Hamarosan Moszkvába utazik Steven Witkoff és Jared Kushner, Donald Trump diplomáciai csapatának tagjai – jelentette be Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó.
Usakov azt állítja: folyamatos kapcsolatban van az amerikai diplomáciai csapattal, jelenleg egy személyes találkozót készítenek elő. Azt, hogy mikor kerülhet sor az amerikaiak látogatására, nem közölte.
„Az utazást már előkészítjük” – közölte az orosz elnök bizalmasa.
Az amerikai diplomáciai csapat többször is járt Moszkvában, hogy az orosz-ukrán háború lezárásáról egyeztessenek, mióta Donald Trump 2025-ben elfoglalta az elnöki széket. Több béketerv is készült, de nem sikerült a háború végét érdemben közelebb hozni.
Az Európai Unió külügyi főképviselője kijelentette, hogy az EU soha nem lesz semleges közvetítő Ukrajna és Oroszország között. Kaja Kallas ezt azzal magyarázta, hogy a szövetség egyértelműen Ukrajna mellett áll.
Az Európai Unió nem kíván közvetítőként fellépni Ukrajna és Oroszország között, és nem is akarja átvenni az Egyesült Államok szerepét a békefolyamatban – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, miközben egyre csak élénkül a vita arról, hogy az EU kinevezzen-e különmegbízottat a feladatra vagy sem.
„Egy dolog teljesen világos” – folytatta Kallas – „Európa soha nem lesz semleges közvetítő Oroszország és Ukrajna között, mert Ukrajna oldalán állunk, és a saját biztonsági érdekeinket védjük” – mondta Kallas a tanácskozás végén.
Kaja Kallas szerint Ukrajnának szüksége van az EU-ra, hogy kiegyensúlyozza a tárgyalásokat, és engedményekre kényszerítse az orosz felet.
Az Egyesült Államok által vezetett békefolyamat a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta megdermedt. A Fehér Ház diplomáciai infrastruktúráját ez köti le, így az ukrajnai helyzet a háttérbe szorult. Diplomáciai körökben felmerült, hogy a közvetítésben az EU vállalhatna szerepet.
„Törekvéseinknek ki kell egészítenie az Egyesült Államok erőfeszítéseit. A miniszterek is nagyon világosan fogalmaztak erről” – magyarázta Kallas. „Nem az Egyesült Államok helyébe kívánunk lépni, hanem valójában azokat a kérdéseket próbáljuk kezelni, amelyekkel ők nem foglalkoztak ezeken a tárgyalásokon.”
Kijev egyre frusztráltabb az elakadt tárgyalások miatt. Az ukrán vezetés többször felszólította az európaiakat, hogy vállaljanak aktívabb, gyakorlatiasabb szerepet a béke előmozdításában
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter, a ciprusi uniós külügyminiszteri csúcson azt mondta, hogy az EU-nak „konkrét, végrehajtható lépésekre” kell összpontosítania, például a Zaporizzsjai Atomerőmű demilitarizálására és humanitárius folyosók létrehozására.
A növekvő ukrán türelmetlenségre reagálva Marco Rubio amerikai külügyminiszter utalt rá, hogy a hetek óta tartó diplomáciai csend hamarosan véget érhet és újraindulhatnak a tárgyalások az ukrajnai békefolyamatról. Mint mondta, „Az Egyesült Államok kész és hajlandó mindent megtenni, amit csak tud, hogy elősegítse a háború befejezését, és remélhetőleg előbb-utóbb adódik is erre lehetőség”.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió külügyi főképviselője kijelentette, hogy az EU soha nem lesz semleges közvetítő Ukrajna és Oroszország között. Kaja Kallas ezt azzal magyarázta, hogy a szövetség egyértelműen Ukrajna mellett áll.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1780045860
[modified] => 1780005768
)
[title] => Kallas: soha nem lesz semleges közvetítő az EU Ukrajna és Oroszország között
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=187600&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 187600
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 187601
[image] => Array
(
[id] => 187601
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kallas.webp
[original_lng] => 32102
[original_w] => 1366
[original_h] => 768
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kallas-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kallas-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kallas-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kallas-1024x576.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kallas.webp
[width] => 1366
[height] => 768
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kallas.webp
[width] => 1366
[height] => 768
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kallas.webp
[width] => 1366
[height] => 768
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1779994968:12
[_thumbnail_id] => 187601
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 397
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 917132569002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 77411
[1] => 2107164
[2] => 6264
[3] => 29066
)
[tags_name] => Array
(
[0] => béketárgyalások
[1] => európai képviselő
[2] => függetlenség
[3] => Kaja Kallas
)
)
[2] => Array
(
[id] => 187503
[content] =>
Az Euractiv beszámolója szerint Ursula von der Leyen litvániai látogatásán újságírói kérdésre reagálva nem utasította el annak lehetőségét, hogy az Európai Unió különmegbízottat nevezzen ki az orosz–ukrán béketárgyalásokra. Az Európai Bizottság elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egyelőre nem kíván nevekről beszélni.
Biztosan nem fogok most semmiféle nevekről spekulálni – fogalmazott Vilniusban, ahol a balti államok vezetőivel közösen vett részt egy szolidaritási látogatáson. Az eseményre azután került sor, hogy a térségben több drónincidens is történt. A lap szerint az ötlet már hónapok óta jelen van Brüsszelben, az elmúlt időszakban azonban új lendületet kapott, miután Volodimir Zelenszkij arról beszélt, hogy Európának is közvetlen szerepet kellene kapnia a jövőbeni tárgyalásokon Moszkvával.
Az ukrán elnök arról beszélt, hogy Európának is saját képviselettel kellene részt vennie a jövőbeni tárgyalásokon Moszkvával.
Az Euractiv ugyanakkor azt írta, hogy a kérdés inkább a politikai és médiabeli háttérbeszélgetésekben jelenik meg, mintsem a hivatalos uniós döntéshozatalban. A diplomaták szerint a téma még nem került igazán az állam- és kormányfők asztalára, és a nagyköveti szintű tárgyalásokon sem kapott hangsúlyos szerepet.
Több ismert politikus neve is felmerült a béketárgyalások kapcsán
A brüsszeli találgatásokban több korábbi és jelenlegi európai vezető neve is előkerült lehetséges különmegbízottként. Az Euractiv szerint Angela Merkel neve is felmerült, bár a volt német kancellár gyorsan elhatárolódott az ötlettől. Rajta kívül Mario Draghi, Sauli Niinistö, Alexander Stubb és Jean-Claude Juncker neve is szóba került. Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szintén utalt arra, hogy alkalmas lehetne a szerepre. A külügyminiszterek tanácsának ülésén úgy fogalmazott: Úgy gondolom, átlátnám azokat a csapdákat, amelyeket Oroszország állít.
A politikus jogi tapasztalatára hivatkozva beszélt erről, ugyanakkor az Euractiv szerint az uniós diplomaták között nincs egyetértés a kérdésben. Egyes tagállamok ellenállásától tartanak Kallas esetében, míg mások szerint António Costa európai tanácsi elnök intézményi pozíciója miatt elfogadhatóbb kompromisszumos jelölt lehetne.
A lap szerint a vita jelenleg inkább elméleti jellegű, mivel rendkívül nehéz lenne olyan személyt találni, akit egyszerre fogadnának el Brüsszelben, Washingtonban, Kijevben és Moszkvában is.
Egy magas rangú bizottsági tisztviselő szerint olyan emberre lenne szükség, akit mind a négy fővárosban komolyan vennének.
Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint Ukrajna csak akkor kaphat európai uniós társult tagsági státuszt, ha konkrét lépéseket tesz a béke irányába, derült ki a szlovák kormányfő nyilatkozatából, amelyet Peter Pellegrini államfővel és Richard Rasi parlamenti elnökkel folytatott egyeztetése után tett közzé.
Fico úgy fogalmazott: amennyiben Ukrajna ilyen különleges státuszt kapna, elvárható, hogy „cserébe adjon is valamit”, hozzátéve, hogy az Európai Uniónak az a célja kell legyen, hogy Kijev a béke felé mozduljon el, írja a TASZSZ.
A szlovák kormányfő szerint Szerbiát, Albániát és Montenegrót előbb kellene felvenni az Unióba, mint Ukrajnát, tekintettel arra, hogy ezek az országok már előrébb tartanak a csatlakozási folyamatban.
Fico egyúttal arra reagált, hogy Friedrich Merz német kancellár javaslatot tett Ukrajna úgynevezett „társult tagi” státuszának megadására, amely ugyan nem járna szavazati joggal, de lehetővé tenné az ország képviselőinek részvételét az uniós intézmények munkájában.
Fico véleményét osztja Pellegrini is
Peter Pellegrini szlovák államfő ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Ukrajna gyorsított eljárásban történő társult tagsága sem történhet feltételek nélkül. Szerinte amennyiben Ukrajna megelőzné a Nyugat-Balkán országait a csatlakozási folyamatban, az „nagyon negatív jelzést” küldene azoknak az államoknak, amelyek már jelentős előrehaladást értek el az EU-integrációban.
Volodimir Zelenszkij elnök Nagy-Britannia, Franciaország és Németország vezetőivel tárgyalt az Egyesült Államok Oroszországgal folytatott tárgyalásaira való felkészüléséről a hét végén várható „megújítás” tükrében – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő péntek esti videoüzenetére hivatkozva.
A jelentés szerint az elnök péntek este tartotta az E3-megbeszélgetést, és a videóüzenetében beszélt róla. „Beszéltünk európai barátainkkal: Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Németországgal, az E3 formátummal. A hét végére új információk érkezhetnek az amerikaiak felkészültségéről” – mondta.
Az államfő hangsúlyozta, hogy sok múlik az Irán körüli helyzet alakulásán, amely jelenleg az amerikai fél figyelmének középpontjában áll. Szerinte Ukrajna fő prioritása a diplomácia fokozása a háború mielőbbi befejezése érdekében. Mint hangsúlyozta, Kijev következetesen ragaszkodik Európa jelenlétéhez a tárgyalási folyamatban, és az európai hangot figyelembe fogják venni.
„A kérdés az, hogy pontosan hogyan fogjuk együtt egy megbízható és méltóságteljes békéhez vinni a helyzetet” – jegyezte meg az elnök. Ugyancsak tájékoztatta a három ország vezetőit az ukrajnai helyzetről, és megköszönte nekik az ukrán hadsereg pozíciójának és eredményeinek magasra értékelését. Választ várok az Egyesült Államoktól a találkozók lehetséges formátumait és ütemtervét illetően – mondta el Volodimir Zelenszkij.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tárgyalást folytatott pénteken videoösszeköttetésen keresztül Ukrajna nemzetközi partnereivel, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország vezetőivel, majd kijelentette, hogy a hét végére szerinte változhat az amerikaiak készsége a békefolyamatban való részvétel tekintetében.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter a NATO külügyminisztereinek svédországi találkozóján újságíróknak kijelentette, hogy a Washington részvételével zajló tárgyalások az Ukrajna elleni orosz háború lezárásáról a haladás hiánya miatt szünetelnek, ugyanakkor az Egyesült Államok kész ismét bekapcsolódni, ha esély mutatkozik eredmény elérésére – emlékeztetett az Ukrinform hírügynökség.
Az ukrán elnök a Telegramon közzétett videoüzenetében kiemelte: Ukrajna változatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy Európa jelen legyen a tárgyalási folyamatban, és hangsúlyozta, hogy „az európai hangot” Kijevben mindenképpen figyelembe fogják venni. „A kérdés az, hogyan jutunk el együtt egy olyan békéhez, amely megbízható és méltó lesz” – jegyezte meg.
Zelenszkij hozzátette: tájékoztatta Emmanuel Macron francia elnököt, Friedrich Merz német kancellárt és Keir Starmer brit miniszterelnököt az ukrajnai helyzetről, valamint megköszönte nekik, hogy nagyra értékelik az ukrán hadsereg eredményeit, és támogatják az ukrán állásfoglalásokat a különböző kérdésekben.
Elmondta, hogy Ukrajna katonai pozíciói most erősebbek, mint az előző években. Szavai szerint az év eleje óta 590 négyzetkilométer ukrán területet szabadítottak fel az orosz megszállás alól.
„A tendencia egyértelműen nem a megszállók érdekeit szolgálja. Tovább növeljük az orosz hadseregnek okozott emberveszteségeket, és ez mindenféle szankcióval együtt diplomáciai választásra kényszeríti Oroszországot. Részletes információkat adtam át az oroszok terveiről, amelyek hírszerzésünk rendelkezésére állnak. Katonai és politikai tervekről egyaránt. Most mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy felgyorsítsuk a diplomáciát. Várom az amerikai fél válaszát is a találkozó lehetséges formátumairól és menetrendjéről” – zárta szavait Zelenszkij.
Az Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország közötti háromoldalú tárgyalások jelenleg „szünetelnek”, Washington ugyanakkor bizonyos feltételek mellett engedélyezi azok folytatását – számolt be az rbc.ua hírportál Marco Rubio amerikai külügyminiszternek a NATO-külügyminiszterek svédországi találkozóján jelentette kijelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint Rubio Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok azért csatlakozott a tárgyalási folyamathoz, mert szerinte ez az egyetlen, amellyel mind Ukrajna, mind Oroszország kész tárgyalni. „Sajnos ezek a tárgyalások nem hoztak eredményt. Készen állunk arra, hogy továbbra is betöltsük ezt a szerepet. A kiszivárgott hamis információk, a történetek ellenére, miszerint az ukránokat erre vagy arra az álláspontra kényszerítjük, ami nem igaz” – mutatott rá.
Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy jelenleg nincsenek folyamatban ilyen jellegű tárgyalások. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok készen áll a további találkozókra, amennyiben lehetőséget lát olyan tárgyalások megszervezésére, amelyek produktívak és eredményeket hozhatnak.
„Az elmúlt néhány hónapban úgy éreztük, hogy nem történt sok előrelépés, de talán a dinamika megváltozik. Az sem érdekel minket, hogy beleragadjunk végtelen, sehová sem vezető megbeszélések ördögi körébe” – mondta Marco Rubio, hangsúlyozva, hogy az ukrajnai háború csak tárgyalásos rendezés útján zárulhat le. Véleménye szerint az nem fog Kijev vagy Moszkva katonai győzelmével végződni, „a katonai győzelmek meghatározásának hagyományos nézőpontjából”.
Amerika háttérbe vonulása után Európa előtt nehéz feladat áll, egyetlen kulcsfigurát kell találnia, aki képes asztalhoz ültetni az orosz és az ukrán felet. Bár a háttérben már megkezdődtek a találgatások a lehetséges közvetítő személyéről, kérdéses, hogy az uniós tisztviselők meg tudnak-e állapodni. Vajon képes lesz az Európai Unió közös stratégiát kialakítani, vagy a belső viták és a bizalmatlanság miatt a békefolyamat még sokáig várat magára?
Mivel Donald Trump amerikai elnök és az amerikai kormányzat figyelme az iráni helyzet megoldására irányul, egyre nagyobb nyomás helyeződik Európára, hogy saját maga nevezzen ki különmegbízottat az orosz–ukrán béketárgyalások előmozdítására — és meglepő módon Kijev és Moszkva is nyitottnak mutatkozik erre – számolt be róla a Reuters.
Washington először pénzügyileg hátrált ki Ukrajna mögül, most pedig a jelek szerint Európának át kell vennie a közvetítői szerepet a béketárgyalásokon. A Reuters szerint Kijev és Moszkva egyetért abban, hogy Európának egyetlen személyt kellene kijelölnie, nem pedig egy bizottságot.
A legfontosabb kérdés, hogy ki képviselhetné megfelelően Európát az orosz–ukrán egyeztetések jövőbeli fordulóin.
Vlagyimir Putyin Gerhard Schröder volt német kancellára tett javaslatát azonnal elutasították — Ukrajna külügyminisztere viccelődve azt mondta, hogy Putyin ennyi erővel az oroszbarát színészeket, Steven Seagalt vagy Gérard Depardieut is jelölhette volna.
Ki képviselheti Európát az orosz–ukrán béketárgyalásokon?
Kaja Kallas
Kaja Kallas az egyik kézenfekvő jelölt. Az EU külügyi főképviselője sokáig ellenezte a közvetlen tárgyalásokat Oroszországgal, de azóta nyitottá vált egy különmegbízott kinevezésére, és azt mondta hogy az uniós külügyminiszterek még ebben a hónapban tárgyalhatnak erről a kérdésről. Múlt héten újságíróknak kifejtette: Úgy gondolom, át tudnék látni azokon a csapdákon, amelyeket Oroszország állít.
Három uniós diplomata azonban arra figyelmeztetett, hogy Kallas kemény, oroszellenes álláspontja gyors ellenszenvet válthatna ki Putyinból. Emiatt egy uniós diplomata szerint kis esélye van, hogy rá essen a választás.
Angela Merkel
A volt német kancellár az egyik legesélyesebb jelölt lehet, mivel közvetlenül tárgyalt már Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Vlagyimir Putyinnal is. Angela Merkel neve azért merül fel rendszeresen, mert kancellárként kulcsszerepet játszott a minszki békefolyamatban, amely éveken keresztül az egyik legfontosabb diplomáciai keretet jelentette az ukrajnai konfliktus kezelésére. Ahogy arról lapunk is beszámolt, Merkel közben egyértelművé tette, hogy nem kíván közvetítőként fellépni Oroszország és Európa között az ukrán konfliktus ügyében. A volt német kancellár szerint az ilyen tárgyalásokhoz politikai hatalomra és hivatalos felhatalmazásra van szükség, ezért a közvetítői feladatot a hatalmon lévő európai vezetők közül kell valakinek ellátnia.
Alexander Stubb
A finn elnök rendelkezik közvetítői tapasztalattal hazájában és korábban érdeklődést mutatott a szerepkör iránt, ugyanakkor széles körű uniós támogatásra lenne szüksége és Finnország NATO-tagsága Moszkva szemében nagy eséllyel hátrányt jelent.
Mario Draghi
Az egykori olasz miniszterelnököt széles körben tisztelik Európában és nem tartják túlzottan Kreml-barátnak. Ugyanakkor egyelőre nincs jele annak, hogy a gazdasági fókuszú Draghi egyáltalán vágyik-e a közvetítői szerepre.
A vita jól mutatja, hogy miközben Európa nagyobb szerepet akar vállalni az orosz–ukrán háború lezárásában, továbbra sem világos, hogy a tagállamok képesek-e közös geopolitikai stratégiát kialakítani.
Az uniós különmegbízotti irány zsákutca?
A Kijev gondolkodását ismerő források szerint a leendő európai különmegbízottnak erős uniós támogatást kell élveznie, de nem szabadna az Európai Unióból érkeznie, mivel az orosz elnök mélyen bizalmatlan a blokkal szemben. Egyes elemzők szerint éppen ezért olyasvalaki lehet a legalkalmasabb közvetítő, aki ugyan szoros kapcsolatban áll Európával, mégsem az Európai Unió intézményrendszeréből érkezik. India és Norvégia merült fel, mivel mindkét ország igyekezett fenntartani a kommunikációs csatornákat Moszkvával a háború alatt is. Ez olyan szereplők felé mutathat, mint Espen Barth Eide norvég külügyminiszter, aki tapasztalt közel-keleti szakértő, vagy akár S. Jaishankar indiai külügyminiszter, aki mindkét féllel jó diplomáciai kapcsolatot ápol.
Ukrajna az E3 európai diplomáciai formátum visszaállítására törekszik Nagy-Britannia, Franciaország és Németország részvételével a béketárgyalások lefolytatása érdekében – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a The Telegraph című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint diplomáciai források elmondták, hogy az ukrán fél már nem tekinti az Egyesült Államokat hatékony közvetítőnek a tárgyalásokon. Emiatt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „potenciált lát” az E3 formátum felélesztésében. Az államfő már a múlt héten egy telefonbeszélgetés során tett is egy javaslatot francia kollégájának, Emmanuel Macronnak, kifejezve azon szándékát, hogy ezt a formátumot „további tartalommal” töltse meg.
Egy E3-as forrás megerősítette, hogy a tárgyalások folyamatban vannak, de jelenleg nincsenek konkrét megállapodások az Oroszországgal való közvetlen kapcsolatfelvételről. Források szerint Ukrajna azt szeretné, ha az európai tárgyalók azt a benyomást keltenék a Kremlben, hogy a béketárgyalások Oroszország saját érdekeit szolgálják. Különösen azért, mert „Ukrajna tönkreteheti az orosz ünnepi szezont”.
Várhatóan az orosz állampolgárok utazásának akadályozása és az orosz diktátorba vetett bizalom további csökkentése az Oroszországon belül hatékony módja lehet annak, hogy Putyint önkéntesen tárgyalóasztalhoz ültesse.
Az E3 formátum egy informális mechanizmus Franciaország, Németország és Nagy-Britannia közötti diplomáciai együttműködésre. 2003-ban hozták létre, hogy tárgyalásokat folytasson Iránnal nukleáris programjáról. Abban az időben az európai trojka fő közvetítőként működött Teherán, az Egyesült Államok és az ENSZ Biztonsági Tanácsa között.
I spoke with António Costa @eucopresident. Thank you very much for supporting our state and our people. We discussed in detail the prospects of the negotiation process for peace for Ukraine and all of Europe. I informed him about our recent contacts with various leaders in Europe…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2026
Az Oroszország és Ukrajna közötti háború befejezését célzó, amerikai közvetítéssel zajló béketárgyalások jelenleg szünetelnek, de Moszkva reméli, hogy a folyamat újraindul – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője május 18-án.
A nyilatkozat változást jelez Moszkva retorikájában, miután Szergej Lavrov orosz külügyminiszter április 18-i nyilatkozatában kijelentette, hogy az Ukrajnával folytatott tárgyalások nem Oroszország legfőbb prioritása – írja a Kyiv Independent.
„Arra számítunk, hogy (a békefolyamat) végül mégis folytatódik. És arra számítunk, hogy amerikai kollégáink folytatják a béketeremtő és közvetítő erőfeszítéseiket ebben a tekintetben” – mondta Peszkov.
A legutóbbi háromoldalú tárgyalások, amelyeken Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok vett részt, február 16-án zajlottak. A kezdetben február végére tervezett, majd március elejére elhalasztott követő találkozót röviddel az iráni háború kitörése előtt törölték.
Volodimir Zelenszkij elnök ismételten sürgette mind Washington, mind Moszkva részéről a tárgyalások újraindítását, mondván, nem hiszi, hogy a békefolyamat zsákutcába jutott volna.
Az ukrán elnök május 8-án azt is elmondta, hogy Kijev arra számít, hogy Donald Trump amerikai elnök küldöttsége a tárgyalások újraindítása érdekében még ez év tavaszán vagy nyár elején látogatást tesz az országban.
