A „tettrekészek koalíciójához” tartozó hat ország jelezte, hogy készen áll katonai kontingenst küldeni Ukrajnába. A mintegy 30 országot tömörítő koalícióból jelenleg hat állam – köztük az Egyesült Királyság, Franciaország és a balti országok – kész csapatokat telepíteni Ukrajna területére egy békefenntartó misszió keretében – számolt be róla az AFP.
A NATO brüsszeli központjában április 10-én tartottak ülést a „tettrekészek koalíciójának” tagjai, Franciaország és az Egyesült Királyság vezetésével, amelynek célja a tűzszünet biztosítása Ukrajnában.
Európai tisztviselők szerint jelenleg körülbelül hat ország, köztük az Egyesült Királyság, Franciaország és a balti államok jelezték, hogy készek katonai egységeket biztosítani.
A legnagyobb kihívást az európai szövetségesek számára az jelenti, hogy többnyire nincsenek tisztában az Egyesült Államok és Oroszország közötti erőfeszítésekkel a harcok leállítását illetően.
A francia és a brit csapatok az elsők között érkeznek Ukrajnába, ők az európai kontinens fő képviselői – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy a francia és a brit csapatok az elsők között érkeznek Ukrajnába. Szerinte ezek az országok az európai kontinens fő képviselői.
Az elnök kitért arra is, hogy nem tudja pontosan megmondani, hogy ezen országok kontingense pontosan mikor érkezik, és milyen számban, mivel ez sérti a partnerekkel kötött megállapodásokat.
Teljesen biztos vagyok benne, hogy (a francia és a brit csapatok – a szerk.) az elsők között lesznek
– hangsúlyozta az elnök.
Pénteken Kijevben került sor az elszántak koalíciójának ülésére. A megbeszélésen részt vett Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka.
Április 4-én lesz az a találkozó, amelyen azoknak az országoknak a katonai képviselői vesznek részt, amelyek készek katonai kontingenst telepíteni Ukrajnába az Oroszország elleni háború befejezése után – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök az Analena Baerbock német külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „A kontingens kérdését illetően pénteken találkozunk több ország katonai parancsnokságaival, egy szűk körrel, azokkal, akik készek kontingenst ilyen vagy olyan formában bevetni. Mert van szárazföldi rész, van légi rész, és van jelenlét a tengeren. Ez lesz az első mélyreható találkozó, azt hiszem, volt néhány egyeztetés korábban is.”
Az elnök szerint fontos, hogy ez a találkozó az „ukrán fél előkészített álláspontjain” alapuljon.
„Ezt a döntést a legutóbbi párizsi csúcson hoztuk meg” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Franciaország és Nagy-Britannia úgy döntött, hogy különleges missziót küld Ukrajnába az ukrán hadsereg megerősítésére – jelentette be csütörtökön Emmanuel Macron francia elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál a BFMTV francia tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Macron közölte, hogy „francia–brit csapatot” küldenek Ukrajnába, de további részleteket nem árult el arról, hogy kik lesznek a tagjai. „Szorosan együttműködik Ukrajnával, hogy előkészítse az ukrán hadsereg jövőbeli formáját. A méret, a katonák száma és a felszerelés tekintetében” – szögezte le a francia elnök.
Ezenkívül Emmanuel Macron szerint a tervek szerint az oda küldött csapat megvizsgálja Ukrajna katonai támogatásának az igényeit.
Az európai országok elkezdték megvitatni a lehetséges alternatívákat a katonai erők Ukrajnába küldésére, mivel politikai és logisztikai korlátozásokkal, valamint annak lehetőségével szembesülnek, hogy Oroszország és az Egyesült Államok ellenezni fogják terveiket. Erről a Reuters számolt be nevük elhallgatását kérő tisztviselőkre hivatkozva.
A tudósítók szerint Európában egyre inkább elterjedt az a nézet, hogy a békefenntartó erők küldése nem a legjobb ötlet. Ukrajna szövetségeseinek vezetői arra törekednek, hogy újragondolják, mi a legjobb módja annak, hogy biztosítsák Ukrajna biztonságát.
Néhány európai szövetséges elutasította a békefenntartók telepítésének lehetőségét, hacsak nem biztosítanak határozott amerikai garanciákat és nem rendelkeznek nemzetközi mandátummal. Aggódnak a pénzügyi költségek, a katonák és a felszerelés hiánya, végül pedig az Oroszországgal való háború lehetősége miatt.
„Amikor Ukrajna jobb helyzetben volt, a katonai erők küldésének ötlete vonzó volt. De most, figyelembe véve a helyzetet és az Egyesült Államok adminisztrációjának álláspontját, már nem annyira vonzó” – mondta egy tisztviselő.
[type] => post [excerpt] => Az európai országok elkezdték megvitatni a lehetséges alternatívákat a katonai erők Ukrajnába küldésére, mivel politikai és logisztikai korlátozásokkal, valamint annak lehetőségével szembesülnek, hogy Oroszország és az Egyesült Államok ellenezni f... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1743090780 [modified] => 1743074819 ) [title] => Az európai országok alternatívákat keresnek a békefenntartóik Ukrajnába való küldésére [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=145864&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 145864 [uk] => 145831 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 145832 [image] => Array ( [id] => 145832 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/216867-1-large.jpg [original_lng] => 186243 [original_w] => 1140 [original_h] => 690 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/216867-1-large-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/216867-1-large-300x182.jpg [width] => 300 [height] => 182 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/216867-1-large-768x465.jpg [width] => 768 [height] => 465 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/216867-1-large-1024x620.jpg [width] => 1024 [height] => 620 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/216867-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 690 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/216867-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 690 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/216867-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 690 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1743067621:5 [_thumbnail_id] => 145832 [_edit_last] => 5 [views_count] => 683 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_cb676fd53a6aae8048db7abc1a74eb21] => [_oembed_time_cb676fd53a6aae8048db7abc1a74eb21] => 1743088748 [_algolia_sync] => 508429896000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 53452 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 758545 [1] => 339046 [2] => 154 [3] => 92079 ) [tags_name] => Array ( [0] => békefentartók ukrajnába küldése [1] => csapatok Ukrajnába küldése [2] => Európai Unió [3] => orosz–ukrán háború ) ) [5] => Array ( [id] => 145868 [content] =>
Ukrajnának Európa komoly hozzájárulására van szüksége harcképes katonák formájában, nem pedig békefenntartókra a háború után – jelentette ki Ihor Zsovkva, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője a France24 francia tévécsatornának nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zsovkva hangsúlyozta: „Nem csak jelenlétre van szükségünk, hogy megmutassuk, itt van Európa. Nincs szükség békefenntartókra, kéksisakokra, fegyvertelenekre vagy egyebekre.” Mint kiemelte, Kijev nem számít európai katonai részvételre az Oroszország elleni hadműveletekben. Szerinte az ukrán vezetés megérti, hogy nem fognak nemzetközi csapatokat telepíteni a frontvonalra, ahol Ukrajnának elsősorban saját fegyveres erőire kell támaszkodnia.
Az elnöki hivatalvezető-helyettes ugyanakkor megjegyezte, hogy Ukrajna erőteljes európai katonai jelenléttel számol az országban, valamint különféle forgatókönyvekre, köztük rakéta- vagy dróntámadásokra felkészült katonákkal. „Ha az európai országok komolyan gondolják hozzájárulásukat, akkor tényleg komolyan kell tenniük. Minden katonának készen kell állnia a valódi harcra” – mutatott rá. Ugyanakkor nem volt hajlandó megmondani, hogy Ukrajnának hány európai katonára lehet szüksége a háború után, és azt sem, hogy hol állomásoztatják őket. De megjegyezte, hogy „5000 vagy 10 000 katona nem elég”.
„És ez nem csak a számokról szól… A harcra, a védekezésre, a fegyverkezésre és annak megértésére is, hogy Ukrajna az európai biztonság szerves része. Az európai erők segíthetnek megvédeni Ukrajna fehérorosz határát. Ez felszabadítja az ukrán csapatokat, hogy veszélyesebb régiókban végezzenek feladatokat. Nincs szükségünk nemzetközi jelenlétre valahol Lembergben” – hangsúlyozta Ihor Zsovkva.
A kínai külügyminisztérium szóvivője március 24-én kijelentette, hogy a hírek, miszerint Kína részt venne békefenntartó erőkben Ukrajnában, hamisak – írja a Global Times.
„A Welt am Sonntag német lap tudósítása alapján, a hír, amely szerint a kínai külügyminisztérium Brüsszelben tárgyalta Kína esetleges csatlakozását az ukrán békefenntartó erőkhöz, és hogy Kína fontolgatja-e csapatok telepítését Ukrajnába egy ilyen misszió keretében teljesen valótlan”
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
Litvánia készen áll arra, hogy békefenntartó misszió keretében csapatokat telepítsen Ukrajnába, de csak akkor, ha fegyverszünetet hirdetnek az országban.
Ezt a litván elnök jelentette be a Bloomberg hírügynökségnek adott nyilatkozatában.
Az én országom készen áll arra, hogy szükséges támogatást nyújtson. Konkrét számú katonákról beszélünk, de minden országnak a koalícióban vállalnia kell, hogy biztosítja ezt a támogatást
Gitanas Nauseda, Litvánia elnöke bejelentette, hogy országa hajlandó katonákat küldeni az Ukrajnában tervezett tűzszünet utáni nemzetközi békefenntartó misszióba – írja az Index.
Konkrét számú csapatról beszélünk, de a koalícióban minden országnak el kell köteleznie magát e támogatás mellett
Az európai nemzetek készülnek arra, hogy nagyobb szerepet vállaljanak Ukrajna védelmében az amerikai támogatás bizonytalansága miatt. A vezetők a jövő héten Párizsban találkoznak a további lépések megvitatására.
Nauseda szerint Oroszország csak színleli a béketárgyalásokat: „Beszélnek lehetséges békéről, de még a kritikus infrastruktúra elleni támadások leállítására tett ígéretüket sem tartják be” – jegyezte meg.
Litvánia, amely GDP-je 2,85 százalékát fordítja védelemre, Ukrajna egyik leghatározottabb támogatója a 2022-es orosz invázió kezdete óta – írja a The Kyiv Independent.
Párizsban a keddi tárgyalásokon több mint 30 ország katonai képviselői vesznek részt, akik megvitatják nemzetközi biztonsági erők létrehozását Ukrajna számára – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Sky News tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint a francia hadsereg szóvivője a brit televíziónak elmondta: „Az ilyen erők célja, hogy visszatartsák Oroszországot egy esetleges tűzszünet utáni új offenzívától.” Hozzátette, hogy Ázsia és Óceánia országainak képviselői távolról kapcsolódnak be a tárgyalásokba.
A tárgyaló felek nemzetközi összetétele jól mutatja, hogy Franciaország és Nagy-Britannia milyen széles körben keres támogatást egy olyan ország-koalíció létrehozásához, amely megerősíti Ukrajna biztonságát a harcok megszűnése esetén
– szögezte le egy francia diplomata.
A brit médium megjegyezte, hogy ez a hír azután jelent meg, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök online formátumban bejelentette a „hajlandók koalíciójának” újabb találkozóját.
