Az Európai Bizottság válaszolt J. D. Vance amerikai alelnök cenzúrával kapcsolatos vádjaira az X amerikai közösségi hálóra kiszabott EU-bírságot illetően – jelentette ki Thomas Rainier, az Európai Bizottság szóvivője brüsszeli tájékoztatóján, közölte a Jevropejszka Pravda.
Rainier hangsúlyozta, hogy az X által a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) megsértése miatt kiszabott bírságnak „semmi köze a cenzúrához”. Elmondása szerint a bírságnak semmi köze a tartalom moderálásához.
„A DSA-nak és a digitális törvényeinknek semmi köze a cenzúrához. Tudok erre vonatkozóan néhány számot mondani. Idén, 2025 januárja és decembere között az Instagram több mint 118 millió tartalommoderálási döntést hozott itt az EU-ban. A Facebook több mint 413 millió tartalommoderálási döntést hozott az EU-ban – nem mi, hanem a platform hozta meg ezeket a döntéseket. Az X – több mint 616 000 tartalommoderálási határozatot hozott. Ezek tények. Ezek nem spekulációk. Ezek valós tények” – mondta a szóvivő.
Hozzátette, hogy az Európai Bizottság azt szeretné, ha a közösségi média platformok biztosítanák, hogy az uniós polgárok megtámadhassák a nagy technológiai vállalatok által hozott indokolatlan tartalommoderálási döntéseket.
„A mai döntéseknek semmi közük a tartalommoderálási döntésekhez” – ismételte meg a bizottság szóvivője.
Paula Pinho, a Bizottság szóvivője hozzátette, hogy az EB „egyetértett abban, hogy nem ért egyet azzal, ahogyan egyes amerikaiak értékelik a jogszabályainkat”. „Nem a cenzúráról van szó, és ezt már sokszor megerősítettük erről a pulpitusról” – mondta.
Lettország Nemzeti Elektronikus Média Tanácsa (NEPLP) úgy döntött, hogy további 27 internetes oldalt blokkol, amelyek orosz propagandát terjesztenek. A hírt a Delfi közölte.
A tanács egy levelet kapott a Lett Állami Biztonsági Szolgálattól (VDD), amelyben azt kérték, hogy ellenőrizzék az alábbi oldalakat: gra.ru, tagilcity.ru, donnews.ru, 1rnd.ru, dontr.ru, fedpress.ru, salsknews.ru, domostroydon.ru, newsib.net, ctv7.ru, infopro54.ru, trk-bratsk.tv, kazachestvo.ru, sia.ru, sibru.com, lentv24.ru, gazetacrimea.ru, czukotka.rf és mások.
Továbbá levelet kaptak a következő weboldalakkal kapcsolatban: militaryarms.ru, mustoi.ru, literia.ru, bashinform.ru, yutazy.ru, media73.ru, ivanovoobl.ru, nevadm.ru és gnkk.ru.
A helyi illetékes hatóságok véleménye szerint ezeken az oldalakon egységes információkat terjesztettek az Ukrajna elleni háborúról, információs és társadalmi támogatást nyújtottak az orosz katonáknak, akik részt vesznek a harcokban Ukrajnában, valamint elősegítették az orosz identitás és a pozitív hozzáállás kialakítását az orosz államhoz.
Ezen az oldalakon egyes esetekben Oroszország számára kedvező történelmi értelmezéseket is közöltek, és legitimálták az illegálisan megszállt és annektált ukrán területek Oroszországhoz tartozását.
Az amerikai sajtó és média egy része a sajtószabadság elleni támadásnak és alkotmányellenesnek nevezte az intézkedést. A Pentagon arra kötelezi az újságírókat, hogy írjanak alá egy olyan kötelezettségvállalást, amely szerint tartózkodnak az olyan információk közzétételétől, amelyre nem kaptak engedélyt. Ebbe az amerikai hadügyminisztérium beleérti a nem titkosított információkat is.
A nemrégiben védelmi minisztériumról hadügyminisztériumra átnevezett intézmény közleményében 17 oldalon át részletezik, hogy mit kockáztatnak azok az újságírók, akik nem tartják be az irányelveket: akár a Pentagonba való belépést és a minisztériumról szóló sajtóanyagok elkészítésének lehetőségét is megvonhatják a szabályszegőktől.
„Az információkat azok nyilvánosságra hozatala előtt jóvá kell hagynia egy megfelelő, felhatalmazott tisztviselőnek, még akkor is, ha azok nem minősítettek” – áll a dokumentumban.
„Ha a hadseregünkről szóló híreket először a kormánynak kell jóváhagynia, akkor a nyilvánosság többé nem kapja a független tudósításokat, csak azt, amit a hivatalnokok akarnak láttatni” – mondta az intézkedés ellen ágáló National Press Club elnöke, Mike Balsamo.
Pete Hegseth védelmi miniszter a közösségi médiában közzétett bejegyzésében megosztott egy az új korlátozásokat részletező PR-cikket, és azt írta: „nem a sajtó irányítja a Pentagont, hanem az emberek”.
A védelmi miniszter azt is bejelentette, hogy a médiaszakemberek többé nem járkálhatnak szabadon az intézmény folyosóin. Mint azt kijelentette, a médiamunkás „viseljen jelvényt, és tartsa be a szabályokat… Vagy menjen haza”.
A Pentagon idén számos hírügynökséget kilakoltatott és egy sor korlátozást vezetett be a sajtóval szemben. Ezek közé tartozik, hogy a riportereknek megtiltották, hogy kormányzati kíséret nélkül lépjenek a Pentagon épületébe, olyan területekre is, ahová korábban erre nem volt szükség.
A média visszavág A Hivatásos Újságírók Társasága kifogásolta a hagüdminisztérium intézkedését és riasztónak nevezte azt. „Ez a politika bűzlik az előzetes korlátozástól – a sajtószabadság legkirívóbb megsértésétől, amit az első alkotmánymódosítás figyelembe nem vételével tesznek –, és veszélyes lépés a kormányzati cenzúra irányába” – áll a szervezet közleményében.
A The Washington Post ügyvezető szerkesztője, Matt Murray újsága szombati hasábjain úgy fogalmazott, hogy a szóban forgó új politika ellentétes azzal, ami az amerikai nyilvánosság számára jó lenne.
„Az alkotmány védi a demokratikusan megválasztott és kinevezett kormánytisztviselők tevékenységéről való beszámolás jogát” – mondta Murray.
A már eddig is szigorú korlátozások kiterjesztését a Nyugat és Oroszország közti háborús feszültség növekedésével magyarázzák.
Az „akut gyulladás” időszaka
Oroszország az Ukrajna elleni teljes körű inváziót követően az „akut gyulladás” időszakába lépett, amely cenzúra bevezetését és az információszabadság korlátozását tette szükségessé – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtótitkár, aki elkísérte Vlagymiri Putyint vlagyivosztoki látogatására. (Az ott elhangzott elnöki beszéd gúnyos megjegyzéseket is tartalmazott Kamala Harris amerikai elnökjelöltre.)
„A háborús helyzetben, amelyben vagyunk, a korlátozások indokoltak, ahogy a cenzúra is, hogy őszinte legyek. Hadiállapotban állunk” – mondta Peszkov a TASS-nak. A sajtófőnök véleménye szerint Oroszország elérte a „kritikus konfrontáció szintjét a kollektív Nyugat országaival”, és a legelismertebb nemzetközi média „gyakran nem habozik hazudni”.
Ez negatív dinamika, és ebben a tekintetben nem válhatunk hozzájuk hasonlóvá – jellemezte az általa látott helyzetet Peszkov. Példaként az állami központi hírügynökséget, a TASS-t hozta fel, amelynek fenn kell tartania a márkáját, mint olyan médiát, amely igazat mond, ezt ésszel teszi, és méltón képviseli a hírszolgáltatás minőségét odahaza és külföldön egyaránt.
Peszkov megjegyezte, hogy amikor a háború véget ér, újra „teljes információszabadságnak” kell lennie Oroszországban. Itt megjegyzendő, hogy a sajtószabadság nemzetközi listáján Oroszország már az ukrajnai háború előtt is a rangsor 113. helyén tanyázott olyan kormányzatok társaságában, mint Katar, Irán és Szaúd-Arábia.
Peszkov értékelése szerint nagyon erős a verseny a hivatalos orosz és a külföldi média között. Mint mondja, „az információszolgáltatás eszközei minden folyamat 100%-os globalizációját biztosítják, és a nemzetközi média még nálunk is versenyez a mi médiánkkal, mert technikai lehetőségeik vannak információt közvetíteni az orosz állampolgárokhoz” – magyarázta. Ezért úgy látja, hogy Itt nem lehet megjelölni időpontot, nem lehet megengedni sem a technológiai, sem a tartalmi lemaradást, és nagyon kemény munkakörülményekkel kell számolni”.
Az elnöki sajtófőnök arra nem tért ki, hogy a széles körű cenzúra milyen további technológiai eszközöket és jogi megoldásokat fog bevetni a nemkívánatos tartalmak kiszűrésére.
A cenzúra klasszikus értelme szerint a közlésre szánt anyagokat előzetesen be kell mutatni a hatóságnak, és csakis annak engedélyével lehet publikálni. A cenzúra joga tartalmazza a már közölt anyagok törlését, blokkolását vagy módosítását is. Cenzurális viszonyok között az állam azt is előírhatja, hogy kik és milyen előfeltételekkel végezhetnek újságírói munkát, de ezek további oroszországi használatáról még nincsenek részletek.
Szeptember elején Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Oroszországban a média szabad, és az egyetlen állami követelmény az orosz törvények betartása. „Az alkotmány ezt határozottan garantálja. Meggyőződésünk, hogy az információs szférában pluralizmusra és nyitottságra van szükség. A hatóságok konstruktívan kommunikálnak televíziós csatornákkal, hírügynökségekkel, újságokkal, internetes portálokkal és más tömegkommunikációs szervezetekkel, függetlenül a szerkesztői politikától” – állította az elnök.
Az orosz hatóságok katonai cenzúrát vezettek be az Ukrajna elleni teljes körű invázió kezdete után. A szankcionálásra több erős változtatást vittek át a közigazgatási és büntető törvényeken, kiegészítve a a hadsereg „becsmérlésének” és a katonai ügyekről szóló „hamisítványok” tételeivel.
2023 nyarán az állami sajtóellenőrző hivatal, a Roszkomnadzor arról számolt be, hogy 206 ezer forráshoz való hozzáférést blokkolt a háborúról szóló pontatlan információk és a hadsereg ócsárlása miatt.
2022 februárja óta az osztály blokkolja a hozzáférést az Echo of Moscow, a Dozsgy, a Sznob, a Szobesednyik, a Meduza, a Radio Liberty, a TJ, a The Bell, a The Moscow Times és több tucat más médiához, mivel állításuk szerint „ismételten tiltott tartalmakat tettek közzé”, és pontatlan információkkal szolgáltak az ukrajnai katonai műveletekről.
A parlament nyilvántartásba vette a Telegram messengerről szóló törvénytervezetet. A platform kapcsolatban lehet az agresszor országgal, ezért kiemelt figyelemmel kell ellenőrizni, áll az értelmező dokumentumban, olvasható a parlament honlapján közzétett bejegyzésben.
A Legfelső Tanács nyilvántartásba vette a 11115. számú törvénytervezetet, amely az információmegosztó platformok, köztük a Telegram messenger tevékenységének szabályozását javasolja.
A javaslat és a törvényjavaslat szerzői 12 parlamenti képviselő. „Az Ukrajna elleni teljes körű agresszió körülményei között ezek a problémák nyilvánvaló veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra nézve. Ennek a törvénytervezetnek az a célja, hogy az állami szerveket a megfelelő eszközökkel látja el” – áll az indokolásban.
A törvénytervezet előírja, hogy az információs platformokhoz megosztott hozzáférést biztosító szolgáltatók kötelesek nyilvánosságra hozni tulajdonosi szerkezetüket és finanszírozási forrásaikat. Ha a törvénytervezetet elfogadják, és törvényerőre emelkedik, az agresszor ország lakosai által finanszírozott egyes csatornák nem fognak tudni működni Ukrajnában.
A törvényjavaslat javasolja annak a törvényi vélelemnek a felállítását is, amely szerint a szolgáltatóval való kommunikáció hiánya, többek között a képviselet hiánya, valamint a szükséges okmányok, információk megadásának elmulasztása miatti ellenőrzés lefolytatásának lehetetlensége alapja annak, hogy egy ilyen szolgáltató tulajdonosi szerkezetét átláthatatlannak ismerjék el.
„További érv a szabályozás bevezetése mellett, hogy ha a Telegram platform egy agresszor államhoz köthető, amit az Oroszországi Föderáció elnöke, a Roszkomnadzor orosz internetszabályozó és más tisztviselők nyíltan kimondtak” – olvasható az indoklásban.
Az Európai Parlament szerdán új, a sajtószabadság megerősítését célzó európai uniós jogszabályt fogadott el, amely a média függetlenségének védelmére kötelezi a tagállamokat, és tiltja a szerkesztői döntések befolyásolásának minden formáját.
Az uniós képviselőtestület strasbourgi közleménye szerint a plenáris ülésen megszavazott új szabályok értelmében a hatóságok nem gyakorolhatnak nyomást az újságírókra és a szerkesztőkre, nem kényszeríthetik őket forrásaik felfedésére őrizetbe vétellel, szankciókkal, házkutatással, megfigyelő szoftverek telepítésével és egyéb módszerekkel.
A közlemény szerint a parlament biztosítékokat épített be a jogszabályba annak érdekében, hogy kémprogramokat csak eseti alapon lehessen alkalmazni, kizárólag akkor, ha egy szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmény alapos gyanúja miatt egy független igazságügyi hatóság ezt engedélyezi. Azonban még ezekben az esetekben is joguk lesz ahhoz a megfigyelt személyeknek, hogy a megfigyelést követően tájékoztatást kapjanak, lehetőséget adva számukra arra, hogy a bíróságon megtámadják az intézkedést.
Annak megakadályozása érdekében, hogy a közszolgálati médiát politikai célokra használják fel, az új szabályok azt is előírják, hogy a közmédia vezetőit és igazgatósági tagjait átlátható és megkülönböztetéstől mentes eljárásokkal kell kiválasztani, kellően hosszú hivatali időre. A szerződésük lejárta előtt nem lehet őket elbocsátani, kivéve, ha már nem felelnek meg a szakmai kritériumoknak. A közszolgálati médiát átlátható és objektív eljárásokkal kell finanszírozni, és a finanszírozásnak fenntarthatónak és kiszámíthatónak kell lennie.
A jogszabály azt is tartalmazza, hogy minden hír- és aktuálpolitikai csatornának egy nemzeti adatbázisban közzé kell tennie a tulajdonosairól szóló információkat akkor is, ha közvetlenül vagy közvetve állami tulajdonban vannak. A médiának az állami hirdetésekből származó pénzeszközökről és pénzügyi támogatásról is be kell számolnia, ami magában foglalja a nem uniós országokból származó hozzájárulásokat is.
Emellett a médiának vagy online platformoknak juttatott közpénzeket nyilvános, arányos és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján kell majd elosztani.
A jogszabályban szerepel egy olyan mechanizmus is, amely megakadályozza, hogy a nagy online platformok – például a Facebook, az X vagy az Instagram – önkényesen korlátozzák vagy töröljék a független médiatartalmakat. A platformoknak először is meg kell különböztetniük a független médiát a nem független hírforrásoktól. A médiumok értesítést kapnak, ha a platform törölni vagy korlátozni kívánja a tartalmukat, és 24 órájuk lesz a válaszadásra. A platform csak a válaszadás után vagy annak hiányában törölheti vagy korlátozhatja a tartalmat, ha az továbbra sem felel meg a feltételeknek.
Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője a jogszabállyal kapcsolatos sajtóközleményében úgy vélte, hogy „bár a rendelet elvileg a médiapluralizmust és a média függetlenségét kívánta védeni, valójában azonban ez egy brüsszeli cenzúratörvény, amely a Soros-hálózat szervezeteinek a véleményezése alapján, a tagállamok hatásköreibe beavatkozva akarja rendszabályozni a tagállami médiarendszereket”.
„A jogszabály egy újabb brüsszeli beavatkozás a tagállamok szuverenitásába. Az uniós szabályozás célja, hogy csak Brüsszel hangja szólalhasson meg a tagállami nyilvánosságban, és lehetőséget teremt arra, hogy Brüsszel elnyomja a nemzeti és keresztény-konzervatív véleményeket, értékeket. Ez elfogadhatatlan. Brüsszel a szemünk láttára építi fel a média feletti totális kontrollt, egy központosított cenzúrát” – fogalmazott.
A képviselő kifejtette: A jogszabály a médiapiaci sajátosságokat figyelmen kívül hagyva egységes, minden tagállam számára kötelező szabályrendszert határoz meg, s akár szankciókkal is korlátozhatja bizonyos tartalmak megjelenését a tagállami közmédiában. Ebből világosan látszik, hogy mi a szabályozás valós célja.
Magyarország elkötelezett a szabad véleménynyilvánítás és a sokszínű médiatartalom iránt. Mi, magyarok, már 1848-ban is tudtuk, mi a sajtószabadság. Ezért egyértelmű, hogy a közelgő uniós parlamenti választásokra is tekintettel ez a szabályozás is egy újabb eszköz a jobboldali erők gyengítésére, elhallgattatására! – tette hozzá a képviselő.
Bocskor Andrea azt írta: a most elfogadott jogszabály alattomos hatáskörbővítést jelent az EU részéről, hiszen a szabályozás tárgya az alapító szerződése szerint nem uniós hatáskör, hanem tagállami, amibe Brüsszel nem szólhat bele. „Kiállunk Magyarország szuverenitásáért és a vélemény- és szólásszabadság mellett!” – emelte ki a képviselő.
Fehéroroszországban többé nem lehet hozzáférni a Polskie radio weboldalhoz.
A hírt a Jevropejszka pravda közölte. Miután a fehérorosz hatóságok július végén „szélsőségesnek” ismerték el a portált, a hozzáférést csaknem egy hétig fenntartották.
Fontos azonban megjegyezni, hogy VPN-en keresztül, valamint a rádióadók segítségével továbbra is elérhető a kiadvány az olvasók számára.
Lukasenko rezsimje az elmúlt két évben aktívan küzd a független média ellen, blokkolja a hozzáférést a weboldalakhoz, azokat szélsőségesnek kiáltja ki, valamint megakadályozza az újságok nyomtatását és terjesztését.
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
?L'application #TikTok sera désormais interdite au niveau fédéral. Une décision logique et nécessaire. J'attendrai donc pour essayer d'y rivaliser avec la créativité sans borne de l'excellente @pdsutter. Mais je reste à votre disposition sur Facebook et Twitter ?. A bientôt ! pic.twitter.com/CKUcIbOop0
XI JINPING meets LUKASHENKO: "Our friendship is strong, unbreakable. In the context of instability and turbulence of the international situation, China is firmly committed to continuing joint efforts with Belarus to strengthen political mutual trust and practical cooperation in… pic.twitter.com/4oV5ykDRUU
#Belarus hosting Russian nuclear weapons would mean an irresponsible escalation & threat to European security. Belarus can still stop it, it is their choice.
The EU stands ready to respond with further sanctions.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) March 26, 2023
Putin (RF) is too predictable. Making a statement about tactical nuclear weapons in Belarus, he admits that he is afraid of losing & all he can do is scare with tactics... Second. He once again states his involvement in the crime. Violating the nuclear non-proliferation treaty...
Nehéz megítélni a sajtó szerepét a modern világban, hiszen régóta a „negyedik hatalomnak” nevezik őket. A sajtó alakítja ki véleményünket a különböző társadalmi-gazdasági és politikai folyamatokról, hatással vannak ránk, mint a különféle szolgáltatások fogyasztóira, a termékekre vagy eszmékre, beleértve a politikaiakat is. A sajtó (beleértve a közösségi hálók formátumát is) régóta annyira szerves, és ami a legfontosabb, mélyen beágyazódott a társadalomba, életünk nélküle egyértelműen nem teljes.
Természetesen a sajtó tulajdonságait régóta aktívan használják a mindenkori hatalmak, segítségével spekulálhatnak is különféle fontos témákban. Ráadásul az elmúlt évtizedben a médiát aktívan használják hibrid háborúkban, amelyek arra bizonyos emberekre, sőt egész országokra és kontinensekre kényszerítenek világnézeti mintákat és mátrixokat.
Természetesen ez nem tetszik számos demokratikus társadalomnak, amelyek hatóságai megpróbálnak küzdeni az ilyen sajtóforrásokkal.
Február 2-án a német állami médiaszabályozó (ZAK) bejelentette, az egész országban betiltja az orosz RT tv-csatorna (egykori Russia Today) német nyelvű sugárzását, számolt be számos német sajtóorgánum. Az „RT DE televíziós műsorszórást” (amely, mint korábban is, honlapon és mobilalkalmazásban is elérhető) betiltottuk”, mivel „nem kérvényezték és nem is nyújtották be a tömegkommunikációs törvénynek megfelelő engedélyeztetést”, áll a ZAK Szövetségi Ügynökségének közleményében.
A ZAK a műholdas műsorszórás mellett követeli az orosz tévécsatorna internetes, mobilalkalmazásokon vagy smart-tv alkalmazáson belüli sugárzásának megszüntetését.
A német szabályozó ugyanakkor úgy véli, hogy ez az orosz propaganda tv-csatorna nem hivatkozhat más, az Európai Unióban megszerzett engedélyekre. Mint ismeretes, az RT DE Productions bíróságon támadja meg a döntést, jelentette ki Anna Belkina, az RT főszerkesztő-helyettese az orosz sajtónak.
Erre vonatkozó nyilatkozatot tett Margarita Szimonjan, az RT főszerkesztője. „Ez egy teljes mértékű hülyeség. Nem hagyjuk abba a műsorszórást…”, emelte ki Szimonjan asszony. Ez azonban mind az orosz diplomaták, mind a Kreml képviselői megszokott kommunikációs stílusa és manővere.
Az „Eho Moszkvi” című kiadvány szerint ennek a tévécsatornának négy hete van fellebbezni a német szabályozó döntése ellen.
Néhány napja vált ismertté, hogy a Moszkva már „egy sor megtorló intézkedést készített elő” a német sajtó és az amerikai platformokkal szemben. Tavaly szeptemberben az orosz külügyminisztérium és a Roszkomnadzor „megtorló intézkedésekkel” fenyegetőzött az RT német verziójának eltávolítása kapcsán a YouTube csatornáról.
Az RT TV-csatorna az Orosz Szövetségi Állami Vállalat tulajdona. Vezérigazgatója Dmitrij Kiszeljov, a közismert orosz propagandista, Ukrajna ellensége és a nyugati értékek ellenzője, főszerkesztője Margarita Szimonjan.
A hongkongi törvényhozás elfogadta szerdán a filmek cenzúrájáról szóló jogszabály olyan értelmű módosítását, miszerint tilos a nemzetbiztonságra veszélyesnek ítélt filmek vetítése – számolt be internetes kiadásában a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.
A törvény előírja a hivatalos cenzorok számára, hogy a filmek jóváhagyásával kapcsolatos eljárás során megítéljék az adott produkció nemzetbiztonságra gyakorolt hatását. A Hongkong kormányzatának titkárságát vezető főtitkárnak, John Lee-nek emellett jogában áll majd nemzetbiztonsági megfontolásokra hivatkozva visszavonnia korábban jóváhagyott filmek vetítési engedélyét.
A törvénymódosítás mellett szigorították a szabálysértések esetén kiróható büntetéseket is. Az engedély nélküli filmvetítés miatt akár három évig terjedő szabadságvesztés, és egymillió hongkongi dollár (40,5 millió forint) pénzbírság is kiszabható lesz.
Edward Yau hongkongi kereskedelmi és gazdasági miniszter hangsúlyozta: a törvénytervezet nem akadályozza majd a filmipar normális működését – idézte az SCMP. Yau úgy vélekedett: a legtöbb filmnek nincsenek nemzetbiztonsági vetületei, a törvénytervezet pedig világos szabályokat ír elő a filmipar számára, segítséget nyújtva abban, hogy elkerüljék a határvonalak akaratlan átlépését.
A SCMP beszámolója szerint a filmszakma egyes dolgozói, valamint megfigyelők attól tartanak, hogy a szigorúbb szabályok gátat szabhatnak a kreativitásnak és a véleménynyilvánítás szabadságának.
Júliusban a hongkongi művészetfejlesztési tanács közölte, hogy több mint 700 ezer hongkongi dollárnyi (28 millió forint) támogatást vont vissza egy független filmesek által alapított non-profit szervezettől arra hivatkozva, hogy a csoport által bemutatott filmek „káros hatással” bírnak. Példaként említettek egy dokumentumfilmet (Inside the Red Brick Wall, A pirostéglás falon belül) a 2019-es kormányellenes tüntetések azon eseményéről, amelynek során 13 napon át tartó patthelyzet alakult ki a hongkongi műszaki egyetem kampuszát elfoglaló diáktüntetők és a rendőrség között.
Több ország – köztük az Egyesült Államok és Nagy-Britannia – fejezte már ki aggodalmát a hongkongi szabadságjogok visszaszorításával kapcsolatban, miután a városban tavaly júniusban életbe lépett a pekingi kormányzat által Hongkongra szabottan kidolgozott nemzetbiztonsági törvény. A jogszabály tiltja a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a külföldi országokkal vagy szervezetekkel történő összejátszást a nemzetbiztonság veszélyeztetésére, és egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadását Kínának. A törvény jogerőre emelkedése óta számos demokráciapárti szervezet oszlott fel Hongkongban, és az ellenzéki tábor több ismert alakjára szabtak ki börtönbüntetést.
Kína az „egy ország, két rendszer” elve alapján nagyfokú autonómiát ígért Hongkongnak a korábban brit gyarmati uralom alatt álló városnak az anyaországhoz történő, 1997-es visszakerülését követő ötven évre.
Wall Street Journal The Facebook Files címmel indított sorozatában ismerteti a közösségi média rejtett oldalát: A legnagyobb közösségi médiaplatform „titokban olyan rendszert épített ki, amely a magasan jegyzett felhasználókat mentesítette a szabályok egy része vagy egésze alól”. A Time magazin online oldala is beszámolt a tényfeltáró sorozatról.
Annak ellenére, hogy Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója a felhasználók közötti, legteljesebb egyenlőségről zengett nyilatkozataiban – a Facebook lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a politika, a kultúra és az újságírás elitjével azonos feltételek mellett beszéljenek, és hogy az előírásai mindenkire vonatkoznak – egy most napvilágot látott cikksorozat szerint a legnagyobbként emlegetett közösségi média platform a gyakorlatban ennek éppen az ellenkezőjét valósítja meg.
A cég ugyanis „titokban olyan rendszert épített ki, amely a magasan jegyzett felhasználókat mentesítette a szabályok egy része vagy egésze alól” – írja a Wall Street Journal, mely The Facebook Files címmel indított sorozatában ismerteti a közösségi média rejtett oldalát. A tényfeltáró sorozatról a Time magazin online oldala is beszámolt.
A dokumentumokból kiderül, hogy a Facebook kutatói újra és újra azonosították saját platformjuk káros hatásait. A kongresszusi meghallgatások, a cég ígéretei és számos médialeleplezés ellenére a vállalat újra és újra nem javította ki ezeket.
A WSJ által közölt dokumentumok talán az eddigi legtisztább képet nyújtják arról, hogy a Facebook problémái mennyire széles körben ismertek a vállalaton belül, beleértve magáig a vezérigazgatóig, Mark Zuckerbergig. A Facebook azt mondja, hogy szabályai mindenkire vonatkoznak.
A vállalati dokumentumok felfedik a titkos elitet, amely mentesül a szabályok alól
Miközben Zuckerberg arról beszélt: a Facebook „lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a politika, a kultúra és az újságírás elitjével azonos feltételek mellett beszéljenek”, és hogy az előírásai mindenkire vonatkoznak, a cég a titokban olyan rendszert épített ki, amely a magasan jegyzett, úgynevezett VIP-felhasználókat mentesítette a Facebook szabályzatának egy része – vagy akár egésze – alól.
A „keresztellenőrzés” vagy „XCheck” néven ismert programot eredetileg a magas profilú fiókok minőség-ellenőrzésére szánták. Ma már több millió VIP-felhasználót véd ez a program a vállalat szokásos jogérvényesítésétől – derül ki a dokumentumokból. Sokan visszaélnek a kiváltsággal, és olyan anyagokat tesznek közzé, beleértve a zaklatást és az erőszakra való felbujtást, amelyek általában szankciókat vonnának maguk után.
A Facebook szerint a programmal szembeni kritika jogos. Azzal érvelnek, hogy a programot „jó céllal” tervezték, és – természetesen – a vállalat „dolgozik a javításán”.
A Facebook tudja, hogy az Instagram mérgező sok tinilány számára
A Facebook tulajdonában lévő Instagramot évek óta tanulmányozzák kutatók, hogyan hat a fotómegosztó alkalmazás több millió fiatal felhasználójára. A vállalat többször is megállapította, hogy az Instagram jelentős részükre, leginkább a tinédzser lányok számára káros, méghozzá nagyobb mértékben, mint más közösségi médiaplatformok.
A nyilvánosság előtt a Facebook következetesen bagatellizálta az alkalmazás negatív hatásait, többek között az Egyesült Államok Kongresszusának írt anyagaiban. A cég nem hozta nyilvánosságra kutatásait, illetve nem bocsátotta azokat olyan szakemberek vagy törvényhozók rendelkezésére, akik ezt kérték.
A megkeresésekre aadott válaszában a Facebook rendre azt állítja, hogy a negatív hatások nem széles körben elterjedtek, és hogy a káros aspektusok némelyikét nem könnyű kezelni.
A Facebook megpróbálta egészségesebbé tenni platformját, nem sikerült
A Facebook 2018-ban egy változtatást hajtott végre algoritmusán, amelynek célja a platformja javítása volt, és a csökkenő felhasználói elkötelezettség jeleinek megfékezése. A cégvezér kijelentette, hogy célja a felhasználók közötti kötelékek erősítése és a jólétük javítása a barátok és családtagok közötti interakciók elősegítésével.
A cégen belül – derül ki a dokumentumokból – a munkatársak figyelmeztettek, hogy a változtatásnak éppen ellenkező hatása volt. Akik a Facebookot használták, egyre dühösebbek lettek. A dokumentumok szerint Zuckerberg ellenállt néhány, a csapata által javasolt javításnak, mert attól tartott, hogy ezek miatt az emberek kevesebbet fognak kapcsolatba lépni a felülettel.
A Facebook alkalmazottai drogkartelleket és emberkereskedőket jelölnek meg
A The Wall Street Journal által átnézett információk egy része azt mutatja, hogy az alkalmazottak riasztást adtak ki azzal kapcsolatban, hogy a vállalat platformjait hogyan használják a fejlődő országokban, ahol a vállalat felhasználói bázisa hatalmas és egyre bővül. Az alkalmazottak jelezték, hogy a Közel-Keleten emberkereskedők arra használták az oldalt, hogy nőket csábítsanak visszaélésre alkalmas helyzetekbe.
Figyelmeztettek arra, hogy Etiópiában fegyveres csoportok arra használják az oldalt, hogy etnikai kisebbségek elleni erőszakra uszítsanak. A dokumentumok szerint szervkereskedelemmel, pornográfiával és a politikai ellenzékiek elleni kormányzati fellépéssel kapcsolatos figyelmeztetéseket küldtek főnökeiknek.
A dokumentumokból kiderül a vállalat válasza is, amely sok esetben nem megfelelő, vagy egyáltalán nem jelentett semmit. A Facebook szóvivője szerint a vállalat globális csapatokat, „helyi partnerségeket és harmadik féltől származó tényellenőrzéseket” vetett be a felhasználók biztonsága érdekében.
Így akadályozta meg a Facebook Mark Zuckerberget, hogy oltásra buzdítsa Amerikát
A Facebook a Covid-19 vakcinák népszerűsítése mögé állt – „a vállalat egyik legfőbb prioritása”, állt az egyik feljegyzésben –, ezzel is demonstrálva Zuckerberg hitét abban, hogy az ő alkotása a társadalmi jót szolgálja a világban. Ez végül megmutatta, mekkora szakadék tátong a törekvései és a világ legnagyobb közösségi platformjának valósága között.
A belső feljegyzések szerint ugyanis az aktivisták elárasztották a hálózatot a Facebook által „védőoltások akadályának” nevezett tartalmakkal. A Facebook saját eszközeit használták fel arra, hogy kétségeket keltsenek a világjárvány fenyegetettségének súlyosságával és a hatóságok fő fegyverének biztonságával kapcsolatban.
A Covid-19 problémái kényelmetlenül világossá teszik: a vezérigazgató még akkor sem tudta úgy irányítani a platformot, ahogyan szerette volna, amikor határozott célt tűzött ki.
A Facebook szóvivője közleményében elmondta, hogy az adatok azt mutatják, hogy az Egyesült Államokban az emberek oltási bizonytalansága a Facebookon január óta mintegy 50 százalékkal csökkent, és hogy a dokumentumok a vállalat „nehéz kihívások kezelésének rutinszerű folyamatát” mutatják.
Ez viszont nem változtat azon a tényen, hogy – miközben például Magyarországon naponta törlik a balliberális értékrend agresszív kampányaival nem egyező véleményeket, oldalakat, sőt, gyakran a nemzeti identitás legkisebb megnyilvánulása okán is megteszik ezt, a legnagyobb közösségi média platformon akadálytalanul folyhat például az oltásellenes, tév- és rögeszméket terjesztő, törvénytelen propaganda.
[type] => post [excerpt] => Wall Street Journal The Facebook Files címmel indított sorozatában ismerteti a közösségi média rejtett oldalát: A legnagyobb közösségi médiaplatform „titokban olyan rendszert épített ki, amely a magasan jegyzett felhasználókat mentesítette a szabá... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1632063600 [modified] => 1632046507 ) [title] => A Facebook szabályai nem vonatkoznak a VIP-személyekre [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=30231&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 30231 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 30232 [image] => Array ( [id] => 30232 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/mark-zuckerberg-facebook.jpg [original_lng] => 72472 [original_w] => 1920 [original_h] => 1080 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/mark-zuckerberg-facebook-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/mark-zuckerberg-facebook-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/mark-zuckerberg-facebook-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/mark-zuckerberg-facebook-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/mark-zuckerberg-facebook-1536x864.jpg [width] => 1536 [height] => 864 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/mark-zuckerberg-facebook.jpg [width] => 1920 [height] => 1080 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/mark-zuckerberg-facebook.jpg [width] => 1920 [height] => 1080 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1632035708:10 [_thumbnail_id] => 30232 [_edit_last] => 10 [translation_required] => 1 [views_count] => 2921 [_oembed_5c65d08f31c78e4fb2b0cac534ced48a] =>
Президент Угорщини Янош Адер бере участь у Саміті Кримської платформи в Києві.Áder János Magyarország Köztársasági Elnöke részt vesz a Krimi Platform Csúcstalálkozóján Kyivben.
