Csatlakozna a NATO-hoz Ciprus – jelentette be nemrégiben Nikosz Hrisztodulidisz. A szigetország elnöke tisztában van azzal, hogy amerikai segítség nélkül erre aligha van esély. De vajon az Egyesült Államok felrúgná-e az Ankarával fenntartott barátságát Ciprusért? Ahhoz ugyanis, hogy bővüljön a védelmi szövetség, a már tag Törökország beleegyezésére is szükség van, mely ezt nem nézi jó szemmel.
Utoljára idén márciusban bővült a NATO Svédországgal, de már több ország is sorban áll azért, hogy tagja lehessen a védelmi szövetségnek, köztük Ukrajna, Georgia, Bosznia-Hercegovina, legutóbb pedig Ciprus jelentette be, hogy csatlakozna a szervezethez. „Ciprus pályázhat a NATO-tagságra, amint fegyveres erői megkapják a szükséges kiképzést és felszerelést az Egyesült Államok támogatásával ahhoz, hogy megfeleljenek a katonai szövetség normáinak” – fogalmazott nemrégiben Nikosz Hrisztodulidisz ciprusi elnök.
A bejelentés nem sokkal azután történt, hogy októberben az államfőt Joe Biden amerikai elnök fogadta a Fehér Házban: a felek a stratégiai párbeszéden túl olyan kérdésekben is egyeztettek, mint az ukrajnai és izraeli háborúk, de szóba került Ciprus felosztásának 50. évfordulója is.
Török vétó – máris kudarcba fulladt a terv?
De vajon valóban van esély arra, hogy Ciprus belép a NATO-ba? A kérdés megválaszolásához ugorjunk vissza az időben, és nézzük meg, hogyan alakult a ciprusi kérdés rendezése. Az első kulcsfontosságú dátum 1974. július 20., amikor is Törökország az Attila-hadművelet során bevonult a sziget északi felére. Ciprus azóta, azaz már több mint 50 éve megosztott: északi felén a török ciprióták élnek a kizárólag Törökország által elismert Észak Ciprusi Török Köztársaság területén – amelyet 1975. február 13-án kiáltottak ki –, másik felén pedig a görög ciprióták élnek a Ciprusi Köztársaság területén.
A 2000-es évek elején még látni lehetett a jeleit annak, hogy megoldódhat a ciprusi kérdés. Az ENSZ az akkori főtitkáráról, Kofi Annanról elnevezett Annan-tervvel állt elő, amelynek lényege az volt, hogy a török és görög ciprióták részvételével egy konföderáció jött volna létre a sziget területén. A 2004. április 24-én megtartott népszavazás azonban meghiúsította a terveket: a török ciprióták 65 százaléka támogatta a javaslatot, a görögök 76 százaléka viszont elutasította azt. Az eredmények reprezentatívak voltak, a referendumon a görög ciprióták 89 százaléka vett részt, a törökök esetében hasonló, 87 százalékos volt a részvételi arány.
A 2010-es években a felek között ismét újrakezdődtek a tárgyalások. A 2014-es, az ENSZ közreműködésével lezajlott egyeztetések viszont nem vezettek eredményre, majd a 2017-es svájci tárgyalások is kudarcba fulladtak, és végül a 2023-as tárgyalások során sem történt előrelépés. Mára a szigeten gyakorlatilag patthelyzet alakult ki, amelynek megoldását tovább nehezíti, hogy a görög és a török ciprióták is egészen más forgatókönyvet képzelnek el: előbbiek föderációban látják a megoldást, utóbbiak viszont a kétállami megoldást támogatják.
A ciprusi kérdés tehát a világ egyik leghosszabb ideje megoldatlan konfliktusává vált, amelynek következtében Törökország aligha járulna hozzá ahhoz, hogy Ciprus is helyet kapjon a NATO-ban, noha a sziget déli felén rendszeresen előkerül a csatlakozás kérdése. Ahhoz ugyanis, hogy egy országot felvegyenek a védelmi szövetségbe, minden tagállam egyhangú beleegyezésére szükség van, Ankara viszont élhet a vétó jogával, mondván, amíg a ciprusi kérdés nem rendeződik, nem járul hozzá a felvételhez.
A török külpolitikában pedig egyáltalán nincs jele annak, hogy a közeljövőben változhat az álláspont Ciprussal kapcsolatban. Erre várhatóan akkor kerülhetne sor, ha egyrészt a sziget megosztásának kérdését megoldanák, és egyes vélemények szerint az Európai Unió és Törökország közötti kapcsolatok javulásához is szükség lenne.
Mindezek kapcsán figyelembe kell venni, hogy a NATO is igyekszik óvatosabb politikát folytatni a tagságra váró országok ügyében – a szövetség ugyanis mindent megtesz, hogy elkerülje a fegyveres konfliktusok kirobbanásának lehetőségét. Erre jó példa Georgia esete: a kaukázusi ország 1994 óta tagja a NATO Békepartnerség nevű programjának. 2008-ban a védelmi szövetség bukaresti csúcstalálkozóján a tagállamok abban is megállapodtak, hogy ha minden követelményt teljesít, Georgia csatlakozhat a szervezethez.
A háttérben azonban olyan biztonságpolitikai okok húzódnak, amelyek hátráltatják a folyamatot. Georgia területén ugyanis két szakadár régió is fekszik, nevezetesen Abházia és Dél-Oszétia, amelyek függetlenségét Oroszország elismerte, és katonai erővel is jelen van mindkét régióban. Ennek függvényében, noha a NATO támogatja Georgia területi integritását, az orosz katonai jelenlét miatt biztonsági kockázatokat hordoz magában a szervezethez való csatlakozása.
Amerikai támogatásra számít Ciprus
Ciprus esetében viszont a Törökországgal való ellentéten túl más okok miatt is várathat magára a NATO-csatlakozás. Azt ugyanis maga Nikosz Hrisztodulidisz elnök is elismerte, országa még korántsem áll készen arra, hogy a NATO tagja legyen – elsősorban modernizációra van szüksége. Nyilatkozata szerint ugyanakkor arra számít, hogy külföldi partnerei katonai támogatások és együttműködések révén hozzásegítik a tagsághoz.
Ezen a téren Ciprus egyik legfontosabb szövetségese az Egyesült Államok, amellyel az elmúlt években több katonai és biztonsági megállapodás is született. 2020-ban Washington részlegesen feloldotta a Ciprusra vonatkozó, 1987-es fegyverembargót, szintén négy éve amerikai program keretében ciprusi katonai tisztviselőket és szakembereket képeznek az Egyesült Államokban. 2022-ben pedig Cipruson megnyitották az amerikai támogatással létrejött CYCLOPS nevű kiképzőközpontot.
A megállapodások következtében a sziget déli felén jelentősen megnőtt az amerikai katonai jelenlét, amelyre válaszul Észak-Ciprus aggodalmának adott hangot, mondván az Egyesült Államok és Ciprus közötti stratégiai partnerség kockázatot jelent a régió stabilitására nézve. Felmerült ugyanakkor annak lehetősége is, hogy Cipruson katonai bázist létesítsen Washington, amelyet a török ciprióták erőteljesen elleneznek. Egyelőre csupán az Egyesült Királyságnak vannak katonai bázisai a szigeten, Akrotíri és Dekélia viszont brit tengerentúli területeknek számítanak, amelyek III. Károly királyhoz tartoznak. Noha a brit katonai jelenlét nem játszik szerepet a nyugati katonai műveletekben, támogathatják a NATO és az Egyesült Államok célkitűzéseit.
Ciprus tehát meglehetősen messze van még attól, hogy a NATO tagjává váljon.
A szigetország nemcsak hogy katonailag nem áll készen a védelmi szövetségbe való belépésre, de Törökország aligha fog zöld utat adni a csatlakozásnak. Ankara ugyanis előtérbe helyezi a ciprusi kérdés megoldását, amelyre egy 50 éve befagyott konfliktusként tekint. Arra viszont koránt sincs válasz, hogy a sziget megosztottsága mikor érhet véget.
Ciprus megosztottsága 50 éve tart és a görög, illetve a török vezetők szombati kijelentései és megnyilvánulásai szerint nincs közeledés a két fél között.
A ciprusi görögök gyászoltak, Ciprus északi, török részén ünnepeltek, katonai parádét tartottak abból az alkalomból, hogy ötven éve kettészakadt a földközi-tengeri sziget, miután Ciprus északi részét 1974-ben megszállta Törökország. Ankara a Görögországhoz való csatlakozást szorgalmazó görög ciprióták puccsa után rendelte el az inváziót a ciprusi török kisebbség védelmére hivatkozva.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton egy katonai parádén vett részt Észak-Nicosiában abból az alkalomból, hogy 1974-ben a török erők „békefenntartó” műveletnek nevezett támadást indítottak és végeredményben létrejött az Észak-Ciprusi Török Köztársaság, amelyet mind a mai napig csak Törökország ismer el.
A török államfő a török hadsereg észak-ciprusi partraszállásának 50. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen azt mondta, hogy a ciprusi probléma megoldása csak úgy lehetséges, ha elismerik két állam létezését a kettéosztott szigeten.
„Nem hiszünk Ciprus problémájának szövetségi alapon történő megoldásában. A probléma stabil megoldása csak két állam elismerése alapján lehetséges, és ez elkerülhetetlen” – mondta.
Az újraegyesítési tárgyalások 2017-ben összeomlottak, és azóta holtpontra jutottak.
Ersin Tatar, Észak-Ciprus török vezetője azzal vádolta a Ciprusi Köztársaság hatóságait, hogy olyan lépéseket tettek, amelyeknek célja a feszültség fokozása, nem pedig a béke megteremtése a szigeten.
Az észak-ciprusi eseményeken a török vezetés, a vezető politikai pártok és a fegyveres erők parancsnokságának számos képviselője részt vett. Az ünnepség részeként haditengerészeti felvonulást tartottak 50 hadihajó részvételével, valamint a török légierő repülőgépei is részt vettek a díszszemlén.
Ciprus déli részén szombaton reggel fél 6-kor, a török hadsereg egykori Attila-hadművelete kezdetének időpontjában megszólaltak a szirénák. Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnök a Nicosiában tartott megemlékezésen kijelentette, hogy „nincs más opció, mint az újraegyesítés”.
A nap második felében Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök részt vesz Nicosia déli részén az esti megemlékezéseken. Micotákisz elutasította a kétállami megoldást, az újraegyesítést sürgette, és egy vérfoltos ciprusi térképet tett közzé LinkedIn-oldalán a következő szöveggel: „Fél évszázad Ciprus nemzeti tragédiája óta”.
Uniós segítséget kér ciprus az ismét megerősödő illegális bevándorlási hullám miatt. Nikosz Hrisztodulasz ciprusi elnök vasárnap Athénban találkozik Ursula von der Leyennel, hogy megvitassák „a rendkívül nehéz helyzetet”.
A ciprusi bevándorlási hivatal adatai szerint kevesebb mint egy hét alatt (március 31. és április 5. között) több mint 800 ember érkezett, többségük Libanonból. Pénteken a libanoni belügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben elutasította a menedékkérők „visszafogadását”, mivel az ország „már így is több mint kétmillió szíriai bevándorlóval küzd a saját határain belül”. Korábban Ciprusnak és Libanonnak volt egy informális megállapodása az illegális migrációs kérdésekről.
Hasonló a helyzet Olaszországban is. A kedvező időjárás miatt másfél nap alatt több mint 1500 ember érkezett Lampedusa szigetére, csak péntek reggel 333-an.
Nikosz Hrisztodulidisz ciprusi elnök kedden zéró toleranciát hirdetett az Oroszországra kirótt nemzetközi szankciók kijátszásában segédkező ciprusi állampolgárokkal és vállalatokkal szemben.
A köztársasági elnök hangsúlyozta: kormányának feladata, hogy megóvja Ciprus „hiteles üzleti és pénzügyi központként” szerzett hírnevét, miután az amerikai és a brit kormány a közelmúltban felvette a szankciók megkerülésében orosz oligarcháknak segédkezők listájára ciprusi állampolgárok és Cipruson bejegyzett cégek egy csoportját.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia április 12-én, majd május 19-én közzétett, több mint 20 országhoz kötődő szervezetek és magánszemélyek nevét tartalmazó szankciós listáin olyan ciprusi ügyvédek, üzletemberek és cégek is szerepeltek, akik szerintük az Aliser Uszmanov és Roman Abramovics orosz milliárdost is támogató, a Moszkva elleni szankciók megkerülésében segédkező hálózat tagjai voltak.
A listák alapján a ciprusi hatóságok már áprilisban szigorú büntetőintézkedéseket vezettek be a listán szereplő személyek ellen.
Hrisztodulidisz szerint Ciprus „a történelem jó oldalán áll”, amikor teljes mértékben támogatja az Oroszország elleni nemzetközi szankciókat.
A ciprusi elnök ugyanakkor elzárkózott attól, hogy modernebb nyugati haditechnikai eszközökért cserébe Ukrajnának adja elöregedett, szovjet gyártmányú T-80-as típusú harckocsikból és légvédelmi rakétaütegekből álló fegyverállományát. Hangsúlyozta: kormánya „nem tesz semmilyen lépést, amely fegyveres erők nélkül hagyná a Ciprusi Köztársaságot”, miközben Törökország továbbra is több mint 35 ezer katonát állomásoztat a szigetország északi részén, ahova Törökország arra hivatkozva vonult be 1974-ben, hogy görög ciprusi puccsisták megdöntötték az ország vezetését, és egyesíteni akarták a szigetet Görögországgal.
Repeated damage to Baltic Sea infrastructure signals a systemic threat, not mere accidents. #Estonia will take action to counter this threat, together with #Finland and other #NATO allies.
Bár északon és délen is azt remélik, egyszer nem lesz kettészakított sziget Ciprus, és egyesül a két ország, helyszíni riportunkból kiderül, mindkét oldal a másikban látja a hibást, és az ott élők nem különösebben bizakodók, hogy a közeljövőben változhat a politikai helyzet. Nem Ciprus ügye volt az egyetlen, amikor kis híján véres háború tört ki két NATO-tagország, Görögország és Törökország között.
Ciprus 1960-ban szabadult meg a brit gyarmati függőségtől, de az államszerződésben rögzítették, hogy Görögország, Törökország és Nagy-Britannia is katonai erőket állomásoztathat a szigeten. Éppen ezért a mai napig van két nagy brit katonai bázis a déli részen, az egyik konkrétan határ is, azaz úgy juthatunk el Észak-Ciprusról Ciprusra, ha a török katona után megmutatjuk igazolványunkat a britnek is.
Mi történt 1974-ben?
Miután egy görög katonai junta által támogatott csoport puccsot hajtott végre a ciprusi elnök ellen, aki menekülni kényszerült a szigetről, veszélybe került a török kisebbség, hiszen a puccs résztvevőinek célja Ciprus Görögországhoz csatolása volt, valamint a törökök megölése, elűzése. Törökország a ciprusi törökök védelmére hivatkozva 40 ezer katonát rendelt a szigetre, 72 óra alatt elfoglalta az északi részét, és megbuktatta a katonai juntát.
Bár az elűzött ciprusi elnök, Makáriosz visszatért az ország élére, a sziget harmadát uralmuk alatt tartották és tartják a mai napig a törökök – az Észak-ciprusi Török Köztársaságot máig nem ismeri el egyetlen állam sem, csak Törökország.
Mi az a zöld vonal?
Az úgynevezett zöld vonal csaknem 200 kilométeren osztja ketté a szigetet, a határ két szélén északon a török, délen a ciprusi, illetve a brit hadsereg tagjai állnak, az ütközőzónát pedig az ENSZ felügyeli. A török hadsereg megérkezését követően teljesen elkülönült a ciprusi és a török nép, a mai napig csupán néhány faluban élnek együtt. Évtizedekig átjárhatatlan volt a határ, ám a béketárgyalások eredményeképpen 2003-ban Nicosiában már megnyitottak egy folyosót, amit azóta újabb és újabb átkelő pontok követtek a gyalogosok és az autósok számára.
A turisták többsége csupán néhány órára látogatja meg Észak-Ciprust: Nicosiában, a gyalogos átkelésre kialakított utcában átsétálnak, szétnéznek az északi óváros piacán, majd visszatérnek. Az északon alvók másnap szigorúbb ellenőrzésre számíthatnak: beszámolók szerint ha valaki bizonyíthatóan olyan épületben aludt, amelyet a törökök elvettek egy ciprusi családtól, akkor nem engedik vissza délre.
Mi az a szellemváros?
A török hatalomátvételt követően körülbelül 200 ezren menekültek át délre, míg 60 ezer török északra költözött. A harcok kitörésekor a többség mindenét hátrahagyva indult el, így vált szellemvárossá Famagusta egy része, amely korábban a sziget legnépszerűbb tengerparti üdülővárosa volt.
Mivel évtizedekig nem térhettek vissza a délre menekülő ciprusiak – és szinte kivétel nélkül a mai napig nem látogatnak ide, pedig már megtehetnék –, a béketárgyalásokon pedig nem tudtak megállapodni a terület rendezéséről, a szállodák, épülő ingatlanok és magántulajdonú házak állapota az idő múlásával folyamatosan romlott.
Bár az elmúlt időszakban már egy felújított sugárúton megnyitottak egy kis részt a turisták számára, a terület legnagyobb része katonailag el van zárva a külvilágtól, csupán a távoli látvány marad az egykor impozáns, mára teljesen lepusztult nagy szállodákkal.
A szellemvárosban csak a kijelölt részen szabad mozogni, egyrészt azért, mert a török katonák nagyon szigorúan figyelnek mindenkit, másrészt azért, mert az omladozó épületekbe belépni rendkívül veszélyes, többnél az utcáról is látszik, ahogy az elmúlt csaknem ötven évben leszakadtak az emeletek, összedőltek a belső falak.
Mit mondanak a déliek?
Az szinte természetes, hogy északon és délen egészen másképp látják, mi vezetett odáig, hogy a sziget kettészakadt. A déliek például úgy tartják, a törökök a puccs „ürügyét” kihasználva foglalták el Ciprus legértékesebb területeit, hiszen nem csupán a turizmus, hanem a kikötők miatt is nagyon fájó volt észak elveszítése.
Szerintük a törökök elüldöztek 200 ezer embert az otthonukból, akiknek egy szál ruhában kellett menekülniük a katonák kegyetlensége elől – sokakat megöltek, megkínoztak, 100 ezer ember pedig a déliek által tanultak szerint eltűnt a hadművelet során.
A ciprusiak hangsúlyozzák, nem a török ciprusiakkal van problémájuk, velük békében tudnának együtt élni, hanem a török katonákra és az elmúlt évtizedekben szándékosan a szigetre telepített törökországi törökökre dühösek.
Sok délinek van északon ingatlana vagy földje, ám azt mondják, a jelenlegi körülmények között nem látják viszont többé, mert nem hajlandók igazolvány bemutatásával átlépni egy határt, amely véleményük szerint nem is létezhetne.
Mit mondanak az északiak?
Az Észak-ciprusi Török Köztársaságban élők eközben azt állítják, ők sokkal inkább érzik magukat ciprusinak, mint töröknek, és az ő életüket sem könnyíti meg a határátkelés. Sőt, az északiak körülményeit leginkább az nehezíti, hogy teljes embargó alatt van a világ szemében nem is létező ország, minden kizárólag Törökországon keresztül érkezhet, még az ivóvíz is, így hatalmas függésben élnek.
Mivel északon jóval kevesebb a turista, az infrastruktúra pedig nagyon elmaradott délhez képest, a törökök leginkább az anyaországi befektetőkben és a háború óta ide menekülő gazdag oroszok pénzében bízhatnak, de ez is kevés. Hatalmas a különbség Ciprus északi és déli részének fejlettsége között, és bár az elmúlt években észak is fejlődni kezdett, a jelenlegi körülmények között esélye sincs déllel szemben.
Északon egyébként úgy tartják, a felek megegyeztek abban, hogy 200 ezren délre, 60 ezren északra költöztek a katonák partra szállását követően – a török hadsereg kegyetlenkedéséről, gyilkosságokról, eltűnt emberekről nem beszélnek.
Arról viszont igen, hogy az 1974 előtti években görög nyomásra folyamatosan fosztották meg őket jogaiktól, és ha a török hadsereg nem érkezik meg időben, valószínűleg minden török ciprusit megöltek volna a szigeten.
A törökök szerint egyébként kizárólag politikai okokból nem egyesül a két terület, külföldről hergelik egymás ellen őket. Az északiak azt is gyakran emlegetik, hogy húsz évvel ezelőtt egy népszavazás eredményeként újra egy egésszé válhatott volna Ciprus, a törökök többsége igennel szavazott az egyesülésre, ám a déliek nem kértek ebből, és a terv meghiúsult.
Mi történik NATO-tagok háborúja esetén?
Nem ez volt az első és nem is az utolsó eset, hogy egymásnak feszült Görögország és Törökország. Szakértők szerint három évvel ezelőtt is nagy volt a háború valószínűsége, amikor a két ország a tengeri befolyási övezetek kijelölése és az értékes, újonnan felfedezett földgázmezők miatt csapott össze.
A NATO alapszerződése nem tartalmaz kifejezett rendelkezést arra vonatkozóan, ha a tagok egymást támadnák meg – a szervezet fő célja a békefenntartás és a kollektív védelem, ennek megfelelően a dokumentum kimondja, hogy ha megtámadnak egy tagot, azt úgy kell tekinteni, mintha minden tagot megtámadtak volna.
Elemzők szerint a szerződés nem tesz kivételt NATO-tag és külső támadó között, tehát az iránymutatás alapján – amely nem teljesen egyértelmű – úgy kellene tekinteni a támadó NATO-tagot, mintha a harcokat „külsős” nemzet indította volna el.
A szakértők azonban felhívják arra is a figyelmet, hogy egy összetett katonai konfliktusban nem mindig teljesen egyértelmű, ki indította el a támadást, és ki védekezik.
Ha viszont egyértelmű, ki a kezdeményező fél, akkor vét a szerződés és az alapvető NATO-elvek ellen, így kizárható a tagok közül. A görög–török konfliktus mindenesetre már évekkel ezelőtt jelezte, hogy a NATO alapszerződése számos ponton nem elég egyértelmű és konkrét.
[type] => post
[excerpt] => Bár északon és délen is azt remélik, egyszer nem lesz kettészakított sziget Ciprus, és egyesül a két ország, helyszíni riportunkból kiderül, mindkét oldal a másikban látja a hibást, és az ott élők nem különösebben bizakodók, hogy a közeljövőben vá...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1686605220
[modified] => 1686592024
)
[title] => NATO-tagok háborúja: másképp emlékszik Észak és Dél, mi történt Ciprus kettészakadásakor
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=81404&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 81404
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 81405
[image] => Array
(
[id] => 81405
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/1-2.jpg
[original_lng] => 92403
[original_w] => 1024
[original_h] => 682
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/1-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/1-2-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/1-2-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/1-2.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/1-2.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/1-2.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/1-2.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1686581225:5
[_thumbnail_id] => 81405
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1538
[translation_required_done] => 1
[_oembed_85cb7bd70e10b3acb06f37d8652452ba] =>
#BREAKING Germany plans to permanently station an additional 4,000 soldiers in NATO ally Lithuania to help secure the alliance's eastern flank, German Defence Minister Boris Pistorius says pic.twitter.com/KEuAn9DeYw
The AWACS surveillance jets will fly missions to monitor Russian military activity near the Alliance’s borders and can detect aircraft and missiles hundreds of kilometres away, making them a key early warning capability for NATO
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
Ciprus és Málta az ukrajnai háború miatt visszavonta több olyan külföldi ember állampolgárságát, aki az úgynevezett aranyútlevél-program keretében szerezte meg azt.
Az Európai Bizottság Moritz Körner német európai parlamenti képviselő megkeresésére válaszolva közölte, hogy Ciprus 43 embert fosztott meg a ciprusi állampolgárságtól, Málta pedig két orosz állampolgár esetében cselekedett így. Az utóbbi két esetben az érintettek amerikai, illetve európai uniós szankciók hatálya alatt állnak.
Körner az ügyekről beszámoló Der Spiegel című német lap híradása alapján kérdezte a bizottságot. Az aranyútlevél-program lehetővé tette az Európai Unión kívüli országok lakosainak is a ciprusi, valamint a máltai állampolgárság tulajdonképpeni megvásárlását azzal, hogy az igénylő a dokumentumért cserébe meghatározott összegű befektetéseket eszközölt.
Az aranyútlevél-programokat használó EU-tagországok ellen az Európai Bizottság eljárást indított, mert Brüsszel szerint ez a gyakorlat nem egyeztethető össze az uniós jogszabályokkal.
Ciprus és Bulgária már leállította programját, Málta pedig már nem ad ki ilyen okmányokat orosz és fehérorosz állampolgároknak. Mindemellett Brüsszel az ukrajnai háború kezdete után javasolta az érintett tagállamoknak, hogy vizsgálják felül a program keretében szerzett állampolgárságokat a szankciós listákon szereplő fehéroroszokra és oroszokra tekintettel.
[type] => post
[excerpt] => Ciprus és Málta az ukrajnai háború miatt visszavonta több olyan külföldi ember állampolgárságát, aki az úgynevezett aranyútlevél-program keretében szerezte meg azt.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1683970860
[modified] => 1683932045
)
[title] => Ciprus és Málta több tucat orosz állampolgárt fosztott meg aranyútlevelétől
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=78671&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 78671
[uk] => 78677
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 78672
[image] => Array
(
[id] => 78672
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/aranyutlevel-1.png
[original_lng] => 724185
[original_w] => 811
[original_h] => 458
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/aranyutlevel-1-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/aranyutlevel-1-300x169.png
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/aranyutlevel-1-768x434.png
[width] => 768
[height] => 434
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/aranyutlevel-1.png
[width] => 811
[height] => 458
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/aranyutlevel-1.png
[width] => 811
[height] => 458
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/aranyutlevel-1.png
[width] => 811
[height] => 458
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/aranyutlevel-1.png
[width] => 811
[height] => 458
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1683924018:2
[_thumbnail_id] => 78672
[_edit_last] => 4
[views_count] => 1814
[_oembed_7c8266b583e3b4d41008a053cb4fbb1b] =>
It is with great satisfaction that I welcome the announcement by ?? @StateDept on the complete lifting of the U.S. arms embargo on Cyprus??. This is a landmark decision, reflecting the burgeoning strategic relationship between the two countries, including in the area of security.
A ciprusi hatóságok bejelentették szombaton, hogy szigorú büntetőintézkedéseket vezettek be azon személyek ellen, akiket az Egyesült Államok és Nagy-Britannia korábban azzal vádolt meg, hogy orosz oligarcháknak segédkeztek a Moszkva elleni szankciók megkerülésében.
Pavlosz Joannu, a ciprusi pénzügyi ombudsmani hivatal biztosa a CyBC televíziónak elmondta, hogy az érintett természetes és jogi személyek vagyonát befagyasztották.
A Filelefterosz című napilap pedig arról írt, hogy a szigetország legnagyobb bankja, a Bank of Cyprus mintegy 4 ezer, orosz útlevéllel rendelkező és nem uniós országban élő ügyfelét tájékoztatta arról, hogy megszüntetik a bankszámláját.
Cipruson évek óta jelentős lélekszámú orosz közösség él, különösen a déli Limassolban, amely a vagyonos orosz turisták kedvelt üdülőhelye.
Korábban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia tizenhárom olyan ciprusi vagy kettős állampolgárságú „üzletembert” szankcionált, aki orosz oligarcháknak segített abban, hogy elrejtsék a vagyonukat az Ukrajna elleni háború tavaly februári megindítása után.
[type] => post
[excerpt] => A ciprusi hatóságok bejelentették szombaton, hogy szigorú büntetőintézkedéseket vezettek be azon személyek ellen, akiket az Egyesült Államok és Nagy-Britannia korábban azzal vádolt meg, hogy orosz oligarcháknak segédkeztek a Moszkva elleni szankci...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1682284020
[modified] => 1682271129
)
[title] => Büntetőintézkedéseket vezettek be Cipruson az orosz oligarchákat segítő személyek ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=76902&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 76902
[uk] => 76929
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 76903
[image] => Array
(
[id] => 76903
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/buntetointezkedeseket-vezetett-be-ciprus-amerikai-es-brit-vadak-alapjan-600x315-crop.jpg
[original_lng] => 59021
[original_w] => 600
[original_h] => 315
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/buntetointezkedeseket-vezetett-be-ciprus-amerikai-es-brit-vadak-alapjan-600x315-crop-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/buntetointezkedeseket-vezetett-be-ciprus-amerikai-es-brit-vadak-alapjan-600x315-crop-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/buntetointezkedeseket-vezetett-be-ciprus-amerikai-es-brit-vadak-alapjan-600x315-crop.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/buntetointezkedeseket-vezetett-be-ciprus-amerikai-es-brit-vadak-alapjan-600x315-crop.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/buntetointezkedeseket-vezetett-be-ciprus-amerikai-es-brit-vadak-alapjan-600x315-crop.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/buntetointezkedeseket-vezetett-be-ciprus-amerikai-es-brit-vadak-alapjan-600x315-crop.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/buntetointezkedeseket-vezetett-be-ciprus-amerikai-es-brit-vadak-alapjan-600x315-crop.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1682275882:8
[_thumbnail_id] => 76903
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1636
[_oembed_7c8266b583e3b4d41008a053cb4fbb1b] =>
It is with great satisfaction that I welcome the announcement by ?? @StateDept on the complete lifting of the U.S. arms embargo on Cyprus??. This is a landmark decision, reflecting the burgeoning strategic relationship between the two countries, including in the area of security.
