Azerbajdzsán elnöke úgy döntött, hogy „belföldi eseményeken” vesz részt, Laosz vezetője pedig állítólag koronavírus fertőzést kapott. Azerbajdzsán és Laosz elnöke az utolsó pillanatban lemondta a május 9-i moszkvai látogatását. Ezt Vlagyimir Putyin segédtisztje, Jurij Usakov jelentette be az orosz propagandistáknak szerdai nyilatkozatában.
Ismertté vált, hogy Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök a katonai parádén való részvételéről Moszkva és Baku még márciusban állapodott meg.
„Úgy magyarázták, hogy részt kell vennie a Hejdar Alijevnek szentelt belső rendezvényeken” – mondta Usakov.
Közölte, hogy Thonglun Sisoulith laoszi elnök lemondta moszkvai útját. Usakov szerint állítólag koronavírussal fertőződött meg.
Eközben Moszkvába érkezett Hszi Csin-ping kínai vezető és Aleksandar Vučić szerb elnök.
Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bírósága (ICJ) pénteken közzétett végzésében arra kötelezte Azerbajdzsánt, hogy biztosítson szabad, akadálytalan, gyors és biztonságos visszatérést a Hegyi-Karabahból szeptemberben elmenekült örményeknek, és szavatoljon biztonságot az ottmaradtaknak.
A hágai közlemény szerint a bíróság Örményország szeptember közepén Azerbajdzsánnal szemben benyújtott kérelme alapján hozott döntést. Jereván azzal vádolta Bakut, hogy megsértette a faji megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló nemzetközi egyezményt.
Ítéletében az ENSZ-bíróság helyt adott Örményország panaszának, és arra szólította fel Azerbajdzsánt, hogy a visszatérés szavatolása mellett biztosítsa, hogy a Hegyi-Karabahban maradt örmények közül azok, akik el kívánják hagyni a területet, biztonságosan megtehessék.
Bakunak szavatolnia kell azt is, hogy mindazok, aki ott maradtak vagy visszatértek, ne szembesüljenek erőszakkal vagy megfélemlítéssel, ami menekülésre késztethetné őket. Azerbajdzsánnak továbbá meg kell őriznie a hegyi-karabahi örmény lakosság nyilvántartási és személyazonossági okmányait, valamint a magántulajdonukról szóló nyilvántartásokat – írták.
A bakui kormánynak jelentést is be kell nyújtania a felsorolt intézkedések végrehajtásáról.
Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja óta vita tárgya Baku és Jereván között.
A terület Azerbajdzsántól szakadt el az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként, amelyben 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre.
A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán mindvégig saját területének tekintette a hegyi-karabahi enklávét.
A bakui kormány szeptember 19-én jelentette be, hogy „terrorelhárító” műveletet indított a területen. Örményország szerint etnikai tisztogatásról volt szó, és az örmény hadsereg nem vett részt a harcokban. Az azeri katonai műveletet követően a mintegy 120 ezer lélekszámú Hegyi-Karabahból az örmény kormány közlése szerint 100 417 ember elhagyta a területet.
Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságát országok közötti viták rendezésére hozták létre. Határozatai kötelező erejűek, de végrehajtatásukra nincsenek közvetlen eszközei.