Fehéroroszország „maximum tíz” Oresnyik rakétakomplexumot kaphat Oroszországtól. Ezt Aljakszandr Lukasenka, Fehéroroszország önjelölt elnöke jelentette ki, számolt be a helyi média.
A FÁK-tagállamok államfőinek informális találkozója után egy újságíró megkérdezte Lukasenkát, hogy Fehéroroszország valóban kapott-e „egy tucat” Oresnyik komplexumot, ahogyan azt korábban állítólag megbeszélték Vlagyimir Putyinnal, a Kreml vezetőjével.
„Tíz lesz a maximum” – válaszolta Lukasenka.
Egy évvel ezelőtt, amikor az Oresnyik szállításának terveiről kérdezték, Lukasenka azt mondta: „Azt hiszem, egyelőre tíz lesz, aztán meglátjuk.” Később, idén januárban kijelentette, hogy „viccelt” a 10 komplexummal kapcsolatban, és hogy „egy komplexum elég Fehéroroszország biztosításához”.
Aljakszandr Lukasenka, Belarusz elnöke azzal fenyegetőzött, Ukrajna eltűnik a térképről, ha a háború folytatódik – közölte az Unian.
Ha Ukrajna úgy véli, hogy legyőzheti Oroszországot, és kész a háborút folytatni, akkor hadd háborúzzon. De véleményem szerint – és úgy gondolom, Trump is ezt az álláspontot képviseli – ha továbbra is így háborúznak, akkor Ukrajna teljesen eltűnik a térképről, megszűnik létezni – jelentette ki Lukasenka.
A belarusz elnök elmondta továbbá, hogy „súlyos következményekkel járhat” a háború folytatása Ukrajnának és egész Európa számára. Hozzátette, hogy „Putyin békét akar”.
Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök fogadta John Cole-t, az Egyesült Államok belarusz különmegbízottját – közölte az elnöki sajtószolgálat. A belarusz államfő pozitívan értékelte Donald Trump tevékenységét.
Azt mondják, Trump szereti a hízelgést. De én most nem hízelgésből mondom: az utóbbi időben nagyon tetszik, amit tesz – nyilatkozta Lukasenka. A belarusz vezető szerint számos kérdés és probléma halmozódott fel a két ország között, amelyeket meg kell vitatni.
„Sok kérdésünk van. A világ nagyon gyorsan változik, új problémák merülnek fel, amelyeket meg kell beszélnünk. És talán néhány kérdést meg is oldhatunk” – tette hozzá. A sajtó jelenlétében zajló rész után a találkozó zárt ajtók mögött folytatódott. Az amerikaiakkal folytatott tárgyalások Minszkben két napig tartanak.
Szvjatlana Cihanouszkaja emigrációban élő fehérorosz ellenzéki vezető szerdán kijelentette, hogy hazája elnöke, Aljakszandr Lukasenka „zsarolási eszközként” használja a politikai okból bebörtönzötteket. Hozzátette: Washingtonnak a Minszkkel való tárgyalásain egyszerre kell ösztönző és nyomásgyakorló eszközöket alkalmaznia.
„Meg kell érteni, hogy Lukasenka számára a politikai foglyok pusztán a zsarolás eszközei. A lehető legtöbbet kéri a szabadon engedésükért” – mondta Chihanouszkaja, aki Oslóban adott interjút a Reuters hírügynökségnek. Szavai szerint a jelenlegi helyzet „egy forgóajtóhoz hasonlítható: néhány embert szabadon engednek, de kétszer annyit börtönöznek be”. „Teljesen fel kell számolnunk az elnyomást!” – sürgette.
Lukasenka tagadja, hogy Fehéroroszországban lennének politikai foglyok, arról beszél, hogy minden bebörtönzött súlyos bűncselekményt követett el.
Korábban kijelentette, hogy kész egy „nagy megállapodásra” az Egyesült Államokkal, feltéve, hogy „tiszteletben tartja a fehérorosz érdekeket”. Kétségbe vonta azonban, hogy szabadon kellene engednie azokat, akiket a fehérorosz állam ellenségnek tekint, és akik „újra háborút indíthatnak” a minszki vezetés ellen.
Chihanouszkaja szerint a fehérorosz ellenzék üdvözölte, hogy néhány bebörtönzöttet amerikai közbenjárásra szabadon engedtek, és nem értett egyet azzal a felvetéssel, miszerint az Egyesült Államok – amely elkezdett lazítani a Fehéroroszországgal szembeni szankcióin – túl bőkezűen jutalmazná Lukasenkát. „Az amerikaiak nem naivak. Tudják, mely szankciókat lehet feloldani, melyeket nem, és döntéseik meglehetősen bölcsek” – mondta. „Biztosítanunk kell, hogy (Donald) Trump (amerikai) elnöknek legyenek ösztönzők a kezében, és hogy használja is ezeket, de ha a fehérorosz rezsim nem teljesíti a megállapodást, akkor szankciókat is bevethessen” – tette hozzá.
Az ellenzéki politikus elvetette azt az elképzelést, hogy a diplomácia képes volna éket verni Lukasenka és legközelebbi szövetségese, Vlagyimir Putyin orosz elnök közé.
„Fel kell hagynunk azzal a reménnyel, hogy el tudjuk szigetelni Lukasenkát Putyintól. Ők szimbiózisban élnek, támogatják és segítik egymást, például a szankciók kijátszásában. Nem a mi feladatunk, hogy megmentsük Lukasenkát Putyintól. A mi feladatunk hazánkat, Fehéroroszországot megmenteni Lukasenkától és Putyintól is” – érvelt Cihanouszkaja.
A fehérorosz ellenzéki vezető a norvég fővárosban részt vett a Nobel-békedíj ünnepélyes átadóján, és „fantasztikusnak, rettenthetetlennek” nevezte a díjazottat, María Corina Machado venezuelai ellenzéki politikust. Magával vitte Oslóba Alesz Bjaljacki fehérorosz emberi jogi aktivista portréját, aki 2022-ben nyerte el a Nobel-békedíjat, és aki börtönben van hazájában. „Szeretném kiemelni, hogy ez a csodálatos ember még mindig börtönben van, és minden erőfeszítést meg kell tennünk annak érdekében, hogy szabadon engedjék őt és a többi 1300 politikai foglyot is” – jelentette ki Chianouszkaja.
Fehéroroszország és Oroszország állítólag „nem okoz globális problémákat a Nyugatnak”, biztosított Aljakszandr Lukasenka. Az agresszor-társ Fehéroroszország nem akar háborút, de azért készül rá, hogy elkerülje azt – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka a Biztonsági Tanács ülésén, jelentette be sajtóosztálya december 9-én, kedden.
„Nem akarunk háborút, senkit sem tekintünk ellenségünknek vagy riválisunknak. De ennek ellenére felkészülünk erre a háborúra, hogy ne legyen háború. Ezt már ezerszer elmondtuk. És nyíltan és határozottan kijelentjük. Az érdekeink nagyon egyszerűek. Nem terjednek túl a határainkon. Minden az államunkon belül van… Nem fogunk senkit megtámadni. Ez nem a mi témánk. Elég. Eleget harcoltunk” – mondta.
Lukasenka arról biztosított, hogy Fehéroroszország és Oroszország állítólag „nem okoz globális problémákat a Nyugatnak”, amivel a nyugati politikusok megpróbálják igazolni a fegyverkezésre és a hadseregek bővítésére fordított kiadásokat.
Azt kifogásolta, hogy a Nyugat állítólag támogatja a Fehéroroszország „függetlenségéért harcolókat”. „Harci egységeket hoznak létre ott, felfegyverzik őket. Egész ezredek, ahogy ők nevezik őket. Ez vicc? És még ők támasztanak velünk szemben kifogásokat. Nos, ha eltartják őket – hadd tartsák el őket. Ha van pénzük. De ha ez az országunk ellen irányul, hogyan kell nekünk reagálni erre?” – tette hozzá Lukasenka. Elmondása szerinte jelenleg „a fehérorosz-ukrán határon többé-kevésbé stabilizálódott a helyzet”, bár „ott rengeteg probléma van”, és a határőrök mögötti második sorban a fegyveres erőket kell felállítanunk. „Természetesen ez nemcsak a figyelmünket vonja el, hanem bizonyos forrásokat is” – panaszkodott a fehérorosz diktátor.
Ukrajna elfogadja az Egyesült Államok által javasolt békemegállapodást. Ezt jelentette ki november 27-én az ODKB csúcstalálkozóján Biskekben Aljakszandr Lukasenka, Fehéroroszország elnöke, írta az EAdaily.
Elmondása szerint az USA béketervének működőképes alapjai vannak, és Vlagyimir Putyin is elismeri, hogy ez jó kiindulópont a tárgyalásokhoz. Ugyanakkor Lukasenka megjegyezte, hogy a tervet sietve állították össze.
„Nem mondanám, hogy teljesen összecsapva, de valóban kapkodva készült. Ezt egy elfogadható, rendezett formában kell bemutatni. Mindent pontosan rögzíteni kell: méterre, kilométerre, minden apróságig… Még egyszer hangsúlyozom: támogatjuk Oroszország erőfeszítéseit az Ukrajnával kötendő békeszerződés ügyében. Tegnap is mondtam: ha az amerikaiak diplomataként és valódi jogászként viselkednek, a megállapodást jóváhagyják. Hiszen a főbb pontokban már megszületett a konszenzus” – mondta a belarusz vezető.
Lukasenka hozzátette, hogy „most, ahogy nálunk mondják, a labda az ukrán oldalon van”.
„És úgy gondolom, hogy a fronton zajló események fényében Ukrajna végül rá fog lépni erre a békeútvonalra. Máskülönben teljesen elveszíti az országot” – tette hozzá Lukasenka.
Később, újságírókkal folytatott beszélgetésében a belarusz elnök kijelentette, hogy „mint még soha”, úgy hisz abban, hogy az ukrajnai konfliktus közel áll a lezáráshoz. Ugyanakkor hozzátette, hogy „ez háború, és bármelyik pillanatban bekövetkezhet egy váratlan esemény, amely akár teljesen visszafordíthatja a helyzetet”.
A Trump-adminisztráció és a fehérorosz hatóságok legkevesebb 100 politikai fogoly lehetséges szabadon bocsátását tárgyalják a közeljövőben, Washington és Minszk között folyamatban lévő közeledés részeként, jelentette a Reuters.
Bár Aljakszandr Lukasenka autoriter rezsimje már több tucat fogvatartottat szabadon engedett Trump januári hivatalba lépése óta, az Egyesült Államok több mint száz ember szabadon bocsátását szeretné elérni – közölték a források, akik névtelenséget kértek a tárgyalások érzékenysége miatt.
Mint ismeretes, szeptemberben Fehéroroszország eddigi legnagyobb gesztusát tette meg – 52 foglyot szabadon engedett. A nyugati emberi jogi szervezetek több mint 1000-re becsülik az országban lévő politikai foglyok teljes számát, köztük volt elnökjelölteket és Nobel-díjasokat.
Egyelőre nem világos, hogy pontosan kiket és mikor engedhetnek szabadon. A Fehér Ház nem kívánt nyilatkozni, és a washingtoni fehérorosz diplomáciai képviselet sem kommentálta egyelőre a helyzetet.
Minszk és az amerikai küldöttség közötti tárgyalásokra a közeljövőben kerül sor, jelentette be Aljakszandr Lukasenka, Fehéroroszország önjelölt elnöke hétfőn a kormány ülésén, jelentette a BelTA.
Lukasenka elmondása szerint a tárgyalások egyik témája a litván-fehérorosz határon kialakult helyzet lesz.
„Valószínűleg szinte semmit sem szállítunk át ezen a határon át a szankciók miatt. Csak bizonyos típusú árukat, amelyekre nagyon-nagyon szükségük van a litvánoknak vagy lengyeleknek. Nagyon-nagyon szükségesek – ők megrendelték, mi kiszállítottuk. Ha ők nem rendelik – mi nem szállítunk” – mondta.
„Minden másról a közeljövőben fogunk beszélni az Amerikai Egyesült Államok küldöttségével folytatott tárgyalások során. Úgy érzem, hogy nem tudjuk nélkülözni őket”, tette hozzá.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök megerősítette pénteken, hogy terveik szerint decemberben hadrendbe állítják az orosz gyártású Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétarendszert.
Az államfő a BelTA fehérorosz állami hírügynökség közlése szerint kijelentette, hogy szükség esetén csapást is mérnek.
„Az Oresnyik egy ijesztő fegyver. Decemberben hadrendbe áll. Azt szeretném, ha (a nyugati országok) megértenék, hogy ha nagyon rossz lesz, képesek vagyunk csapást mérni. Akkor leülünk (az orosz elnökkel, Vlagyimir) Putyinnal, döntést hozunk és csapást mérünk. Szóval ne provokáljanak. Hiszen az ukrajnai háború is így kezdődött: a Donyec-medencében üldözték az orosz ajkúakat, gyilkolták, mérgezték őket. Ez a szemem láttára történt” – fogalmazott Lukasenka.
Hozzátette, hogy „a minszki tárgyalóasztalnál egykor békemegállapodások születtek, de Fehéroroszország ellenségei a megtévesztés útját választották, ami a jelenlegi helyzethez vezetett. Kiderült, hogy nem állapodtak meg. Kiderült, hogy Minszkbe azért jöttek, hogy Oroszországot és minket megtévesszenek. Megtévesztettek. Nos, meg is fizették az árát. Már kétmillió ember halt meg, és rengeteg ukrán megsebesült” – nyilatkozott a fehérorosz államfő.
A fehérorosz elnök, Aljakszandr Lukasenka szóvivője, Natalja Ejszmont megerősítette az orosz RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy decemberben hadrendbe állítják az orosz közepes hatótávolságú rakétarendszert, az „Oresnyiket”.
„Igen, ezt megerősíthetem” – mondta Ejszmont a hírügynökség kérdésére. Lukasenka szóvivője a rakéta kapcsán hozzátette: „Éppen ma tartottak erről jelentést az elnöknek a katonák. A hadsereg megerősítette, hogy a rendszer decemberben szolgálatba áll”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök még tavaly november 21-én közölte, hogy sikeresen tesztelték az új, közepes hatótávolságú „Oresnyik” rakétát. Akkor Oroszország válaszul az amerikai és brit fegyverek ukrajnai bevetésére kombinált csapást mért az ukrán hadiipari létesítményekre.
2024 decemberében Lukasenka kérte Putyint, hogy Fehéroroszország területén is helyezzenek el a legújabb orosz fegyverrendszerekből, köztük az „Oresnyik” rakétát. Az orosz elnök válaszul azt mondta, hogy a telepítés 2025 második felében lehetséges.
Idén augusztus 8-án Lukasenka bejelentette, hogy az első pozíciókat az „Oresnyik” rendszer számára már elkezdték kialakítani Fehéroroszországban.
