A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) péntek délelőtt bejelentette, hogy az Alternatíva Németországért (AfD) pártot „bizonyítottan szélsőjobboldali” pártnak nyilvánítják vizsgálataik lezárása után. Az AfD éppen az elmúlt hetekben vált Németország legerősebb politikai pártjává.
A BfV egy mintegy 1000 oldalas belső jelentésre hivatkozik, amely alapján a minősítést meghozták. A dokumentum részletezi, hogy az AfD rendszeresen sérti az alaptörvény legfőbb értékeit, különösen az emberi méltóság, a jogállamiság és a demokratikus értékek elvét.
A döntés értelmében innentől az AfD-t a német demokráciát veszélyeztető szervezetként kezeli az állambiztonsági szolgálat.
A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal Nancy Faeser leköszönő szociáldemokrata (SPD) belügyminiszter felügyelete alá tartozik.
„Az AfD etnikai alapú népfogalma diszkriminálja a migrációs hátterű állampolgárokat, másodrendű németként kezelve őket.”– nyilatkozta Faeser. Mivel jár a minősítés? A BfV innentől sokkal szélesebb körben alkalmazhat titkos információgyűjtési eszközöket, beleértve fedett informátorok beépítését és a pénzmozgások vizsgálatát, valamint – a szükséges engedélyekkel – a telekommunikáció ellenőrzését.
A szélsőségesnek minősítés nem jár a párt feloszlatásával. A betiltást csak a Bundestag, a Bundesrat és a szövetségi kormány indíthatja a Szövetségi Alkotmánybíróságon keresztül. Az idei év elején már elbukott egy erre irányuló parlamenti kezdeményezés a kereszténydemokrata Marco Wanderwitz részéről.
Balszerencsés a döntés időzítése A februári előrehozott választáson az AfD 20,8 %-os eredménnyel a CDU/CSU mögött a második helyen végzett, és frakciót alakított. Azóta a felmérések szerint a párt több millió szavazót szerzett és 26 százalékos népszerűséggel Németország legtámogatottabb pártja lett.
A döntés időzítése miatt óhatatlanul fel fog merülni, hogy az alkotmányellenes minősítést politikai okok is motiválhatták. Egyelőre megjósolhatatlan, hogy a döntés elbizonytalanítja az AfD-hez pártolt szavazókat, vagy éppen ellenkezőleg azt az elitellenes érzést erősíti meg bennük, amely eddig is az AfD felemelkedésének egyik lenagyobb hajtóereje volt. A következő hónapok fogják megmutatni, hogy a demokratikus intézményrendszer fellépése, milyen irányba mozdítja el az AfD támogatottságát.
A döntés várhatóan széleskörű nemzetközi reakciókat fog kiváltani, a minősítés kapcsán pedig elhúzódó jogi csata kezdődhet a német bíróságokon, illetve a párt betiltását szorgalmazó kezdeményezések is új erőre kaphatnak.
Az új mozgósítási törvénnyel alkotmányossági problémák lehetnek a mozgósítást kerülők jogainak korlátozását tekintve, de ez attól függ, hogyan fogalmazták meg ezt az eljárást a parlamenti képviselők – jelentette ki Denisz Maljuszka igazságügyi miniszter az ukrán televízió non-stop háborús adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszter elmondta, hogy Ukrajna Alkotmánya lehetővé teszi az alkotmányos jogok többségének korlátozását a háború idején. Beleértve a vagyoni és tulajdonjogot – tette hozzá.
„Ezért elméletileg alkotmányos. Gyakorlatilag azonban nehezebb megmondani. Elméletileg az alkotmányossággal lehetnek gondok, mert ez attól függ, hogyan fogalmazták meg a képviselők a jogkorlátozási eljárást” – mutatott rá Denisz Maljuszka.
Sérti a lengyel alkotmányt a gazdasági társaságok felszámolására vonatkozó előírások olyan értelmezése, melyre hivatkozva a kulturális miniszter decemberben felmentette a közszolgálati médiát működtető társaságok vezetését a lengyel alkotmánybíróság szerint.
A kulturális tárca szerint azonban a döntést figyelmen kívül kell hagyni – közölte a lengyel alkotmánybíróság csütörtökön közzétett ítéletében.
Az alkotmánybíróság öttagú összetételben döntött, mindössze egy bíró ellenezte a végzést. A gazdasági társaságokról szóló törvénynek a részvénytársaságok felszámolását érintő előírásait nem lehet úgy értelmezni, hogy „magából a törvényből kifolyólag” a közszolgálati médiára is vonatkoznak – áll az ítéletben.
A taláros testület szerint a gazdasági társaságok tagjainak leváltását szabályozó előírások alapján a közmédiára alkalmazott döntések ezért „semmilyen jogi következményt nem vonnak maguk után”.
A testülethez december 14-én az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) képviselői nyújtottak be panaszt. Előtte az októberi parlamenti választások nyomán többségbe került parlamenti koalíció politikusai kilátásba helyezték a lengyel közszolgálati rádió és televízió vezetésének leváltását, illetve a közmédia jelenlegi szervezeti formájának felszámolását.
December 20-án Bartlomiej Sienkiewicz új kulturális és örökségvédelmi miniszter a gazdasági társaságokról szóló törvényre és egy parlamenti határozatra hivatkozva felmentette a közszolgálati televízió és rádió, valamint a PAP állami hírügynökség vezérigazgatóját. December 27-én Sienkiewicz felszámolási eljárást indított a közmédiát működtető társaságok ellen. Ennek értelmében az említett társaságokat a felszámolással megbízott illetékesek irányítják.
A közmédia vezetésének felmentését Andrzej Duda államfő is törvénysértőnek nevezte. Az intézkedések ellen a múlt héten tömegfelvonuláson is tiltakoztak Varsóban.
A csütörtöki alkotmánybírósági döntésre reagálva, a varsói kulturális tárca közleményt adott ki. Az intézmény honlapján közzétett dokumentumban az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), valamint a lengyel legfelsőbb bíróság által az utóbbi években kiadott határozatokra hivatkozva azt írták, hogy az alkotmánybíróság „nem független”, ezért döntéseinek „nincs általánosan kötelező erejük, és nem véglegesek”, a jogi gyakorlatban pedig „nem létezőnek tekintendők, így mellőzendők” – írja az MTI.
Az uniós alapszerződés egyes előírásai összeegyeztethetetlenek az alkotmánnyal – mondta ki csütörtökön a lengyel alkotmánybíróság Varsóban.
A döntést az alkotmánybíróság teljes, 15 tagú összetételben hozta meg, ebből két bíró az ítélettől eltérő véleményt fogalmazott meg.
A taláros testület Mateusz Morawiecki kormányfő márciusi indítványára vizsgálta meg az uniós jog és a lengyel alkotmány elsőbbségének kérdését. Morawiecki az Európai Unió Bíróságának (EUB) egyik döntése miatt az uniós alapszerződés azon előírásainak átvizsgálását kérte, amelyek az EUB hatásköréről, valamint a tagállamok lojális együttműködéséről és szuverenitásuk jelentőségéről szólnak.
Döntésében a varsói taláros testület az előző években hozott alkotmánybírósági ítéleteket is megerősítve a többi között leszögezte: ellentmond a lengyel alkotmánynak, ha egyes uniós előírások felhatalmazzák a bíróságokat az államfő által adott bírói kinevezések felülvizsgálatára.
A lengyel alaptörvénnyel az uniós alapszerződés azon előírásai sincsenek összhangban, amelyek a nemzeti alkotmány figyelmen kívül hagyására jogosítják fel a bíróságokat, valamint arra, hogy korábban érvénytelenített jogszabályok alapján döntsenek – állapította meg a varsói alkotmánybíróság.
Úgy találta továbbá, hogy nem felelnek meg a lengyel alkotmánynak azok a lépések, amelyeket Brüsszel – az uniós alapszerződésekre hivatkozva – a Lengyelország által átruházott hatásköröket átlépve tesz.
Bartlomiej Sochanski alkotmánybíró a csütörtöki ítélet indoklását ismertetve nem zárta ki, hogy alkotmánybírósági vizsgálatnak vetik alá az EUB döntéseit is.
A lengyel kormányszóvivő, Piotr Müller úgy vélte: az alkotmánybírósági döntés lényegében megerősítette azokat a téziseket, amelyeket Morawiecki az indítványában megfogalmazott.
Morawiecki korábban azt mondta: azért fordult a varsói taláros testülethez, hogy
a lengyel jogrendben újból megerősítést nyerjen a legmagasabb rendű jogi aktust jelentő alkotmány elsőbbsége az európai jog felett”.
Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság elnöke úgy kommentálta az ítéletet: az EU-ra át nem ruházott hatáskörökbe tartozó területeken kizárólag a lengyel jog érvényes.
Ez a Brüsszel által bírált lengyel igazságügyi reformra is vonatkozik, amelybe – mint Kaczynski mondta – „az EU-nak nincs beleszólása”.