A jelenlegi válságok közepette Európa szerepéről és a nemzetközi rend jövőjéről vitáztak a szakértők és politikusok az idei Globsec fórumon. Az egyik panelbeszélgetésen részt vevő Kestutis Budrys szerint Európának ismét napirendre kellene vennie a befagyasztott orosz vagyon ügyét. Litvánia külügyminisztere úgy véli, az EU-s hitelmegállapodás csak átmeneti megoldás Ukrajna finanszírozására – számolt be róla a Politico.
Szombaton, a prágai Globsec konferencián Kestutis Budrys arról beszélt, hogy a tavaly elfogadott, Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel hasznos lépés volt, de nem jelent végleges megoldást Kijev hosszú távú finanszírozási igényeire.
Ez még nem a vég – fogalmazott Budrys. Szerinte az Európában zárolt orosz állami vagyon továbbra is „Ukrajna valódi támogatásának forrása”, valamint „az az igazi eszköz, amellyel Oroszországot tárgyalásra lehet kényszeríteni”.
Az EU végül egy 90 milliárd eurós, kamatmentes hitel mellett döntött Ukrajna számára 2026-ra és 2027-re, amelyet közös uniós hitelfelvételből finanszíroznak, nem pedig közvetlenül a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásával. Az eredeti terv jogi aggályokba ütközött, emellett Magyarország és több más tagállam is ellenállást tanúsított vele szemben. Az EU vezetői ugyanakkor fenntartották a lehetőségét annak, hogy a befagyasztott vagyont jóvátételként használják fel, amennyiben Oroszország nem fizet kártérítést.
Kestutis Budrys szerint a hitelmegállapodás gyakorlatilag csak elhalasztotta a vitát, ezért annak ismét vissza kellene kerülnie a napirendre. Arra a kérdésre, hogy szeretné-e, ha a befagyasztott orosz vagyon ügye újra terítékre kerülne, egyértelműen igennel válaszolt.
Alig várom, hogy megvitassuk – fogalmazott, hozzátéve: „Az ügy nincs lezárva.” A litván külügyminiszter azzal érvelt, hogy Ukrajnának a jelenlegi támogatási csomag lejárta után is jelentős pénzügyi segítségre lesz szüksége.
Ki gondolja, hogy a következő két évben már nem lesz szükség pénzre? – tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy Kijev már idén is finanszírozási gondokkal küzd.
Ismét napirenden a befagyasztott orosz vagyon felhasználása
Az orosz–ukrán háború 2022 februárjában történt kitörése óta az EU és a G7-ek példátlan gazdasági és pénzügyi szankciókat vezettek be Oroszország ellen. Az intézkedések részeként kétszázmilliárd euró értékű orosz központi banki vagyont fagyasztottak be.
Az Európai Központi Banknál zárolt pénzeket a brüsszeli székhelyű Euroclear pénzügyi letétkezelő központ kezeli.
December 5-én Ursula von der Leyen radikális tervet terjesztett elő, amely szerint az orosz befagyasztott eszközök felhasználásáról az EU egyszerű többséggel dönt, megkerülve a tagállami vétójogot. Mint arról beszámoltunk, az uniós vezetők végül nem jutottak dűlőre a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásáról, így Ukrajna támogatását végül kilencvenmilliárd eurós közös hitelfelvétellel oldják meg a következő két évben, amelyben Magyarország, Szlovákia és Csehország nem vállal pénzügyi szerepet.
Hollandia megpróbálja újraéleszteni az Európai Unióban a vitát arról, hogyan lehetne akár 210 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyont Ukrajnának átutalni a védelem finanszírozására 2026-ban – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli-amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Elko Heinen holland pénzügyminiszter kedden zárt ajtók mögötti vitát tartott Brüsszelben, ahol megpróbálta meggyőzni uniós kollégáit a kezdeményezés támogatásáról. A kérdés az európai számlákon tartott, befagyasztott orosz állami vagyonról szól. Hollandia azt szeretné, ha ezeket az összegeket Ukrajna támogatására fordítanák.
Ez a téma már 2024 végén heves vitát váltott ki. Akkoriban Bart De Wever belga miniszterelnök konfliktusba került az Európai Bizottsággal, mivel attól tartott, hogy Belgium kénytelen lesz visszaadni a Brüsszelben tárolt milliárdokat, ha Oroszország bíróságon megtámadja azokat. A probléma ma is fennáll: több ország továbbra is kétségeit fejezi ki.
Bulgária, Franciaország, Olaszország és Málta korábban ellenezte az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy ezeket az alapokat Ukrajna megsegítésére fordítsák. Az Európai Központi Bank többször is figyelmeztetett, hogy ha a befagyasztott vagyontárgyakat elkobozzák, más országok megtagadhatják a pénz tárolását az eurózónában – ez aláássa az euróba vetett bizalmat.
Az Egyesült Államokban befagyasztott orosz kintlévőségeket a harcok során károkat szenvedett területek helyreállítására lehetne felhasználni az orosz–ukrán békeegyezmény megkötése után – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz biztonsági tanács szerdai ülésén.
Az orosz államfő közölte, hogy ennek lehetőségét az amerikai kormányzat képviselőivel is meg fogják vitatni. Megerősítette, hogy Steven Witkoff és Jared Kushner csütörtökön Moszkvába érkezik, hogy folytassa a párbeszédet Ukrajnáról.
A Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére létrehozandó Béketanácsról szólva Putyin azt hangoztatta, hogy Oroszország mindig is támogatta a nemzetközi stabilitás megerősítésére irányuló erőfeszítéseket, és az orosz külügyminisztérium meg fogja vizsgálni a testülethez való csatlakozásra vonatkozó meghívást, konzultál majd szövetségeseivel, és Moszkva ezt követően válaszol majd. Megköszönte amerikai hivatali partnerének az invitálást.
Putyin szerint a Béketanács létrehozása elsősorban a közel-keleti rendezésre és a palesztin kérdés megoldásának keresésére irányul. Úgy vélekedett, a legfontosabb az, hogy a „gázai folyamat” kedvezően hatást gyakoroljon a közel-keleti konfliktus rendezésére. Az orosz vezető, aki a tervek szerint csütörtökön fogadja Mahmúd Abbász palesztin elnököt, hangsúlyozta, hogy a palesztinok érdekeit figyelembe kell venni a Gázai övezet újjáépítésénél. Bejelentette, hogy Oroszország kész egymilliárd dollárt adni a Béketanácsnak az Egyesült Államokban befagyasztott pénzeszközökből.
Hangot adott álláspontjának, miszerint a Grönlanddal kapcsolatos amerikai szándékok nem érintik Oroszországot, az ügyet Washington és Koppenhága fogja megoldani.
Egyébként Dánia mindig is gyarmatként tekintett Grönlandra, és meglehetősen szigorúan, ha nem kegyetlenül bánt vele. De ez már egy másik kérdés – hangoztatta.
Emlékeztetett rá, hogy a Dán Királyságnak van tapasztalata területek eladásában az Egyesült Államoknak: 1917-ben a Virgin-szigeteken adott túl. Az Egyesült Államoknak a cári Oroszország által eladott Alaszka példájára hivatkozva úgy vélekedett, hogy Grönland ára mai értéken meghaladhatja a 200-250 millió dollárt.
🇷🇺🇨🇳 At the invitation of President of the People’s Republic of China Xi Jinping, President Vladimir Putin will pay an official visit to China on May 19-20
The AURUS vehicles of President Vladimir PUTIN’s motorcade have arrived in BEIJING.
Tomorrow marks a historic visit by the Russian president, during which XI JINPING and PUTIN are expected to adopt a joint declaration on building a multipolar world and a new type of… pic.twitter.com/kYDwD4thU5
❗️PUTIN'S STATE VISIT TO CHINA || Russian President Vladimir Putin arrived at Bejing's Great Hall of the People. Chinese President Xi Jinping congratulated "his great friend" on the new presidential term. Xi's first state visit of the new term was also to Moscow in March 2023. pic.twitter.com/myHBNCdHoy
— Bloomberg Whistleblower (@bloombergblower) May 16, 2024
Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy Oroszország megfontolja Donald Trump amerikai elnök javaslatát az úgynevezett Béketanácshoz való csatlakozásról, és a kezdeményezésre a megfelelő időben fog válaszolni. Az orosz elnök azt is elmondta, hogy hajlandóak lennének megfizetni a hosszú távú tagság ellenében megszabott egymilliárd dolláros díjat, amelyet a külföldön befagyasztott orosz vagyonból finanszíroznának.
A Bloomberg arról számolt be, hogy az amerikai hatóságok arra kérik azokat az országokat, amelyek állandó helyet szeretnének kapni a Gázai övezetet érintő nemzetközi „Béketanácsában”, hogy legalább 1 milliárd dollárt fizessenek be.
A meghívottak pontos listája nem ismert. Az Axios szerint 58 ország vezetőiből áll. A „Béketanácsába” felkért országok között volt Oroszország és Ukrajna is. Az szervezet alapítótagjaiként meghívták Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, Nikol Pasinjan örmény miniszterelnököt, Alekszandr Lukasenko belorusz elnököt és Kasszim-Zsomart Tokajev kazah elnököt.
🇷🇺🇨🇳 At the invitation of President of the People’s Republic of China Xi Jinping, President Vladimir Putin will pay an official visit to China on May 19-20
The AURUS vehicles of President Vladimir PUTIN’s motorcade have arrived in BEIJING.
Tomorrow marks a historic visit by the Russian president, during which XI JINPING and PUTIN are expected to adopt a joint declaration on building a multipolar world and a new type of… pic.twitter.com/kYDwD4thU5
❗️PUTIN'S STATE VISIT TO CHINA || Russian President Vladimir Putin arrived at Bejing's Great Hall of the People. Chinese President Xi Jinping congratulated "his great friend" on the new presidential term. Xi's first state visit of the new term was also to Moscow in March 2023. pic.twitter.com/myHBNCdHoy
— Bloomberg Whistleblower (@bloombergblower) May 16, 2024
Volodimir Zelenszkij elnök szombaton megbeszélést folytatott Keir Starmer brit miniszterelnökkel, elsősorban a Chelsea futballklub eladásából származó befagyasztott pénzeszközök sorsáról tárgyaltak – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint az elnök megjegyezte: „Jó beszélgetés volt Keir Starmerrel. Arról, hogyan tovább a diplomáciában, és hogyan érhetünk el nagyobb igazságosságot együtt, tekintettel mindarra, amit Oroszország hozott a háborúval.” A közlése szerint a beszélgetés során megvitatták a vezetői szintű találkozóra való felkészülés részleteit, amelyre hamarosan sor kerül. „A nemzetbiztonsági tanácsadók is nagyon produktívan dolgoznak – a mai egy aktív nap, és 18 európai képviselő vesz részt a közös munkában. Az amerikai féllel is egyeztetünk” – tette hozzá.
Zelenszkij és Starmer a Chelsea Football Club eladásából származó befagyasztott pénzeszközök kérdésének méltányos megoldásának szükségességéről is tárgyaltak. „Ez két és fél milliárd font, amely jelentősen segítheti és kell is, hogy segítsen megvédeni az életeket és újjáépíteni Ukrajnát az összes orosz csapás után” – jegyezte meg.
Roman Abramovics orosz oligarcha 2003 nyarán megvásárolta a Chelsea Football Clubot, de 2022-ben, Oroszország Ukrajna elleni támadását követően, a szankciók és Vlagyimir Putyin Kreml-vezetőhöz fűződő kapcsolatai miatt elmozdították igazgatói posztjáról.
A milliárdos 2022 március elején jelentette be a Chelsea eladását, és májusban 5,4 milliárd dollárért adta el a futballklubot. Javasolta egy jótékonysági alapítvány létrehozását, amelynek teljes nettó bevételét az ukrajnai háború áldozatainak adományoznák.
Před zítřejším summitem Evropského politického společenství jsem se dnes v Jerevanu ještě stihl poprvé od voleb setkat s ukrajinským prezidentem @ZelenskyyUa. S panem prezidentem jsme jednali na čtyři oči, známe se dlouho, poprvé jsme se viděli v roce 2019, celkem už čtyřikrát.… pic.twitter.com/13vVKH5MAy
Nagy-Britannia nem fogja egyoldalúan felhasználni az Oroszországhoz tartozó, befagyasztott eszközöket Ukrajna támogatására, mivel ezt csak Ausztráliával, Kanadával és az Európai Unióval szoros együttműködésben tervezte megtenni.
A brit kormány nem használja fel az Egyesült Királyság bankjaiban őrzött, mintegy 8 milliárd font értékű befagyasztott orosz vagyont Ukrajna megsegítésére.
A döntés azt követően született, hogy péntek reggel meghiúsult az Európai Unió hasonló javaslata. Ennek nyomán brit tisztviselők közölték: London nem lép egyoldalúan, mivel ezt csak Ausztráliával, Kanadával és az EU-val szoros koordinációban kívánta volna megtenni.
Nem haladunk előre nemzetközi partnereink nélkül. Az Egyesült Királyság továbbra is szorosan együttműködik a G7-tel és az EU-val Ukrajna finanszírozásának kérdésében
– mondta a kormány egyik szóvivője.
Ugyanakkor a brit pénzügyminiszter, Rachel Reeves hozzátette, hogy az ország „sürgősen” együtt fog működni partnereivel annak érdekében, hogy biztosítsák Kijev számára a szükséges forrásokat.
A G7-ek pénzügyminiszterei kijelentették, hogy készek minden befagyasztott orosz vagyont Ukrajna újjáépítésére és a reformok, köztük a korrupcióellenes változtatások támogatására fordítani, fogalmazták meg a G7-miniszterek közös nyilatkozatukban.
A dokumentum kimondja, hogy a G7-országok készek a befagyasztott orosz pénzeszközök felhasználásán dolgozni addig, amíg az Oroszországi Föderáció jóvátételt nem fizet.
„Továbbra is együttműködünk majd Ukrajna pénzügyi támogatásának széles skálájának kidolgozásában, beleértve a joghatóságunkban lévő befagyasztott összes orosz állami pénzeszköz felhasználását is, a háború befejezése és az igazságos és tartós béke biztosítása érdekében Ukrajnában” – áll a közleményben. Ezenkívül a G7-országok támogatást ígértek Ukrajnának a reformok végrehajtásában, beleértve a korrupció elleni küzdelmet és az állami tulajdonú vállalatok irányításának javítását. A pénzügyminiszterek hangsúlyozták, hogy készen állnak fokozni a nyomást Oroszországra, ha a béketárgyalások kudarcot vallanak. Megvitatták a nemzetközi partnerekkel való együttműködés megerősítésének és a kollektív gazdasági és pénzügyi ellenálló képesség növelésének módjait is.
First outcomes from today’s work with national security advisors of partner countries. European partners, Canada, the EU, and NATO are engaged, and we are also communicating with the American side. I am grateful to everyone for their support.
National security advisers from European countries have arrived in Kyiv.
The representatives of Germany, the United Kingdom, France, Italy, Spain, Latvia, Estonia, Lithuania, Poland, Finland, Canada, the Netherlands, Sweden, Norway, and Denmark, as well as NATO, the European… pic.twitter.com/70j2jna4tt
‼️‼️ 🇸🇰 The Slovak police have launched an investigation against Prime Minister Fico on suspicion of treason due to the shutdown of emergency electricity supply to Ukraine.
A complaint against the prime minister was filed with the authorities by the leader of the "Freedom and… pic.twitter.com/w0sPIRPCnv
Az Európai Bizottság jogi megoldást talált arra, hogy az EU-ban befagyasztott orosz állami vagyon határozatlan időre Európában maradhasson, még akkor is, ha az uniós tagállamok nem tudnak egyhangúlag dönteni a szankciók meghosszabbításáról. Brüsszel egy olyan szerződéses rendelkezést alkalmazna, amely lehetővé teszi a bankok számára a pénzeszközök visszatartását súlyos gazdasági bizonytalanság idején – és a háború ilyen helyzetnek minősül.
Az EU javasolta, hogy Kijev kölcsönt kapjon, amelyet Ukrajna csak akkor fizet vissza, ha Moszkva tényleges jóvátételt nyújt. A zárolt orosz jegybanki eszközök többsége, mintegy 210 milliárd euró, a belgiumi Euroclear rendszerében található, és likviditási fedezetként szolgálhat az uniós hitelhez.
Ha a jogi keret módosul, Moszkva akkor sem kaphatja vissza ezeket az eszközöket, ha megváltozna a politikai helyzet. A rendszer célja Ukrajna azonnali finanszírozása, az orosz 300 milliárd eurós külföldi tartalék újbóli hozzáférésének megakadályozása, valamint az, hogy az EU-t megvédje az egyes tagállamok politikai vétójától – írja a Financial Times.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Bizottság jogi megoldást talált arra, hogy az EU-ban befagyasztott orosz állami vagyon határozatlan időre Európában maradhasson, még akkor is, ha az uniós tagállamok nem tudnak egyhangúlag dönteni a szankciók meghosszabbításáról.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1765300080
[modified] => 1765290700
)
[title] => Az EU határozatlan időre befagyasztja az orosz vagyont
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=171580&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 171580
[uk] => 171434
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 171435
[image] => Array
(
[id] => 171435
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/img-7547.jpeg
[original_lng] => 122372
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/img-7547-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/img-7547-300x189.jpeg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/img-7547.jpeg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/img-7547.jpeg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/img-7547.jpeg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/img-7547.jpeg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/img-7547.jpeg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1765283501:5
[_thumbnail_id] => 171435
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1819
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 566531304002
[_oembed_ea084b07ecc823d7220ea90bfb42f5f1] =>
🇺🇦🇪🇺 Ukrainian draft peace plan envisages EU accession by January 1, 2027, - FT pic.twitter.com/iMQ2FbBgwV
Az Egyesült Államok az Ukrajna és Oroszország közötti békemegállapodás megkötése után az Európai Unió országaiban befagyasztott orosz vagyon Moszkvának történő visszaszolgáltatását szorgalmazta – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli-amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a kiadvány azt írta, hogy amikor az EU szankciókért felelős különmegbízottja, David O’Sullivan nyáron Washingtonba érkezett, az amerikai tisztviselők világossá tették, hogy álláspontjuk az, hogy ezeket az eszközöket vissza kell szolgáltatni Oroszországnak, miután bármilyen békemegállapodás megszületik.
Az USA kifogásai ellenére Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke folytatta a befagyasztott eszközök Ukrajna támogatására történő felhasználása tervének kidolgozását. Szeptember 10-i beszédében kijelentette, hogy az EU szándékában áll mozgósítani ezeket az alapokat Ukrajna finanszírozására a jóvátételi hitelmechanizmuson keresztül. Egy diplomata szerint Brüsszel így próbálta megszilárdítani az eszközök mögött álló európai politikai formulát.
Az Egyesült Államok azonban, úgy tűnik, kezdettől fogva vonakodott elfogadni az ötletet. Miután novemberben kiszivárgott Donald Trump amerikai elnök 28 pontos béketervének tervezete, kiderült, hogy Trump azt javasolta, hogy ebből a forrásból 100 milliárd dollárt fordítsanak az amerikai ellenőrzés alatt álló ukrajnai újjáépítésre és beruházásokra, a fennmaradó összeget pedig egy külön amerikai-orosz mechanizmusba utalják át.
Több diplomata szerint pont ez a záradék okozott feszültséget a kiszivárogtatás után, mivel az EU tisztviselői felháborodtak azon a lehetőségen, hogy az USA ténylegesen megosztja a vagyont maga és Oroszország között, még akkor is, ha a források egy részét hivatalosan Ukrajna megsegítésére szánta.
Az Európai Bizottság folytatni fogja a befagyasztott orosz vagyon elkobzásával és Ukrajnába történő átruházásával kapcsolatos munkát az új amerikai béketerv ellenére, számolt be a The Guardian.
A kiadvány közölte, hogy Brüsszel megerősítést kapott az Európai Bizottságtól, miszerint a befagyasztott orosz vagyonnal kapcsolatos munkája folytatódni fog, függetlenül az Egyesült Államok által folytatott béketárgyalásoktól.
Emlékeztetőül: az Európai Unió annak lehetőségét fontolgatja, hogy Ukrajnának „jóvátételi kölcsönt” nyújtson a befagyasztott orosz vagyon rovására.
Az EU-ban azonban egyelőre nincs konszenzus ebben a kérdésben. Többek között Belgium ellenzi ezt, ahol Oroszország befagyasztott vagyonának nagy része található.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Bizottság folytatni fogja a befagyasztott orosz vagyon elkobzásával és Ukrajnába történő átruházásával kapcsolatos munkát az új amerikai béketerv ellenére, számolt be a The Guardian.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1763925300
[modified] => 1763909779
)
[title] => The Guardian: az Európai Bizottság azt ígéri, folytatni fogja a befagyasztott orosz vagyonnal kapcsolatos munkát
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=169754&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 169754
[uk] => 169486
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 169487
[image] => Array
(
[id] => 169487
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/image-209.png
[original_lng] => 746846
[original_w] => 900
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/image-209-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/image-209-300x150.png
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/image-209-768x384.png
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/image-209.png
[width] => 900
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/image-209.png
[width] => 900
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/image-209.png
[width] => 900
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/image-209.png
[width] => 900
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1763902580:12
[_thumbnail_id] => 169487
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1539
[_algolia_sync] => 575791830000
[_oembed_e43ca5c070614b4319317f368fb82284] =>
Today in Florida, U.S. and Ukrainian delegations held constructive meetings as part of ongoing mediation efforts, with discussions focused on narrowing and resolving remaining items to move closer to a comprehensive peace agreement.
The American delegation included Special Envoy…
— Special Envoy Steve Witkoff (@SEPeaceMissions) March 21, 2026
