Hamarosan, február 5-én lejár az utolsó amerikai–orosz nukleáris szerződés, az új START-egyezmény. A két országot ugyanis az Ukrajnában zajló háború kötötte le az utóbbi években, és nem folytattak érdemi tárgyalásokat egy utódszerződésről. Vlagyimir Putyin orosz elnök még az ősszel javaslatot tett a még érvényben lévő megállapodás meghosszabbítására, de erre Donald Trump amerikai elnök nem reagált.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptemberben javasolta, hogy a felek további 12 hónapra állapodjanak meg az új START-egyezményben előírt korlátozások betartásáról, amelyek mindkét fél számára 1550-re korlátozzák a telepített nukleáris robbanófejek számát – idézte fel cikkében a Reuters, hozzátéve, hogy Donald Trump amerikai elnök még nem adott hivatalos választ erre a felvetésre, és nyugati biztonsági elemzők megosztottak abban a kérdésben, hogy bölcs dolog-e lenne a részéről elfogadni Putyin ajánlatát.
A hosszabbítás abból a szempontból előnyös lenne, hogy a felek időt nyernének, valamint jelezhetnék azt, hogy szándékukban áll fenntartani a fegyverek korlátozását a jövőben is. A nyugatiak szerint ugyanakkor a hosszabbítás lehetővé tenné Oroszország számára azt, hogy tovább fejlessze az új START-egyezmény hatályán kívül eső fegyverrendszereit, beleértve a Burevesztnyik cirkálórakétát és a Poszejdon nukleáris torpedót – amelyeket az orosz elnök szerint épp az ősszel teszteltek.
Ezzel kapcsolatban Greg Weaver, az Egyesült Államok korábbi stratégája egy cikkében – amely az Atlantic Council kutatóintézet számára készült – kifejtette: Oroszország 2023 óta nem hajlandó elfogadni a kölcsönös ellenőrzéseket, amelyek Washingtonnak biztosítékot adnának arra, hogy Moszkva továbbra is betartja a szerződést. Emellett szerinte Putyin javaslatának elfogadása azt az üzenetet is közvetítené Kínának, hogy az Egyesült Államok nem fogja növelni stratégiai nukleáris erejét – dacára annak, hogy Kína gyors ütemben hajtja végre a saját nukleáris arzenáljának kiterjesztését.
„Ez a jelzés valószínűleg aláásná annak esélyét, hogy Kínát a fegyverzetkorlátozási tárgyalások asztalához ültessék, mivel azt jelentené Kínának, hogy az amerikai erők korlátozottak maradnak, függetlenül attól, hogy Kína mit tesz”– fejtette ki a szakértő.
Egyre több a nukleáris fegyver, újraindult a tesztelés – tárgyalni meg szinte senki sem akar
Mint a Reuters emlékeztetett, az Amerikai Tudósok Szövetsége szerint Oroszország és az Egyesült Államok becsült teljes készletei 5459, illetve 5177 nukleáris robbanófejből állnak – ez a világ összes ilyen robbanófejének közel 87 százalékát teszi ki. Az utóbbi években azonban Kína felgyorsította nukleáris programját, és jelenleg becslések szerint 600 robbanófejjel rendelkezik, a Pentagon becslései szerint 2030-ra ez a szám meghaladja az 1000-et (az amerikai védelmi tárca egyébként épp a tavalyi év végén adott ki egy jelentést arról, hogy Kína a sivatagokban több száz rakétasilót épített ki, és ezekbe több mint száz, az Egyesült Államok területét elérni képes interkontinentális rakétát telepítettek, valamint komoly fejlesztéseket hajtottak végre több nukleáris létesítményben is).
Trump korábban kijelentette, hogy Oroszországgal és Kínával egyaránt folytatni kívánja a „denuklearizációt”, Peking szerint azonban észszerűtlen és irreális azt kérni tőlük, hogy csatlakozzanak egy háromoldalú nukleáris leszerelési tárgyalásokhoz olyan országokkal, amelyek arzenálja sokkal nagyobb az övékénél.
Az amerikai elnök erre aztán azzal válaszolt, hogy a kínai elnökkel való találkozójával egy időben – politikai üzenetként – bejelentette egy azonnali atomfegyverteszt elrendelését.
A helyzetet még ennél is tovább bonyolítja, hogy Oroszország szerint az atomtöltetekkel bíró NATO-tagállamok – az Egyesült Királyság és Franciaország – nukleáris erőit is be kell vonni a korlátozásokba, amit ezek az országok elutasítanak.
A nukleáris forródrót már a múlté?
A Reutersnek nyilatkozva Nyikolaj Szokov volt szovjet és orosz fegyverkezési tárgyaló egy telefonos interjúban elmondta, hogy ilyen körülmények között egy új, többoldalú nukleáris szerződés kidolgozása szinte reménytelen, az örökkévalóságig eltartana. Szokov, aki jelenleg a Bécsi Leszerelési és Nonproliferációs Központ vezető munkatársa, úgy véli: a megoldás az lehetne, ha Oroszország és az Egyesült Államok kidolgozna megint egy START-szerződést, amely „rugalmas” robbanófej-korlátozásokat írna elő, ahhoz viszonyítva, hogy Kína miként fegyverkezik és mennyi töltete lehet.
Ugyanakkor szerinte gyorsabb és egyszerűbb megoldás lenne, ha az atomhatalmak inkább azokra a lépésekre koncentrálnának, amelyekkel csökkenthető egy nukleáris háború véletlen kitörésének a kockázata. Jelenleg például csak Oroszország és az Egyesült Államok rendelkezik 24 órás forródróttal, amelyet nukleáris válság esetén lehet használni, miközben „egyetlen európai főváros sem, még a NATO központja sem tud ténylegesen kommunikálni Moszkvával. Nincs erre kijelölt vonal” – mondta Sokov.
„Ha a felek egyidejűleg megkezdenék a fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat is, az nagyszerű lenne. De meg kell érteni, hogy a következő szerződés nagyon-nagyon összetett lesz… Időbe fog telni. Tehát az elsődleges prioritás a kockázatcsökkentés és a bizalomépítés” – fejtette ki a véleményét az orosz szakértő.
Az iráni törvényhozók egy olyan jogszabálytervezeten dolgoznak, ami kiléptetné az országot az atomsorompó-egyezményből – írja a Reuters az iráni külügyminisztérium közleményére hivatkozva.
Az egyezményt Teherán 1970-ben ratifikálta, ebben vállalta, hogy a nukleáris energiát csak polgári célokra használja fel, katonaiakra nem. Ezen felül az egyezmény aláírói kötelezték magukat arra, hogy együttműködnek az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségével (NAÜ).
Izrael évtizedek óta állítja, hogy Teherán atomfegyvert fejleszt, míg az irániak ezt rendre tagadják, és ragaszkodnak hozzá, hogy az atomprogramjuk békés jellegű. Ugyanakkor tény, hogy múlt héten maga a NAÜ jelentette be, hogy Teherán megsértette az atomsorompó-egyezményben vállalt kötelezettségeit.
Az iráni külügy szóvivője éppen ezért a NAÜ-t tette meg a pénteken bekövetkezett izraeli támadás fő felelősének és mint kijelentette, a támadás természetesen hatással van az állam stratégiai döntéseire.
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön aláírta az Átfogó Atomcsend-egyezmény (CTBT) orosz ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényt.
A CTBT-t egyelőre nem lépett hatályba, mert nem ratifikálta az ehhez szükséges elegendő számú állam.
Az ENSZ Közgyűlése által 1996. szeptember 10-én elfogadott, és két héttel később aláírásra megnyitott CTBT-t 187 állam írta alá, közülük 178 ratifikálta is. Az atomhatalmak közül ezt eddig Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország tette meg. Az egyezményt a hatályba lépéséhez mind a 44, nukleáris technológiával rendelkező országnak ratifikálnia kellene, de közülük az Egyesült Államok, Kína, India, Pakisztán, Irán, Izrael, Egyiptom és Észak-Korea ezt nem tette meg.
Az orosz parlament arra hivatkozva döntött a ratifikáció visszavonásáról, hogy az Egyesült Államok törvényhozása egyelőre nem ratifikálta az egyezményt.
A nukleáris kísérletek betiltásáról szóló szerződés ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényt először az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma fogadta el, majd október végén a felsőház is jóváhagyta, egyhangúlag. A dumában Vjacseszlav Vologyin házelnök a szavazást „válasznak nevezte az Egyesült Államoknak a globális biztonság fenntartására vonatkozó kötelezettségeihez való visszataszító hozzáállására”.
Februárban Oroszország felfüggesztette részvételét az Egyesült Államokkal 2010-ben aláírt, a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött Új START-szerződésben.
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
New Washington Post story highlights ISW research (🧵1/6):
"A new US policy allowing Ukraine to fire certain US weapons at Russian territory has led to a reduction in some Russian attacks but still restricts the range enough that it prevents Ukraine from hitting key airfields." pic.twitter.com/wkzKTecdkB
— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) June 22, 2024
Bécsben ülnek össze magas rangú iráni és amerikai tisztviselők, hogy felélesszék a 2015-ös iráni atomegyezményt. A nagy áttörésre vonatkozó elvárásokat azonban mindkét fél kifogásolta.
„A labda Washingtonnál van, hogy megmentse az egyezményt” – írta Ali Bagheri Kani iráni főtárgyaló a Twitteren, mielőtt elindult Bécsbe, hogy a 2015-ös iráni atomegyezményről tárgyaljanak az Egyesült Államokkal. Továbbá arra kérte az amerikaiakat, hogy éretten és felelősségteljesen álljanak a feladathoz.
Úton Bécsbe, hogy előremozdítsuk a tárgyalásokat. A felelősség azokon van, akik megszegték a megállapodást, és nem tudtak elhatárolódni a baljós örökségtől – fogalmazott Bagheri Kani. Majd hozzátette: az amerikaiaknak meg kell ragadniuk a lehetőséget, amelyet a tagállamok felajánlottak.
Heading to Vienna to advance the negotiations. The Onus is on those who breached the deal & have failed to distance from ominous legacy. The US must seize the opportunity offered by the JCPOA partners’ generosity; ball is in their court to show maturity & act responsibly.
Irán és az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia, valamint Németország a 2015-ben szerződés segítségével állapodott meg abban, hogy Irán nukleáris tevékenységének korlátozása fejében fokozatosan feloldják a Teherán ellen elrendelt büntetőintézkedéseket.
A nukleáris paktumot azonban Donald Trump amerikai elnök 2018-ban felmondta, és újra szankciókat vezetett be Teherán ellen, amelyre válaszul Irán azzal válaszolt, hogy újraindította, majd felgyorsította az urándúsítást.
Idén márciusban az egyezség Teherán és Joe Biden amerikai elnök között közel került az újbóli életbe lépéshez, de a tárgyalások abbamaradtak. Teherán ugyanis olyan követelést fogalmazott meg, amelyben arra kéri az Egyesült Államokat, adjanak garanciát arra vonatkozóan, hogy egyetlen amerikai elnök se mondhassa fel többé a megállapodást.
Joe Biden ezt nem tudta garantálni, mivel az atompaktum egy nem kötelező politikai egyezmény, nem pedig kötelező érvényű jogi szerződés. Teherán azt is kérte, hogy Washington vegye le az iráni Iszlám Forradalmi Gárdát az amerikai külföldi terrorszervezeteket tömörítő listáról, amit Biden szintén kifogásolt.
A Reuters szerint az iráni külügyminisztérium szóvivője, Nasszer Kanaani kijelentette: Teherán készen áll megegyezni.
Preparing to travel to Vienna for talks on basis of @JosepBorrellF's text. Our expectations are in check, but the United States welcomes EU efforts and is prepared for a good faith attempt to reach a deal. It will shortly be clear if Iran is prepared for the same.
— Office of the Special Envoy for Iran (@USEnvoyIran) August 3, 2022
Rob Malley, az Egyesült Államok iráni különmegbízottja a Twitteren azt írta: nem számít jelentős előrelépésre. Elmondása szerint üdvözlik az Európai Unió erőfeszítéseit, és felkészültek arra, hogy megegyezzenek. Hamarosan kiderül, hogy Irán készen áll-e erre – tette hozzá.
A különmegbízott arról is beszámolt, hogy a tárgyalások Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője által írt javaslat alapján folytatódnak az iráni atompaktum felélesztése érdekében.
Heading to Vienna to advance the negotiations. The Onus is on those who breached the deal & have failed to distance from ominous legacy. The US must seize the opportunity offered by the JCPOA partners’ generosity; ball is in their court to show maturity & act responsibly.
Preparing to travel to Vienna for talks on basis of @JosepBorrellF's text. Our expectations are in check, but the United States welcomes EU efforts and is prepared for a good faith attempt to reach a deal. It will shortly be clear if Iran is prepared for the same.
— Special Envoy for Iran Robert Malley (@USEnvoyIran) August 3, 2022
Today, I received a call from Iranian Foreign Minister Hossein Amir Abdollahian, during which I demanded Iran to immediately cease the flow of weapons to Russia used to kill civilians and destroy critical infrastructure in Ukraine.
It’s disinformation that Islamic Republic of Iran has abolished it’s morality police. It’s a tactic to stop the uprising. Protesters are not facing guns and bullets to abolish morality police or forced hijab.They want to end Islamic regime.#MahsaAmini pic.twitter.com/qRcY0Kaepcpic.twitter.com/6ShBqnSbMn
I had a phone call with Prime Minister of Greece @kmitsotakis. I outlined the situation on the battlefield and the current defense challenges facing Ukraine. We agreed to continue security cooperation.
?This week marks 100 days that press freedom supporters & colleagues have pushed for the release of @WSJ reporter Evan Gershkovich, unjustly imprisoned in Russia.
As of 18 October 2023, in accordance with UNSCR 2231, all restrictions unjustly imposed on ballistic missile-related activities and transfers to/from the Islamic Republic of Iran terminate; and Iran is no longer subject to any restriction in the context of the #SecurityCouncil.
I met with President @LuisLacallePou to thank Uruguay and its people for supporting Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
Ukraine is fighting a tough battle against Russian invaders while also working to implement the Peace Formula, one of the key political… pic.twitter.com/XCodE8QXcp
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 10, 2023
Heading to Vienna to advance the negotiations. The Onus is on those who breached the deal & have failed to distance from ominous legacy. The US must seize the opportunity offered by the JCPOA partners’ generosity; ball is in their court to show maturity & act responsibly.
Preparing to travel to Vienna for talks on basis of @JosepBorrellF's text. Our expectations are in check, but the United States welcomes EU efforts and is prepared for a good faith attempt to reach a deal. It will shortly be clear if Iran is prepared for the same.
— Office of the Special Envoy for Iran (@USEnvoyIran) August 3, 2022
⚡️Slovak Prime Minister Robert Fico has come to see putin in the kremlin.
The topic of their conversation is likely to be the agreement on the transportation of Russian gas through Ukraine to Europe, which expires at the end of December.
Сьогодні Путін знову підтвердив, що він боїться переговорів, боїться сильних лідерів і робить усе, щоб затягнути війну. Кожен його крок і всі його цинічні хитрощі спрямовані на те, щоб зробити війну безкінечною.
У 2014 році Росія почала гібридну війну проти України, яку у…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 28, 2025
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
Dear @ZelenskyyUa, Europe will always stand by Ukraine in the pursuit of peace.⁰ You can count on our support at the negotiating table to achieve a just and lasting peace. ⁰Today, we also discussed the steps Ukraine is taking to earn its place in our family of nations. pic.twitter.com/T8jXnEMbqu
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
