Az elszántak koalíciójának tagjai befejezték az Ukrajna biztonsági garanciáinak kérdésével kapcsolatos munkát, most az Egyesült Államokkal való kapcsolatfelvétel várható – jelentette be hétfőn Emmanuel Macron francia elnök Párizsban a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelenté szerint a francia elnök elmondta: „Befejeztük a biztonsági garanciák kérdésével kapcsolatos munkát, amelyről korábban beszéltem – ezek fontosak az európaiak, a franciák és az ukránok biztonsága szempontjából. A következő napokban kulcsfontosságú megbeszélésekre kerül sor az amerikai képviselők és az elszántak koalíciója között, hogy tisztázzák az Egyesült Államok részvételét ezekben a garanciákban, összhangban azzal, amiről a múlt héten döntöttünk.”
Ezenkívül a francia államfő szerint párhuzamosan tárgyalásokat is folytatnak, amelyek során Oroszország teljes körű tájékoztatást nyújthat az amerikai tisztviselőknek arról, hogy készen áll-e a békére ebben az összefüggésben. Nincsenek kétségek afelől, hogy a nyugati országok egységesek maradnak Ukrajna támogatásában, a nemzetközi jog tiszteletben tartásában, valamint Európánk békéjének és biztonságának megteremtésében – hangsúlyozta Emmanuel Macron.
Az Egyesült Államok először békemegállapodást akar kötni, mielőtt bármilyen biztonsági garanciát vállalna Ukrajna számára – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Politicocímű brüsszeli–amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint egy európai diplomata és egy másik személy elmondta, hogy ez a feltétel kulcsfontosságú volt az amerikaiak Kijevnek tett javaslataiban a múlt héten. Így kedden Marco Rubio amerikai külügyminiszter európai tisztviselőkkel folytatott telefonbeszélgetése során azt mondta, hogy Donald Trump elnök meg fog állapodni Ukrajna hosszú távú biztonsági garanciáiban, de csak később.
Egy másik európai diplomata azt állította, hogy Rubio a genfi tárgyalások során biztonsági garanciákat említett Ukrajna számára. A részletekbe azonban nem bocsátkozott, és a britekkel és franciákkal folytatott telefonbeszélgetés során sem ismételte meg a javaslatot. A külügyminisztérium vezetője általánosságban számos más kérdést is megemlített, amelyeket a megállapodás aláírása után meg kell oldani. A Politico szerint az európaiak a területek és a befagyasztott orosz vagyonok kérdésére utaltak.
A Fehér Ház a maga részéről ragaszkodik ahhoz, hogy minden béketerv biztonsági garanciákat tartalmazzon. „A Trump-adminisztráció többször is kijelentette, mind nyilvánosan, mind a magánéletben, hogy minden megállapodásnak teljes körű biztonsági és elrettentési garanciákat kell nyújtania Ukrajna számára” – mondta Anna Kelly, a Fehér Ház sajtótitkárhelyettese.
Az amerikai külügyminisztérium nem reagált a Politico megkeresésére. A kiadvány azt is írta, hogy csütörtökön Rubio európai kollégáinak azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államokat nem tekintik tisztességes közvetítőnek a tárgyalásokon. Ennek az az oka, hogy Washington egyszerre nyújt katonai segítséget Ukrajnának, és szankciókat vet ki Oroszország ellen.
Általánosságban a béketervről szólva egyes európai országok attól tartanak, hogy a Trump-adminisztráció Oroszország javára billenti a mérleget. „Egy szót sem az emberi jogokról, a humanitárius programról, a nemzetközi jogról vagy elvekről. Ez egy új, lyukakkal teli európai „biztonsági architektúrát” hoz létre” – tette hozzá egy harmadik európai diplomata.
A Trump-adminisztráció Ukrajnának átadott „béketervnek” van egy kísérő dokumentuma, amely Ukrajna biztonsági garanciáit tartalmazza, amelyeket összehasonlítanak azokkal, amelyeket a NATO-országok az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkelye alapján kapnak, számolt be a Jevropejszka Pravda az Axios dokumentumtervezetére hivatkozva.
Egy különálló dokumentumról van szó, amely a 28 pontos „béketervhez” kapcsolódik, és amelyet az amerikai fél csütörtökön adott át Ukrajnának, és amely többek között területek átadásáról és NATO-tagságról rendelkezik.
A garanciákat ismertető dokumentum kimondja, hogy Oroszország Ukrajna elleni jövőbeli „jelentős, szándékos és tartós fegyveres agressziója” esetén azt a transzatlanti közösség békéjét és biztonságát fenyegetőnek tekintik, és az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek ennek megfelelően kell reagálniuk, beleértve a katonai erő alkalmazását is.
A kiadvány publikációja értelmében a javaslat az alábbiakat tükrözi:
Az alábbi keretrendszer meghatározza az Ukrajna és az Oroszországi Föderáció közötti tűzszünet feltételeit, és biztonsági garanciákat nyújt az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkelyének mintájára, a konfliktus körülményeihez, valamint az Egyesült Államok és az európai partnerek érdekeihez igazítva.
Az Egyesült Államok megerősíti, hogy az Oroszországi Föderáció által az elfogadott „fegyverszüneti vonalon” keresztüli, mély (sustained) Ukrajna területén végrehajtott jelentős, szándékos és tartós fegyveres támadás olyan támadásnak minősülne, amely veszélyezteti a transzatlanti közösség békéjét és biztonságát. Ebben az esetben az Egyesült Államok elnöke alkotmányos hatalmának gyakorlása során, valamint Ukrajnával, a NATO-val és az európai partnerekkel folytatott sürgős konzultációk során meghatározza a biztonság helyreállításához szükséges intézkedéseket. Ezek az intézkedések magukban foglalhatják a katonai, hírszerzési és logisztikai támogatás formájában nyújtott segítséget, gazdasági és diplomáciai intézkedéseket, valamint egyéb, megfelelőnek ítélt lépéseket. A NATO és Ukrajna részvételével zajló közös értékelési mechanizmus értékeli majd az egyes feltételezett jogsértéseket. A NATO-tagok, köztük Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország, Lengyelország és Finnország megerősítik, hogy Ukrajna biztonsága elengedhetetlen Európa stabilitásához, és elkötelezik magukat amellett, hogy az Egyesült Államokkal összhangban cselekszenek minden azonosított jogsértésre válaszul, biztosítva az egységes és hatékony elrettentő fellépést.
Az adott keretrendszer aláírását követően lép hatályba, és 10 évig marad érvényben, kölcsönös megegyezéssel meghosszabbítható. Végrehajtását egy Közös Megfigyelő Bizottság ellenőrzi, amelyet az európai partnerek vezetnek az Egyesült Államok részvételével.
Lentebb Ukrajna, az Oroszországi Föderáció, az Egyesült Államok, az EU és a NATO aláírására fenntartott sor látható.
A Fehér Ház egyik magas rangú tisztviselője azt nyilatkozta, hogy Oroszországot tájékoztatták a tervezetről, de egyelőre nem világos, hogy a Kreml vezetője várhatóan személyesen aláírja-e azt.
A forrás elmondta, a javaslatot európai országokkal tervezik megvitatni, és a tartalma változhat. Elmondása szerint a Trump-adminisztráció a javasolt garanciatervezetet nagyon előnyös ajánlatnak tartja Ukrajna és annak hosszú távú biztonsága szempontjából.
Trump különmegbízottja, Steve Witkoff állítólag a hétvégén megvitatta a dokumentumot Rusztem Umjerovval, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkárával, majd a dokumentumot csütörtökön írásban átadták Zelenszkij elnöknek.
Az Axios a szöveget az Egyesült Államok közvetlen kötelezettségvállalásaként értelmezte, hogy beavatkozik Ukrajna védelmében egy új orosz támadás esetén, ami nem biztos, hogy Trump „Amerika az első” támogatóinak tetszik. A WSJ publikációjában megjegyezte, hogy a „garanciák” nem tartalmazzák az Egyesült Államok közvetlen kötelezettségvállalását Ukrajna katonai támogatását illetően.
„Készek vagyunk ezt az álláspontot rögzíteni a jövőbeli biztonsági garanciákban Eurázsia ezen részére, de az EU vezetői elutasítják ezeknek a garanciáknak a megvitatását” – hangsúlyozta Lavrov.
Lavrov szerint az Európai Unió az ukrajnai harcok kezdete óta olyan biztonsági garanciákat követel, amelyek kizárják Oroszország részvételét, sőt, ellene irányulnak.
Korábban a miniszter azt is közölte, hogy a NATO-országok megpróbálják rákényszeríteni az Egyesült Államokat, hogy mondjon le az ukrajnai békekezdeményezésről. Lavrov úgy véli, az EU-ban és a szövetségben tudatosan fokozzák az oroszellenes hisztériát.
Szeretném megkérdezni: valóban nagyobb biztonságban érzik magukat az európaiak, miközben az elitjeik háborús fejszét ásnak elő? A válasz szerintem egyértelmű – tette hozzá a külügyminiszter.
Ukrajnának biztonsági garanciákra van szüksége az Egyesült Államoktól, mivel Oroszország megszegheti a megkötött békemegállapodásokat – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök péntek este Washingtonban a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott találkozója után, számolt be szombaton az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök elmondta: „Jó, hogy biztonsági garanciákról tárgyalunk, az USA nincs ellene. Az európai rész majdnem készen van, szinte papíron van, amit az európaiak nyújtani tudnak.” Ukrajnának ugyanakkor garanciákra van szüksége az Egyesült Államoktól – tette hozzá.
„Szükségünk van az Egyesült Államokra, mert csak Trump folytat párbeszédet Oroszországgal. Mert attól tartok, hogy ha tűzszünet lesz, garanciákra lesz szükségünk az Egyesült Államoktól, hogy Putyin ne kezdjen új agresszióba” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Alexander Stubb finn elnök szerint az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciák azt jelentik, hogy az aláíró európai országoknak kötelességük lenne fellépni Oroszországgal szemben, ha Moszkva újabb támadást indítana Ukrajna ellen. A The Guardian tudósítása szerint hangsúlyozta: ezek a garanciák elsősorban elrettentő célt szolgálnak, amely csak akkor hatékony, ha kellően erős és hiteles, írja az Index.
Stubb közölte, hogy a garanciák csak egy jövőbeli, Ukrajna és Oroszország közötti megállapodás esetén lépnek hatályba. Hangsúlyozta, hogy az Orosz Föderéciónak nem lenne vétójoga a garanciák formájával kapcsolatban.
Oroszországnak nincs beleszólása egy független nemzetállam szuverén döntéseibe… Számomra tehát nem kérdés, hogy Oroszország beleegyezik-e vagy sem. Természetesen nem fog, de ez nem is a lényeg
– összegezte a finn elnök.
Augusztusban a Párizsban tartott találkozó után Emmanuel Macron francia elnök újságíróknak elmondta, 26 ország vállalta, hogy részt vesz Ukrajna biztonságának garantálásában „a földön, a tengeren vagy a levegőben”. A lap azonban emlékeztet, hogy Kijevben azt a kérdést teszik fel: a megállapodás jár-e konkrét kötelezettség vállalásokkal?
Arra a kérdésre, hogy a garanciák azt jelentik-e, hogy az európai országok készek fegyveres erővel fellépni Oroszország ellen, ha az a jövőben támadást indít Ukrajna ellen, Stubb így válaszolt: „Ez a biztonsági garanciák definíciója”. „Ez stratégiai kommunikációt is jelent, vagyis nem csak üres szavakkal adunk biztonsági garanciákat, hanem valódi biztonsági garanciákat adunk, és Oroszország ezt tudja” – szögezte le a finn elnök.
Volodimir Zelenszkij elnök New Yorkba utazik az ENSZ Közgyűlésére, ahol Donald Trump amerikai vezetővel Ukrajna biztonsági garanciáiról fog tárgyalni – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az államfő sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint az elnök jelezte, hogy csúcstalálkozót tartanak az Oroszország által elrabolt ukrán gyermekek visszaküldéséről. Ma 38 delegáció áll készen a részvételre a csúcstalálkozón. „Lesz egy krími platform is. Körülbelül három tucat országgal is számolunk. Szintén ilyen széles formátumban. Nagyszámú kétoldalú találkozó lesz. Üzleti, technológiai, védelmi, ásványipari üzletág. Ezt egy nagyszabású gazdasági találkozóval kombinálják majd” – mondta.
Zelenszkij szerint valószínűleg humanitárius kérdésben, a gyermekekkel kapcsolatban lesz találkozó Ukrajna és az Egyesült Államok first ladyjei között. Jelezte, hogy New Yorkban Trumppal fog tárgyalni Ukrajna biztonsági garanciáiról.
„Előkészítettük azoknak a biztonsági garanciáknak az alapját, amelyeket Európa kész elfogadni, figyelembe véve, hogy az Amerikai Egyesült Államok ott lesz. Sok megbeszélést folytattunk, párbeszéd folyt különböző szinteken, többek között hadseregeink és vezérkaraink vezetése között az európaiakkal és az amerikaiakkal” – mondta el az elnök.
Az államfő felidézte, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök és az Egyesült Államok elnöke találkozott. Megállapodtak abban, hogy milyen kérdéseket fognak megvitatni Zelenszkij és Trump a New York-i kétoldalú találkozón. „Szeretném magam is megkapni ezeket a jeleket, hogy mennyire vagyunk közel annak megértéséhez, hogy minden partnertől származó biztonsági garanciákra lesz szükségünk” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozása önmagában is a biztonság garanciája, és az Európai Parlament teljes mértékben támogatja az országot ezen az úton – jelentette ki szerdán Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a Legfelső Tanácsban tartott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál a Rada parlamenti tévécsatorna közvetítésére hivatkozva.
A jelentés szerint Metsola elmondta: „Az Európai Unióhoz való csatlakozás önmagában is a biztonság garanciája, és együtt haladunk ezen az úton. Európának meg kell felelnie az önök által már elért haladásnak.” Szerinte a következő lépés az úgynevezett alapklaszter hivatalos megnyitása. „Biztos vagyok benne, hogy találunk majd lehetőséget az előrelépésre, és szeretném biztosítani önöket, hogy az Európai Parlament teljes mértékben támogatja őket” – tette hozzá.
Az EB-elnök hangsúlyozta, hogy az európai integráció nem elvont fogalom, hanem kézzelfogható eredmények. A júliusban bejelentett roaming-megállapodás már most is előnyös az állampolgárok és a vállalkozások számára – emlékeztetett.
Metsola arra is emlékeztetett, hogy Ukrajna már 22,7 milliárd eurót kapott az Ukrajna Alapból, és további pénzügyi támogatásra számítanak az intézményeket erősítő és fenntarthatóbbá tevő reformokhoz.
Az EB-elnök rendkívül fontosnak nevezte a Legfelső Tanács további előrehaladását a jogszabályok elfogadásában, különösen az ukrán terv végrehajtásával kapcsolatosakban. „A Legfelső Tanács bizonyított, különösen a korrupcióellenes szervek hatásköreinek helyreállítását illetően, és ez egy nagyon fontos jelzés volt. A Legfelső Tanács elszántságot mutatott az Európai Unió normáinak megfelelő jogszabályok elfogadásában. És ez nem csak egy kipipálásról szól, hanem az intézményeik megerősítéséről is. És ez Ukrajna európai uniós tagságának alapja is” – hangsúlyozta Roberta Metsola.
Az ukrajnai háború megállításának egyetlen módja az, ha először egyértelmű biztonsági garanciákat kapunk, elsősorban az Egyesült Államoktól – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a Sky News brit tévécsatornának nyilaatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelensszkij elmondta, hogy a háború megállítása csak akkor lehetséges, ha Donald Trump amerikai elnök bátorságot tanúsít. Reményét fejezte ki, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök Trump látogatása során részletesen megvitatja vele Ukrajna jövője biztosításának a kérdését. „Nagyon remélem, hogy (Starmer – a szerk.) képes lesz egy nagyon konkrét megbeszélést folytatni az Ukrajnának nyújtott amerikai biztonsági garanciákról” – tette hozzá.
Az államfő hangsúlyozta, hogy egy erre vonatkozó dokumentumnak a háború vége előtt létre kell jönnie. „Mielőtt véget vetünk a háborúnak, nagyon szeretném, ha minden megállapodás megkötésre kerülne. Azt akarom…, hogy legyen egy olyan dokumentum, amelyet az Egyesült Államok és minden európai partner támogat. Ez nagyon fontos. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, egyértelmű álláspontra van szükségünk Trump elnök részéről” – mutatott rá.
Ezenkívül Volodimir Zelenszkij úgy vélte, hogy Trump képes lesz Ukrajnának a szükséges mennyiségű légvédelmet biztosítani, mivel „az USA-nak van belőle elég”.
A német kormány lengyelországi képviselője, Knut Abraham ismét megerősítette, hogy Németország nem hajlandó jóvátételt fizetni Lengyelországnak, de ehelyett biztonsági garanciákat ajánl fel, közölte Karol Nawrocki lengyel elnök németországi látogatásának előestéjén, idézte az N-TV.
Abraham kijelentette, hogy a Lengyelországnak járó német jóvátétel kérdése „jogilag lezárt”.
Ugyanakkor elmondása szerint a második világháború során a Németország által Lengyelországban elkövetett bűncselekmények okán „Németország kötelezettségeinek modern újragondolására” van szükség Lengyelországgal szemben.
Azt is megjegyezte, hogy Németország és Lengyelország „védik egymást”, és a német kormánynak „ezt katonailag és pénzügyileg is demonstrálnia kell”.
„A lengyel elnöknek szóló üzenetnek a következőnek kell lennie: Lengyelország biztonságának bármilyen megerősítése Németország biztonságának megerősítését is jelenti, legyen szó pénzügyi segítségről, fegyverrendszerekről vagy Bundeswehr egységekről” – tette hozzá.
