Három elnökjelölt-aspiráns adta le az őt támogató aláírásokat az orosz Központi Választási Bizottságnál szerdán, a határidő lejárásának napján.
A testülethez Borisz Nagyezsgyin, a Polgári Kezdeményezés párt jelöltje (az egyetlen, a háborút nyíltan ellenző aspiráns), Andrej Bogdanov, az Oroszországi Szabadság és Igazságosság Pártjának képviselője, és a függetlenként induló Rada Russzkih divatblogger juttatta el a támogatói aláírásokat. Bogdanov ugyanakkor még szerdán bejelentette visszalépését, amit azzal indokolt, hogy nem tudott lezárni egy külföldi bankszámlát, ami kizárta volna a versenyből.
Nagyezsgyin, a 60 éves egykori orosz parlamenti és moszkvai városi képviselő az aláírási ívek leadását követően A diktatúrák nem örökkévalók, és a diktátorok sem címmel nyilatkozatot tett közzé a Telegramon.
„Oroszország és más országok sok polgára – ahol a rezsim csak úgy tesz, mintha demokrácia lenne –, hajlamosak elveszíteni a demokratikus változásokba vetett hitüket. Én most megpróbálom visszaadni nekik a reményt” – írta Nagyezsgyin eljátszva a nagyezsda szóval, amelyből a neve ered, és amely oroszul reményt jelent.
Az aspiráns az 1986-os Fülöp-szigeteki választásokat hozta fel példaként, amikor Ferdinand Marcos diktátor hiába próbálta meg csalással megtartani a hatalmat, elsöpörte a „sárga forradalom” és Corazón Aquino lett az ország első női elnöke. Ennek nyomán pedig, mint írta, „megkezdődött a demokratizálódás időszaka”.
„Bevezették a fékek és ellensúlyok rendszerét. A politikai foglyokat szabadon engedték. Jogalkotási reformot hajtottak végre. Még a családtörvényt is megváltoztatták, hogy egyenlő jogokat biztosítsanak a férfiak és a nők számára” – írta Nagyezsgyin, aki az ígérte, hogy a választóival együtt küzdeni fog.
A Központi Választási Bizottság eddig négy elnökjelöltet vett nyilvántartásba: Leonyid Szluckijt, Vlagyiszlav Davankovot és Nyikolaj Haritonovot, akik három parlamenti pártot képviselnek (Oroszország Liberális Demokrata Pártja, Új Emberek, Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja), illetve Vlagyimir Putyint. Ő hivatalosan ugyan önjelöltként (párton kívüliként) indult, de a kormányzó Egységes Oroszország támogatásával szerezte meg a bejegyeztetéséhez szükséges 300 ezer aláírást. A hívei szerint egyébként az államfő végül összesen több mint 3,5 millió támogatói szignót gyűjtött össze.
Szergej Malinkovics, az Oroszország Kommunistái elnevezésű, parlamenten kívüli párt elnöke korábban szintén beadott 100 ezer aláírást a választási testülethez, csakúgy mint szerdán Nagyezsgyin. Nekik, nem parlamenti pártok jelöltjeiként, ennyi volt a kötelező kvóta, Russzkihnak pedig 300 ezer aláírást kellett összegyűjtenie, ugyanúgy, mint Putyinnak.
A választási testület számára február 10-én jár le az aláírási ívek ellenőrzésének határideje. Szergej Baburin, az Orosz Össznépi Unió és Irina Szviridova, Oroszország Demokrata Pártja nevében kedden visszalépett Putyin elnök javára.
Oroszországban az elnökválasztást idén első alkalommal három nap során – március 15-én, 16-án és 17-én – tartják.
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
Mintegy másfél hónap alatt több mint 320 ezren írták alá Szlovákiában azt a népszavazás kiírását támogató petíciót, amelynek kezdeményezői az Eduard Heger vezette kormány azonnali menesztését, valamint az alkotmány egy részének módosítását szeretnék elérni – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a petíciós bizottság megerősítésére hivatkozva hétfőn.
Az aláírásgyűjtést a legerősebb szlovák ellenzéki párt, a Robert Fico vezette Irány kezdeményezte, több más ellenzéki párt is támogatásáról biztosította. „A népszavazás az egyetlen lehetőség, amely Szlovákiában az emberek számára megmaradt arra, hogy érdemben hangot adjanak a kormánnyal szembeni elégedetlenségüknek, s távozásra szólítsák fel” – írták korábbi állásfoglalásukban a petíció kezdeményezői. A négypárti szlovák kormánykoalíció második legkisebb pártja, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) egy ideje már a koalíciós szerződés átdolgozását és nem utolsó sorban a legerősebb koalíciós pártot, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalmat vezető Igor Matovic pénzügyminiszternek a kabinetből való távozását követeli, amit az OLaNO elutasít. Az SaS korábban jelezte, ha feltételei nem teljesülnek, miniszterei elhagyják a kormányt, a napokban pedig bejelentették, hogy összeállították a csapatot, amely a koalíciós szerződés újraírásáról tárgyal majd.
Erre Eduard Heger kormányfő úgy reagált, hogy az SaS bejelentette: eldöntötte, hogy bedönti a kormányt. Az aktuális ellenzéki petíció előzménye, hogy tavaly egy – ugyancsak az Irány által kezdeményezett – petíciós akcióban mintegy 600 ezer aláírás gyűlt össze egy előrehozott választásokat célzó népszavazás kiírására.
A népszavazásra azonban nem került sor, mivel Zuzana Caputová államfő úgy döntött, hogy azt nem írja ki, miután az ő beadványa alapján az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel összeegyeztethetetlennek minősítette a népszavazás kérdéseit. A vonatkozó szlovák jogszabályok szerint a népszavazás kiírásához 350 ezer támogató aláírásra van szükség, ezt a petíció kezdeményezői augusztus közepéig szeretnék elérni, azt tervezve, hogy a referendumot egy időpontban lehessen megtartani az október 29-re kiírt – az idén először egy időpontban megvalósuló – helyhatósági és megyei választásokkal.
A petíciós bizottság hétfői közlése szerint naponta átlagosan ezer-négyezer aláírást tartalmazó petíciós ív érkezik a központjukba, ez az információ azt valószínűsíti, hogy a megfelelő számú aláírás különösebb nehézség nélkül összegyűlhet. Szlovákia történetében eddig nyolc alkalommal került sor népszavazásra, de ezek közül a megköveteltnél (legalább 50 százalék és egy szavazat) alacsonyabb részvételi arány miatt csak egy lett érvényes, a 2003-ban az ország európai uniós csatlakozásáról tartott népszavazás, amelyen a szavazásra jogosultak 52 százaléka vett részt.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Mintegy másfél hónap alatt több mint 320 ezren írták alá Szlovákiában azt a népszavazás kiírását támogató petíciót, amelynek kezdeményezői az Eduard Heger vezette kormány azonnali menesztését, valamint az alkotmány egy részének módosítását szeretn...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1659466200
[modified] => 1659465351
)
[title] => Petíció a szlovák kormány menesztéséért – pár hét alatt 320 ezer aláírás
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=54770&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 54770
[uk] => 54858
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 54773
[image] => Array
(
[id] => 54773
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/peticio-alairasgyujtes.jpg
[original_lng] => 143874
[original_w] => 950
[original_h] => 846
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/peticio-alairasgyujtes-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/peticio-alairasgyujtes-300x267.jpg
[width] => 300
[height] => 267
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/peticio-alairasgyujtes-768x684.jpg
[width] => 768
[height] => 684
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/peticio-alairasgyujtes.jpg
[width] => 950
[height] => 846
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/peticio-alairasgyujtes.jpg
[width] => 950
[height] => 846
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/peticio-alairasgyujtes.jpg
[width] => 950
[height] => 846
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/peticio-alairasgyujtes.jpg
[width] => 950
[height] => 846
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1659528551:2
[_thumbnail_id] => 54773
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2387
[translation_required_done] => 1
[_oembed_3bae04a2fc95bbf53faf0a01f03feb56] =>
We strive for peace in all of Europe: countries big or small, east or west. Our shared values and vision unite us, and #Ukraine is part of this. In Granada we've assured @ZelenskyyUa he can rely on our ongoing support. pic.twitter.com/AaqZvTzRzo
🇸🇰🇷🇺 Slovak Prime Minister Robert Fico expressed his intention to attend the Victory Parade in Moscow on May 9. He shared his desire during an interview on the program '60 Minutes' aired on the channel 'Rossiya-1.' pic.twitter.com/7M6zGB8Pm3
Sajtóinformációk szerint már tart az aláírásgyűjtés az Európai Parlamentben az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság elleni bizalmatlansági indítványhoz, azt követően, hogy a bizottság nemrégiben jóváhagyta a 36 milliárdos lengyel helyreállítási tervet.
Az Újítsuk meg Európát frakció három képviselőjének kezdeményezésére aláírásgyűjtés kezdődött azért, hogy bizalmatlanságit lehessen indítványozni Ursula von der Leyen ellen. A Népszava úgy tudja, hogy a liberális politikusok szemét az szúrja, hogy az Európai Bizottság nemrégiben jóváhagyta a 36 milliárdos lengyel helyreállítási tervet.
Úgy vélik, hogy a döntés elhamarkodott volt azáltal, hogy varsó nem tett eleget a bizottság által megszabott feltételeknek így a lengyelek addig nem juthatnak hozzá semennyi pénzhez a gazdaságélénkítő alapból, amíg nem hajtják végre az EU Bíróságának valamennyi, a jogállamiság tiszteletben tartásához kötődő ítéletét. A lap szerint a bizalmatlansági indítványt akkor fogják benyújtani, ha von der Leyenék megkezdik a pénzek folyósítását. A szabályok értelmében az indítvány beterjesztéséhez a képviselők 10 százalékának aláírására, míg elfogadásához minősített többségre van szükség.
Von der Leyen szerint nem lesz gond A bizottság alapos értékelés alapján múlt héten csütörtökön adott zöld utat a lengyel helyreállítási tervnek, de az első részletet csak azt követően folyósítják, hogy egy új, független testülettel helyettesítik a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi kamaráját, megreformálják a bírákra alkalmazott fegyelmi rendszert, és lehetővé teszik a fegyelmi kamara döntéseinek felülvizsgálatát.
Egy nappal korábban a lengyel szenátus egyhangúlag elfogadta, egyúttal azonban több módosítással visszaküldte a szejmnek azt az államfői tervezetet, amely a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának Brüsszel által szorgalmazott reformját irányozza elő. A lépés a lengyel helyreállítási tervbe az EB-vel folytatott tárgyalások során beiktatott 116 sarokkő közé tartozik.
Újságírói kérdésre Von der Leyen elmondta: meg van győződve arról, hogy a fegyelmi rendszerről szóló előírások – amelyeken a parlamentben még dolgoznak – teljesítik az eb elvárásait.
Mateusz Morawiecki miniszterelnök pedig hangsúlyozta: Lengyelország olyan, erős Európai Unió létrehozásában érdekelt, ami tiszteletben tartja a szuverén tagállamok jogait. Ebben a szellemben indították el korábban a lengyel igazságügyi reformot, amelyet – mint Morawiecki mondta – a lengyel ellenzék alaptalanul a jogállamiságot sértőnek állított be.
Jogállamiság nélkül nincs értelme eurómilliárdokat a semmire adományozni – erről már Lech Wałęsa, Lengyelország volt elnöke beszélt az Interia portálnak adott interjújában. Szerinte a lengyel kormányt még a 2023-as szavazás előtt egy népszavazás kiírásával kellene leváltani. Elképzelése alapján ha több szavazatot gyűjtenek a kormány visszavonására, mint kinevezésére, akkor kormányt válthatnak. Arra a kérdésre, hogy hogyan valósítaná meg a népszavazást, ha az alkotmányellenes, azt válaszolta: új alkotmányt kell készíteni, mert a jelenlegi nem jó.
Forrás: index.hu
[type] => post
[excerpt] => Sajtóinformációk szerint már tart az aláírásgyűjtés az Európai Parlamentben az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság elleni bizalmatlansági indítványhoz, azt követően, hogy a bizottság nemrégiben jóváhagyta a 36 milliárdos lengyel helyreá...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1654615620
[modified] => 1654614216
)
[title] => Bizalmatlansági indítvány jöhet Ursula von der Leyenék ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=50325&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 50325
[uk] => 50347
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 50326
[image] => Array
(
[id] => 50326
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/2b50b60b-feature-26.png
[original_lng] => 258865
[original_w] => 600
[original_h] => 400
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/2b50b60b-feature-26-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/2b50b60b-feature-26-300x200.png
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/2b50b60b-feature-26.png
[width] => 600
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/2b50b60b-feature-26.png
[width] => 600
[height] => 400
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/2b50b60b-feature-26.png
[width] => 600
[height] => 400
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/2b50b60b-feature-26.png
[width] => 600
[height] => 400
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/2b50b60b-feature-26.png
[width] => 600
[height] => 400
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1654615684:2
[_thumbnail_id] => 50326
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 2
[views_count] => 2863
[translation_required_done] => 1
[_oembed_6201bbbcd615fea8ac15afc9906f4d23] =>
[_oembed_time_6201bbbcd615fea8ac15afc9906f4d23] => 1654604824
[_oembed_07006680ac523f1ee4c796107bcf66ad] =>
It was important to start my visit in Bucha.
Because in Bucha our humanity was shattered.
My message to Ukrainian people:
Those responsible for the atrocities will be brought to justice.
Щиро вітаю рішення лідерів ЄС надати Україні статус кандидата. Це унікальний та історичний момент у відносинах ?? та ??. Вдячний @CharlesMichel, @vonderleyen і лідерам держав Євросоюзу за підтримку. Майбутнє України – в ЄС. https://t.co/o6dJVmTQrn
Ursula gives almost no cash to Ukraine. Some scraps. Poland, took care of the maintenance of most refugees from Ukraine, got almost nothing. Ursula currently applies greater sanctions against Poland than against Russia. Germany sympathizes with Russia.
Discussed macro-fin aid to ?? for the current year & 2023 with President of the European Commission @vonderleyen. Noted the importance of continuing the grain initiative for world food security. Discussed increasing sanctions & opposing actions of Iran, which supports aggression
In #Davos, "Europe will always stand with you," EU chief tells #Ukraine's first lady Olena Zelenska. “In this last year your country has moved the world & inspired Europe & I can assure you that Europe will always stand with you,” von der Leyen said. https://t.co/8wlQlkuw3U
I cannot think of a better place than the cradle of democracy to kick off my campaign as lead candidate of @EPP. We set the course for our EU’s future.
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
De weggestuurde Europarlementariër Diana Iovanovici-Șoșoacă is van S.O.S. Roemenië. Ze is woest: “Von der Leyen is een crimineel” pic.twitter.com/LHD4IUROgz
A franciaországi elnökválasztás témája fokozatosan vezetőtémává válik az információs áradatban. És nem csak Franciaországban, hiszen ez az ország a világ egyik vezető országa, és számos nemzetközi szervezet tagja, többek között a G7, G20, EU, NATO, a G20 állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának (és az összes ENSZ alegységének), saját atomfegyverrel rendelkezik stb…
Ezért sok múlik az véleményén és a külpolitikája irányvonalán, többek között Ukrajnában is, mivel Franciaország a fent említettek mellett a „normandiai négyek” tagja is.
Január 27-én Franciaországban hivatalosan is megkezdődött az elnökjelölteket támogató aláírásgyűjtés. Most csaknem másfél hónapjuk lesz a politikusoknak arra, hogy benyújtsák az Alkotmányozó nemzetgyűlésnek a minimum 500 képviselő aláírását, amely támogatásuk bizonyítéka. Aki pedig március 4-ig nem tudja megtenni, az nem kerül fel a szavazólapra, és nem vehet részt a választási kampányban.
A francia törvények értelmében az elnökjelöltek számára az 500 aláírás összegyűjtése kötelező. Ez a választási rendszer 1958 óta van érvényben. Franciaországban. A korábban 50 vagy 100 választmányi tag vagy képviselő támogatására volt szükség. Az aláírásgyűjtés jelenlegi formája 1976 óta van hatályban, és a procedúra nem esett át jelentős változásokon.
Hogy mindenki számára érthető legyen, a képviselő aláírását csak egy konkrét elnökjelölt neve mellett csak egyszer teheti oda. Erre közel 42 000 ember jogosult – az Országgyűlés és a helyi tanácsok képviselői, polgármesterek, szenátorok és EP-képviselők.
A hatályban lévő törvény értelmében visszavonni az aláírást nem lehet, ellenben a képviselő nem kötelesek bárkit is támogatásáról biztosítani. Aláírásgyűjtést követően az Alkotmányozó Nemzetgyűlés összeállítja az elnökjelöltek hivatalos névsorát, amely a leadott aláírások alapján történik. A szavazólapokon a jelöltek sorrendjét egy hónappal a választások előtt véletlenszerűen határozzák meg. Idén a szavazás első fordulója április 10-én, a második pedig április 24-én lesz.
Az ellenzéki képviselők, akik esetleg nem tudják összegyűjteni a szükséges számú aláírást, ismét bírálták a jelenlegi rendszert. Jean-Luc Melenchon, a „Lázadó Franciaország” vezetője, e hónap elején bejelentette, hogy mindössze 391 képviselő kész támogatni őt. Az Ouest-France információja szerint Marin Le Pen körülbelül 400-450, az Eric Zemmur pedig körülbelül 400 aláírással rendelkezik.
Korábban volt rá példa, hogy a politikusok kénytelen volt lemondani az elnökválasztáson való részvételét az aláírások hiánya miatt: 1981-ben a szélsőjobboldali Marin Le Pen nem került fel a szavazólapra.
We now have over 150,000 signatures demanding a special counsel to investigate #Biden corruption! Help us reach 200k. Please share, RETWEET, and sign now:https://t.co/G77lliVRbv
Nem sikerült összegyűjteni a kellő számú aláírást a kuna védelmében tartandó népszavazásért – jelentette be kedden az euró bevezetésének akadályozását célzó indítvány szervezőbizottsága.
November 7-ig a horvát választói névjegyzékben szereplők tíz százalékának, mintegy 369 ezer főnek az érvényes aláírását kellett volna összegyűjteniük ahhoz, hogy népszavazást kezdeményezhesenek a következő szöveg alkotmányba kerüléséről: „Horvátország nemzeti valutája a kuna, amely száz lipára osztható, és amelynek megváltoztatásáról csak népszavazáson dönthetnek az állampolgárok.”
Két hét alatt 334 582 szavazat gyűlt össze, 34 258-cal kevesebbet a szükségesnél – közölte a bizottság.
A népszavazásról szóló kezdeményezést a 151 tagú törvényhozásban négy képviselővel rendelkező HS, valamint három jobboldali, parlamenten kívüli párt, a Horvát Jogpárt (HSP), a Függetlenek Horvátországért (NHR) és a Megújulás Generációja (GO) indította el.
Marijan Pavlicek, a szuverenisták parlementi képviselője a sajtónak úgy nyilatkozott: a kudarc ellenére elégedettek. Bejelentette, hogy a kuna védelmében minden lehetséges jogi eszközzel küzdeni fognak a parlamentben. Úgy vélte: a gazdasági mutatók arra utalnak, hogy Horvátország nem készült fel az euró bevezetésére.
Marko Milanovic Litre, a párt másik parlementi képviselője szerint a kormány nem az állampolgárok érdekeit képviseli az euroövezeti csatlakozással, hanem önös érdekek hajták. „A horvát nép elmondta, mit szeretne, több mint 330 ezer aláírást gyűjtöttünk össze, és úgy véljük, az a jó út, ha az állampolgárok maguk döntenek hazájukról és saját sorsukról” – húzta alá.
A kormány szerint azért nincs szükség népszavazásra, mert Horvátország azzal, hogy csatlakozott az Európai Unióhoz (EU), elfogadta a közös fizetőeszköz bevezetését.
Horvátország 2023 januárjában készül bevezetni az eurót. Zágráb 2019. július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II). Az euró bevezetéséhez az országnak meg kell felelnie minden maastrichti kritériumnak.
MTI
[type] => post
[excerpt] => November 7-ig a horvát választói névjegyzékben szereplők tíz százalékának, mintegy 369 ezer főnek az érvényes aláírását kellett volna összegyűjteniük ahhoz, hogy népszavazást kezdeményezhesenek. Két hét alatt 334 582 szavazat gyűlt össze, 34 258-c...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1637089800
[modified] => 1637086142
)
[title] => Nem sikerült elegendő aláírást gyűjteni a horvát kuna védelmében tartandó népszavazásért
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=33736&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 33736
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 33737
[image] => Array
(
[id] => 33737
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/horvat.jpg
[original_lng] => 42726
[original_w] => 560
[original_h] => 315
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/horvat-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/horvat-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/horvat.jpg
[width] => 560
[height] => 315
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/horvat.jpg
[width] => 560
[height] => 315
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/horvat.jpg
[width] => 560
[height] => 315
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/horvat.jpg
[width] => 560
[height] => 315
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/horvat.jpg
[width] => 560
[height] => 315
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1637078945:10
[_thumbnail_id] => 33737
[_edit_last] => 10
[views_count] => 1647
[_oembed_0fdc87670fb3a80d0b10f3c0126f1fa6] =>
We now have over 150,000 signatures demanding a special counsel to investigate #Biden corruption! Help us reach 200k. Please share, RETWEET, and sign now:https://t.co/G77lliVRbv
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
A „Nép szolgái” parlamenti képviselői aláírásgyűjtésbe kezdtek Dmitrij Razumkov lemondatását illetően a Parlament házelnöki posztjáról. Az aláírásgyűjtést a truszkaveci értekezlet során kezdték el, számolt be az RBK-Ukrajinának több tájékozott forrás.
Meg kell jegyezni, hogy a Nép Szolgája-frakció nemrégiben kezdeményezte az aláírásgyűjtést Razumkov menesztéséhez.
Ezt követően a Parlamentben kijelentették, hogy már előkészítették az aláírási íveket. Ekkor azonban David Arahamija, parlamenti képviselő és a Nép szolgája frakció vezetője újabb indítványt nyújtott be Razumkov lemondását illetően, így az eljárást újraindították.
Szerhij Nyikiforov, az elnök szóvivője megjegyezte, hogy Volodimir Zelenszkij nem részese ennek a kezdeményezésnek.
We now have over 150,000 signatures demanding a special counsel to investigate #Biden corruption! Help us reach 200k. Please share, RETWEET, and sign now:https://t.co/G77lliVRbv
Aláírásgyűjtést indított egy lengyelországi civil szervezet a magyar gyermekvédelmi törvény támogatására, a múlt héten kezdődött, folyamatban lévő akciót keddig több mint négy és fél ezren támogatták.
Az aláírásgyűjtést szervező lengyel életvédő társaság, az Élet és Család Alapítvány (Fundacja Zycie i Rodzina) a varsói magyar nagykövetnek címzett petícióban megállapítja: a június közepén elfogadott magyar gyermekvédelmi törvényre „az LMBTQ-körök, valamint az őket támogató kormányok”, az Európai Unió és a média „a magyar kormány elleni kíméletlen kampánnyal” reagált.
Az aláírók támogatásukat fejezik ki a magyar kormányzatnak, és azt kérik, hogy ne hátráljon meg az LMBTQ-lobbi nyomásgyakorlása előtt. Reményüket fejezik ki, hogy Lengyelországban is lehetőség nyílik majd a magyarországihoz hasonló szabályozás bevezetésére.
A petíciót a konzervatív média, köztük a DoRzeczy hetilap, a niezalezna.pl hírportál és a TV Republika hírtelevízió honlapjain terjesztik – ismertette hírportálján a varsói Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet.
A DoRzeczy főszerkesztője, Pawel Lisicki júniusi, Orbán bölcs lépése című kommentárjában „valódi áttörésnek és a bátorság megnyilvánulásának” nevezte a magyar törvényt. A nyugat-európai országokban egyre határozottabb a baloldali és liberális ideológia túlsúlya, annál fontosabb, hogy akadnak politikusok, akik képesek szembeszállni ezzel az irányzattal – áll a cikkben.
Az ilyen politikusok nem a kívülről befogadott, betanult szlogeneket ismételgető bábuk és papagájok szerepében lépnek fel a történelem színpadán, hanem erős jellemről tesznek tanúságot (…), védik az alapvető értékeket és elveket.
– írta Lisicki, hozzáfűzve: ő maga éppen ezért üdvözli, hogy a magyar Országgyűlés megszavazta az Orbán Viktor vezette Fidesz által beterjesztett gyermekvédelmi törvényt.
Forrás: MTI
[type] => post
[excerpt] => Aláírásgyűjtést indított egy lengyelországi civil szervezet a magyar gyermekvédelmi törvény támogatására, a múlt héten kezdődött, folyamatban lévő akciót keddig több mint négy és fél ezren támogatták.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1628017200
[modified] => 1628004405
)
[title] => Lengyelországban aláírásgyűjtés indult a magyar gyermekvédelmi törvény támogatására
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=28042&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 28042
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 28043
[image] => Array
(
[id] => 28043
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/gyerek-1.jpg
[original_lng] => 59240
[original_w] => 800
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/gyerek-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/gyerek-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/gyerek-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/gyerek-1.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/gyerek-1.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/gyerek-1.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/gyerek-1.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1627993605:10
[_thumbnail_id] => 28043
[_edit_last] => 10
[views_count] => 3146
[_oembed_ca9409f450179a17014ec573fa537c06] =>
The Air Force is sending F-22 Raptor jets to Poland in support of NATO’s air shielding mission, U.S. Air Forces in Europe-Air Forces Africa said.https://t.co/NFkOEF8zuo
— Stars and Stripes (@starsandstripes) July 27, 2022
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
6 bilionów 220 mld 609 mln zł - na tyle oszacowany został koszt, jaki poniosła Polska w wyniku agresji i okupacji niemieckiej w latach 1939-1945. #RaportStratWojennych został przedstawiony 1 września w Zamku Królewskim w Warszawie. ??
? Deputy FM @arekmularczyk during today's press conference on Poland's request to United Nations Secretary-General @antonioguterres and ?? representatives to support the efforts to compensate for losses caused by German aggression and occupation in 1939-1945 pic.twitter.com/L78SWt4KaF
— Ministry of Foreign Affairs ?? (@PolandMFA) January 3, 2023
Do Polski?? dostarczone zostały drony MQ-9A Reaper klasy MALE (Medium Altitude Long Endurance), wyleasingowane od USA?? w ramach pilnej potrzeby operacyjnej. Będą one służyć w ??Siłach Powietrznych, prowadząc rozpoznanie m. in. na naszej wschodniej granicy. pic.twitter.com/eWunUzxhmG
??️ "Si l'Ukraine ne parvient pas à défendre son indépendance, nous n'aurons pas le choix, nous serons obligés de rentrer dans le conflit", déclare Jan Emeryk Rościszewski, ambassadeur de Pologne en France
ABW zatrzymała kolejnego członka siatki szpiegowskiej pracującej dla rosyjskiego wywiadu. Podejrzany prowadził obserwację obiektów militarnych i portów morskich. Był systematycznie wynagradzany przez Rosjan. To już 15. osoba zatrzymana w tym śledztwie.
Teaser and footage from a rehearsal of tomorrow’s Poland’s military parade, timed to coincide with Army Day - which commemorates Poland’s victory over the Bolsheviks in 1920. pic.twitter.com/oq93wFlXl6
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
A spanyol kormány a közelmúltban jelentette be, hogy július környékén eltörli a 2012 óta letartóztatott, illetve elmenekült katalán nacionalista politikusokkal szembeni eljárásokat és megkegyelmez nekik.
Ez azt jelentené, hogy akár az a Carles Puigdemont is hazatérhetne Spanyolországba, aki 2017-ben azután menekült Brüsszelbe, hogy egyoldalúan kikiáltotta Katalónia függetlenségét. A jobboldali Néppárt és a spanyol állampolgárok több mint 80 százaléka nem adna kegyelmet az érintetteknek, sőt, legutóbbi felmérések szerint a spanyolok több mint 60 százaléka biztos abban, hogy a szocialisták csak azért engednék szabadon az érintetteket, hogy maguk mellé állítsák katalán republikánusokat (ERC), csökkentve ezzel a feszültséget Madrid és Barcelona között. A Néppárt egy hét alatt 100 ezer aláírást gyűjtött össze a kegyelmi intézkedés ellen.
We now have over 150,000 signatures demanding a special counsel to investigate #Biden corruption! Help us reach 200k. Please share, RETWEET, and sign now:https://t.co/G77lliVRbv
Aláírásgyűjtést kezdett a Pro Civis polgári társulás a Felvidéken annak érdekében, hogy az Európai Bizottság (EB) bírálja felül az – európai kisebbségvédelem uniós jogrendjének kialakítását célzó – Minority SafePack kezdeményezéssel kapcsolatban januárban hozott negatív döntését – közölte az MTI-vel Őry Péter, a civil szervezet vezetője hétfőn.
Az Európai Unió (EU) országaiban mintegy 50 millióan élnek egy-egy nemzeti őshonos kisebbség tagjaként. A Minority SafePack kezdeményezés azért indult, hogy az ő védelmük érdekében jöjjön létre uniós szintű szabályozás. A kezdeményezés a támogatására összegyűlt aláírásoknak köszönhetően sikeres lett, és azt tavaly decemberben hozott döntésével az Európai Parlament (EP) is megtámogatta. Ennek ellenére az EB január 15-én úgy döntött, hogy nem indít jogalkotást a kezdeményezés javaslatai alapján. „Az Európai Bizottság ezen döntését nem fogadhatjuk el, és nem hagyhatjuk szó nélkül” – szögezte le az általuk indított aláírásgyűjtésről szólva Őry Péter. Kifejtette: a szlovákiai magyar őshonos nemzeti kisebbség politikai pártjainak, civil és társadalmi szervezetei elöljáróinak aláírásaival megtámogatott nyilatkozatukban arra szólítják fel az EB-t, hogy vizsgálja felül a Minority SafePack sikeres polgári kezdeményezést elutasító döntését. Hozzáfűzte: a Pro Civis polgári társulás a felvidéki magyarság helyi és megyei önkormányzati ügyeire szakosodott civil szervezet, ezért ők indítják a támogató aláírások gyűjtését a Felvidék magyarok által lakott régióiban. A nyilatkozatban egyebek mellett megállapítják, hogy a Minority SafePack kezdeményezés – amelyet több mint egymillió uniós állampolgár támogatott aláírásával – legitim igényeket fogalmazott meg, s az a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) szervezésében kisebbségi szolidaritási mozgalmat alakított ki Európában, úgy, hogy nagyon sok kisebbségi közösség közös ügyévé tette az európai kisebbségvédelmet. A dokumentumban rámutatnak: meggyőződésük, hogy az EB olyan javaslatcsomagra mondott nemet, amelynek célja egy olyan Európa megteremtése, amely valós értékként tekint a nyelvi és kulturális sokszínűségre, illetve védi és támogatja is azt. Mindezek alapján felszólítják az EB-t, hogy javítsa ki korábbi döntését, és vegye újra napirendre a Minority SafePack javaslatait, illetve felkérik az EP-t és a Régiók Bizottságát, hogy ismét tűzzék napirendre a kisebbségvédelem ügyét és nyomatékosítsák azt az EB irányába.
We now have over 150,000 signatures demanding a special counsel to investigate #Biden corruption! Help us reach 200k. Please share, RETWEET, and sign now:https://t.co/G77lliVRbv
Ugyanazon a napon, vasárnap, amikor révbe ért a székely petíció, egy nyolcadik európai uniós országban, Szlovéniában is összegyűlt a kellő számú aláírás. Ezzel már a hét helyett nyolc államban – Szlovénia mellett Horvátországban, Litvániában, Magyarországon, Romániában, Spanyolországban, Svédországban és Szlovákiában – is sikerült teljesíteni a jogszabályban előírt limitet.
Szlovéniában vasárnap 23 óra 22 perckor lett meg a hatezredik szignó. A gyűjtés azonban nem áll le, mert ahogy a szlovéniai kampányt irányító Veress Hilda, a kampánycsapat operatív igazgatója korábban kifejtette: a február 7-i határidőig a ráadáson is dolgozni kell azokban az államokban, ahol éppen csak átlépték a küszöböt, mert a szignók egy része hibás lehet.
Látszik a munka eredménye, mert folyamatosan érkeznek is az aláírások. Spanyolországban – azok után, hogy vasárnap éjjel negyed kettőkor összegyűlt a kellő számú, 40 500 támogató – újabb csaknem 1300 vélhetően baszk és katalán állt a székelyek ügye mellé, és továbbra is gyűlnek az aláírások. Érkeznek a szignók a már karácsony előtt célba ért Svédországból is, és ha lassabban is, de Szlovéniából és Litvániából is csatlakoznak még a kezdeményezéshez. Horvátországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában nem lehet gond az érvényességgel, mert korábban bőven túlteljesítették a limitet, hazánkban például a szükséges aláírás-mennyiség ötvenszerese gyűlt össze.
A kampánycsapat abban reménykedik, hogy a február 7-i határidőig egy kilencedik európai uniós államban, Lettországban is teljesíthető a cél, a balti államban még csaknem 2800 aláírás kell a sikerhez. Ennek amiatt is lehet jelentősége, hogy minél több országban ér célba a székely petíció, annál nagyobb lesz majd a nyomás a brüsszeli döntéshozókon, az Európai Bizottságon, hogy pozitív határozatot hozzanak. A tét hatalmas, hiszen ha a 2019 májusában indult kezdeményezés érvényes és eredményes lesz, akkor egy hosszú folyamat végén a tagállamok őshonos nemzeti kisebbségei alanyi jogon pályázhatnak európai uniós támogatásokra.
We now have over 150,000 signatures demanding a special counsel to investigate #Biden corruption! Help us reach 200k. Please share, RETWEET, and sign now:https://t.co/G77lliVRbv
