Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök elítélte az azerbajdzsáni SOCAR kőolajraktárok elleni „célzott orosz légicsapásokat”. Baku többek között fontolóra veheti az Ukrajnával szembeni fegyverembargó feloldását, ha Oroszország továbbra is támadja azt a gázinfrastruktúrát, amelyen keresztül az azerbajdzsáni gáz halad, számolt be a Caliber. Mint ismeretes augusztus 10-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetést folytatott Alijevvel. Mindketten elítélték Oroszország szándékos támadását az azerbajdzsáni SOCAR vállalat kőolajraktára ellen.
„Ukrajna ezt Oroszország célzott kísérletének tekinti, hogy blokkolja azokat az energiaútvonalakat, amelyek garantálják Ukrajna és más európai országok energiafüggetlenségét” – írta Zelenszkij Telegramon. Szó esett más, ukrán területen található azerbajdzsáni létesítmények, valamint egy azerbajdzsáni gázt Ukrajnába szállító gázkompresszor-állomás elleni csapásokról is. Megjegyezték, hogy a két elnök felháborodását fejezte ki az orosz fegyveres erők fellépése miatt, és ez a helyzet arra kényszeríti Bakut, hogy megtorló intézkedéseket hozzon. A helyi kiadvány információja szerint, ha Oroszország folytatja agresszív politikáját Azerbajdzsán érdekeivel szemben, akkor Baku hivatalosan is fontolóra veszi az Ukrajnába irányuló, az arzenáljában lévő fegyverek szállítására vonatkozó embargó feloldásának kérdését.
Azerbajdzsán elnöke úgy döntött, hogy „belföldi eseményeken” vesz részt, Laosz vezetője pedig állítólag koronavírus fertőzést kapott. Azerbajdzsán és Laosz elnöke az utolsó pillanatban lemondta a május 9-i moszkvai látogatását. Ezt Vlagyimir Putyin segédtisztje, Jurij Usakov jelentette be az orosz propagandistáknak szerdai nyilatkozatában.
Ismertté vált, hogy Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök a katonai parádén való részvételéről Moszkva és Baku még márciusban állapodott meg.
„Úgy magyarázták, hogy részt kell vennie a Hejdar Alijevnek szentelt belső rendezvényeken” – mondta Usakov.
Közölte, hogy Thonglun Sisoulith laoszi elnök lemondta moszkvai útját. Usakov szerint állítólag koronavírussal fertőződött meg.
Eközben Moszkvába érkezett Hszi Csin-ping kínai vezető és Aleksandar Vučić szerb elnök.
[type] => post
[excerpt] => Azerbajdzsán elnöke úgy döntött, hogy „belföldi eseményeken” vesz részt, Laosz vezetője pedig állítólag koronavírus fertőzést kapott. Azerbajdzsán és Laosz elnöke az utolsó pillanatban lemondta a május 9-i moszkvai látogatását.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1746654360
[modified] => 1746650246
)
[title] => A két ország elnöke lemondta a május 9-re tervezett moszkvai látogatását
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=150049&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 150049
[uk] => 150036
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 150037
[image] => Array
(
[id] => 150037
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/4318770.jpg
[original_lng] => 119578
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/4318770-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/4318770-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/4318770.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/4318770.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/4318770.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/4318770.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/4318770.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1746639447:12
[_thumbnail_id] => 150037
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1791
[_algolia_sync] => 984457630002
[_oembed_86d6a9b3e1c0252b07bc3856cecd1403] =>
★Very interesting case😂 DIOR HAND BAGS threw Mongolia into political crisis and sparked a prime minister’s resignation. Mongolian PM 23 years old son post their extravagant lifestyle,♥️Girlfriend gift photos Then protest all over the country which concluded over pm resignation pic.twitter.com/hpAQot1fZY
Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bírósága (ICJ) pénteken közzétett végzésében arra kötelezte Azerbajdzsánt, hogy biztosítson szabad, akadálytalan, gyors és biztonságos visszatérést a Hegyi-Karabahból szeptemberben elmenekült örményeknek, és szavatoljon biztonságot az ottmaradtaknak.
A hágai közlemény szerint a bíróság Örményország szeptember közepén Azerbajdzsánnal szemben benyújtott kérelme alapján hozott döntést. Jereván azzal vádolta Bakut, hogy megsértette a faji megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló nemzetközi egyezményt.
Ítéletében az ENSZ-bíróság helyt adott Örményország panaszának, és arra szólította fel Azerbajdzsánt, hogy a visszatérés szavatolása mellett biztosítsa, hogy a Hegyi-Karabahban maradt örmények közül azok, akik el kívánják hagyni a területet, biztonságosan megtehessék.
Bakunak szavatolnia kell azt is, hogy mindazok, aki ott maradtak vagy visszatértek, ne szembesüljenek erőszakkal vagy megfélemlítéssel, ami menekülésre késztethetné őket. Azerbajdzsánnak továbbá meg kell őriznie a hegyi-karabahi örmény lakosság nyilvántartási és személyazonossági okmányait, valamint a magántulajdonukról szóló nyilvántartásokat – írták.
A bakui kormánynak jelentést is be kell nyújtania a felsorolt intézkedések végrehajtásáról.
Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja óta vita tárgya Baku és Jereván között.
A terület Azerbajdzsántól szakadt el az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként, amelyben 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre.
A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán mindvégig saját területének tekintette a hegyi-karabahi enklávét.
A bakui kormány szeptember 19-én jelentette be, hogy „terrorelhárító” műveletet indított a területen. Örményország szerint etnikai tisztogatásról volt szó, és az örmény hadsereg nem vett részt a harcokban. Az azeri katonai műveletet követően a mintegy 120 ezer lélekszámú Hegyi-Karabahból az örmény kormány közlése szerint 100 417 ember elhagyta a területet.
Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságát országok közötti viták rendezésére hozták létre. Határozatai kötelező erejűek, de végrehajtatásukra nincsenek közvetlen eszközei.
