A mai akció provokatív szándékát mutatja az is, hogy a két képviselő levelét, kérvényét vagy beadványát – hiszen ezt maguk sem tudták meghatározni – ők maguk sem írták alá. Ha e mögött komolyabb szándék áll, akkor a képviselő adja hozzá a nevét, illetve az aláírását, s ne csak negyven percig provokálja a többi képviselőt a tanácsteremben” – kommentálta az esetet Darcsi Karolina.
A napokban levélben fordult Denisz Smihal ukrán miniszterelnökhöz a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, amelyben annak a határozatnak a visszavonását kérik, mely a képviselők kiutazását korlátozza. Az ukrán törvények értelmében nem utazhatnak külföldre a helyi tanácsok képviselői, beleértve a nőket és a hadkötelesség hatálya alá nem tartozó képviselőket. Míg korábban csak a hadköteles férfiak és a katonai szolgálatot teljesítő nők számára volt tilos külföldre utazni, egy éve már a civil nők bizonyos kategóriáira is vonatkozik a tiltás: a köztisztviselőkre és a tanácsi képviselőkre. Kárpátalja kistérségei viszont EU-országokkal határosak, a velük való együttműködés viszont ellehetetlenül, amennyiben a tiltást nem lazítják.
Today we will hold the second intergovernmental consultations with the Government of Slovakia and Prime Minister Robert Fico. We will focus on discussing the roadmap - the plan for joint activities that was signed at our first meeting. This is primarily about cooperation on… pic.twitter.com/NeySz0Sqs4
December 10-én tartotta soron következő plenáris ülését Beregszászi kistérségi tanácsa, melynek napirendi pontjai közül számos kérdést kénytelenek voltak levenni, ugyanis mindössze két frakció képviselői jelentek meg gyűlésen: a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt és az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt frakciójának képviselői.
Az eset kapcsán Babják Zoltán polgármester újságírónknak elmondta, a plenáris ülést megelőző egyeztető ülésen egyik frakció sem jelezte, hogy politikai nyomásgyakorlás vagy más ok miatt távol maradnak. „Ezen az ülésen minden napirenden szereplő kérdés a kistérség javára kellett volna, hogy eldőljön, azonban két frakció kivételével a többi képviselői nem vettek részt a szavazáson. Jó lenne, ha a választók tudnák azt, hogy ezek a képviselők lehet, hogy csak akkor vesznek részt az ülésen, amikor pártérdekeket vagy más érdekeket képviselnek” – szögezte le Babják Zoltán.
A képviselő-testület minden hónapban összeül. A képviselő feladata az, hogy részt vegyen a bizottságok, az egyeztető tanács, valamint a testület munkájában – fogalmazott a polgármester, majd hozzátette: sajnálatos módon ezt ma a képviselők egy része elmulasztotta, s „a legfontosabb kifogás az, hogy van egy konstruktív együttműködés a múltból, s illett volna szólni, hogy tegyék át az ülést, azonban senki semmilyen értesítést nem adott ennek kapcsán – ez pedig káros a kistérség politikájára való tekintettel”.
Darcsi Karolina, a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt frakcióvezetője aláhúzta: „A többi frakció részéről abszolút nem volt polkorrekt a mai távol maradás, ugyanis a frakcióvezetők tegnapelőtt részt vettek az egyeztető tanácson, ahol valamennyi kérdést átbeszéltünk, illetve biztosítottak arról, hogy a képviselőik is részt fognak venni az ülésen.”
„A mai tanácsülésen számos olyan kérdést kellett volna megszavaznunk, melyek a kistérségünket, valamint a kistérség lakosait érintik, illetve arra vonatkozik, hogy kielégítően tudjon működni a város és a városháza által fenntartott valamennyi olyan közintézmény, amelyek működéséhez a megfelelő határozatokat a mai nap folyamán el kellett fogadni. A képviselőtársainkkal és a kistérség valamennyi választópolgárával együtt várjuk az Andrij Baloga Csapata (Komanda Andrija Balohi), az Európai Szolidaritás (Jevropejszka Szolidarnyiszty), a Nép Szolgája (Szluha Narodu) és a Ridne Zakarpattya frakciók közös nyilatkozatát a távolmaradás okáról” – jegyezte meg Darcsi Karolina.
A tanácsülésen a jelen lévő képviselők elfogadták a polgármester beszámolóját a városi tanács végrehajtó szerveinek 2020 szeptemberétől 2021 októberéig tartó időszakra vonatkozó tevékenységéről. Megvitattak számos, a költségvetést érintő, valamint a tereprendezésre vonatkozó kérdést. A testület megszavazott több programot, melyek a rászorulók szociális védelmének erősítésével, a kistérség kultúrájának fejlesztésével, illetve a beregszászi gyermek- és ifjúsági sportiskola támogatásával foglalkozik. Jóváhagyták Csetfalva és Leányfalu (Magyarország), valamint Nagymuzsaly és Csókakő (Magyarország) települések között megkötött testvérvárosi megállapodásokat, továbbá földkérdésekről döntöttek.
A szavazások után a helyi önkormányzatok napja alkalmából, valamint a kistérség fejlesztéséért, a demokratikus önkormányzati elvek hatékony érvényesítéséért és a lelkiismeretes munkavégzésért Babják Zoltán oklevelet adott át Darcsi Karolina és Tóth Győző frakcióvezetőknek, Babják Editnek, az oktatási osztály vezetőjének, Belovári Zsuzsannának, a szervezési osztály főszakértőjének, valamint a községek elöljáróinak és adminisztrátorainak, köztük Balogh Jánosnak, Nagy Attilának, Varga Máriának és Jakab Margitnak.
A Kisebbségi Jogvédő Intézet „Magyarok Jogvédelme a Kárpát-medencében” című online konferenciáján tartott előadást a kárpátaljai magyar közösség aktuális helyzetéről Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai-kommunikációs titkára.
A Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében címmel november 4–6. között a jelenlegi járványügyi helyzet miatt online szervezte meg a többéves hagyományokra visszanyúló tudományos konferenciáját. Az elszakított nemzetrészek közül jelenleg a legnehezebb helyzetben lévő kárpátaljai magyarság sorsával is foglalkoztak – már az első napon.
Az online konferencián elsőként Csóti György, a KJI igazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd ismertette az Intézet munkáját, mely három fő pilléren áll: az első és legfontosabb a jogvédelmi szolgálat, mely két részből tevődik össze – állandó jogsegély-szolgálat (összesen 21), valamint az ügyvédi hálózat (összesen 33) működtetése Kárpát-medence-szerte az elcsatolt területeken –, s melynek fő feladata a magyar nemzetiségűek védelme; a második pillér az oktatás (nyári egyetemek szervezése), s végül a tudományos tevékenység (kiadványok publikálása, konferenciák szervezése). A KJI négy kiemelt témával foglalkozik: az erdélyi Beke István és Szőcs Zoltán ügyével, az erdélyi restitúcióval, a felvidéki kárpótlás kérdésével, valamint a kárpátaljai magyarság helyzetével – fogalmazott Csóti György. Egy-egy szóval jellemezve minden régiót az igazgató leszögezte: „Kárpátalja tragikus, Felvidék és Erdély kritikus, Vajdaság biztató, Drávaszög és Muravidék elfogadható” – ez nem jelenti ugyanakkor azt, hogy az utóbbi három vidéken nincsenek problémák, csupán ezeken a területeken nem rendszerszintűek.
Csóti György felvázolta a háromnapos konferencia programját is. Az első napon prominens külső előadók mutatják be előadásaikat, majd délután a Kitekintés a nagyvilágba című blokkban angol nyelven adnak elő. A második napon az Intézet külhoni partnerei számolnak be az aktuális helyzetekről, sikerekről és kudarcokról egyaránt. A konferencia utolsó napján lehetőséget adnak PhD-hallgatóknak és fiatal kutatóknak, hogy beszámoljanak kutatási eredményeikről.
„A Kisebbségi Jogvédő Intézet a külhoni magyarok pillanatnyi megmaradásáért harcol. Ez a jogbiztonság megmaradását jelenti a mi részünkről tág értelemben. Elsősorban a meglévő jogok betartatására törekszünk, valamint a nemzetközi szerződésekben az adott ország által aláírt kisebbségvédelmi előírások betartásáért küzdünk” – jelentette ki Csóti György. A KJI célja tehát hozzájárulni a külhoni magyarok jogvédelméhez azon esetekben, ha személyeket, csoportokat vagy intézményeket magyarságuk, vagy vélhetően magyarságuk miatt ér jogsérelem. Emellett minden eszközzel arra törekednek, hogy a szomszédos országokban betartsák az őshonos nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogszabályokat, valamint az adott ország által aláírt ide vonatkozó nemzetközi egyezményeket.
A konferenciát hivatalosan Szili Katalin miniszterelnöki megbízott nyitotta meg. Beszédében kiemelte az április 19-én elfogadott a Nemzeti kisebbségek megőrzése Európában című, Kovács Elvira ET-képviselő jelentését. A jelentés a nyelvi, etnikai és kulturális sokszínűség tiszteletben tartását, az egyenlőséghez és az emberi méltósághoz való alapjogok biztosítását célozza, továbbá megfogalmazza azt is, hogy a nemzeti kisebbségek részt vehessenek országuk kulturális, társadalmi és gazdasági életében, közügyeiben. A jelentés megerősíti a Kisebbségi Keretegyezményt is mint az emberi jogok védelme kulcsfontosságú eszközének jelentőségét – a stabilitás, a biztonság és a béke megőrzését – fejtette ki Szili Katalin.
A miniszterelnöki megbízott Kalmár Ferenc miniszteri biztossal közösen kidolgozott egy ötpontos javaslatot A nemzeti kisebbségvédelem javasolt alapelvei Európában címmel. Ebben hangsúlyozzák, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy; az állampolgárság elválik a nemzeti identitástól; a nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog; az identitás védelmének megvalósításához szükséges mind az egyéni, mind a kollektív jogok biztosítása; egy állam területén élő nemzeti kisebbségek alkotó elemei az adott államnak. Kiemelik továbbá az alapelveken túl a nemzeti identitás védelmének mint ötödik generációs alapvető jognak az elismerését.
Az első előadók között szólalt fel Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) politikai-kommunikációs titkára, aki a kárpátaljai magyarok jelenlegi helyzetét vázolta, amely „sajnálatos módon messze nem kielégítő, hiszen a kárpátaljai magyarság a független Ukrajna létrejötte óta a legnehezebb helyzetben van most”. A helyi magyar közösség problémáit két csoportba lehet sorolni: egyrészt azok a problémák, amelyek nemcsak a magyarságot érintik, hanem Ukrajna valamennyi állampolgárát – gazdasági, szociális, társadalmi problémák –, másrészt a kisebbségi létből adódó jogszűkítések okozta problémák – hívta fel a figyelmet Darcsi Karolina.
„2014 óta tapasztaljuk azokat a lépéseket, amelyek a magyarsággal szemben indultak el. Ha a magyarellenes megnyilvánulásokat számba vesszük – mely mára megközelíti az ezret –, nyilvánvalóvá válik, hogy az ukrán állam politikája egyértelműen céltudatos és következetes asszimilációra, illetve a kisebbségek felszámolására törekszik” – szögezte le a KMKSZ titkára. A 2017 szeptemberében elfogadott oktatási törvény nagyban korlátozza az anyanyelven való oktatás jogát, s az ukrán mint államnyelv használatáról szóló jogszabály, vagyis a nyelvtörvény viszont a kisebbségi nyelveket már csak az otthon és a magánélet szférájába szorítja vissza. Mindezt tetézi, hogy a sokat vitatott, majd 2021 nyarán elfogadott az Ukrajna őshonos népeiről szóló törvényben az országban mindössze három népet fogadnak el őshonosnak: a krími tatárokat, a karaimokat és a krimcsakokat. A törvény az „őshonos nép” fogalmát oly módon határozza meg, hogy más ukrajnai nemzetiség – közte az oroszok, magyarok, lengyelek, románok, fehéroroszok, görögök, zsidók – nem minősülhet őshonosnak annak ellenére, hogy tagjai sok száz éve élnek a mai Ukrajna területén.
Amikor sorban jelentek meg az ukrán sajtóban a magyarellenes álhírek, a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont elindította kisebbségfigyelő monitoring kutatását, melynek során a kárpátaljai magyar közösség ellen irányuló megnyilvánulások és cselekmények nyomon követését kívánták dokumentálni 2014–2018 között, majd folytatva a sort, napjaink eseményeit is dokumentálják. A háromnyelvű brosúrákból két dokumentumfilm is készült, amelyet a TV21 Ungvár csatorna munkatársai készítettek, szintén három nyelven. Ezek a cselekmények napjainkban is folytatódnak, legutóbb például november 3-án a felvidéki Szövetség párt elnökétől, Forró Krisztiántól tagadták meg a határátlépést az ukrán hatóságok, de a helyi magyarság képviselőinek vegzálása sem maradt abba.
A későbbiekben Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke Az ukrajnai kisebbségek jogi helyzete a legújabb fejlemények tükrében című előadásában adott átfogó képet a jelenleg zajló folyamatokról. „Megállapítható, hogy Ukrajnában jelentős változások mentek/mennek végbe, a formálódó jogrendnek egyre kevesebb köze van ahhoz, mely ezt az országot korábban jellemezte. A változások szintjét és fokát legjobban az jellemzi, hogy ma már az Alkotmány szövegszerű előírásának megsértésére való hivatkozás sem jelent elegendő argumentumot. Ezek a változások a nyugati hatalmak támogatása, bizonyos fokú irányítása és természetesen jóváhagyása mellett mennek végbe. Valószínűleg ebben keressük annak okát, hogy a jogsértések nyilvánvaló jellege ellenére a globális jogvédő civilek e problémától távol maradnak, a nemzetközi szervezetek pedig igencsak mértéktartóak” – szögezte le a jogtudományok kandidátusa bevezető gyanánt egy 2017-ből idézett gondolatával, majd folytatta egy 2019-ben megfogalmazott gondolattal: „Megállapítható, hogy az ukrajnai politikai elit személyi összetételében és a hatalmat gyakorló struktúrákban radikális változásokat hozó 2019. évi elnök- és parlamenti választások nem módosítottak ezeknek a nyelvkérdéshez, és az oktatás területén követendő nyelvpolitikához való hozzáállásán, viszonyulásán.” Ezek sajnos azóta sem változtak, így érvényesek lennének a mai előadás zárógondolataiként is – húzta alá.
Előadásában Tóth Mihály jellemezte az aktuális helyzetet a jogszabályok és értelmezések kapcsán, majd a jogalkalmazás sajátosságaira is kitért, végül az e területen történő törvénykezdeményezésről is szót ejtett. „Bár még várható újabb, a nemzeti kisebbségeket hátrányosan érintő jogszabályok elfogadása, de véleményem szerint az Alkotmánybíróság ez évi 1. számú határozatával a nemzetiségi nyelvi, politikai, új modelljének kialakítása már megtörténtnek tekinthető. Így Ukrajna függetlenségének három évtizede alatt a nemzeti kisebbségek jogvédelmét illetően a szovjet típusú nemzetiségi politika kiteljesedésétől számos demokratizáló, úgymond európaivá tevő próbálkozás után eljutott a nemzetiségi és nyelvi alapon való diszkrimináció diadaláig. A többnemzetiségű, többnyelvű állam koncepciójától az ukránul beszélő ukránok állama eszméjéig. Számos jel utal arra, hogy ez az állapot tartós lesz. Míg a magyar közösséget korábban joggal nevezhettük a demokratikus ukrán nemzetiségi politika egyik legnagyobb nyertesének, ma megalapozottan állíthatjuk, hogy e politika radikális változásával közösségünk veszíti a legtöbbet. Csak remélhetjük, hogy nem mindent” – összegezte a helyzetet Tóth Mihály.
