Lettország, Litvánia és Észtország diplomatái az orosz külügyminisztériumba látogattak, hogy tiltakozásukat fejezzék ki az orosz külügyminisztérium képviselői által terjesztett álhírek kapcsán, áll az észt külügyminisztérium közleményében, közölte a Jevropejszka Pravda.
Július 10-én Lettország, Észtország és Litvánia moszkvai nagykövetségei ügyvivői közös demars-al fordultak az orosz külügyminisztériumhoz, határozottan elutasítva Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes 2026. július 4-i, egyértelműen hamis nyilvános kijelentéseit.
Az ügyvivők ismét egyértelműen kijelentették, hogy a balti országok nem nyitották meg légterüket az oroszországi célpontok elleni csapások előtt, ezen országok külügyminisztereinek ez év április 10-i közös nyilatkozatára hivatkozva.
Lettország, Észtország és Litvánia hivatalos, különböző szinteken következetesen hangoztatott álláspontja ellenére az orosz fél továbbra is hazugságokat terjeszt és súlyosbítja a helyzetet.
Az országok teljesen alaptalannak minősítik Oroszország állításait. A pilóta nélküli légi járművek behatolása a balti államok légterébe Oroszország Ukrajna elleni teljes körű agressziós háborújának következménye.
Az ügyvivők egyben cáfolták az orosz külügyminisztérium tisztviselői által a balti államokkal kapcsolatban a közelmúltban tett hamis állításokat, hangsúlyozva, hogy Lettország, Észtország és Litvánia minden lakosa számára biztosítja a jogállamiság teljes tiszteletben tartását, és hogy az ezzel ellentétes állításokat nem támasztják alá tények, és Oroszország szándékos kísérletét jelentik a dezinformáció terjesztésére.
Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere kijelentette, hogy Oroszország a balti államokkal szembeni vádjai aggodalommal töltik el az Egyesült Államokat, tájékoztatott az Ukrinform.
Amikor arra kérték, hogy kommentálja Oroszország a balti államokkal szembeni vádjait, miszerint állítólag Ukrajnával együttműködve dróntámadásokat hajtanak végre oroszországi célpontok ellen, Rubio azt mondta, hogy ez „aggasztó”, mert „mindig fennáll a veszélye az eszkalációnak”.
Az amerikai külügyminisztérium vezetője megjegyezte, hogy az Egyesült Államok „figyelmesen követi az eseményeket”, és ebben a kérdésben „együtt fog működni” a NATO-val.
[type] => post
[excerpt] => Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere kijelentette, hogy Oroszország a balti államokkal szembeni vádjai aggodalommal töltik el az Egyesült Államokat, tájékoztatott az Ukrinform.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1779713100
[modified] => 1779649013
)
[title] => Rubio: az USA a balti államok elleni orosz hadjárat miatt aggódik
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=187164&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 187164
[uk] => 186993
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 186994
[image] => Array
(
[id] => 186994
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-271.png
[original_lng] => 267385
[original_w] => 720
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-271-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-271-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-271.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-271.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-271.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-271.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-271.png
[width] => 720
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1779638216:12
[_thumbnail_id] => 186994
[_edit_last] => 12
[views_count] => 823
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 949097541001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 51074
[1] => 699525
[2] => 2104401
[3] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => balti államok
[1] => Marco Rubio
[2] => orosz hadjárat
[3] => USA
)
)
[2] => Array
(
[id] => 185842
[content] =>
Az orosz elektronikus hadviselés szándékosan ukrán drónokat irányít a NATO területére, ezért Ukrajna felajánlotta a segítségét az ilyen incidensek megelőzéséhez – jelentette ki vasárnap Andrij Szibiha külügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a külügyminiszter elmondta, hogy a lettországi drónbalesetek kivizsgálása megerősítette az orosz beavatkozást. Az orosz elektronikus hadviselési eszközök szándékosan eltérítik az ukrán drónok figyelmét az orosz területen lévő célpontjaikról, és a szomszédos államok felé irányítják azokat.
Az ukrán diplomácia vezetője megjegyezte, hogy már megvitatta ezt a helyzetet lett kollégájával, Baiba Bražével. Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy kész szakembereit bevonni Lettország, Finnország és a többi balti ország légterének védelmébe.
„Célunk Lettország, a többi balti ország és Finnország maximális biztonságának garantálása. Először is, az orosz agresszió hatékony elhárításával. Másodszor, barátaink légtere védelmének megerősítésével” – hangsúlyozta Andrij Szibiha, hozzátéve, hogy Ukrajna készen áll a közvetlen interakcióra a jövőbeni hasonló provokációk megelőzése érdekében.
A NATO-határok közelében történt drónincidensek sorozata után Ukrajna fontolgatja szakértőinek a balti országokba küldését a légtérbiztonság megerősítése érdekében – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál az ERR észt médiumra hivatkozva.
A jelentés szerint az észt médium közölte, hogy Kijev már felvette a kapcsolatot az ukrajnai észt nagykövetséggel az esetleges együttműködéssel kapcsolatban. A kezdeményezés konkrét tartalmát azonban még tisztázzák. Hanno Pevkur észt védelmi miniszter kijelentette, hogy a kormány elsősorban a drónok feletti jobb ellenőrzést várja el Ukrajnától. „Természetesen az ukránok számára a legegyszerűbb módja annak, hogy távol tartsák drónjaikat a területünktől, az, ha jobban ellenőrzik tevékenységüket” – hangsúlyozta.
A téma iránti érdeklődés fokozódott a balti régióban történt számos incidens után. Különösen Lettországból érkeztek a közelmúltban jelentések lehetséges légi fenyegetésről, miután két drón lezuhant, és egy olajtároló tartály megrongálódott. Margus Tsahkna észt külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Tallinn támogatja Ukrajna jogát az orosz célpontok megtámadására, de a hatóságok aggódnak a NATO területét fenyegető kockázatok miatt.
Az ész politikus szerint fennáll annak a veszélye, hogy Oroszország elfoghat ukrán drónokat, és a balti országok felé irányíthatja azokat. „Ha a NATO-határok közvetlen közelségéről beszélünk, akkor, ha Oroszország egy rakétarendszert vagy valami hasonlót használ, amely elérheti a NATO területét, akkor Oroszország valójában fél a NATO-tól, és ilyen esetben egyszerűen nem akar eszkalálni egy katonai konfliktust. Ez azonban a másik oldalról ismét veszélyes, hogy Oroszország átveheti az ukrán drónok irányítását, és már valahova célozva küldheti azokat felénk, ahol például emberáldozatok lehetnek” – mondta Tsahkna.
Ugyanakkor Andris Sprūds lett védelmi miniszter megjegyezte, hogy Ukrajna valószínűleg nem fogja megosztani a támadásaira vonatkozó részletes terveket a partnereivel, mivel az ilyen információk érzékenyek. „Ha konkrét esetekről és repülési útvonalakról beszélünk, akkor Ukrajnának kell eldöntenie, hogy értesít-e minket erről vagy sem. Általánosságban elmondható, hogy ez operatív információ” – hangsúlyozta.
Észtország és Ukrajna védelmi miniszterei a múlt héten már megvitatták a helyzetet, miután az egyik drón rövid időre belépett az észt légtérbe. Pevkur szerint a felek számos technikai megoldást mérlegelnek a kockázatok minimalizálása érdekében. „Meg lehet változtatni a röppályát, irányítani a drónok repülését a beléjük épített úgynevezett kill switchnek, azaz automatikus megsemmisítő rendszereknek köszönhetően – ha látják, hogy a drón letér a pályáról, akkor automatikusan megsemmisíthetik ezt a drónt akár távolról is” – tette hozzá.
A Kreml a balti országokat és Finnországot vádolja azzal, hogy közreműködnek az Oroszország elleni támadásokban. Erről Nyikolaj Patrusev, az orosz vezetés tanácsadója és a Tengerészeti Kollégium vezetője beszélt orosz médiának.
Állítása szerint Litvánia, Lettország, Észtország és Finnország légteret biztosít az ukrán drónok számára, ami szerinte a NATO-országok közvetlen részvételét jelenti az orosz terület és infrastruktúra elleni támadásokban.
Patrusev úgy fogalmazott: ez lehetővé teszi, hogy csapásokat mérjenek „nem katonai tengeri infrastruktúrára” és az orosz kereskedelmi flottára, beleértve a leningrádi régió kikötőit is.
Hozzátette, hogy az Ukrajna északi határa és a leningrádi régió közötti távolság meghaladja az 1400 kilométert, ezért szerinte a drónok nem juthatnak el oda a NATO-országok beleegyezése nélkül, amelyek légterén áthaladnak.
Észtország, Lettország és Litvánia közös nyilatkozatot adott ki külügyminiszterei nevében, amelyben elutasították Oroszország vádjait, miszerint légterüket állítólag ukrán csapásokra használták fel Oroszország területére. A balti államok hangsúlyozták, hogy nem engedélyezik, hogy területüket vagy légterüket dróntámadásokra használják fel.
Március végén hivatalosan is bebizonyították álláspontjukat a tallinni, rigai és vilniusi orosz diplomáciai képviseletek ügyvivőinek.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter támogatta balti kollégái nyilatkozatát, hangsúlyozva, hogy az ilyen vádak Oroszország dezinformációs kampányának részét képezik. Értékelése szerint az ilyen cselekedetek az egység aláásására és a felelősség elkerülésére irányulnak.
Hangsúlyozta továbbá a szövetségesek közös válaszának szükségességét, amely magában foglalja az egység, az elszántság és az Oroszországra nehezedő folyamatos nyomás fenntartását a biztonság és az igazságosság helyreállítása érdekében.
Észtország, Lettország és Litvánia vészhelyzeti és a lakosság lehetséges evakuálásának terveit dolgozza ki Oroszország katonai kiadásai növekedése miatt, közölte a Reuters.
Megjegyezték, hogy a balti országok aggódnak Oroszország hatalmas katonai kiadásai miatt a 2022-es Ukrajna elleni invázió kezdete óta. Ezért cselekvési terveket dolgoznak ki több százezer ember esetleges evakuálására arra az esetre, ha felhalmozódnak vagy támadnak az orosz csapatok. Észtország, Lettország és Litvánia folyamatosan emlékezteti NATO-partnereit az esetleges orosz agresszió veszélyére, felhívva a figyelmet a kibertámadásokra, a dezinformációs kampányokra, valamint az orosz repülőgépek és drónok a légterükbe való behatolásának közelmúltbeli eseteire.
Moszkva azonban azt állítja, hogy nem tervezi a Szövetség megtámadását. Ugyanakkor a balti államok, a második világháborús szovjet annektálás történelmi tapasztalatait figyelembe véve jelentősen megnövelték védelmi kiadásaikat Oroszország Ukrajna teljes körű inváziója után annak ellenére, hogy Oroszország többször is tagadta ezen szándékait.
„Különböző veszélyek, fenyegetettségek lehetnek”, mondta Renatas Požela, a litván Tűzoltó Szolgálat vezetője.
Hozzátette, hogy ez egy erős hadsereg telepítése is lehet a balti határok mentén, amely megpróbálhatja elfoglalni mindhárom országot három nap vagy egy hét alatt.
A balti államokban és azok határain túl megvitatott forgatókönyvek a lehetséges fenyegetések széles skáláját ölelik fel: a közlekedési és kommunikációs hálózatok szabotázsától kezdve az orosz ajkú kisebbségek közötti tömeges zavargásokon át a szervezett migránsáradatig, vagy akár a pánikot és tömeges menekülést kiváltó dezinformáció terjesztéséig.
A litván hatóságok már aktívan készülnek a potenciális válsághelyzetekre. A vilniusi gyakorlatok során több száz ember evakuálását begyakorolták, de a valódi tervek több százezer ember evakuálására vonatkoznak. Különös figyelmet fordítanak az Oroszországi Föderációval vagy Fehéroroszországgal határos 40 km-es körzetben élő lakosokra – ez körülbelül 400 ezer embert jelent. Kaunasban akár 300 ezer ember iskolákban, egyetemeken, templomokban és sportcsarnokokban való elhelyezésére is készülnek. Vilniusban már kijelölték a gyülekezési pontokat, az evakuálási útvonalakat, a tartalékokat tároló raktárakat és a szállítást.
Vészhelyzet esetén a katonai felszerelések telepítése lesz a prioritás a stratégiailag fontos Suwalki-korridoron keresztül – ez az egyetlen szárazföldi útvonal, amely összeköti a Baltikumot Lengyelországgal. Hasonló tervek szerint Észtország lakossága mintegy 10%-ának, Lettország pedig állampolgárai akár egyharmadának átköltöztetését tervezi. Ahogy Litvánia nemzetbiztonsági minisztere megjegyezte, ezek az intézkedések jelzésértékűek a társadalom számára: a régió országai kinyilvánítják, hogy készen állnak a megelőző intézkedésekre és a potenciális válságok kezelésére.
Az észt, lett és litván parlamentek külügyi bizottságai támogatták Ukrajna Európai Uniós és NATO-tagságát.
A litván parlament külügyi bizottságának elnöke, Žygimantas Paviljonis közös nyilatkozatot tett közzé.
„Ukrajna győzelme az orosz agresszió felett és Ukrajna NATO-tagsága nemcsak Ukrajnában, hanem egész Európában is megerősíti az igazságos és tartós békét, és segít megőrizni a szabályokon alapuló nemzetközi rendet az egész világon” – áll a nyilatkozatban.
Az országok 5 legfontosabb vállalásukat sorolták fel:
Ukrajna támogatása a teljes győzelemig, beleértve az összes ideiglenesen megszállt terület felszabadítását és az Oroszországi Föderáció felelősségre vonását a háborús bűncselekményekért;
Ukrajna EU-tagságának támogatása azzal a céllal, hogy 2030. január 1-ig befejezzék a csatlakozási tárgyalásokat és teljes jogú tagságot szerezzenek;
Ukrajna NATO-tagság felé vezető útjának támogatása. A 2025-ben Hágában megrendezésre kerülő NATO-csúcstalálkozónak konkrét politikai lépéseket kell tennie, amelyek megnyitják az utat Ukrajna Szövetséghez való csatlakozása előtt;
Az Ukrajnával való védelmi együttműködés fejlesztésének előmozdítása.
Az Oroszországra nehezedő diplomáciai nyomás fokozása a nemzetközi elszigetelés, a szankciók kiterjesztése és az Ukrajna ellen elkövetett bűncselekmények elszámoltathatóságának biztosítása révén.
A balti országok védelmi miniszterei figyelmeztettek, hogy a tűzszünet Ukrajnában drámaian megnövelheti Oroszország támadásának veszélyét a régiójukban. Erről a Financial Times számolt be.
Észtország, Lettország és Litvánia aggódik, hogy Moszkva nem áll meg Ukrajnánál, ha a Trump-adminisztráció tűzszüneti megállapodást köt. A balti államok arra figyelmeztetnek, hogy a Kreml már előkészítette terveit a katonai gyártás növelésére és további csapatok mozgósítására a határaik mentén.
Mindannyian értjük, hogy amikor a háború Ukrajnában leáll, Oroszország nagyon gyorsan átcsoportosítja erőit. Ez azt jelenti, hogy a fenyegetettség szintje is gyorsan növekedni fog
– mondta Észtország védelmi minisztere, Hanno Pevkur a lapnak adott interjújában.
Litván kollegája, Dovilė Šakalienė hasonló kijelentéseket tett a hét elején, amikor Nagy-Britanniában járt.
Ne tévesszük meg magunkat azzal, hogy Oroszország véget vet Ukrajnával. Oroszország kihasználja ezt az időszakot a tűzszünet után, hogy felgyorsítsa katonai potenciáljának növelését. Már van egy hatalmas, harci tapasztalattal rendelkező hadseregük, amely még nagyobbá válik
– mondta.
A tűzszünet lehetőséget adna Oroszországnak, hogy 1,5 millió fős hadsereget hozzon létre, és újabb hadseregtestet telepítsen északra, így megduplázva a Finnország és a balti államok melletti csapatok számát.
Ezek az emberek nem fognak visszatérni Oroszország különböző részeibe kukoricát szedni vagy mást csinálni, mert az a fizetés, amit a hadseregben kapnak, ötször-tízszer nagyobb, mint amit a szülővárosukban kereshetnének
– értékelte a miniszter.
A balti államok különösen aggódnak a Zapad nevű hatalmas katonai gyakorlatok miatt, amelyeket idén ősszel tartanak az orosz és belorusz határok közelében. Ez a gyakorlat, amelyet négyévente rendeznek, NATO-országokkal való konfliktust imitál, és több tízezer katona, tank, repülőgép és tüzérség részvételével zajlik.
Russia has to get moving. Too many people ere DYING, thousands a week, in a terrible and senseless war - A war that should have never happened, and wouldn’t have happened, if I were President!!!
Donald Trump Truth Social 04/11/25 09:35 AM
— Donald J. Trump Posts From His Truth Social (@TrumpDailyPosts) April 11, 2025
Another IAEA-brokered local ceasefire is now in effect to enable restoration of the 330 kV backup power supply to the Zaporizhzhya Nuclear Power Plant.
Ukraine has repeatedly stated that we are ready for symmetrical steps. We proposed a ceasefire during the Easter holidays this year and will act accordingly. People need an Easter free from threats and real movement toward peace, and Russia has a chance not to return to strikes…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) April 9, 2026
Kęstutis Budris litván külügyminiszter hibának nevezte az Egyesült Királyság azon döntését, hogy nem hívták meg a balti államok vezetőit a múlt vasárnap Londonban megtartott Ukrajnáról szóló tárgyalásokra – közölte a Jevropejszka Pravda az LRT-re hivatkozva.
Budris elmondta, hogy beszélt a skandináv országokbeli kollégáival, és ők „pontosan ezt az üzenetet közvetítették”.
„Számunkra nagyon fontos, hogy Európa egy közös asztal mögött üljön… Európa erőfeszítései ennek az asztalnak és a jövőbeli béketárgyalások napirendjének kialakítására most már nyilvánvalóak”, mondta a litván külügyminiszter.
Elmondása szerint egyértelműek a balti országok részvételének okai az ilyen találkozókon.
„Az első dolog, amit a balti országok és Litvánia tesz Ukrajnáért, az a támogatás, mind relatív, mind abszolút értelemben, nagyszerű. Emellett saját védekezésünket is erősítjük” – mondta a miniszter.
Emellett hozzátette, hogy „egyes, Ukrajnával kapcsolatos megállapodások következményei Litvániában közvetlenül érezhetők lesznek”.
A londoni találkozón Franciaország, Németország, Dánia, Olaszország, Törökország, a NATO és az Európai Unió vezetői vettek részt.
[type] => post
[excerpt] => Kęstutis Budris litván külügyminiszter hibának nevezte az Egyesült Királyság azon döntését, hogy nem hívták meg a balti államok vezetőit a múlt vasárnap Londonban megtartott Ukrajnáról szóló tárgyalásokra.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1741105500
[modified] => 1741080434
)
[title] => Litvánia hibának nevezte, hogy nem hívták meg a balti államokat a londoni csúcstalálkozóra
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=143318&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 143318
[uk] => 143230
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 143231
[image] => Array
(
[id] => 143231
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/241868.jpg
[original_lng] => 99920
[original_w] => 1200
[original_h] => 799
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/241868-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/241868-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/241868-768x511.jpg
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/241868-1024x682.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/241868.jpg
[width] => 1200
[height] => 799
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/241868.jpg
[width] => 1200
[height] => 799
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/241868.jpg
[width] => 1200
[height] => 799
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1741073235:12
[_thumbnail_id] => 143231
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3232
[_oembed_f580eca4b4f6b377a148aa906e0385c2] =>
The Foreign Ministers of the Baltic states issue joint statement calling on 🇩🇪 to release the Leopards.
“This is needed to stop Russian aggression, help 🇺🇦 and restore peace in Europe quickly. 🇩🇪 as the leading European power has special responsibility in this regard” pic.twitter.com/sCdkKzM3zV
We, 🇱🇻 🇪🇪 🇱🇹 Foreign Ministers, call on Germany to provide Leopard tanks to Ukraine now. This is needed to stop Russian aggression, help Ukraine and restore peace in Europe quickly. Germany as the leading European power has special responsibility in this regard.
