A Novini Zakarpattya hírportálon megjelent hír szerint az ukrán hatóságok fontolgatják a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) betiltását. Az eset hátterében az Ukrajna és Magyarország közötti titkosszolgálati feszültségek húzódnak, amelyek a közelmúltban több letartóztatást és diplomáciai nézeteltérést eredményeztek.
A KMKSZ-t azzal vádolják, hogy kapcsolatban állt a Kárpátalján nemrég letartóztatott, kémkedéssel vádolt személyekkel.
A hírről Ceber Roland Ivanovics helyi, ismert közéleti szereplő, Zelenszkij Nép Szolgája pártjának megyei tanácsi képviselője és nem utolsósorban Magyar Péter barátja is nyilatkozott. A férfi, akit a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok az ukrán hírszerzés illegális tisztjeként azonosítottak, kijelentette, hogy „a kárpátaljai területen van egy olyan párt, amely képviselteti magát a helyi tanácsokban, és Budapestről irányítják – ami nem is titok”.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a hír kapcsán határozott és kemény üzenetet küldött az ukrán kormánynak, melyben ismét kiállt a kárpátaljai magyarok mellett:
El a kezekkel a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségtől! Azonnali magyarázatot követelünk az ukrán kormánytól a kárpátaljai magyar közösséget képviselő és az ő jogaikért küzdő párt betiltásáról szóló médiaértesülések kapcsán!
Olyan törvénytervezetet terjesztettünk a Legfelső Tanács elé, amely korlátozhatja az ukrán egyházak manipulálását Moszkvából, a törvénytervezetnek Ukrajna egységét kell erősítenie – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a péntek esti videoüzenetében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy pénteken találkozót tartott az Egyházak és Vallási Szervezetek Tanácsának tagjaival. A megbeszélés után köszönetet mondott, hogy támogatták az Ukrajna szellemi függetlenségéért folytatott irányvonalát.
„Olyan törvénytervezetet javasoltak a Legfelső Tanácsnak, amely reálisan garantálhatja, hogy az ukrán egyházat ne manipulálja Moszkva. Ennek a törvénytervezetnek működnie kell, és erősítenie kell Ukrajna józanságát, valódi lelki egységét” – magyarázta Volodimir Zelenszkij.
A képviselők plakátokat tartva blokkolták kedden a Legfelső Tanács emelvényét azzal a követeléssel, hogy kezdjék meg az Oroszországhoz köthető vallási szervezetek betiltásáról szóló törvénytervezet tárgyalását – számolt be az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zseleznyak azt írta: a további üléseket lemondták, így a parlamenti képviselők a menetrend szerint legközelebb augusztusban találkoznak.
A Legfelső Tanács az első olvasat részeként már 2023 októberében elfogadta a Moszkvai Patriarchátushoz tartozó Ukrán Ortodox Egyházat és más, Oroszországgal kapcsolatban álló vallási szervezeteket betiltó törvénytervezetet.
A szakbizottság 2024 márciusában javasolta a Legfelső Tanácsnak, hogy második olvasatban is támogassa a fent említett törvénytervezetet. Jevhenyija Kravcsuk bizottsági elnökhelyettes akkor kijelentette, hogy a második olvasatra májusban vagy júniusban kerülhet sor.
De weggestuurde Europarlementariër Diana Iovanovici-Șoșoacă is van S.O.S. Roemenië. Ze is woest: “Von der Leyen is een crimineel” pic.twitter.com/LHD4IUROgz
Az Európai Unió Tanácsa pénteken felfüggesztette négy sajtóorgánum, az Európa Hangja (Voice of Europe), a RIA Novosztyi, az Izvesztyija és a Rosszijszkaja Gazeta műsorszolgáltatási tevékenységét az Európai Unióban arra hivatkozva, hogy az érintett médiumok orosz propagandát terjesztenek és támogatják az Ukrajna elleni háborút.
A tanács pénteki brüsszeli közleménye szerint az uniós intézkedést indokolja, hogy a szóban forgó műsorszolgáltatók „az orosz vezetés állandó, közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt állnak”, „alapvető és fontos szerepet játszottak és játszanak továbbra is Oroszország Ukrajna elleni háborújának előmozdításában és támogatásában, valamint a szomszédos országok destabilizálásában”.
Az uniós Alapjogi Chartával összhangban a pénteken elfogadott intézkedések nem akadályozzák a célzott sajtóorgánumokat és személyzetüket abban, hogy a műsorszolgáltatáson kívül más tevékenységeket folytassanak az EU-ban, például kutatást végezzenek, vagy interjúkat készítsenek – jegyezték meg.
Az uniós tanács kijelentette: Oroszország szisztematikus, nemzetközi kampányt folytat a média és az információk manipulálására, a tények befolyásolására és elferdítésére annak érdekében, hogy igazolja és támogassa Ukrajna elleni agresszióját, és fokozza a szomszédos országok, valamint az EU és tagállamai destabilizálására irányuló stratégiáját.
A propaganda, az információmanipuláció és a beavatkozási tevékenységek ismételten és következetesen az ukrán államot és hatóságait, az ukrán állampolgárokat, valamint az európai politikai pártokat, a civil társadalmat, a menedékkérőket, az etnikai és nemi kisebbségeket, valamint az EU és tagállamai demokratikus intézményeinek működését veszik célba, különösen a választási időszakokban – írták.
Emlékeztettek: a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács március végén tartott csúcstalálkozójának keretében megerősítette, hogy az EU szilárdan támogatja Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, valamint az orosz agresszióval szembeni önvédelemhez való jogát.
További lépésekre szólított fel annak érdekében, hogy gyengítse Oroszország képességét háborújának folytatására, egyebek között a szankciók megerősítése révén – tették hozzá.
Good to be with UKR Head of Presidential Office Andriy Yermack and Minister of Defense Rustem Umerov in Paris. Very productive meetings at Elysee Palace on efforts to end the Ukraine-Russia war. @SPE_Kellogg pic.twitter.com/x2I7SIW1RA
A fellebbviteli bíróság szerdán elfogadta a hongkongi kormány kérelmét a Dicsőség Honkongnak (Glory to Hong Kong) című tiltakozó dal betiltására vonatkozóan, ezzel felülbírálva egy korábbi döntést.
A dal korábban meghatározó elemévé vált a 2019-es kormányellenes tüntetéseknek. Később nemzetközi sporteseményeken tévesen a különleges közigazgatású terület himnuszaként játszották le a dalt a kínai himnusz helyett.
A kritikusok szerint a dal sugárzásának vagy terjesztésének megtiltása tovább csökkenti a véleménynyilvánítás szabadságát. Arra is figyelmeztettek, hogy a tilalom miatt techvállalatok hagyhatják el a várost.
A dalt sok tüntető nemzeti himnuszának tekintette, majd 2020-ban betiltották a dalt az iskolákban, miután Kína átfogó nemzetbiztonsági törvényt hozott. Ennek értelmében az
elszakadás, felforgatás, terrorizmus és idegen erőkkel való összejátszás gyanújával perbe fogottakat akár életfogytiglani börtönbüntetéssel sújthatják.
Chaos in the Serbian Parliament: Eggs fly, smoke bomb thrown, torch lit, MPs clash The first session of the regular spring session began in the Serbian Parliament, but a clash between MPs soon broke out. pic.twitter.com/TUcyJ06tJO
— Sprinter Observer (@SprinterObserve) March 4, 2025
Az amerikai képviselőház nagy többséggel elfogadta szerdán azt a törvényt, amely elvezethet a népszerű közösségi videóalkalmazás, a TikTok betiltásához az Egyesült Államokban.
A kongresszus pártvonalak mentén általában élesen megosztott alsóháza ezúttal jelentős támogatással, 352 igen szavazattal, 65 nem ellenében szavazta meg a törvényjavaslatot. A jogszabály előírja a közösségi oldal kínai tulajdonosának, hogy a hatályba lépést követő 6 hónapon belül adja el az Egyesült Államokban működő, 170 millió felhasználóval rendelkező leányvállalatát egy amerikai cégnek, ellenkező esetben annak működését megtiltják.
A törvényjavaslat beterjesztői szerint a kínai alkalmazás nemzetbiztonsági kockázatot jelent az Egyesült Államok számára, mert a kínai tulajdonos, a ByteDance nevű technológiai vállalat a kínai kormányzat befolyása alatt áll, és a hatályos kínai törvények értelmében bármikor arra kötelezhetik, hogy átadja felhasználóinak adatait a kínai állam számára.
A képviselőházi szavazást követően a jogszabály a felsőház, a szenátus elé kerül, amelynek többségi, demokrata vezetője, Chuck Schumer szerdán annyit mondott, hogy a törvényhozási testület áttekinti majd a törvényt, amint az megérkezik hozzá, ugyanakkor részleteket nem említett, és nem kötelezte el magát amellett, hogy a jogszabályt szavazásra a szenátorok elé terjeszti.
Mike Johnson, a képviselőház republikánus elnöke szerdán sürgette a szenátust, hogy mielőbb fogadja el a jogszabályt.
Joe Biden elnök jelezte, hogy amennyiben elé kerül a törvény, alá fogja írni.
Donald Trump, a republikánusok nem hivatalos elnökjelöltje fenntartásait hangoztatta a törvénnyel kapcsolatban. Azt mondta, egyetért azzal, hogy a TikTok nemzetbiztonsági fenyegetést hordoz az Egyesült Államok számára, de úgy vélte, hogy ugyanúgy nemzetbiztonsági kockázatot jelent a Facebook, amely véleménye szerint előnyhöz jutna a kínai közösségi oldal betiltása révén.
Elfogadás esetén a TikTok-törvény hatályba lépését jogi felülvizsgálat is késleltetheti, annak alkotmányosságát a szövetségi Legfelsőbb Bíróság állapíthatja meg.
A törvényjavaslat megszavazása előtt a kínai külügyminisztérium közleményben figyelmeztette az amerikai törvényhozókat arra, hogy a jogszabály visszaüthet az Egyesült Államokra.
A ByteDance vállalat tiltakozását fejezte ki a törvényjavaslat miatt, amely szerinte nem szól másról, mint a betiltásról. Szerdán az alsóházi elfogadást követően kiadott közleményében a vállalat szóvivője reményét fejezte ki, hogy a szenátus figyelembe veszi mintegy 170 millió felhasználó és 7 millió amerikai kisvállalkozás érdekét.
A kínai közösségi videóalkalmazás használata az amerikai kormányzati eszközökön már jelenleg is tilos, ahogy számos szövetségi állam kormányzatának informatikai eszközein sem engedélyezett a TikTok.
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
Burkina Faso kormánya határozatlan időre vasárnap betiltotta a Le Monde című francia lap terjesztését.
Fotó: Marc Piasecki/Getty Images
A tavaly puccsal hatalomra került katonai vezetés részrehajló hírközléssel vádolta a lapot a hadsereg feltételezett iszlamisták elleni egyik támadása kapcsán. A nyugat-afrikai frankofón országban nem ez az első eset arra, hogy betiltanak egy francia lapot. Korábban a Radio France International és a France24 televízió közös lapját, a Jeune Afrique-t tiltotta be – hasonló indokokkal – a Burkina Fasó-i junta.
A katonai vezetés azt állítja, hogy a sajtóorgánumok megszólaltatták a terroristákat, illetve olyan információkat közöltek, amelyek a kormányzat ellenségeinek váltak hasznára. Más francia sajtóorgánumokat, így például a TV5 Monde adását továbbra is lehet fogni Burkina Fasóban.
Burkina Faso, Mali és Niger hármashatárának közelében számos iszlamista csoport tevékenykedik, amelyek közül egyesek az Iszlám Állam, mások az al-Kaida terrorszervezet szövetségesei. A kormány az ország területének nagyjából felét tartja ellenőrzése alatt.