Észtország, Lettország és Litvánia vészhelyzeti és a lakosság lehetséges evakuálásának terveit dolgozza ki Oroszország katonai kiadásai növekedése miatt, közölte a Reuters.
Megjegyezték, hogy a balti országok aggódnak Oroszország hatalmas katonai kiadásai miatt a 2022-es Ukrajna elleni invázió kezdete óta. Ezért cselekvési terveket dolgoznak ki több százezer ember esetleges evakuálására arra az esetre, ha felhalmozódnak vagy támadnak az orosz csapatok. Észtország, Lettország és Litvánia folyamatosan emlékezteti NATO-partnereit az esetleges orosz agresszió veszélyére, felhívva a figyelmet a kibertámadásokra, a dezinformációs kampányokra, valamint az orosz repülőgépek és drónok a légterükbe való behatolásának közelmúltbeli eseteire.
Moszkva azonban azt állítja, hogy nem tervezi a Szövetség megtámadását. Ugyanakkor a balti államok, a második világháborús szovjet annektálás történelmi tapasztalatait figyelembe véve jelentősen megnövelték védelmi kiadásaikat Oroszország Ukrajna teljes körű inváziója után annak ellenére, hogy Oroszország többször is tagadta ezen szándékait.
„Különböző veszélyek, fenyegetettségek lehetnek”, mondta Renatas Požela, a litván Tűzoltó Szolgálat vezetője.
Hozzátette, hogy ez egy erős hadsereg telepítése is lehet a balti határok mentén, amely megpróbálhatja elfoglalni mindhárom országot három nap vagy egy hét alatt.
A balti államokban és azok határain túl megvitatott forgatókönyvek a lehetséges fenyegetések széles skáláját ölelik fel: a közlekedési és kommunikációs hálózatok szabotázsától kezdve az orosz ajkú kisebbségek közötti tömeges zavargásokon át a szervezett migránsáradatig, vagy akár a pánikot és tömeges menekülést kiváltó dezinformáció terjesztéséig.
A litván hatóságok már aktívan készülnek a potenciális válsághelyzetekre. A vilniusi gyakorlatok során több száz ember evakuálását begyakorolták, de a valódi tervek több százezer ember evakuálására vonatkoznak. Különös figyelmet fordítanak az Oroszországi Föderációval vagy Fehéroroszországgal határos 40 km-es körzetben élő lakosokra – ez körülbelül 400 ezer embert jelent. Kaunasban akár 300 ezer ember iskolákban, egyetemeken, templomokban és sportcsarnokokban való elhelyezésére is készülnek. Vilniusban már kijelölték a gyülekezési pontokat, az evakuálási útvonalakat, a tartalékokat tároló raktárakat és a szállítást.
Vészhelyzet esetén a katonai felszerelések telepítése lesz a prioritás a stratégiailag fontos Suwalki-korridoron keresztül – ez az egyetlen szárazföldi útvonal, amely összeköti a Baltikumot Lengyelországgal. Hasonló tervek szerint Észtország lakossága mintegy 10%-ának, Lettország pedig állampolgárai akár egyharmadának átköltöztetését tervezi. Ahogy Litvánia nemzetbiztonsági minisztere megjegyezte, ezek az intézkedések jelzésértékűek a társadalom számára: a régió országai kinyilvánítják, hogy készen állnak a megelőző intézkedésekre és a potenciális válságok kezelésére.
Az észt, lett és litván parlamentek külügyi bizottságai támogatták Ukrajna Európai Uniós és NATO-tagságát.
A litván parlament külügyi bizottságának elnöke, Žygimantas Paviljonis közös nyilatkozatot tett közzé.
„Ukrajna győzelme az orosz agresszió felett és Ukrajna NATO-tagsága nemcsak Ukrajnában, hanem egész Európában is megerősíti az igazságos és tartós békét, és segít megőrizni a szabályokon alapuló nemzetközi rendet az egész világon” – áll a nyilatkozatban.
Az országok 5 legfontosabb vállalásukat sorolták fel:
Ukrajna támogatása a teljes győzelemig, beleértve az összes ideiglenesen megszállt terület felszabadítását és az Oroszországi Föderáció felelősségre vonását a háborús bűncselekményekért;
Ukrajna EU-tagságának támogatása azzal a céllal, hogy 2030. január 1-ig befejezzék a csatlakozási tárgyalásokat és teljes jogú tagságot szerezzenek;
Ukrajna NATO-tagság felé vezető útjának támogatása. A 2025-ben Hágában megrendezésre kerülő NATO-csúcstalálkozónak konkrét politikai lépéseket kell tennie, amelyek megnyitják az utat Ukrajna Szövetséghez való csatlakozása előtt;
Az Ukrajnával való védelmi együttműködés fejlesztésének előmozdítása.
Az Oroszországra nehezedő diplomáciai nyomás fokozása a nemzetközi elszigetelés, a szankciók kiterjesztése és az Ukrajna ellen elkövetett bűncselekmények elszámoltathatóságának biztosítása révén.
A balti országok védelmi miniszterei figyelmeztettek, hogy a tűzszünet Ukrajnában drámaian megnövelheti Oroszország támadásának veszélyét a régiójukban. Erről a Financial Times számolt be.
Észtország, Lettország és Litvánia aggódik, hogy Moszkva nem áll meg Ukrajnánál, ha a Trump-adminisztráció tűzszüneti megállapodást köt. A balti államok arra figyelmeztetnek, hogy a Kreml már előkészítette terveit a katonai gyártás növelésére és további csapatok mozgósítására a határaik mentén.
Mindannyian értjük, hogy amikor a háború Ukrajnában leáll, Oroszország nagyon gyorsan átcsoportosítja erőit. Ez azt jelenti, hogy a fenyegetettség szintje is gyorsan növekedni fog
– mondta Észtország védelmi minisztere, Hanno Pevkur a lapnak adott interjújában.
Litván kollegája, Dovilė Šakalienė hasonló kijelentéseket tett a hét elején, amikor Nagy-Britanniában járt.
Ne tévesszük meg magunkat azzal, hogy Oroszország véget vet Ukrajnával. Oroszország kihasználja ezt az időszakot a tűzszünet után, hogy felgyorsítsa katonai potenciáljának növelését. Már van egy hatalmas, harci tapasztalattal rendelkező hadseregük, amely még nagyobbá válik
– mondta.
A tűzszünet lehetőséget adna Oroszországnak, hogy 1,5 millió fős hadsereget hozzon létre, és újabb hadseregtestet telepítsen északra, így megduplázva a Finnország és a balti államok melletti csapatok számát.
Ezek az emberek nem fognak visszatérni Oroszország különböző részeibe kukoricát szedni vagy mást csinálni, mert az a fizetés, amit a hadseregben kapnak, ötször-tízszer nagyobb, mint amit a szülővárosukban kereshetnének
– értékelte a miniszter.
A balti államok különösen aggódnak a Zapad nevű hatalmas katonai gyakorlatok miatt, amelyeket idén ősszel tartanak az orosz és belorusz határok közelében. Ez a gyakorlat, amelyet négyévente rendeznek, NATO-országokkal való konfliktust imitál, és több tízezer katona, tank, repülőgép és tüzérség részvételével zajlik.
Russia has to get moving. Too many people ere DYING, thousands a week, in a terrible and senseless war - A war that should have never happened, and wouldn’t have happened, if I were President!!!
Donald Trump Truth Social 04/11/25 09:35 AM
— Donald J. Trump Posts From His Truth Social (@TrumpDailyPosts) April 11, 2025
Kęstutis Budris litván külügyminiszter hibának nevezte az Egyesült Királyság azon döntését, hogy nem hívták meg a balti államok vezetőit a múlt vasárnap Londonban megtartott Ukrajnáról szóló tárgyalásokra – közölte a Jevropejszka Pravda az LRT-re hivatkozva.
Budris elmondta, hogy beszélt a skandináv országokbeli kollégáival, és ők „pontosan ezt az üzenetet közvetítették”.
„Számunkra nagyon fontos, hogy Európa egy közös asztal mögött üljön… Európa erőfeszítései ennek az asztalnak és a jövőbeli béketárgyalások napirendjének kialakítására most már nyilvánvalóak”, mondta a litván külügyminiszter.
Elmondása szerint egyértelműek a balti országok részvételének okai az ilyen találkozókon.
„Az első dolog, amit a balti országok és Litvánia tesz Ukrajnáért, az a támogatás, mind relatív, mind abszolút értelemben, nagyszerű. Emellett saját védekezésünket is erősítjük” – mondta a miniszter.
Emellett hozzátette, hogy „egyes, Ukrajnával kapcsolatos megállapodások következményei Litvániában közvetlenül érezhetők lesznek”.
A londoni találkozón Franciaország, Németország, Dánia, Olaszország, Törökország, a NATO és az Európai Unió vezetői vettek részt.
[type] => post
[excerpt] => Kęstutis Budris litván külügyminiszter hibának nevezte az Egyesült Királyság azon döntését, hogy nem hívták meg a balti államok vezetőit a múlt vasárnap Londonban megtartott Ukrajnáról szóló tárgyalásokra.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1741105500
[modified] => 1741080434
)
[title] => Litvánia hibának nevezte, hogy nem hívták meg a balti államokat a londoni csúcstalálkozóra
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=143318&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 143318
[uk] => 143230
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 143231
[image] => Array
(
[id] => 143231
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/241868.jpg
[original_lng] => 99920
[original_w] => 1200
[original_h] => 799
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/241868-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/241868-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/241868-768x511.jpg
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/241868-1024x682.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/241868.jpg
[width] => 1200
[height] => 799
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/241868.jpg
[width] => 1200
[height] => 799
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/241868.jpg
[width] => 1200
[height] => 799
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1741073235:12
[_thumbnail_id] => 143231
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2496
[_oembed_f580eca4b4f6b377a148aa906e0385c2] =>
The Foreign Ministers of the Baltic states issue joint statement calling on 🇩🇪 to release the Leopards.
“This is needed to stop Russian aggression, help 🇺🇦 and restore peace in Europe quickly. 🇩🇪 as the leading European power has special responsibility in this regard” pic.twitter.com/sCdkKzM3zV
We, 🇱🇻 🇪🇪 🇱🇹 Foreign Ministers, call on Germany to provide Leopard tanks to Ukraine now. This is needed to stop Russian aggression, help Ukraine and restore peace in Europe quickly. Germany as the leading European power has special responsibility in this regard.
Ma, február 24-én Kijevbe érkeztek a balti államok, Spanyolország és Kanada vezetői.
Kijevbe érkezett Lettország és Litvánia elnöke, Edgars Rinkēvičs és Gitanas Nausėda, Észtország miniszterelnöke, Kaja Kallas, Spanyolország miniszterelnöke, Pedro Sánchez, valamint Kanada miniszterelnöke, Justin Trudeau.
Görögország elutasította Észtország, Lettország és Litvánia azon kérését, hogy vadászgépeket küldjön a NATO légvédelmi missziójába, a jelenlegi balkáni kötelezettségvállalásokra hivatkozva – közölte a Ekathimerini.
Amint arról egy görög lap beszámolt, a balti államok arra kérték az országot, hogy küldjenek F–16-os vadászgépeket légterük védelmére.
A görög hatóságok válaszul közölték, hogy légierejük már részt vesz Albánia, Montenegró és Észak-Macedónia légterének járőrözésében, 2025-ben pedig Bulgária légterének védelmében is részt kívánnak venni.
Mint ismeretes, a görög F–16-osok rendszeresen járőröznek a balkáni térségben, és Olaszországgal együtt gondoskodnak Bulgária égboltjának biztonságáról.
A szövetséges vadászgépek 2004-es NATO-csatlakozásuk óta védik a balti államok légterét.
I’ve just spoken with the Estonian PM @KristenMichalPM about the Russian air space violation today. NATO’s response under Eastern Sentry was quick and decisive.
Litvánia, Lettország és Észtország Fehéroroszországgal és Oroszországgal közös határa megerősítését és bunkerek százainak megépítését tervezi az esetleges támadások ellen – közölték pénteken a három balti állam védelmi miniszterei.
Az erről szóló megállapodást pénteken Rigában írták alá a felek.
„Oroszország ukrajnai háborúja alátámasztotta, hogy a szükséges felszerelés, lőszer és személyi állomány mellett védelmi létesítmények is kellenek ahhoz, hogy Észtország biztonságban legyen” – hangoztatta Hanno Pevkur észt védelmi tárcavezető.
A tájékoztatása szerint a cél „az elrettentés, és szükség esetén a katonai fenyegetések elleni védekezés”. A három balti állam különösen veszélyeztetve látja magát az esetleges orosz támadásokkal szemben, mert földrajzi elhelyezkedésük miatt a NATO csak nehezen tudná megvédeni területüket.
A Postimees című észt napilap Kaido Tiitus védelmi minisztériumi tanácsadóra hivatkozva azt írta, hogy Észtország területén mintegy 600 bunkerről lenne szó, amelyeknek a megépítését 2025-ben kezdenék el. A projekt megvalósítása mintegy 60 millió euróba kerül.
„Oroszország volt és lesz a legnagyobb fenyegetés Észtország számára” – jelentette ki Tiitus.
Az észt védelmi minisztérium szerint a bunkerek hálózatát ellátási útvonalakkal kötnék össze, békeidőben azonban a határ mentén nem lenne sem szögesdrótkerítés, sem aknák, sem betonakadályok. Ezeket az eszközöket azonban a közelben készenlétben tartanák.
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
Litvánia, Lettország és Észtország közös nyilatkozatot írt alá az Oroszországgal és Belarusszal szembeni uniós szankciók egységes regionális alkalmazásáról.
A nyilatkozat szerint a kiskapuk bezárása és az uniós szankciók hatékony alkalmazásának biztosítása kulcsfontosságú a szankciók hatásának erősítéséhez, és annak aláásásához, hogy Oroszország folytatni tudja háborúját.
A három állam kötelezettséget vállalt az egységes vámellenőrzés és információcsere biztosítására, és a balti államok illetékes hatóságainak legkésőbb 2024. január 31-ig regionális megközelítést kell elfogadniuk.
A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a balti államok számára kulcsfontosságú, hogy együttműködjenek a szankciók szigorú és egységes alkalmazásának biztosítása érdekében – írja az Ukrajinszka Pravda.
Repeated damage to Baltic Sea infrastructure signals a systemic threat, not mere accidents. #Estonia will take action to counter this threat, together with #Finland and other #NATO allies.
További támogatásukról biztosították Ukrajnát a balti és az észak-európai államok külügyminiszterei csütörtöki rigai találkozójukon.
„Egyvalami világos: barátokként összefogunk, és segítünk Ukrajnának, amely meg fogja nyerni ezt a háborút” – hangoztatta Krisjanis Karins leköszönő lett miniszterelnök, aki egyben a balti ország ügyvivő külügyminisztere is.
Beszámolója szerint az említett országcsoport mostani megbeszéléseinek központjában az állt, hogy miként lehetne jobban és összehangoltabban segíteni a kijevi vezetést. Megvitatták azt is, hogy az Európától távolabb eső országoknak hogyan lehetne tudtukra adni, hogy „Oroszország Ukrajna elleni brutális háborúja valóban egy imperialista háború” – tette hozzá Karins.
A leköszönő lett kormányfő szerint a tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy Oroszországot felelősségre kell vonni a háborúért.
Az észak-európai és balti államok – Svédország, Finnország, Norvégia, Izland, Dánia, illetve Észtország, Litvánia és Lettország – rendszeresen egyeztetnek politikai kérdésekben, hogy összehangolják erőfeszítéseiket.
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
Понад третина території України замінована внаслідок повномасштабного вторгнення Росії. Сьогоднішня передача обладнання для розмінування вартістю в понад 1 млн доларів США @SSTS_UA дозволить Україні розгорнути більше груп розмінування, щоб прискорити відновлення України. pic.twitter.com/m5NU9w3wyT
Oekraïne wordt dagelijks geteisterd door Russische agressie. Deze week vonden er grootschalige aanvallen plaats op energiecentrales. Ook kwamen er opnieuw burgers om het leven bij aanvallen op de stad Kharkiv. Oekraïne heeft meer nodig om zichzelf te beschermen.
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
Today, we are preparing to work with our partners throughout the week, particularly with our European allies who support us in a principled and effective manner. We have established a new format of cooperation—Ukraine plus the countries of Northern Europe. Within this framework,… pic.twitter.com/1PYNhE1woU
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 27, 2024
Litvánia, Lettország és Észtország korlátlan hozzáférést biztosítanak NATO-partnereiknek a légterükhöz a balti országok jobb védelme érdekében.
A három balti állam védelmi miniszterei kedden döntöttek erről, a vilniusi NATO-csúcstalálkozó margóján.
A döntés értelmében a NATO-tagországok előzetes bejelentés nélkül használhatják a lett, litván, illeve észt légteret.
A három balti állam nem rendelkezik saját harci repülőgépekkel, a NATO ezért 2004 óta biztosítja légterüket az észak-atlanti szövetséghez tartozó más államok harci repülőit és személyzetét állomásoztatva területükön.
Jelenleg a litván Siauliai, valamint az észtországi Amari támaszpontokról működnek ezek az egységek, jövőre pedig a lettországi Lielvardéból is ellenőrizni fogják a légteret.
The AWACS surveillance jets will fly missions to monitor Russian military activity near the Alliance’s borders and can detect aircraft and missiles hundreds of kilometres away, making them a key early warning capability for NATO
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
Estonian 🇪🇪 units are training side by side with Ukrainian 🇺🇦 drone experts at #HedgeHog2025 — from target detection to FPV strikes. “This is mutual learning,” says Azov veteran Ranger. Real battlefield tactics in action.#Siil2025#DroneWarfare#Estoniapic.twitter.com/6nKTFZXjQ1
— Estonian Defence Forces | Eesti Kaitsevägi (@Kaitsevagi) May 15, 2025
I’ve just spoken with the Estonian PM @KristenMichalPM about the Russian air space violation today. NATO’s response under Eastern Sentry was quick and decisive.
