Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezésére elfogadható megoldásban meg lehet állapodni, „ha a józan ész győzedelmeskedik”, ha nem, akkor mindent katonai eszközökkel kell megoldani – jelentette ki szerdán Vlagyimir Putyin orosz diktátor a kínai látogatása utáni sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az orosz diktátor azt mondta, hogy „ha a józan ész győzedelmeskedik”, akkor meg lehet állapodni egy elfogadható opcióban a háború befejezésére.
„Különösen mivel látjuk a jelenlegi amerikai kormányzat hangulatát, látjuk a felhívásokat ezeknek a megoldásoknak a megtalálására, látjuk a fényt az alagút végén. Ha nem, akkor mindent katonai eszközökkel kell megoldani” – mutatott rá Vlagyimir Putyin.
Először tűzszünetet kell kötni, majd diplomáciai megoldást kell keresni, amely lehetővé teszi, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja tisztességes és tartós békével érjen véget – közölte hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy ma telefonbeszélgetést folytatott Gitanas Nauseda litván elnökkel, és tájékoztatta őt a partnerekkel való kapcsolatfelvételekről és diplomáciai erőfeszítéseinkről. Megköszönte Litvániának, valamint Észak-Európa és a Balti-térség összes országának a tegnapi, Ukrajna szuverenitását, függetlenségét és területi integritását támogató nyilatkozatukat, valamint a diplomáciai erőfeszítések megtételére, az országunk megsegítésére és az Oroszország elleni szankciók megerősítésére irányuló hajlandóságukat.
„Ugyanazt az álláspontot képviseljük: először tűzszünetet kell kötni, majd diplomáciai megoldást kell keresni, amely lehetővé teszi a háború tisztességes és tartós békével történő lezárását. Egyértelmű biztonsági garanciák nélkül minden más megállapodás csak lehetőséget ad Oroszországnak a hadereje megújítására” – jegyezte meg az ukrán elnök.
Az elnökök a harctéri helyzetről és az ukrán fegyveres erők szükségleteiről is tárgyaltak. Az ukrán államfő megköszönte Litvánia hozzájárulását a Patriot rendszerek Ukrajnának történő szállításához. „Szó esett Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló tárgyalási folyamat helyzetéről is. Gitanas teljes mértékben egyetért az álláspontunkkal: Ukrajnának és Moldovának szinkronban és egyidejűleg kell az EU-tagság felé haladnia. Köszönjük!” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Hivatalosan is írásba foglalták és átadták az ukrán békedelegációnak az ún. „békememorandum” szövegét, amelyet Oroszország egészen a tárgyalások kezdetéig titkolt. A Ria Novosztyi orosz hírportál folyamatosan, több cikkben hozta nyilvánosságra az orosz békefeltételeket.
Az orosz békememorandum három nagyobb részből áll, amely összességében 31 pontot tartalmaz. Ennek első fele a végső rendezés főbb paramétereit tartalmazza, a második rész a tűzszünet feltételeinek van szentelve. A harmadik rész leírja a lépések sorrendjét, és a megvalósításukhoz szükséges időkeretet.
Moszkva főbb követelései a dokumentum alapján Kijevvel szemben:
Tűzszünet csak akkor lehetséges, ha az ukrán fegyveres erők kivonják a teljes haderejüket az oroszok által követelt és annektált területekről (Donbász, Zaporizzsja és Herszon).
Amint megkezdődik az ukrán fegyveres erők kivonása, 30 napos tűzszünet lép életbe. Ugyanakkor a kivonulás kezdetétől 30 nap áll rendelkezésre Kijevnek arra, hogy minden más előfeltételt teljesítsen.
A tűzszünet életbe lépését követően Ukrajna köteles feloldani a hadiállapotot.
Mozgósítás leállítása, és a leszerelés megkezdése a tűzszünet alapfeltétele.
A tűzszünetet alatt fel kell függeszteni a nyugati fegyverek és hírszerzési adatok szállítását Ukrajnába.
A tűzszünet alatt tilos lesz az ukrán fegyveres erők átcsoportosítása, miután elfoglalták a demarkációs pontokat.
Ukrajnának el kell ismernie a Krím, Donbász és „Novorosszija” területeit Oroszország részeként.
Ukrajna legyen semleges állam, nem csatlakozhat egyetlen katonai szövetséghez sem.
Nem állomásozhatnak idegen országok katonái az ország területén (tehát békefenntartók sem érkezhetnek az országba).
Ukrajna abbahagyja a szabotázsakciók végrehajtását az Oroszországi Föderáció területén belül.
Maximalizálni kell az ukrán fegyveres erők létszámát, valamint felszerelését, és azok megengedett paramétereit. Nacionalista alakulatok feloszlatását is követeli a tervezet.
Mindaddig nem lesz béke, amíg nem tartanak Ukrajnában választásokat. A választásokra a fegyverszünet megkötését követően 100 napon belül kell sort keríteni, elnök- és parlamenti voksolást is elvárnak Moszkvában.
A nukleáris fegyverek ukrajnai átvételének és telepítésének tilalma.
Az Oroszország és Ukrajna közötti békeszerződést az ENSZ Biztonsági Tanácsának jogilag kötelező erejű határozatával kell jóváhagyni.
Ukrajnának amnesztiát kell adnia a „politikai foglyoknak”, és szabadon kell engednie a fogva tartott katonákat és civileket. Oroszország hasonló lépéseket vállal.
Az ukrajnai végleges rendezéshez biztosítani kell az orosz ajkúak teljes jogait, szabadságát és érdekeit. Ukrajnában hivatalos nyelvvé kell tenni az oroszt.
A katonai műveletekből származó károkkal kapcsolatos követelésekről kölcsönösen lemond a két állam.
A gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat fokozatosan helyre kell állítani, különösképp a gáztranzitot, a közlekedést és a kommunikációt.
A végső rendezés során mindkét állam köteles feloldani egymással szembeni gazdasági szankcióit, tiltó és korlátozó intézkedéseit.
Az orosz fegyverszüneti és békejavaslat nagyban hasonlít azokhoz a békeszerződésekhez, amelyet az első világháború során a vesztes hatalmakkal az Antant aláíratott.
Az orosz békeszerződés-tervezet lényegében hatalmas katonai lehetőséget adna Moszkva kezébe, mind a tűzszünet alatt, illetve azt követően is. A békekötést követően pedig a megcsonkított Ukrajna továbbra is ki lenne szolgáltatva a környező országoknak. Ez főként azért veszélyes Kijev számára, mert a szerződés lényegében Oroszország szavára alapozza Ukrajna jövőbeli biztonságát, ugyanakkor Moszkva egyszer már garantálta Kijev 1991-es határait a budapesti memorandumban.
Az orosz dokumentum inkább hasonlít egy kapitulált országnak átadott béketervezetre, mintsem egy még harcban álló ország által elfogadható feltételrendszerre.
Vélhetően Ukrajna nem fogja elfogadni a békememorandumot.
Újabb fordulatot vett az orosz–ukrán béketárgyalások menete, miután Moszkva nem hajlandó előzetesen megosztani a békefeltételeit, ezzel kétségessé téve a hétfői isztambuli találkozó létrejöttét. Kijev válaszul nem erősítette meg részvételét, míg a Kreml ragaszkodik ahhoz, hogy a dokumentumokat csak a tárgyaláson hozzák nyilvánosságra – írja a The Washington Post.
Kétségessé vált az orosz–ukrán béketárgyalások következő fordulója, amelyet hétfőre terveztek Isztambulban, mivel Moszkva nem hajlandó előzetesen megosztani békefeltételeit. Ukrajna emiatt egyelőre nem erősítette meg, hogy képviselői részt vesznek a találkozón, amelyet az Egyesült Államok támogatásával szerveztek meg.
Andrii Szibiha ukrán külügyminiszter pénteken, egy közös sajtótájékoztatón török kollégájával kijelentette: „Ahhoz, hogy a következő találkozó érdemi lehessen, előzetesen dokumentumot kell kapnunk, hogy a delegáció megfelelő felhatalmazással tudjon tárgyalni.”
Kijev szerint Oroszország már megkapta az ukrán javaslatot, ennek ellenére nem hajlandó előre közölni saját álláspontját.
A Kreml ezzel szemben ragaszkodik ahhoz, hogy a feltételek titokban maradjanak a megbeszélések kezdetéig. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken megerősítette: „Semmit sem fogunk előre nyilvánosságra hozni. Remélhetőleg mindkét fél javaslatai terítékre kerülnek a találkozón.”
Egyben hangsúlyozta, hogy vezetői szintű találkozóról például Putyin, Zelenszkij és Trump között csak a delegációs szintű haladás után lehet szó.
A béketárgyalások körüli bizonytalanság diplomáciai nyomás alá helyezi Ukrajnát, különösen Washington részéről. Miközben Kijev nem akar engedni az orosz követeléseknek – például a fontosabb városok átadásának vagy a hadsereg jelentős csökkentésének –, az ország továbbra is nagymértékben támaszkodik az amerikai katonai és hírszerzési támogatásra.
Az ABC News-nak nyilatkozva Donald Trump különmegbízottja, Keith Kellogg nyugalmazott altábornagy elmondta, hogy szerinte a tárgyalásokat mindenképpen meg kell tartani. „Az élet része, hogy meg kell jelenni. Ezzel mutatjuk meg, hogy komolyan gondoljuk.”
Mindeközben Moszkva a béketárgyalások idejére egyelőre visszafogta a hadműveleteit, ám elemzők szerint ez nem tart sokáig. Szergej Markov Kreml-elemző szerint, ha a tárgyalások kudarcot vallanak, Oroszország újabb nagy nyári offenzívát indíthat Ukrajna ellen. Az ukrán hírszerzés szerint körülbelül 50 ezer orosz katona gyülekezik a Kurszk régióban, céljuk egy hat mérföldes „ütközőzóna” létrehozása lehet Ukrajna területén belül.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint azonban Moszkvának nincs elegendő erőforrása egy ilyen támadás végrehajtásához. „Szerintem ők is tisztában vannak vele, hogy ehhez nincs meg a kapacitásuk” – mondta újságíróknak.
Az Egyesült Államok ezen a héten várja Kijevtől a háború befejezését célzó ötleteket, mindenekelőtt a NATO-hoz való csatlakozástól való elállást és azt, hogy Amerika a Krímet oroszként ismeri el – számol be hétfőn az rbc.ua hírportál a The Wall Street Journal című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentás szerint nyugati illetékesek úgy vélik, az elképzeléseket egy bizalmas dokumentumban vázolták fel, amelyet a Trump-adminisztráció magas rangú tisztviselői mutattak be csütörtökön Párizsban az ukrán félnek. Az egynapos találkozón az európai tisztviselőknek is bemutatták azokat.
Az Egyesült Államok most Kijev válaszát várja, amelyet várhatóan az amerikai, ukrán és európai tisztviselők londoni találkozóján kap meg a héten. Majd ha a három fél álláspontja megegyezik, a javaslatokat továbbíthatják Moszkvának.
Az Egyesült Államok Párizsban bemutatott elképzelései több szempontot is tartalmaztak. Köztük: Ukrajna NATO-csatlakozásának kizárását; a Zaporizzsjai Atomerőmű körüli övezet semleges területté nyilvánítását, amely Washington ellenőrzése alatt állhat.
Ugyanakkor nyugati illetékesek szerint a Trump-csapat képviselői által felvetett elképzelések számos orosz követelménynek nem felelnek meg. Az USA elsősorban nem ismeri el, hogy Oroszországnak törvényes joga van négy régió ellenőrzésére Ukrajna keleti részén (ezek Zaporizzsja, Herszon, Luhanszk és Donyeck megyék). Washington ugyanakkor nem követeli, hogy az orosz csapatok hagyják el ezeket a területeket. A Bloomberg amerikai hírügynökség korábban arról számolt be, hogy az Egyesült Államok fontolóra venné a Krím oroszként való elismerését.
„A Trump-kormányzat egyes elképzeléseinek elfogadása nehéznek bizonyulhat Kijev számára, mivel Ukrajna nem volt hajlandó elismerni, hogy Oroszország jogos követeléseket tart fenn bármely területére vonatkozóan” – írta az amerikai újság. Ezenkívül a kiadvány szerint az USA nem javasolja az ukrán csapatok számának korlátozását, és nem zárja ki a nyugati katonai támogatást sem Kijevnek, sem európai csapatok bevetését az országban.
Az Egyesült Államok tárgyalói az európaiakkal folytatott párizsi találkozókon a teljes tűzszünet elérését tűzték ki célul Ukrajnában, de az Európai Unió tudni akarja, hogy az Egyesült Államok szigorítja-e a szankciókat, ha Oroszország visszautasítja azt – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai hírszolgálat forrásai megerősítették, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Steve Witkoff amerikai különmegbízott kifejezte azon óhaját, hogy néhány héten belül tűzszünetet kívánnak elérni. A résztvevők elmondták az amerikai tisztviselőknek, hogy teljes mértékben támogatják Donald Trump elnök fő célját – a háború mielőbbi befejezését – mondta az egyik forrás.
Az informátorok szerint amerikai tisztviselők azt mondták, hogy hamarosan jelentős előrelépésre számítanak, és a találkozó résztvevői megállapodtak abban, hogy ebben az irányban dolgoznak. Az Elysee-palota közleménye szerint Németország, Franciaország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nemzetbiztonsági tanácsadói és tárgyalói a jövő héten ismét találkoznak Londonban, hogy folytassák a francia fővárosban megkezdett megbeszéléseket.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok tárgyalói az európaiakkal folytatott párizsi találkozókon a teljes tűzszünet elérését tűzték ki célul Ukrajnában, de az Európai Unió tudni akarja, hogy az Egyesült Államok szigorítja-e a szankciókat, ha Oroszország visszautasít...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1744996200
[modified] => 1744985876
)
[title] => Az Egyesült Államok felvázolta az ukrajnai teljes tűzszünet útitervét – Bloomberg
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=148129&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 148129
[uk] => 148137
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 148130
[image] => Array
(
[id] => 148130
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/parizsi-targyalas.jpg
[original_lng] => 67850
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/parizsi-targyalas-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/parizsi-targyalas-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/parizsi-targyalas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/parizsi-targyalas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/parizsi-targyalas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/parizsi-targyalas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/parizsi-targyalas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1744978282:8
[_thumbnail_id] => 148130
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3134
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_0a172f92acc8820e1677e8b9a466fcc4] =>
Good to be with UKR Head of Presidential Office Andriy Yermack and Minister of Defense Rustem Umerov in Paris. Very productive meetings at Elysee Palace on efforts to end the Ukraine-Russia war. @SPE_Kellogg pic.twitter.com/x2I7SIW1RA
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kijelentette pénteken, hogy jórészt készen van az Örményország és Azerbajdzsán közötti békeszerződés, de továbbra is vannak vitás kérdések.
A két kaukázusi ország két háborút vívott egymással – az egyiket az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején, a másikat 2020-ban – az eredetileg többségében örmények lakta Hegyi-Karabah azerbajdzsáni beékelődés ellenőrzéséért. Baku 2023-ban villámoffenzívával teljesen elfoglalta a területet. A két ország többször is közölte, hogy békeszerződést akar kötni, de a tárgyalások Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió közvetítése ellenére nem értek célt.
Nikol Pasinján pénteki sajtótájékoztatóján közölte, hogy a 17 pontos békeszerződés két pontjában kell még megállapodni.
Az egyik pont arra vonatkozik, hogy nem vonultatják fel harmadik ország semmilyen haderejét a közös határon. A miniszterelnök hozzátette: Jereván azt javasolta, hogy az intézkedést azokon a határszakaszokon léptessék életbe, amelyeken már megtörtént a határvonal kijelölése.
A közös határ kijelölése a karabahi konfliktus mellett szintén évtizedek óta feszültség és vita forrása, és utóbbi a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ) is folyik.
A miniszterelnök azt is közölte, hogy állandó eszmecserét folytatnak Bakuval az örmény foglyokkal kapcsolatban.
Jereván szerint Azerbajdzsánban továbbra is foglyok tucatjait tartják őrizetben, polgári személyeket és katonákat egyaránt, akiket az örmény határon, illetve Hegyi-Karabahban fogtak el. Közöttük van a volt karabahi „elnök”, Ruben Vardanján és más magas rangú vezetők is. Baku nemrég bejelentette, hogy bíróság elé állítják a volt karabahi vezetés 16 tagját.
Pasinján közölte, hogy országa diverzifikálni akarja külgazdasági kapcsolatait és csökkenteni függését Oroszországtól és az Eurázsiai Gazdasági Uniótól. Kormánya döntést hozott az európai piacokra irányuló export fejlesztéséről – tette hozzá.
Az örmény kormány január 9-én döntött az Európai Uniós csatlakozási folyamat megindításáról, a parlament februári ülésszakán tárgyalja a vonatkozó törvényjavaslatot.
Az Egyesült Államokkal fenntartott viszonnyal kapcsolatosan Pasinján leszögezte, hogy tekintetbe veszik partnereik érdekeit és aggodalmait. Nem fegyveres emberek érkezésére, hanem konzultációra számítanak – jegyezte meg.
A miniszterelnök azt is közölte: meg akarják változtatni az ország himnuszát és címerét. Alen Szimonján parlamenti elnök csütörtökön nyújtotta be az ezzel kapcsolatos javaslatot, arra hivatkozva, hogy az új változat jobban képviseli az örmény államot és kultúrát. A változtatásra több alkalommal tettek már javaslatot, Pasinján korábban többször is megjegyezte, hogy a címerben szereplő Ararát hegy valójában Törökországban található.
Oroszország kénytelen lesz megadni magát, ha a Kreml nem fogadja el a békefeltételeket – jelentette ki vasárnap Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a svájci békecsúcs második plenáris ülésén, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Meloni elmondta: „Ukrajna védelme azt jelenti, hogy egyesítjük a nemzetközi közösség összes erőfeszítését Ukrajna védelme érdekében. Ha Oroszország nem egyezik bele a feltételekbe, akkor megadásra kényszerítjük. Meg kell teremtenünk ennek a vitának a minimális feltételeit.”
Az olasz miniszterelnök ismét hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború állam elleni agresszió. „Az ukrajnai béke nem azt jelenti, hogy Ukrajnának meg kell adnia magát, ahogy Putyin elnök hiszi. Ez nem így lesz. Nagyon helytelen ilyen feltételeket szabni. El kell oszlatnunk Putyin propagandanarratíváit. Jelenleg három fontos kérdésről folyik a vita. Az élelmiszerek, a sugárzás és a humanitárius biztonság kérdése, és látnunk kell, hogy a mai megbeszélés alapján Olaszország továbbra is részt kíván venni ebben, és segíteni szeretne Ukrajnának, hogy a jövőbe tekintsen” – mutatott rá Georgia Meloni.
Pro-Palestine potest outside the AGO in Toronto, where PM Trudeau is holding a reception for fascist-friendly Italian PM Malone. MP Marco Mendicino already got an earful while entering. pic.twitter.com/X8T5Zt3W6T
Canadian Prime Minister Trudeau and Italian Prime Minister Meloni canceled their joint visit to the Toronto Art Gallery due to “security circumstances.”
The Nazi terrorist-supporters are taking over democracies, dictating leaders what they can/can't do in their own countries. pic.twitter.com/LeE8qGQLax
— Adam Albilya - אדם אלביליה (@AdamAlbilya) March 3, 2024
Pro-Palestine potest outside the AGO in Toronto, where PM Trudeau is holding a reception for fascist-friendly Italian PM Malone. MP Marco Mendicino already got an earful while entering. pic.twitter.com/X8T5Zt3W6T
Canadian Prime Minister Trudeau and Italian Prime Minister Meloni canceled their joint visit to the Toronto Art Gallery due to “security circumstances.”
The Nazi terrorist-supporters are taking over democracies, dictating leaders what they can/can't do in their own countries. pic.twitter.com/LeE8qGQLax
— Adam Albilya - אדם אלביליה (@AdamAlbilya) March 3, 2024
On the sidelines of the Ambrosetti Forum, I had a meeting with the President of the Council of Ministers of Italy, @GiorgiaMeloni.
One of the key topics we discussed was Ukraine’s recovery and reconstruction, particularly focusing on the restoration of our energy system. We… pic.twitter.com/ZKBFzoIniF
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 7, 2024
Az afganisztáni tálibok elfogadhatatlan feltételeket támasztottak a dohai Afganisztán-konferencián való részvételükhöz – jelentette ki hétfőn António Guterres ENSZ-főtitkár.
Mint mondta, a tálibok követelései között szerepelt például az afgán civiltársadalom szereplőinek kizárása a megbeszélésekről, illetve, az, hogy gyakorlatilag az ország hivatalosan elismert uraiként bánjanak velük.
„Levelet kaptam (a táliboktól) egy sor elfogadhatatlan feltétellel ahhoz, hogy jelen legyenek a tanácskozáson.
Ezek a feltételek megtagadnák a jogot tőlünk, hogy az afgán társadalom más képviselőivel is beszélhessünk, és olyan bánásmódot követeltek, amely nagyrészt hasonló lett volna az elismerésükhöz” – ismertette Guterres.
Az ENSZ-főtitkár szerint ugyan a tálibok távolléte nem árt a tárgyalási folyamatnak, de – mint fogalmazott – hasznosnak tartotta volna megbeszélni velük a tanácskozás következtetéseit. „Ez nem történt meg ma. De meg fog történni a közeljövőben. Úgy gondolom, találunk megoldást a tálibok részvételére” – tette hozzá.
Az ENSZ égisze alatt vasárnap kezdődött kétnapos tanácskozás résztvevői főként arra összpontosítottak, hogy a nemzetközi közösség miként tudja összehangolt és rendezett módon alakítani kapcsolatait a dél-ázsiai országban több mint két éve ismét uralomra került radikális iszlamistákkal.
Eddig ugyan egyetlen ország sem ismerte el hivatalosan a tálibok kormányzatát, egyes országokban azonban, mint például Kína, Oroszország, Pakisztán és Irán, a radikálisok nagyköveteket küldhettek.
További vitapont volt a tálibok nőkkel szembeni bánásmódja. A radikálisok a kérdést belügynek tekintik és külső beavatkozás címén elutasítják a külföldi bírálatokat. Guterres szerint azonban az Afganisztán-konferencia résztvevői egyetértettek, hogy alapvető fontosságú a nőkre vonatkozó korlátozások eltörlése.
Hatalomba való visszatérésük nyomán a tálibok szigorúan korlátozták a nők jogait, ismét rájuk kényszerítették az iszlám – értelmezésük szerinti – szigorú előírásait, kizárva őket a közéletből és nagyrészt az oktatásból.
A konferencia résztvevői megvitatták egy afganisztáni ENSZ-különmegbízott kinevezését is. Guterres szerint világos konzultációkat kell folytatni az ügyben a tálibokkal, hogy egyértelműsítsék a küldött szerepét, illetve kiválasszanak egy megfelelő, a táliboknak is elfogadható személyt a posztra.
Mint mondta, az ENSZ-különmegbízott közvetíthetne az afganisztáni tálibok és a nemzetközi közösség között.
A háború akkor ér véget, amikor az oroszok kivonják csapataikat Ukrajna területéről, és elkezdik tiszteletben tartani az ukránok szabadsághoz való jogát – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij az RTP című portugál kiadványnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, nem zárja ki, hogy a háború befejezése érdekében bizonyos párbeszédre kerüljön sor. Ez azonban csak azután fog megtörténni, hogy „az oroszok elkezdik tisztelni a földünkön való élethez való jogunkat, és az orosz erők teljes egészében elhagyják területünket”. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem lesz semmilyen közvetlen tárgyalás Moszkvával, amíg Ukrajna feltételei nem teljesülnek.
„Nagyon világos álláspontunk van, és ezt az álláspontot rögzítjük a békeképletünkben, amely 10 pontos. A háború vége minden pont teljesen őszinte, igazságos végrehajtása után várható, amelyek az ENSZ határozatán alapulnak. Nem zárható ki, hogy a háború még idén véget érhet, de ez sok tényezőtől függ, de főként az ellentámadás sikerétől” – húzta alá az elnök.
Az államfő emlékeztette a portugál újságírókat az ukrajnai energiainfrastruktúra elleni tavaly téli támadásokra, terrorizmusnak nevezve azokat. Az orosz megszállók által a kórházak bombázását pedig az ukrán nép ellen elkövetett népirtásnak nevezte.
Az elnök élesen bírálta azokat, akik Lula da Silva brazil elnökhöz hasonlóan a múlt héten a BRICS-csúcson tárgyalásos békét sürgettek, és az „elavult hidegháborús mentalitással való felhagyást”, valamint azt javasolták, hogy Ukrajna adjon át területeket a békéért cserében.
We must win this winter, overcome all difficulties, and ensure protection for our people.
We are working with partners to strengthen Ukraine’s air defense and our energy system. This week has brought many important decisions by Germany, Italy, Spain, the UK, the Netherlands, and… pic.twitter.com/0l4leGL6Yd
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 6, 2023
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
Whatever happens in other countries, whatever political changes or moods, we must have sufficient potential to do our thing, to achieve our goals.
We will be fighting for our influence and for justice for Ukraine, and I am grateful to all the leaders who are assisting us, who… pic.twitter.com/6V2Ln3aX8i
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 30, 2023
I am grateful to @POTUS Joe Biden, Congress, and the American people for the new military aid package announced today.
This timely and vital U.S. assistance will help save civilian lives and strengthen Ukrainian warriors on the frontlines. It will also allow us to better protect…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 10, 2024
Ireland's neutrality does not imply disregard for justice and the restoration of peace. During our call, Ireland's Taoiseach @SimonHarrisTD confirmed his participation in the Peace Summit.
I am grateful to Ireland for its humanitarian and logistical support. We also discussed… pic.twitter.com/A0CgYJ243x
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 9, 2024
