Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris fenyegetéseit nem szabad túl komolyan venni – jelentette ki Boris Pistorius német védelmi miniszter a NATO nukleáris tervezési csoportjának brüsszeli ülésén, számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Tagesschau német tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Pistorius elmondta, hogy nem látja annak kockázatát, hogy Putyin nukleáris fegyverekkel való fenyegetései fokozódnak. „Nem szabad hagynunk, hogy minden kijelentése megtévesszen bennünket” – tette hozzá.
A német védelmi miniszter megjegyezte, hogy Putyinnak sajátos módon folytat hibrid hadviselt. „Néha fenyegetőzik, néha csábít, néha bosszúsnak tűnik, aztán megint agresszív. Németországnak és a NATO-nak meg kell tanulnia megbirkózni ezzel, és továbbra is támogatnia kell Ukrajnát, valamint saját védelmét és elrettentési képességét” – emelte ki Boris Pistorius.
Az Afganisztánt irányító tálibok pénteken bejelentették, készek együttműködni Németországgal az afgán állampolgárságú bűnözők hazatoloncolásának ügyében – derült ki pénteken Abdul Kahar Balcsi, a tálib kormány külügyi szóvivője X-bejegyzéséből.
Olaf Scholz német kancellár csütörtökön az ország szövetségi parlamentjének alsóházában (Bundestag) kijelentette, hogy a belügyminisztérium már lépéseket tett afelé, hogy a bűnözőket és a veszélyes bevándorlókat ki lehessen toloncolni Németországból.
„Az ilyen bűnözőket ki kell toloncolni, még akkor is, ha Szíriából vagy Afganisztánból jöttek” – szögezte le.
A döntés hátterében a Németországban egyre gyakoribb fegyveres bűncselekmények és a politikusok ellen elkövetett támadások állnak. A múlt héten Mannheimben egy 25 éves afgán a piactéren tartott iszlámellenes rendezvényen kést rántott, és megsebesített hat embert, köztük egy rendőrt is, aki később belehalt sérüléseibe.
Berlin egyetlen afgán állampolgárt sem toloncolt haza a tálibok 2021-es hatalomra kerülése óta.
A németországi Pro Asyl nevű, menekültek jogait védő csoport bírálta Scholzot, kiemelve, hogy a nemzetközi jog nem engedélyezi szíriai és afganisztáni állampolgárok hazatoloncolását.
Hatalomra kerülésük óta a tálibokat egyetlen állam sem ismerte el hivatalosan Afganisztán kormányaként.
Egyelőre Németország nem fog nagy hatótávolságú Taurus rakétákat szállítani az ukrán haderőnek a közeljövőben a törvényhozók szerdai döntése alapján – számolt be a Politico.
Ukrajna régóta szerette volna elérni a német vezetésnél, hogy a Bundeswehr szállítson számukra a németek egyik csúcsfegyveréből, a Taurus rakétákból. Az ügy belpolitikai vitát is eredményezett az Európai Unió legnagyobb gazdaságában, több képviselő kritizálta Olaf Scholzot, amiért szerintük a német kancellár nem eléggé elkötelezett az ukránok támogatása mellett. A hírek szerint az államfő attól tartott, hogy Kijev a Krími híd ellen veti be a fegyvert, ami eszkalálhatja majd a konfliktust.
⚡️The 🇩🇪German Bundestag did not support the supply of Taurus to 🇺🇦Ukraine
A kérdést a parlament elé vitték, ahol a német törvényhozók szavazhattak a szállításokról. A jobbközép ellenzéki kereszténydemokrata párt által beterjesztett javaslatot végül nagy arányban utasították el a képviselők: mindössze 178-an szavaztak mellette és 478-an ellene. Három képviselő tartózkodott. Ez még nem jelenti azt, hogy Ukrajna biztosan lemondhat a Taurusról, mivel a végső döntés a kancellár kezében van. Egy ilyen nagyarányú elutasítás után azonban meglepő lenne, ha Scholz mégis engedélyezné a fegyverek szállítását Kijevnek.
A Taurus hatótávolsága 500 kilométer, amely jóval több, mint amilyen rakétákkal jelenleg rendelkezik az ukrán haderő. Ezzel már kifejezetten mélyen be tudnak hatolni az orosz területekre.
A 2021-es berlini szövetségi választás részleges megismétlését rendelte el kedden a német alkotmánybíróság.
A döntés értelmében a német főváros 2256 választókerületéből 455-ben kell majd újra voksolni. Ez azt jelenti, hogy minimálisan módosulhat ugyan a szövetségi parlament (Bundestag) összetétele, de a jelenleg kormányzó koalíció többsége nem kerülhet veszélybe.
A Bundestag már korábban elrendelte 431 választókerületben a választás megismétlését, de a jelenleg ellenzékben lévő konzervatív pártok az alkotmánybírósághoz fordultak azzal a kéréssel, hogy szélesebb körben rendelje el a választás megismétlését.
A 2021 szeptemberében tartott választáson Berlin számos választókerületben mutatkozott hiány a szavazólapokból, ezért a szavazókörök előtt hosszú sorok alakultak ki, így a szavazókörök csak jóval később zárhattak be a tervezettnél.
A túlterheltség másik oka az volt, hogy a német fővárosban azon a napon bonyolították le az országos, a regionális és a helyi önkormányzati választást, továbbá egy helyi népszavazást, és ekkor tartották a berlini maratoni futást is. A futóverseny miatt elrendelt útlezárások és az akkor még érvényben lévő koronavírus-korlátozások miatt kaotikus viszonyok alakultak ki a német fővárosban.
A német kormány 32 Leopard harckocsi beszerzéséről egyezett meg a Rheinmetall fegyvergyártó vállalattal Ukrajna Oroszországgal szembeni védekezésének támogatására.
A védelmi iparban érdekelt vállalat kedden Düsseldorfban bejelentette, hogy a Leopard 1A5 típusú járműveket – amelyek nem tartoznak a legmodernebb páncélozott járművek közé – jövőre adják át Ukrajnának. A használt járműveket a Rheinmetall két németországi gyárában készítik elő.
A német vállalattól korábban már Hollandia és Németország is rendelt 14 darab újabb típusú, 2A4-es Leopard harckocsit Ukrajnának – ezeket szintén jövőre szállítják le. Ukrajna a német hadseregtől (Bundeswehr) és más NATO-tagállamoktól is kapott Leopardokat.
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Németország 2024-es szövetségi költségvetésének tervezete tartalmazza az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek megduplázását, azaz 8 milliárd euróra növelését – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Olaf Scholz német szövetségi kancellár koalíciója olyan költségvetést dolgozott ki, miközben egy újabb recesszió szélére sodródhat Európa legnagyobb gazdasága. A német kormány azonban az európai védelem gerinceként pozicionálta magát, miután Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát, és ígéretet tett Kijev támogatására, miközben katonai kiadásait a NATO GDP-arányosan kitűzött 2%-ára növelte.
A többletköltségek egy részét a német fegyveres erők saját arzenáljának feltöltésére fordítják majd, mivel Ukrajnának szállítanak fegyvereket. A Reuters által látott költségvetési dokumentumot a héten tárgyalja a parlament, és december elején fogadja el.
Kurz vor dem Jahreswechsel bringt Russland erneut Terror über die ganze #Ukraine. Mehr als 100 Raketen & Drohnen haben u.a. eine Geburtsklinik zerstört, Menschen aus dem Alltag in den Tod gerissen. Auch 2024 rücken wir keinen Zentimeter von der Seite der 🇺🇦. #StandWithUkraine
Another set of brutal Russian air strikes against Kyiv this morning, innocent civilians again being victims of the Russian terrorism. Ukrainian air defense works well but Ukraine must get more help. New Year’s celebrations are over and the West must get serious and act now
Overnight Russia launched another attack against Kharkiv - Ukraine’s 2nd largest city - killing 6 civilians, injuring others & damaging homes & schools. There is not a second to lose to support Ukraine’s fight to defend its people from such horrific and unprovoked attacks. pic.twitter.com/D8bDNXEivv
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) April 6, 2024
Macron said yesterday that the SAMP/T systems are used to secure nuclear strangleholds on 🇲🇫 soil. And so we can argue that this will be the case for the 4️⃣ remaining systems. pic.twitter.com/LeXDVqHlyl
— French Aid to Ukraine 🇨🇵🇺🇦 (@aidefranceukr) April 19, 2024
As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.
Németországba látogatott Vlagyimir Klicsko és testvére, Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere. Klicskóék köszönetet mondtak a jelen lévő Olaf Scholz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, amiért Ukrajna több mint másfél éve meg tudja védeni magát az orosz hadsereggel szemben, ami nekik is köszönhető.
A vendégekhez intézett beszédükben kijelentették, hogy ma este itt állunk egy történelmi helyen, amelynek sok köze van ahhoz, hogy az orosz katonák miért folytatnak háborút hazánk ellen a hazánkban. Valaha itt futott a Fal. Itt volt a halálsáv. Itt volt bebörtönözve egy ország – fogalmaztak a német Bild szerint.
Szerintük a szabadság biztosította Vlagyimir Putyin számára, hogy háborút viseljen Ukrajna ellen, mert soha nem tette túl magát azon, hogy a szovjet birodalom szétesett, sőt ezt a birodalmat akarja visszaállítani.
Beszédükben köszönetet mondtak a német Patriot és a német Iris–T védelmi rendszerekért Németországnak. Arról is beszéltek, hogy tudják, nehéz folyamatosan segíteni Ukrajnát, de nagyon nagy szükségük lenne a Taurus rakétákra.
Megbízhatnak bennünk, hogy a Taurusokat kizárólag Ukrajnán belül használjuk – ígérték meg.
Előre nem bejelentett látogatásra Németországba utazott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap, a hazája elleni orosz támadás megindítása óta először.
A politikus a biztonsági okokból előre nem bejelentett látogatásról a Twitter-oldalán vasárnap kora reggel közölte, hogy megérkezett Berlinbe.
„Fegyverek, erőteljes csomag, légvédelem, újjáépítés, EU, NATO, biztonság” – tette hozzá, tervezett megbeszéléseinek témáit ismertetve.
A német légierő (Luftwaffe) ugyancsak a Twitteren arról tájékoztatott, hogy az ukrán államfő egy Airbus A319 típusú német kormányzati utasszállító géppel utazott Berlinbe, méghozzá Rómából, szombati hivatalos programjainak helyszínéről, és útját két Eurofighter vadászgéppel biztosították.
Volodimir Zelenszkij kora délelőtt Frank-Walter Steinmeier államfővel találkozott. A megbeszélés után Olaf Scholz kancellár fogadja, katonai tiszteletadással.
Az államfői hivatal és a kancellár hivatalának térségében a leginkább veszélyeztetett állami vendégek – amerikai elnök, izraeli államfő, miniszterelnök – látogatásain alkalmazott rendőrségi intézkedéseket vezették be, mindkét helyszínt több száz méteres körben lezárták.
Ugyancsak vasárnap adják át a Berlintől több mint 500 kilométerre fekvő Aachenben a Nemzetközi Károly-díjat, amellyel Volodimir Zelenszkijt és az ukrán népet tüntetik ki. A rendezvényen beszédet mond Olaf Scholz kancellár. Biztonsági okokból nem közölték, hogy Volodimir Zelenszkij részt vesz-e a díjátadón.
Az aacheni városháza még tavaly decemberben közölte, hogy az ukrán népet és az államfőt tüntetik ki idén a rangos elismeréssel. Kiemelték, hogy az ukrán nép a nemzetközi joggal ellentétes és „kimondhatatlanul brutális orosz támadó háború áldozata”, de Volodomir Zelenszkij vezetésével nemcsak a haza szuverenitását és a polgárok életét védi, hanem „Európát és az európai értékeket is”.
Az ukrán államfő első alkalommal látogatott Németországba a hazája elleni orosz háború megindítása, 2022. február 24. óta. Előzőleg, alig néhány nappal a támadás kezdete előtt Münchenben járt, a bajor főváros világhírű nemzetközi biztonságpolitikai konferenciáján. Berlinben legutóbb 2021 júliusában tett hivatalos látogatást, Angela Merkel akkori kancellár meghívására.
A Nemzetközi Károly-díjat az európai egyesítésben kiemelkedő érdemeket szerző személynek vagy intézménynek ítélik oda 1950 óta minden évben. A korábbi kitüntetettek között van Ferenc pápa és Emmanuel Macron francia elnök, Klaus Iohannis román államfő, Bill Clinton volt amerikai elnök és két magyar személyiség, Konrád György író (2001) és Horn Gyula néhai kormányfő, aki 1990-ben kapta meg az elismerést, külügyminiszterként végzett munkájáért.
L'Italia dà il benvenuto al Presidente dell'Ucraina Volodymyr Zelensky. Rinnoviamo il nostro impegno al fianco del popolo ucraino, a difesa della libertà e della democrazia. pic.twitter.com/3Qbc1FhWiv
⚡️ Ukraine needs 50 Patriot [air defense symstems] to lose lives from [russian] shelling, says Volodymyr Zelenskyy in an interview with Wall Street Journal.
"Any counteroffensive is very dangerous without control in the sky. Imagine a military that understands that it has no… https://t.co/cRCaU5cHZB
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
The Netherlands will continue to support Ukraine in the face of continued Russian aggression, as much and for as long as necessary. The devastating situation in Israel and Gaza will not divert our attention away from Ukraine. The existential need to push back against Russian… pic.twitter.com/o1CCW3gKQp
Kurz vor dem Jahreswechsel bringt Russland erneut Terror über die ganze #Ukraine. Mehr als 100 Raketen & Drohnen haben u.a. eine Geburtsklinik zerstört, Menschen aus dem Alltag in den Tod gerissen. Auch 2024 rücken wir keinen Zentimeter von der Seite der 🇺🇦. #StandWithUkraine
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Véget ért a több mint két évtizedes szociáldemokrata regnálás a berlini szenátusban. Az önálló tartománynak számító fővárosban a február végi megismételt választások eredményeként a Keresténydemokrata Unió (CDU) alakíthatott kormányt. Berlin új kormányzó polgármestere, egyben a tartomány miniszterelnöke Kai Wegner, míg a korábban kormányzó szociáldemokraták koalíciós partnerként másodhegedűsek lettek. Berlint korábban a szociáldemokraták irányították Franziska Giffey vezetésével. Az SPD koalíciós partnerei a Zöldek és a Baloldal Pártja voltak. A februári választások eredménye azonban már az országos „papírformát” igazolta: a kereszténydemokraták a szavazatok 28,2 százalékát szerezték meg, míg az SPD és a Zöldek Pártja egyaránt 18,4 százalékot szerzett. A Baloldal Pártja pedig országos hanyatlását folytatva be sem jutott a tartományi törvényhozásba.
Bár Wegner szenátusi szentesítése papírformának tűnt, a beszámolók szerint mégsem volt zökkenőmentes. A szükséges abszolút többséget csak a harmadik szavazási fordulóban sikerült megszereznie, kiszivárgott értesülések szerint több szociáldemokrata képviselő csalódottsága miatt. Mint ahogy a CDU és Wegner számára némi üröm volt az örömben az is, hogy a konzervatívoknak az abszolút többséget több forrás szerint a radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) néhány képviselőjének támogatásával sikerült megszereznie.
Így Wegnernek a harmadik fordulóban sikerült győznie, egyszerű többséggel. A 159 parlamenti képviselő közül 86-an szavaztak rá, 70 ellenszavazat volt, míg három képviselő tartózkodott a szavazástól.
Rögtön ezt követően az újdonsült kormányfő letette a hivatali esküt. Megválasztását követő első nyilatkozatában
Berlin számára új kezdetet ígért. Igyekezett cáfolni, hogy az AfD képviselőnek támogatásával sikerült győzelmet aratnia, szerinte a radikális jobboldali párt tényleges célja az volt, hogy a megtévesztés taktikájával káoszt okozzon.
A szavazás azonban mostantól a múlté, az új tartományi miniszterelnök vezette CDU és az SPD már alá is írta a koalíciós szerződést. Ebben megfogalmazták a főbb célkitűzéseket, mindenekelőtt a közigazgatás reformját, a rendőrség és a tűzoltóság korszerűsítését, továbbá egy több milliárdos klímavédelmi programot.
A szociáldemokraták vezetője, a korábbi tartományi miniszterelnök, Franziska Giffey – immár Wegner helyettese – az együttműködés szükségességét emelte ki, hangoztatva az összetartás politikájának szükségességét.
Kai Wegner előtt Berlin utolsó konzervatív vezetője a kereszténydemokrata Eberhard Diepgen volt, aki 2001 júniusáig irányította a fővárost, illetve a tartományi kormányt. Diepgen után mostanáig tartó szociáldemokrata korszak következett, amelynek legtekintélyesebb szereplője Klaus Wowereit volt, aki 2001 és 2014 között volt a főváros kormányzó polgármestere.
Érvénytelen lett a berlini népszavazás, melyen arról dönthettek a lakosok, hogy szeretnék-e ha 2030-ra klímasemlegességé válna a városuk.
A vasárnapi szavazáson ugyan az igenek kerültek 51%-os többségbe, azonban a részvételi arány nem érte el az érvényességhez szükséges 25%-ot. Ehhez körülbelül 150 ezer igen szavazat hiányzott a becslések szerint. A mobilizációban az esős időjárás sem segített a kezdeményezőknek.
A népszavazást megelőző napon több ezren tüntettek Berlinben. A klímaaktivisták azt mondták, érvénytelen eredmény esetén más módokon igyekeznek majd harcolni a környezetvédelmi célokért.
– Azokkal a kezdeményezésekkel fogunk foglalkozni, amelyek a társasházban élő embereket segítik abban, hogy napelemekkel termeljék meg a saját energiájukat – mondta Jessamine Davis, az egyik klímaaktivista csoport szóvivője.
– Hamarosan valószínűleg a konzervatív kereszténydemokraták fogják átvenni Berlin vezetését. Az egyik politikusok ellenezte a népszavazási kezdeményezést, mert szerinte túl gyors és drága lenne az átállás. Ugyanakkor elismerte, hogy többet kell tenni a klímaváltozás elleni harcban – mondta Kristina Jovanovski, az Euronews riportere.
Berlin jelenlegi célkitűzése szerint 2045-re akar klímasemlegessé válni. Ez egy 15 évvel későbbi időpont, mint amit a népszavazási kampány kitűzött.
– Annyit tudok tenni, hogy támogatom a fiatalokat és próbálom meggyőzni az időseket, hogy nem szennyezhetjük tovább a Földet – mondta egy tanárnő, aki igennel szavazott.
Az aktivisták azonban nemcsak a népszavazást szerették volna megnyerni, hanem az emberek politikai bevonódását is segíteni akarták.
– Berlint klímabarátabb várossá kell tenni. De arra is oda kell figyelni, hogy a lakosai se maradjanak ki a folyamatból. Fontos, hogy részt vehessenek a klímapolitika megalkotásában – tette hozzá Davis.
A népszavazáson végül 866 ezer választópolgár adott le érvényes szavazatot.
