Volodimir Zelenszkij beszélt Finnország elnökével, Alex Stubb-bal. Az ukrán elnök hálás a támogatásáért és a szinte mindennapos egyeztetésekért.
„Megosztottuk egymással a rendelkezésre álló információkat Oroszország helyzetéről, valamint a jelenlegi diplomáciai kilátásokról” – az ukrán elnök X-posztjában.
Tájékoztattam Alexet arról is, mire készül az ukrán delegáció az Egyesült Államokban esedékes tárgyalásokon, illetve milyen jelzéseket kaptunk az amerikai féltől – fogalmazott. „Ez a hét intenzív munkát igényel majd az európai partnerekkel, és rendkívül fontos, hogy mindannyian ugyanúgy lássuk a helyzetet. Meg kell értenünk, hogy a béke érdekében a nyomást Oroszországra – a háború egyetlen okozójára – kell gyakorolni, nem pedig Ukrajnára” – tette hozzá.
Alexander Stubb finn elnök felszólította az Egyesült Államokat, hogy vezessen be új szankciókat Oroszországgal szemben, hogy aláássa az orosz ipart, és Vlagyimir Putyint, a Kreml vezetőjét béketárgyalásokra kényszerítse. A finn elnök ezt a Politico című lapnak adott interjújában mondta, írta a Jevropejszka Pravda.
Stubb úgy véli, itt az ideje, hogy Washington fokozza a Kremlre nehezedő gazdasági nyomást.
Elmondása szerint Donald Trump elnök megközelítése a „korbács vagy fánk” módszere.
„Alaszkában és egy Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésben a fánkot próbálta ki. És amikor rájött, hogy az oroszok nem készülnek elmozdulni, és nem érdekli őket a béke, áttért a korbácsra. Most a korbács üzemmódban vagyunk” – mondta Stubb.
Hangsúlyozta, hogy a következő lépésnek az Oroszország elleni szankciókról szóló törvényjavaslat Szenátusban való elfogadásának kellene lennie.
Stubb kijelentette, az Egyesült Államok helyesen cselekszik, amikor a szankciókról szóló törvényjavaslatot erőlteti, tekintettel Putyin vonakodására a fegyverszünet elfogadásával kapcsolatban.
„Putyin csak az oligarchákra hallgat. Ebben az értelemben, ha az oroszországi oligarchák arra a következtetésre jutnak, hogy gazdaságilag túl nehéz, akkor a helyzet elkezdhet változni” – véli a finn elnök.
Tavasz előtt aligha várható tűzszünet az ukrajnai háborúban, az európai államoknak pedig az ukrán vezetés köreiben kirobbant korrupciós botrányok ellenére sem szabad felhagyniuk Ukrajna támogatásával – jelentette ki Alexander Stubb finn elnök az AP hírügynökségnek adott, vasárnap közzétett interjújában.
Stubb – akinek országa több mint 1300 kilométer közös határral rendelkezik Oroszországgal – hangsúlyozta: kitartásra és eltökéltségre van szükség a téli hónapok átvészeléséhez, mert Oroszország folytatja az információs és a hibrid háborút Európa-szerte, így „a háború és a béke közötti határok elmosódtak”.
„Oroszország pánik és zűrzavar keltésével igyekszik Európát destabilizálni, és ehhez felhasználja például a propagandát, illetve vandalizmust és gyújtogatást is” – figyelmeztetett.
Hozzátette: ezekkel a fenyegetésekkel „finn módra” lehet szembenézni, „más szóval nyugodtsággal, higgadtsággal”. Emlékeztetett arra, hogy Finnország a múlt században két háborút is vívott Oroszországgal, amelyben elvesztette területének 10 százalékát és beleegyezett a katonai semlegességbe, amelyet csak az ukrajnai háború 2022-es kitörése nyomán adott fel, csatlakozva a NATO-hoz.
Az elnök – aki egy Helsinkitől északra lévő támaszponton találkozott újságírókkal – Donald Trump amerikai elnökre kitérve elmondta: el tudja magyarázni Trumpnak, Finnország miken ment keresztül, hogyan látja a helyzetet a csatatéren, vagy hogyan kell szerinte kezelni Vlagyimir Putyin orosz államfőt. „Ha tíz ötletből akár csak egyet is elfogad, már az is remek” – tette hozzá.
Az Ukrajnában nemrég kirobbant korrupciós botránnyal kapcsolatban Stubb úgy vélte, Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek mihamarabb orvosolnia kell a helyzetet, mert ezek a hírek Oroszország kezére játszanak. Mindazonáltal felszólította az európai vezetőket, gyorsítsák fel a katonai és pénzügyi támogatást Ukrajnának, amelynek hadserege az utóbbi időben több vereséget is elszenvedett az orosz erőktől.
„Nem vagyok túl derűlátó egy esetleges tűzszünettel vagy a béketárgyalások megkezdésével kapcsolatban, legalábbis nem idén; jó lenne azért, ha márciusra sikerülne valamit elérni” – jelentette ki ezután. Mint mondta, a tűzszünethez Ukrajnának biztonsági garanciákra van szüksége, valamint meg kell erősíteni az ukrán gazdaságot és igyekezni kell közös nevezőre jutni a területi követelésekkel összefüggésben is.
Hangsúlyozta: ahhoz, hogy béke lehessen, Trumpnak és az európai vezetőknek fokozni kell az Oroszországra gyakorolt nyomást.
„Putyin voltaképpen tagadja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és a területi egységét” – szögezte le. Méltatta továbbá Washington szankcióit, amelyeket a Lukoil és a Rosznyeft orosz óriásvállalatra vetett ki októberben, „remek munkának” minősítve a Fehér Ház rendeleteit. Azonban úgy vélte, több támogatást kell nyújtani Ukrajnának ahhoz, hogy célba vehesse az orosz energetikai és hadi szektort.
„Ukrajna még mindig tárgyal az Egyesült Államokkal a fegyverekről” – emlékeztetett ezen kívül. Trump és Zelenszkij kapcsolatát Stubb viharosnak nevezte, azonban hangsúlyozta, hogy ő és más európai politikusok közvetítenek a két vezető között.
„Lefordítjuk Trump elnöknek Zelenszkij elnököt és fordítva” – fogalmazott, kitérve arra, hogy közte és Trump között egyébként a golf iránti szeretet alapozta meg a jó viszonyt.
„Azonban ha Putyinról van szó, csak egyetlen embernek lehet vele közvetlenül és nyilvánosan tárgyalnia, és az Trump” – szögezte le a finn elnök.
[type] => post [excerpt] => Vlagyimir Putyin orosz diktátor négy év alatt hatalmas áldozatok árán alig ért el többet kétes „területi nyereségnél”, Joszif Sztálin szovjet diktátor ez alatt a négy év alatt már elfoglalta volna Berlint – jelentette ki vasárnap Alexander Stubb. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1763319600 [modified] => 1763318532 ) [title] => A finn elnök keményen kigúnyolta Putyint a gyengesége miatt, szerinte Sztálin mostanra már Berlinben lenne [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=168917&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 168917 [uk] => 168922 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 168918 [image] => Array ( [id] => 168918 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/stubb.jpg [original_lng] => 24655 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/stubb-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/stubb-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/stubb.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/stubb.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/stubb.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/stubb.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/stubb.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1763317295:3 [_thumbnail_id] => 168918 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1674 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 561554892000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 2058 [2] => 41 [3] => 53452 [4] => 17 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Háború [4] => Sürgős [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 330401 [1] => 13888 [2] => 138 ) [tags_name] => Array ( [0] => Alexander Stubb [1] => eredmények [2] => Vlagyimir Putyin ) ) [5] => Array ( [id] => 168817 [content] =>
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegram csatornáján közzétett bejegyzésében közölte, beszélgetést folytatott Alekszandr Stubb finn elnökkel az ukrán régiók elleni éjszakai orosz támadásról.
„Újabb szörnyű támadás Oroszország részéről Ukrajna, népünk, a lakóépületek ellen. Alekszandr részvétét fejezte ki az egész ukrán népnek, és elítélte az oroszok által mért aljas csapást. Megköszöntem neki a támogató szavakat” – írta az elnök.
A felek Ukrajna további támogatásáról és az Oroszországra nehezedő nyomás fokozására irányuló közös lépésekről is tárgyaltak.
„Csak a nyomásgyakorlás – a szankciók és az erő kényszerítheti az oroszokat arra, hogy vessenek véget ennek a háborúnak, amelyre rajtuk kívül senki másnak nem volt szüksége. Mindent megteszünk ennek érdekében” – tette hozzá Zelenszkij.
Alexander Stubb, Finnország elnöke az Yle hétfői cikke szerint a 254. Nemzetvédelmi Tanfolyam megnyitóján Helsinkiben felvetette, hogy Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök november 22–23-án Johannesburgban, a dél-afrikai G20-csúcstalálkozón ismét személyesen találkozhat.
Beszédében a finn államfő kijelentette: a világ „új nukleáris korszakba lépett”, ahol a nukleáris fegyverek jelentősége ismét növekszik. Alexander Stubb hangsúlyozta, hogy az elmúlt hetek eseményei – köztük Donald Trump amerikai elnök bejelentése az Egyesült Államok új nukleáris tesztjeiről, valamint Oroszország és Észak-Korea rakétakísérletei – a fegyverzet-ellenőrzés rendszerének gyengülését mutatják.
Finnország elnöke emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok több mint harminc éve nem hajtott végre ilyen kísérletet, és hogy az 1996-ban elfogadott kísérleti tilalom mára meggyengült. A finn elnök szerint a többoldalú fegyverzet-ellenőrzési rendszer „erodálódik, és a fegyverzet-ellenőrzés egyre nehezebbé válik”.
A beszédében kitért arra is, hogy Finnország a NATO-n keresztül nukleáris védelmet élvez, mivel az Egyesült Államok, Franciaország és az Egyesült Királyság rendelkeznek ilyen fegyverekkel. Stubb szerint a világnak és Finnországnak meg kell tanulnia, hogy lehet „közösen építeni az elrettentést és kezelni a nukleáris eszkalációt”.
A finn államfő javasolta, hogy Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök ismét találkozzanak november végén a G20-csúcson, amit Johannesburgban tartanak. Stubb felvetette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vehetne a találkozón, amelyen lehetőség nyílna arra, hogy Zelenszkij és Putyin személyesen egyeztessen.
Donald Trump már jelezte, hogy nem vesz részt személyesen a csúcstalálkozón, az Egyesült Államokat J. D. Vance alelnök képviseli majd. Oroszország részvétele szintén bizonytalan, Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin szóvivője közölte, hogy az orosz elnök sem tervezi az utazást, és egyelőre nem dőlt el, ki képviseli az országot a találkozón.
Az elnök a finn védelem állapotát is értékelte. Jelezte: „Finnország védelme jó szinten van, folyamatosan fejlődik”, és hozzátette, hogy a nemzetközi partnerek erős bizalmat táplálnak a finn védelmi képességek iránt. Úgy látja, a biztonsági környezet elemzése továbbra is Oroszország céljain és módszerein alapul, emlékeztetve, hogy Oroszország már negyedik éve folytat háborút Ukrajnában.
Finn építésű tengeri jégtörők amerikai megvásárlásáról állapodott meg Donald Trump amerikai és Alexander Stubb finn elnök csütörtökön Washingtonban, valamint az orosz–ukrán háború lezárásának esélyéről is tárgyalt – adta hírül az MTI.
Az amerikai elnök beszélt arról a szándékáról is, hogy az Izrael és a Hamász közötti megállapodást követően az ukrajnai háború lezárását szeretné elérni. Ismét elismerte, hogy az orosz–ukrán konfliktus lezárását sokkal egyszerűbb feladatnak gondolta.
Az amerikai elnök kérdésre válaszolva kifejtette, nagyon kis esélyt lát arra, hogy Oroszország megtámadná Finnországot, de NATO szövetségesként egy ilyen esetben az Egyesült Államok segítséget nyújtana.
Alexander Stubb finn elnök gratulált az amerikai elnöknek a gázai alku létrejöttéhez, amit a „diplomácia legjavának” nevezett. Egyben hozzátette, hogy az ukrajnai konfliktus megoldása a „következő nagy feladat”, ugyanakkor úgy vélte, hogy jelenleg Oroszország nincs jó helyzetben sem katonai, sem gazdasági értelemben.
Alexander Stubb finn elnök szerint az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciák azt jelentik, hogy az aláíró európai országoknak kötelességük lenne fellépni Oroszországgal szemben, ha Moszkva újabb támadást indítana Ukrajna ellen. A The Guardian tudósítása szerint hangsúlyozta: ezek a garanciák elsősorban elrettentő célt szolgálnak, amely csak akkor hatékony, ha kellően erős és hiteles, írja az Index.
Stubb közölte, hogy a garanciák csak egy jövőbeli, Ukrajna és Oroszország közötti megállapodás esetén lépnek hatályba. Hangsúlyozta, hogy az Orosz Föderéciónak nem lenne vétójoga a garanciák formájával kapcsolatban.
Oroszországnak nincs beleszólása egy független nemzetállam szuverén döntéseibe… Számomra tehát nem kérdés, hogy Oroszország beleegyezik-e vagy sem. Természetesen nem fog, de ez nem is a lényeg
– összegezte a finn elnök.
Augusztusban a Párizsban tartott találkozó után Emmanuel Macron francia elnök újságíróknak elmondta, 26 ország vállalta, hogy részt vesz Ukrajna biztonságának garantálásában „a földön, a tengeren vagy a levegőben”. A lap azonban emlékeztet, hogy Kijevben azt a kérdést teszik fel: a megállapodás jár-e konkrét kötelezettség vállalásokkal?
Arra a kérdésre, hogy a garanciák azt jelentik-e, hogy az európai országok készek fegyveres erővel fellépni Oroszország ellen, ha az a jövőben támadást indít Ukrajna ellen, Stubb így válaszolt: „Ez a biztonsági garanciák definíciója”. „Ez stratégiai kommunikációt is jelent, vagyis nem csak üres szavakkal adunk biztonsági garanciákat, hanem valódi biztonsági garanciákat adunk, és Oroszország ezt tudja” – szögezte le a finn elnök.
Ukrajnának az EU-tagság jelenti a legerősebb biztonsági garanciát, és ez egyúttal stratégiai vereség is Oroszország számára – vélekedett Alexander Stubb finn államfő csütörtökön Kijevben, ukrán hivatali kollégájával közös sajtótájékoztatóján.
„Ha (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) vereségét akarjuk, akkor Ukrajnának végleg európai országgá kell válnia. Véleményem szerint ez gyorsabban meg fog történni, mint ahogy gondolnánk” – mondta a finn elnök.
Hozzátette: Finnország folytatja az együttműködést Ukrajnával annak érdekében, hogy a közös elrettentés a lehető legerősebb legyen.
„Ha ma Európát nézzük, azt lehet mondani, hogy Oroszország határán négy jelentős védelmi erő áll: Törökország, Ukrajna, Lengyelország és Finnország. A hidegháború óta sem veszítettük el éberségünket soha, és ennek oka nagyon egyszerű: nagyon reálisan közelítettünk Oroszország birodalmi törekvéseihez” – fejtette ki. Hangsúlyozta, hogy a hadifejlesztéseket folytatni kell, mert Oroszország nem hagy fel Európa tesztelésével, és különböző hibrid műveleteket fog végrehajtani.
„Oroszország próbára fogja tenni az európai országokat, ezért nyugodtan, hidegvérrel és összeszedetten kell reagálni, hogy elkerüljük a hibákat” – tette hozzá Stubb.
Szavai szerint Finnország úgy látja, Oroszország öt módon teszi majd próbára Európát: információs háborúval, szabotázzsal, digitális és dróntámadásokkal, valamint hadgyakorlatokkal. „Ne reagáljunk viszont túl hevesen a helyzetre, hanem győződjünk meg arról, hogy ha bekövetkezik a hibrid háború öt formájának valamelyike, akkor képesek legyünk reagálni, de inkább verbális, mint bármilyen más formában” – tette hozzá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a tájékoztatón megosztotta azt a feltételezését, miszerint a lengyelországi orosz drónprovokáció egyik célja az volt, hogy lassítsák az Ukrajnának szánt légvédelmi rendszerek leszállítását. Kifejezte abbéli meggyőződését, hogy az orosz drónok behatolása a lengyel légtérbe átgondolt cselekedet volt, és semmiképpen sem tekinthető véletlennek. Párhuzamot is vont a lengyelországi drónincidens és a Krím 2014-es orosz megszállásának kezdeti szakasza között.
Emellett Zelenszkij javasolta Ukrajna partnereinek, hogy indítsanak közös finanszírozású és gyártású elfogódrón-projekteket, és utalt arra, hogy „Ukrajnát tapasztalataival már most integrálni kellene Európa keleti légvédelmi pajzsába”.
