Azáltal, hogy Donald Trump megnyerte a választásokat, erősödött a remény a békére, hiszen többször is kijelentette, hogy a legfontosabb feladata az, hogy békét teremtsen. – nyilatkozta stábunknak Brenzovics László, a Magyar Állandó Értekezletet követően. A politikus szerint ebben jelentős szerepet játszik a magyar kormány és Orbán Viktor miniszterelnök is, aki következetesen mindig kiáll a béke mellett, ezért a béketábor is megerősödött. Brenzovics László szerint, a kárpátaljai magyarság helyzete rendkívül nehéz, azonban szerencsére bírja a magyar kormány támogatását.
[type] => post
[excerpt] => Azáltal, hogy Donald Trump megnyerte a választásokat, erősödött a remény a békére, hiszen többször is kijelentette, hogy a legfontosabb feladata az, hogy békét teremtsen. – nyilatkozta stábunknak Brenzovics László, a Magyar Állandó Értekezletet kö...
[autID] => 14
[date] => Array
(
[created] => 1732289100
[modified] => 1732288393
)
[title] => Brenzovics László a MÁÉRT-on: erősödött a remény a békére (videó)
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=133164&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 133164
)
[aut] => djkovach1979
[lang] => hu
[image_id] => 133167
[image] => Array
(
[id] => 133167
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/21-22.jpg
[original_lng] => 85108
[original_w] => 1280
[original_h] => 720
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/21-22-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/21-22-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/21-22-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/21-22-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/21-22.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/21-22.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/21-22.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1732281194:14
[_oembed_3ef6e1948a9b4c145882fafbcba320c5] =>
[_oembed_time_3ef6e1948a9b4c145882fafbcba320c5] => 1732280958
[_thumbnail_id] => 133167
[_edit_last] => 14
[views_count] => 1028
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_1d95dc0a6d42e05beffcdb272113fbb0] => {{unknown}}
[_oembed_c7301a0c632681e8f2cdd2549f1d0900] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 31
[3] => 25
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Kárpátalja
[3] => Videók
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 86
[1] => 152911
[2] => 17413
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Brenzovics László
[1] => KMKSZ elnök
[2] => Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT)
)
)
[1] => Array
(
[id] => 127898
[content] =>
Szeptember végén Husumban, a németországi északfríz városban rendezték meg a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) idei konferenciáját. A rendezvényen ülésezett a FUEN Magyar Közösségek Munkacsoportja (MKM), ahol a résztvevők a Kárpát-medencei kisebbségek helyzetéről, valamint Ukrajna és Szerbia európai uniós csatlakozási folyamatairól tárgyaltak.
Ukrajna kisebbségpolitikája az EU-csatlakozás tükrében
Brenzovics László kiemelte, hogy Ukrajnában jelenleg nincs látható szándék a kisebbségi jogok megnyugtató rendezésére, és úgy véli, hogy az Európai Unió vezetői sem fordítanak kellő figyelmet erre a kérdésre. Ez súlyos veszélyt jelenthet, mert ha Ukrajnát úgy veszik fel az EU-ba, hogy nem biztosítják a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását, az rossz példát mutathat más csatlakozás előtt álló országok számára is. A találkozón elhangzott, hogy a koppenhágai kritériumrendszer – amely a csatlakozott országok számára előírja a kisebbségi jogok tiszteletben tartását – alkalmazását szigorúan be kellene tartani az EU-s tárgyalások során.
Romániai magyar közösségek helyzete és a választási eredmények
A találkozón az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviseletében Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, a FUEN elnöke és Szilágyi Dóra, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke számolt be a szervezet legutóbbi sikereiről. Részletesen ismertették a júniusi választásokon elért eredményeiket és az előttük álló kihívásokat, különösen a közelgő államelnöki és parlamenti választásokat. Vincze Loránt hangsúlyozta, hogy az erős és egységes fellépés a kisebbségek érdekvédelmében kiemelten fontos az európai színtéren is.
A szlovákiai és szerbiai magyar közösségek helyzete
Őry Péter, Csallóközcsütörtök polgármestere arról számolt be, hogy a szlovákiai Magyar Szövetség tisztújításra készül, és pozitív fejleménynek nevezte, hogy sikerült megszerezniük a szlovák kormány kisebbségi biztosi pozícióját, amelyet most Horony Ákos tölt be. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviseletében Vicsek Annamária EP-képviselő és Kovács Elvira, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagja ismertette, hogy a szerbiai politikai környezet instabilitásának ellenére sikerült megőrizniük a közösségük befolyását önkormányzati, tartományi és parlamenti szinten.
Kisebbségi kérdések Horvátországban és Szlovéniában
Horvátországból Andócsi János, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) alelnöke elmondta, hogy a szervezet jelenleg a békés építkezés szakaszában van. Az egyetlen parlamenti képviselőjük révén kulcsszerepet tölthetnek be a horvát törvényhozásban, különösen a szélsőjobboldali koalíciós párt szétesése után. Orban Dusan, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) elnöke viszont aggasztó fejleményekről számolt be: a szlovén kormány megszüntetett egy fontos, a magyar közösség számára létfontosságú projektet, amely komoly nehézségek elé állítja a muravidéki magyar közösséget.
A kisebbségi kérdések kezelése az EU-csatlakozási folyamat során
A találkozó fő témája Szerbia és Ukrajna európai uniós csatlakozásának magyar vonatkozásai voltak. Brenzovics László határozottan állást foglalt amellett, hogy a kisebbségi jogoknak kiemelt figyelmet kell kapniuk a csatlakozási tárgyalások során. Hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogok figyelmen kívül hagyása veszélyes precedenst teremthetne, ami negatívan befolyásolná a már EU-tagállamokban élő kisebbségek helyzetét is.
Javaslat egy brüsszeli konferenciára
Vincze Loránt, a FUEN elnöke jogosnak nevezte Brenzovics László aggodalmait, és támogatásáról biztosította azt az elképzelést, hogy egy brüsszeli konferencián vizsgálják meg az EU-bővítésben érintett országok kisebbségi helyzetét. A résztvevők szerint ez fontos lépés lenne annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a kisebbségi jogok kérdésére az EU-s bővítési folyamatban.
A találkozón részt vett Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője, valamint Léphaft Áron a HUNINEU képviseletében. A Magyar Közösségek Munkacsoportjának következő találkozóját a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) meghívására Horvátországban tartják 2025 első felében. Ez a jövőbeni találkozó ismét lehetőséget ad majd arra, hogy a kisebbségek képviselői megvitassák az aktuális kihívásokat és további lépéseket a közösségeik jogainak védelmében.
A munkamegbeszélésnek egy háromnyelvű fríz iskola konferenciaterme adott otthont.
Bátor cselekedetnek tartom Orbán Viktortól, hogy Kijevbe látogatott, s a legfontosabb kérdés, a béke kérdése mellett újra kiállt a kárpátaljai magyarság jogai mellett – mondta a Magyar Nemzetnek Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke.
Mint ismert, az Európai Tanács soros elnökségét betöltő Magyarország miniszterelnöke kedd reggel előzetes sajtóbejelentés nélkül Kijevbe érkezett, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egyeztessen a háború és béke kérdéséről, valamint a kétoldalú kapcsolatok rendezéséről. Sajtóinformációk szerint a bilaterális kapcsolatok esetében a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak a helyreállítása nagy hangsúlyt kapott a tárgyalás során.
Mit érhet Orbán Viktor kijevi látogatása?
– A legfontosabb jelenleg, hogy ez a pusztító háború befejeződjön, legyen tűzszünet. Ami a kárpátaljai magyarság jogait illeti: azt szeretnénk, ha az óvodától az egyetemig lehetővé válna a magyar nyelvű oktatás, valamint a szabad nyelvhasználat az élet minden területén. Azt szeretnénk, hogy élhessünk azokkal a jogokkal, amelyek 2014 előtt biztosítva voltak számunkra – mondta a KMKSZ elnöke. Emlékeztetett: a magyar kormánynak mindig fontos volt a határon túli magyarság, így a kárpátaljai magyarság jogainak érvényesítése.
Hozzátette: Magyarország első volt a szomszédos országok közül, amely elismerte Ukrajna függetlenségét, valamint a határait 1991-ben. Még ebben az évben írták alá a magyar–ukrán alapszerződést, amely kitért a kárpátaljai magyarság jogaira. Ukrajna függetlenné válása után 1992-ben elfogadták a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt, az oktatási törvényt, valamint a nyelvhasználatról szóló törvényt, s ezek együttesen széles körű jogokat biztosítottak a kisebbségeknek. Mint mondta, 2014 után kezdődött meg ezen jogok visszarendezése, amikor az elfogadott oktatási törvényben, nyelvtörvényben, később a nemzeti kisebbségekről szóló törvényben is megfosztották a kárpátaljai magyarságot a szerzett jogaiktól.
A magyar–ukrán szerződés újragondolása
– Ez ellen tiltakozott a magyar kormány. Az európai uniós csatlakozási szerződések keretmegállapodásába is belekerült az, hogy Ukrajnának ezeket a kérdéseket rendeznie kell. Ez olyan gyakorlat, amely nemcsak Ukrajnára, hanem a többi csatlakozni kívánó országra is érvényes. Ukrajna sem mentesülhet ezalól – mondta. Emlékeztetett: az uniós csatlakozási szerződések Szerbiát is arra kötelezték, hogy megfelelő nemzetiségi törvényeket fogadjon el.
Brenzovics László hozzátette: az országban mára ennek köszönhetően részben megvalósult a kisebbségi kulturális autonómia, így a kárpátaljai magyarság is bizakodó lehet. – Újra kellene gondolni a magyar–ukrán szerződést. A kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseket újra lehetne tárgyalni, és egy újabb, kétoldalú megállapodást kellene kötni, amelyben szerepelnek a kárpátaljai magyarok jogai is – fogalmazott a KMKSZ elnöke.
Az Indexnek nyilatkozva eközben Dobsa István, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke elmondta: Kárpátalja a háború viszontagságai, a napi légiriadók és a sorozatos áramkimaradások ellenére még ma is a béke szigete.
Úgy látja, és rendre hangsúlyozza, hogy a kárpátaljai magyarság inkább erőforrás az ukránságnak, mintsem probléma vagy nemzetbiztonsági kockázat. Szerinte a magyar kormány következetes a kisebbségi jogokat támogató kérdésben. Történelmi jelentőségűnek nevezte hazánk humanitárius segítségnyújtását.
Beregszászon, a Rákóczi-főiskolán tartotta 34. közgyűlését a KMKSZ. Brenzovics László elnöki beszámolójában hangsúlyozta: a szövetség a rendkívül nehéz körülmények között teszi a dolgát, védi és képviseli a kárpátaljai magyarság érdekeit. A KMKSZ az elmúlt 35 évben a magyar kormány olyan partnerévé vált, amellyel közösen sikerült megoldani a kárpátaljai magyarság szülőföldön maradását és boldogulását biztosító gazdasági és szociális kérdéseket. Erről Szili Katalin beszélt a szövetség éves közgyűlésén. A miniszterelnöki főtanácsadó kiemelte: Magyarország elkötelezett a béke iránt. Hozzátette: Ukrajna Európába jutásának az egyik feltétele az, hogy az itt élő közösségek visszakapják a korábban elvett jogaikat. Számunkra az a legfontosabb, hogy azok a jogok, amik egyébként 2015 előtt is léteztek, biztosítottak legyenek ma is azért, hogy az itt élő nemzeti kisebbségi közösségek az önazonosságukat meg tudják őrizni. Ezért is fontos számunkra, hogy olyan európai parlamenti képviselőink legyenek, és Európából is olyanok kerüljenek be, akik hisznek a nemzetek Európájában és abban, hogy minden ország szuverénen dönthet a saját sorsáról. A KMKSZ 34. közgyűléséről készült részletes beszámolónkat holnapi műsorunkban tekinthetik meg.
A határsávban érvényben lévő tartózkodási engedély eltörlését kérte az állandó jelleggel ott élő és dolgozó ukrán állampolgárok számára a közelmúltban Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke Denisz Smihal ukrán miniszterelnöknek címzett levelében. Az illetékes hatóságok megvizsgálták a levélben kérteket, és a következő választ adták: „A felülvizsgálat eredményei alapján tájékoztatjuk Önöket, hogy Ukrajna Alkotmánya 19. cikkelyének második része értelmében az állami hatóságok és a helyi önkormányzati szervek tisztségviselői csak az Ukrajna Alkotmánya és törvényei által előírt módon járhatnak el.” Elmondásuk szerint Ukrajna államhatárán a megfelelő rend biztosítása érdekében az ukrán Miniszteri Kabinet határsávot létesít, és ellenőrzött határ menti területeket is kialakíthat a hatályos törvényeknek megfelelően. „A határsávot közvetlenül Ukrajna államhatára mentén alakítják ki annak szárazföldi szakaszain, vagy határ menti folyók, tavak és más víztározók partjai mentén, figyelembe véve a terep sajátosságait és az ukrán Miniszteri Kabinet által meghatározott feltételeket. A települések és a lakosság tömeges üdülőhelyei nem tartoznak a határsávba” – írták. Az ellenőrzött területekre való belépési engedélyt az Állami Határőrszolgálat adja meg, amely egyes esetekben további ideiglenes korlátozásokat vezethet be az adott területekre.
https://youtu.be/endjuAtdW6I
[type] => post
[excerpt] => A határsávban érvényben lévő tartózkodási engedély eltörlését kérte az állandó jelleggel ott élő és dolgozó ukrán állampolgárok számára a közelmúltban Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke Denisz Smihal ukrán miniszte...
[autID] => 14
[date] => Array
(
[created] => 1709313900
[modified] => 1709319517
)
[title] => Választ kapott a KMKSZ a határsávban érvényben lévő tartózkodási engedély eltörléséről (videó)
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=105452&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 105452
)
[aut] => djkovach1979
[lang] => hu
[image_id] => 105455
[image] => Array
(
[id] => 105455
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/kmksz.jpg
[original_lng] => 176674
[original_w] => 1280
[original_h] => 720
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/kmksz-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/kmksz-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/kmksz-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/kmksz-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/kmksz.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/kmksz.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/kmksz.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1709321083:4
[_oembed_e3212f04dbf35a9ccc37ae22273bc251] =>
[_oembed_time_e3212f04dbf35a9ccc37ae22273bc251] => 1709311560
[views_count] => 2636
[_thumbnail_id] => 105455
[_edit_last] => 14
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_eb12a2f16cd4e35f3c205395a620f296] =>
[_oembed_time_eb12a2f16cd4e35f3c205395a620f296] => 1709574909
[_oembed_7f55fab6e35815d04a7bb4589cc7a56c] =>
$880 Million Australia has donated to Ukraine, for what, whilst our people are sleeping in tents. This government is not putting Australians first
Today we will hold the second intergovernmental consultations with the Government of Slovakia and Prime Minister Robert Fico. We will focus on discussing the roadmap - the plan for joint activities that was signed at our first meeting. This is primarily about cooperation on… pic.twitter.com/NeySz0Sqs4
Mint arról korábban beszámoltunk, a határsávban érvényben lévő tartózkodási engedély eltörlését kérte az állandó jelleggel ott élő és dolgozó ukrán állampolgárok számára Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke Denisz Smihal ukrán miniszterelnöknek címzett levelében.
Az illetékes hatóságok megvizsgálták a levélben kérteket, s a következő választ adták: „A felülvizsgálat eredményei alapján tájékoztatjuk Önöket, hogy Ukrajna Alkotmánya 19. cikkelyének második része értelmében az állami hatóságok és a helyi önkormányzati szervek tisztségviselői csak az Ukrajna Alkotmánya és törvényei által előírt módon járhatnak el.”
Elmondásuk szerint Ukrajna államhatárán a megfelelő rend biztosítása érdekében az ukrán Miniszteri Kabinet határsávot létesít, és ellenőrzött határ menti területeket is kialakíthat a hatályos törvényeknek megfelelően. „A határsávot közvetlenül Ukrajna államhatára mentén alakítják ki annak szárazföldi szakaszain, vagy határ menti folyók, tavak és más víztározók partjai mentén, figyelembe véve a terep sajátosságait és az ukrán Miniszteri Kabinet által meghatározott feltételeket. A települések és a lakosság tömeges üdülőhelyei nem tartoznak a határsávba” – írták.
Az ellenőrzött területekre való belépési engedélyt az Állami Határőrszolgálat adja meg, amely egyes esetekben további ideiglenes korlátozásokat vezethet be az adott területekre.
Emlékeztetőül, 2023. december 7-én az ukrán kormány módosította az 1998. július 27-i 1147. számú határozattal jóváhagyott, a határrendészetről szóló rendelet 7. pontját. Eszerint Ukrajna állampolgárai a meghatározott határsávba csak az Állami Határőrszolgálat illetékes szervének engedélyével léphetnek be, tartózkodhatnak és végezhetnek munkát. A módosítás öt kárpátaljai járás lakosait érinti hátrányosan.
VV
[type] => post
[excerpt] => Mint arról korábban beszámoltunk, a határsávban érvényben lévő tartózkodási engedély eltörlését kérte az állandó jelleggel ott élő és dolgozó ukrán állampolgárok számára Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke D...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1709297580
[modified] => 1709297300
)
[title] => Választ kapott a KMKSZ a határsávban érvényben lévő tartózkodási engedély eltörléséről
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=105382&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 105382
[uk] => 105426
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 105383
[image] => Array
(
[id] => 105383
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/smihal-brenzovics.jpg
[original_lng] => 166793
[original_w] => 1600
[original_h] => 901
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/smihal-brenzovics-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/smihal-brenzovics-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/smihal-brenzovics-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/smihal-brenzovics-1024x577.jpg
[width] => 1024
[height] => 577
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/smihal-brenzovics-1536x865.jpg
[width] => 1536
[height] => 865
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/smihal-brenzovics.jpg
[width] => 1600
[height] => 901
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/smihal-brenzovics.jpg
[width] => 1600
[height] => 901
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1709299721:2
[_thumbnail_id] => 105383
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2709
[_hipstart_feed_include] => 1
[translation_required_done] => 1
[_oembed_e3212f04dbf35a9ccc37ae22273bc251] =>
[_oembed_time_e3212f04dbf35a9ccc37ae22273bc251] => 1710000607
[_oembed_7f55fab6e35815d04a7bb4589cc7a56c] =>
$880 Million Australia has donated to Ukraine, for what, whilst our people are sleeping in tents. This government is not putting Australians first
Today we will hold the second intergovernmental consultations with the Government of Slovakia and Prime Minister Robert Fico. We will focus on discussing the roadmap - the plan for joint activities that was signed at our first meeting. This is primarily about cooperation on… pic.twitter.com/NeySz0Sqs4
A határsávban érvényben lévő tartózkodási engedély eltörlését kéri az állandó jelleggel ott élő és dolgozó ukrán állampolgárok számára Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke Denisz Smihal ukrán miniszterelnöknek címzett levelében.
Brenzovics László az MTI-hez eljuttatott levelében emlékeztet arra, hogy 2023. december 7-én az ukrán kormány módosította az 1998. július 27-i 1147. számú határozattal jóváhagyott, a határrendészetről szóló rendelet 7. pontját. Eszerint Ukrajna állampolgárai ezentúl a határsávba csak az Állami Határőrszolgálat illetékes szervének engedélyével léphetnek be, tartózkodhatnak és végezhetnek munkát.
A KMKSZ elnöke arra is felhívja a kormányfő figyelmét, hogy a változások jelentősen megnehezítik a kárpátaljai lakosok lakóhelyükre vagy munkahelyükre való eljutását, mivel a határsávon belüli települések többségét helyi utak kötik össze.
A legnagyobb ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezet vezetője megjegyzi, hogy Kárpátalja 460 kilométer hosszúságban az Európai Unió négy országával – Lengyelországgal, Szlovákiával, Magyarországgal és Romániával – is határos.
A módosítás öt kárpátaljai járás lakosait érinti hátrányosan. Ha a megyében élő összes állampolgár, akinek szüksége van az engedélyre, az Állami Határőrszolgálathoz fordul, akkor a túlzott leterheltség miatt a rendeletben meghatározott tíznapos határidőn belül nem lehetséges feldolgozni és elbírálni azokat – fogalmaz a KMKSZ elnöke.
A fentiekre való tekintettel Brenzovics László a határrendészetről szóló rendelet 7. paragrafusa azon szakaszának törlését kéri, amely tartózkodási engedély megszerzését írja elő az állandó jelleggel a határsávban élők és/vagy ott dolgozók számára.
Évértékelő interjú Brenzovics Lászlóval, a KMKSZ elnökével
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével, Brenzovics Lászlóval készült évértékelőben a Szövetség tevékenységéről, Magyarország és Ukrajna viszonyának alakulásáról és a kárpátaljai magyarság előtt most, az évkezdéskor felsejlő, reménykedésre okot adó lehetőségekről olvashatnak.
– A KMKSZ működését milyen mértékben befolyásolja a jelenlegi háborús helyzet?
– A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség több mint harminc évvel ezelőtt azért alakult, hogy képviselje a kárpátaljai magyarság érdekeit, segítse a megmaradását és fejlődését. Ennek a feladatának minden körülmények között igyekezett eleget tenni. Nyilván most vagyunk a legsúlyosabb helyzetben, éppúgy, mint Ukrajnának valamennyi polgára, hiszen ez a háború mindenre kihat, így a KMKSZ tevékenységére is. Mindennek ellenére sikerült a szervezetet életben tartani, a KMKSZ él, működik, s azt hiszem, többé-kevésbé megfelelt azoknak az elvárásoknak, amelyeket a tagságunk és magyar közösségünk támasztott velünk szemben. A KMKSZ által létrehozott alapítványokon keresztül a támogatások megérkeztek az igénylőkhöz. A Szövetség képviselői a különböző tanácsokban folytatták a tevékenységüket, és sikerült ebben a rendkívül nehéz időszakban jogsegélyszolgálatot nyújtani a rászorulóknak. Indítottunk egy olyan programot is, amelyben segítettük azokat a betegeket, akik nem tudják finanszírozni a kezelésüket. Nem utolsósorban, aktívan részt vettünk azokban a tárgyalásokban, egyeztetésekben, amelyek végül az ukrán nyelvtörvény és oktatási törvény módosításához vezettek.
– A Szövetség alapítványaival szemben folytatott bűnvádi eljárások már befejeződtek?
– Újabb fejlemény nincs, azonban ezeket az ügyeket nem zárták még le. Arról, hogy mi a szándék, nincs tudomásunk. Máig nem született vádirat az ügyészség részéről, és azt nem terjesztették a bíróság elé. Mindezek ellenére az alapítványok az elmúlt évben működtek, mint ahogy működnek jelenleg is. Ezeknek az alapítványoknak rendkívül nagy szerepe van, hisz a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítványon keresztül folytatódnak a különböző szociális támogatási programok, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány által pedig az iskolai és óvodai programok, valamint ezen keresztül biztosítjuk a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola működését. Továbbá az Egán Ede-alapítvány is működik, és új támogatási programot indít mezőgazdasági vállalkozók számára.
– Nem vegzálják mostanság az alapítványok munkatársait? Mert korábban lehetett ilyen esetekről hallani.
– Az utóbbi időben nem voltak kihallgatások, és újabb dokumentumokat sem kértek az alapítványainktól. Annak ellenére, hogy az említett eljárások még folyamatban vannak, jelenleg az alapítványok viszonylag zavartalanul tudnak működni.
– Elnök úr, az ön ellen 2020-tól folyó bűnvádi eljárással kapcsolatban van valamilyen változás? Mint köztudott, akkor nagyon súlyos vádakkal, hazaárulással és szeparatizmus finanszírozásával vádolták meg, amit azóta sem sikerült bizonyítania az ukrán titkosszolgálatnak.
– Azzal kapcsolatban sem lehet semmit tudni. Ellenem sincs vádirat, tehát egy alvó ügyről van szó, viszont nem zárták le. Ez ügyben a két évvel ezelőtt kialakult helyzet semmit nem változott.
– Most hogyan látja Ukrajna és azon belül a kárpátaljai magyarság helyzetét?
– Mind Ukrajna, mind a kárpátaljai magyarság helyzete tragikus. A háború második éve tart, nem látjuk a végét, s közben irtózatos rombolást végez. Ukrajna lakossága 1991-ben, a Szovjetunió széthullásakor 52 millió embert tett ki, most különböző becslések szerint 25, legfeljebb 30 millió, tehát megfeleződött. A termékenységi ráta 0,5, ami a legalacsonyabb a világon. Ebből a demográfiai válságból igen nehéz lesz – ha nem lehetetlen – Ukrajnának és Kárpátaljának is kijönnie. S akkor még nem beszéltünk a korfáról. Tudjuk, hogy elsősorban a fiatalok és a nők tartózkodnak külföldön, az otthon maradt lakosságban pedig rendkívüli mértékben felülreprezentáltak az idősebb generációk, és ez egyre inkább így lesz. Azt is tudjuk, hogy az ország véglegesen eladósodott, s keleten rendkívül nagyok a pusztítások. Azáltal, hogy a háború a pénznek a nagy részét elviszi, természetesen az infrastruktúrába sem tudnak befektetni, emiatt ott is rendkívül nagy problémák jelentkeznek már most is, és jelentkeznek majd a jövőben. Mihamarabb békére lenne szükség.
Hasonló folyamatok vannak a kárpátaljai magyarság körében is. Közösségünk jelentős része külföldön tartózkodik, elsősorban Magyarországon, a korfával és a demográfiai helyzettel a mi esetünkben is problémák vannak. Ráadásul negatív módon befolyásolja a helyzetet, hogy nem lehet látni, mikor ér véget a jelenlegi állapot, és mit hoz a jövő.
– Miként értékeli a magyar kormány Ukrajnával és Kárpátaljával kapcsolatos politikáját?
– A magyar kormány, Magyarország kiállt és kiáll azért, hogy visszaadják a kárpátaljai magyarság jogait, ez ügyben konfliktusokat is felvállal. Láthatjuk, hogy ez valamifajta eredményre vezetett, hiszen az ukrán parlament – paradox módon pont a Porosenko-párt által benyújtott javaslatot támogatva – villámgyorsan és jelentős mértékben módosított az oktatási és nyelvtörvényben lévő jogszűkítő intézkedéseken. A mostani állapot sem tökéletes, hiszen számos korábbi jogunkat nem kaptuk vissza, azonban kétségtelen, hogy a törvénymódosítás jó irányba tett lépés. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy akkor mire való volt ebben az ügyben a 2017-től folyamatosan zajló hangzavar, ha ezt már akkor jobban meg lehetett volna oldani.
– Az említetteken túl is rendkívül feszült az ukrán és a magyar kormányzat közötti viszony…
– A két ország közötti feszültség nem új keletű. Még Porosenko elnök idején kezdődött a viszony romlása. Mi, kárpátaljai magyarok valamennyien érzékeltük, hogy egy korábban elképzelhetetlen mértékű propagandakampány indult Magyarország és a kárpátaljai magyarság ellen, ami folyik jelenleg is. Mindenfajta alaptalan és teljesen abszurd vádakkal támadták Magyarországot, ami óhatatlanul rontotta a két ország kapcsolatát. Ugyan Magyarország tett gesztusokat: történetének legnagyobb humanitárius segélyprogramját folytatja Ukrajna vonatkozásában, melyben hangsúlyosan szerepel Kárpátalja is; többször járt Ukrajnában Novák Katalin elnök asszony is – azonban ezek a gesztusok nem hoztak érdemi javulást. A két kormányzat esetében van egy kardinális nézetkülönbség a háborúval kapcsolatban. Magyarország elismeri Ukrajna területi egységét és elítéli az orosz agressziót, támogatott mindenféle szankciós intézkedést Oroszország vonatkozásában és befizet azokba az alapokba, amelyekből az EU támogatja Ukrajnát, azonban fegyvert nem szállít és folyamatosan sürgeti a mihamarabbi tűzszünetet és békét. A magyar politika döntéshozói kezdettől úgy vélik, hogy ez a háború a frontokon nem nyerhető meg. Ez az álláspont nyilván feszültséget okoz a két ország között.
A másik ok pedig az, hogy másfajta véleménye van Magyarországnak Ukrajna EU-csatlakozásáról is. Szerintük Ukrajna nem kész az EU-csatlakozásra, ezt meg kellene fontolni. Ugyanakkor a magyar kormány nem gördített akadályt korábban a társulási szerződés és most a csatlakozási tárgyalások megkezdése elé sem. A legutóbbi hírek szerint érintkezésbe lépett Szijjártó Péter magyar külügyminiszter és az ukrán elnöki adminisztráció vezetője, tárgyalásokat készítenek elő Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij között. Mindez reménykeltő, ha sikerül jól előkészíteni a találkozót, ott pozitív folyamatok is elindulhatnak a két ország között. Sajnos ilyen hosszas torzsalkodás után igen nehéz lesz normalizálni a viszonyt.
– Mit gondol Magyarországnak a kárpátaljai magyar közösséget megcélzó támogatáspolitikájáról?
– Ez számunkra nagyon fontos dolog. Azt hiszem, hogy a kárpátaljai magyarság intézményeit anyaországi támogatás nélkül rendkívül nehéz lenne fenntartani. Ezek a támogatási formák már 2014 után megjelentek, hiszen az akkori ukrajnai forradalom és a kialakuló belső feszültségek jelezték azt, hogy nehéz időszak következik. Emiatt a többi határon túli közösségre is kiterjesztett támogatási rendszereken túl a kárpátaljai magyarság speciális támogatásformákban is részesült, amelyek elsősorban a tanárok, az orvosok és a kulturális területek dolgozóinak a támogatását célozzák. Ezenkívül nagyon fontos az oktatási-nevelési támogatás is. Mindezeknek köszönhetően a kárpátaljai magyarok jelentős támogatáshoz jutnak, illetve a támogatási programjaink után befizetett adóból – ami ugyancsak jelentős – az ukrán költségvetés mellett profitálnak az önkormányzatok is. Ezek a támogatási formák a jövőben is folytatódnak.
– Ön szerint van remény arra, hogy a háború befejezése után újra egy gyarapodó, fejlődő közösség legyen a kárpátaljai magyarság, Ukrajna pedig egy élhető ország?
– Gulácsy Géza (a KMKSZ alelnöke – a szerk.) írta valahol, hogy a kárpátaljai magyarság egyetlen fegyvere a remény – ebben van igazság. Azt hiszem, valamennyi kárpátaljai magyarnak az a vágya, hogy legyen béke Ukrajnában. Azonban be kell valljuk, hogy a béke megteremtése után sem vár ránk könnyű időszak. Őseink az első és a második világháború után is rendkívül nehéz időket éltek át; ebből a tapasztalatból is látszik, hogy nemcsak maga a háborús időszak, hanem az utána következő sem egyszerű. Eddig még minden háborút béke követett, reménykedjünk abban, hogy ez minél hamarabb bekövetkezik, s akkor újra hozzáfoghatunk a dolgok helyreállításához. A kárpátaljai magyarság többször bizonyított története folyamán, most is látjuk, hogy a háborús viszonyok ellenére sem esett szét mint közösség és fenn tudja tartani az intézményeit. Ha kedvezőbb lesz a környezet, akkor reménykedhetünk abban, hogy magyar közösségünk meg tud maradni a szülőföldjén és újra fejlődni tud.
A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) idei plenáris ülését követően Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár tartott sajtótájékoztatót az ülésen megvitatott és zárónyilatkozatba foglalt eredményekről. Hetilapunknak nyilatkozott Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Potápi Árpád János államtitkár, valamint Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő is.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy a Diaszpóra Tanács és a Máért ülésével a „nemzetpolitikai nagyhét” lezárult. A zárónyilatkozat egyöntetű elfogadása a nemzeti egység erős bizonyítéka – hangsúlyozta Potápi. A következő tematikus év A nemzeti együttműködés éve elnevezést kapta, kifejezve ezzel a nemzeti összetartozás fontosságát.
„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az Ukrajnában és Kárpátalján élő és visszatérni szándékozó magyarságot továbbra is támogatni tudjuk” – nyilatkozta a kárpátaljai médiának Potápi Árpád János. Elmondása szerint a magyar kormány mindennap azon dolgozik, hogy a már elindított programok tovább folytatódjanak, valamint a kárpátaljai magyar intézményrendszer továbbra is működőképes legyen. „Jó látni azt, hogy a statisztikák szerint a háború és minden egyéb nehézség ellenére a kárpátaljai magyarság kitart. Ez mindannyiunk számára reményt ad” – mondta az államtitkár.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke véleménye szerint a kárpátaljai magyarság még sosem volt ilyen nehéz helyzetben, mint most. „A világ átalakulóban van, véres háborúk dúlnak, és nagyon sajnálatos módon az egyik ilyen szörnyű háború a hazánkban folyik” – vélekedett a KMKSZ elnöke. Magyarország támogatja Ukrajnát és elítéli az orosz agressziót, továbbá sürgeti a mihamarabbi fegyverszünetet és a béketárgyalások megkezdését.
„Kétségtelen tény az is, hogy a kárpátaljai magyarság szociális életkörülményei mellett a jogaik is korlátozódtak, hisz egyszerre érdekesnek és szomorúnak mondható az, hogy oktatás terén több jogunk volt a Szovjetunióban” – emelte ki Brenzovics László. A kárpátaljai magyarságnak is érdeke a mihamarabbi fegyverszünet, a béketárgyalások, valamint a Magyarország és Ukrajna közötti diplomáciai és jószomszédi kapcsolatok normalizálódása. „Ehhez az ukrán kormánynak is lépéseket kellene tennie: elsősorban a nemzetiségi és kisebbségi jogok terén” – húzta alá a KMKSZ elnöke. „A kárpátaljai magyarság természetesen továbbra is hálás az anyaország folyamatos támogatásáért. Köszönjük!” – zárta nyilatkozatát Brenzovics László.
Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő szerint a jelenlegi európai uniós bővítési folyamat során – amelybe Ukrajna is beletartozik – kiemelten fontos, hogy a kárpátaljai magyarság visszakapja a korábban megszerzett jogait.
A Máért XXI. plenáris ülésén, pénteken minden résztvevő által aláírt zárónyilatkozatban rögzítették: továbbra is feladhatatlan stratégiai célnak tekintik a magyar nemzet egységének megtartását és további erősítését.
A nemzetegyesítő és a nemzetet erősítő célokat együttműködve valósítják meg, közös erővel a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő nemzettársaikkal. Rámutattak arra, hogy a már kiépített és megerősített külhoni magyar intézményrendszer és programok határokon átívelő, rendszerszintű támogatása folyamatos. Mindannyian együttes felelősséggel tevékenykednek azért, hogy a magyarság szülőföldjén maradjon, boldoguljon és gyarapodjon, továbbá hogy megőrizzék kulturális és természeti értékeiket, biztosítva ezzel, hogy minden magyar család biztonságban nevelhesse szülőföldjén a jövő magyar nemzedékét.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy a határon túli magyar közösségek csak erős magyar érdekképviselettel maradhatnak fenn, ami a magyarság széles körű összefogásával tartható meg és erősíthető tovább. A zárónyilatkozatban kiemelik, hogy a határon túli magyarságnak joga van az autonómiához, és bizalommal számíthatnak az anyaország és minden nemzettárs támogatására annak sikeres megvalósításában.
A gazdaságfejlesztés és az etnikai pártok támogatása kiemelkedő fontosságú a külhoni magyarok identitásának megőrzése szempontjából – húzta alá Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy az identitás megőrzésére irányuló nemzetpolitikai támogatás összege 2010 óta 13 milliárdról 150 milliárd forintra emelkedett.
Semjén Zsolt kiemelte, hogy minden olyan gyermek, aki magyar tanintézményben tanul, évente 100 ezer forint támogatást kap. Ez a támogatás a Kárpát-medencében 220 ezer fiatalnak jár, és a diaszpórában élőket is beleértve összesen 300 ezer fiatal részesül belőle.
A Határtalanul program sikeres, az osztálykirándulások révén a határokon átívelő kapcsolatok behálózzák a Kárpát-medencét. Az óvodaprogramra 90 milliárd forintot fordítottak, különös figyelmet fordítva a legnehezebb helyzetben lévő Kárpátaljára. Semjén megjegyezte, hogy a háború és az elvándorlás ellenére egyetlen magyar iskolát sem kellett bezárni.
A családtámogatásokat kiterjesztették külhonba is, és jelenleg 2 013 ösztöndíjast támogatnak a diaszpórában – összegezte az eredményeket Semjén. A külföldi beruházások összértéke közel 500 milliárd forint, ami a gazdaságfejlesztési támogatások jelentőségét hangsúlyozza, és a külhoni magyarok megmaradása mellett erősíti a magyar gazdaságot is – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.
Magyar munkacsoport megalapításáról döntöttek a FUEN 67., Pécsett zajló kongresszusán a határon túli magyar szervezetek vezetői. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a felvidéki Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség képviselői a pécsi Valeria Koch német iskolaközpontban szervezték meg alakuló ülésüket pénteken, szeptember 8-án.
Itt döntöttek a munkacsoport megalapításáról, valamint Kelemen Hunor RMDSZ-elnök javaslatára Brenzovics Lászlót, a KMKSZ elnökét választották meg a munkacsoport vezetőjének.
„A FUEN-ben a magyar szervezetek fontos szerepet töltenek be, az utóbbi években számos alkalommal látták vendégül a FUEN rendezvényeit, munkájukkal pedig nap mint nap hozzátesznek az ernyőszervezet sikerességéhez. Természetesnek tartom, hogy egy újabb lépést tegyünk azért, hogy egységesen képviseljük a magyarság érdekeit a FUEN-en belül, illetve rendszeres találkozási lehetőséget biztosítsunk a szervezeten belül közös ügyeink megbeszélésére” – nyilatkozta Brenzovics László.
„Európa legnagyobb lélekszámú őshonos kisebbsége vagyunk. Az elmúlt évtizedben a magyar közösségek az élére álltak az európai kisebbségvédelmi erőfeszítéseknek, és a FUEN-nel közösen sikerre vittük a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést. A magyar munkacsoport megalapításával közös érdekeink megjelenítését erősítjük a FUEN-ben” – mondta el Kelemen Hunor.
Fotók: Gönczy Tamás
„A FUEN-nek évtizedek óta létezik német, szláv és török munkacsoportja. Üdvözlöm a döntést, hogy a magyar közösségek is a saját munkacsoportjuk megalapításáról döntöttek, hiszen ez a szervezeti munka szempontjából előnyökkel jár, és hatékonyabbá teszi a sajátos ügyek, elvárások megjelenítését” – mondta el a FUEN elnöke, Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő.
A munkacsoport megalakulását a FUEN szombati Küldöttgyűlésén Orban Dusan, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Önkormányzati Szövetség elnöke jelentette be. A szervezet szabályzata értelmében az új munkacsoportok megalakulása az Elnökség jóváhagyását követően válik hivatalossá – erre a kongresszust követő első elnökségi ülésen kerül sor.
