Az elnökválasztás első fordulóját november 24-én rendezik. Az alkotmánybíróság azonban kizárta a többi párt által szélsőségesnek tartott SOS Románia elnökét, a botránykeltéseiről elhíresült Diana Sosoaca EP-képviselőt az elnökválasztásból.
Véglegessé vált az év végi romániai elnökválasztáson induló jelöltek listája: tíz párt jelöltje és négy független államelnökjelölt fog szerepelni a szavazólapon – közölte csütörtökön a központi választási bizottság (BEC).
A jelöltek szombaton éjfélig adhatták le a támogató aláírásokat a BEC-nél. A testület tíz jelentkező esetében állapította meg, hogy nem teljesülnek a jelöltség törvényes feltételei, majd az egyes jelölések befogadása, vagy elutasítása ellen benyújtott óvásokat is elbírálta. Az alkotmánybíróság kizárta a többi párt által szélsőségesnek tartott SOS Romania elnökét, a botránykeltéseiről elhíresült Diana Sosoaca EP-képviselőt az elnökválasztásból, arra hivatkozva, hogy nem lehet az alkotmányosság őre olyan tisztségviselő, aki az alkotmányos rend megsértésére uszít.
A BEC csütörtökön sorshúzással döntött arról, hogy milyen sorrendben szerepeljenek a versenyben maradt jeleltek a szavazólapon. A választási törvény értelmében az öt parlamenti párt jelöltje került az első öt helyre, mindegyik saját elnökét indítja az elnökválasztáson: a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) Elena Lasconi, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) George Simion, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Marcel Ciolacu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Nicolae Ciuca, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) pedig Kelemen Hunor számára szeretne államelnöki megbízatást szerezni.
A sorsolás révén közvetlenül a választási törvény által kiemelten kezelt parlamenti pártok felsorolt jelöltjei után, hatodikként került a szavazólapra a függetlenként induló Mircea Geoana, a NATO volt főtitkárhelyettese, aki a közvéleménykutatások többsége szerint az egyik legesélyesebb államfőjelölt.
A Jobboldal Ereje (FD) néven saját pártot alapító, de önálló frakcióval nem rendelkező Ludovic Orban volt liberális párti miniszterelnök a szavazólap 10. helyén szerepel, míg a függetlenként induló Ana Birchall volt igazságügyi miniszter a 7., Cristian Diaconescu volt külügyminiszter pedig a 12. a szavazólapon.
A romániai elnökválasztás első fordulóját november 24-én rendezik
Ha egyik jelölt sem kapja meg a névjegyzékben szereplő választópolgárok több mint felének (csaknem 9 millió állampolgárnak) a támogatását, az államfői tisztség sorsa a két legjobban szereplő jelölt között dől el a december 8-án megrendezendő második fordulóban.
Az új elnök december 21-én kezdi meg ötéves mandátumát.
Megválasztotta Sulyok Tamást Magyarország köztársasági elnökévé az Országgyűlés hétfőn. Az Alkotmánybíróság elnöke, aki a tisztségre egyedüli jelölt volt, 134 támogató szavazatot kapott a titkos voksoláson. Tisztségét március ötödikétől tölti be.
A szavazólapot 147 képviselő vette fel. A 139 érvényes voks közül Sulyok Tamás 134-et kapott, öten nemmel szavaztak, hét érvénytelen szavazat volt.
A megválasztásáról szóló házelnöki bejelentés után Sulyok Tamás letette államfői esküjét.
Sulyok Tamás március 5-én lép hivatalába, ő lesz a hetedik köztársasági elnök a rendszerváltás után.
Sulyok Tamás 1956. március 24-én született. A szegedi JATE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát 1980-ban. 1982-től 1991-ig jogtanácsos, 1991-től alkotmánybíróvá választásáig ügyvéd volt. 2000 és 2014 között osztrák tiszteletbeli konzul volt. 2005 szeptembere óta meghívott előadóként alkotmányjogot oktat a Szegedi tudományegyetem jogi karán. 2013-ban PhD-fokozatot szerzett, kutatási témája az ügyvédség alkotmányjogi helyzete.
Az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává. 2015. április 1-től kezdődően a testület elnökhelyettese, 2016. április 22-től elnökhelyettesként látta el az elnöki jogköröket,
2016. november 22-én az Országgyűlés az Alkotmánybíróság elnökévé választotta – olvasható Sulyok Tamás életrajza az Alkotmánybíróság honlapján.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője korábban Kossuth Rádióban azt mondta, Sulyok Tamás egy kifogástalan múltú, nagy felkészültségű jogász. A kormánypártok benne látják azt az esélyt, hogy a nemzet egységét jól megtestesítse.
„Kifogástalan múltú, kiváló felkészültségű és nagy tekintélyű alkotmánybíró. Bár több ember is szóba kerülhet, ha a köztársasági elnök személyéről gondolkodunk, de őt találtuk a legmegfelelőbbnek. Benne látjuk azt az esélyt, hogy a nemzet egységét jól megtestesítse, és benne látjuk az esélyét, hogy a köztársasági elnöki hivatal az vitán felül álljon a következő években” – fogalmazott.
Sulyok Tamás akár már március 5-től be is töltheti az államfői tisztséget. Ezzel ő lett a rendszerváltás utáni Magyarország 7. megválasztott köztársasági elnöke.
Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával. A megválasztott köztársasági elnök a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba. Megválasztása után az új államfő esküt tesz és beszédet mond. Az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az államfő feladat- és hatásköreit Kövér László, az Országgyűlés elnöke gyakorolja.
Az államfőválasztás előtt a DK, a Momentum, az MSZP, a Jobbik és a Párbeszéd képviselői kivonultak az ülésteremből.
Mint ismert, Novák Katalin február 10-én jelentette be lemondását. A volt köztársasági elnök azután került a támadások kereszttüzébe és indult ellene baloldali lejáratókampány, miután nyilvánosságra került, hogy tavaly tavasszal kegyelemet adott a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének.
Novák Katalin leköszönő beszédében bocsánatot kért és vállalta a felelősséget. Hozzátette, hogy abban a hiszemben döntött a kegyelem mellett, hogy az elítélt soha nem élt vissza a rá bízott gyermekek kiszolgáltatottságával. Hangsúlyozta, hogy soha nem adna kegyelmet olyannak, akiről azt gondolja, hogy testileg vagy lelkileg bántalmaz egy gyermeket.
