A Legfelső Tanács keddi ülésén nem tudta megszavazni a külföldről érkező küldemények megadóztatásáról szóló törvényt, aminek az elfogadásától Ukrajna további nyugati hitelezése függ – számolt be az rbc.ua hírportál a parlamenti ülés közvetítésére hivatkozva.
A jelentés szerint a parlamenti képviselők nem támogatták a 12360. számú törvényjavaslathoz (a Vámkódex módosításai) benyújtott, a csomagküldemények adóztatásával kapcsolatos módosító indítványokat. A dokumentumot, amely a 150 euróig terjedő csomagok kedvezményes értékhatárának eltörléséről rendelkezett, még második olvasatra sem küldhették el.
A szükséges 226 szavazatból 222 szavazat érkezett, így a törvényt elutasították. Megjegyzendő, hogy a csomagadóról szóló törvény elfogadása kulcsfontosságú kérdés a külső finanszírozás folytatása szempontjából a jelenlegi szakaszban.
Az IMF-fel folytatott tárgyalásokat ismerő források korábban arról számoltak be, hogy ez egy kulcsfontosságú kérdés, amelynek megoldása nélkül a hitelezési program leállhat. Szerintük, ha a küldeményekről szóló törvényt nem fogadják el a közeljövőben, Ukrajna az IMF-hitel második részletét nem kapja meg.
A törvényjavaslat minden nemzetközi csomagot megadóztatna, értéküktől függetlenül. Jelenleg a legfeljebb 150 euró értékű küldemények mentesek az áfa és a vámilleték alól. Az IMF-fel egyeztetett dokumentum a preferenciális rendszer fenntartását csak a legfeljebb 45 euró értékű, nem kereskedelmi csomagokra javasolja. Az ilyen küldeményekre, mint eddig, sem áfa, sem vám nem vonatkozik.
A 150 euróig terjedő értékű csomagok esetében 20 %-os áfa kerülne bevezetésre. Ha az érték meghaladja a 150 eurót, akkor áfa vonatkozik rájuk, valamint 10 %-os vám a megállapított határérték feletti összegre. Jelenleg mind az áfát, mind a vámot csak az érték 150 euró feletti részére kell felszámítani.
Több mint 7 órán át tartott a szavazási procedúra Donald Trump amerikai elnök „nagyszerű és gyönyörű” az adókra és kiadásokra vonatkozó törvényjavaslatának a Képviselőházban annak ellenére, hogy csak néhány percig kellett volna tartania, számolt be az Axios.
A kiadvány szerint ennek oka a Republikánus Párt egyes tagjainak ellenállása volt, akik ellenzik ezt a törvényjavaslatot. A képviselők több mint 7 órán át nem tudtak szavazni róla, ami új rekordot döntött a történelem leghosszabb szavazásaként.
Az előző rekordot 2021-ben döntötték meg, amikor a Képviselőház megszavazta Joe Biden akkori elnök „Build Back Better” (Építsük vissza jobban) elnevezésű törvényjavaslatát.
A párton belüli ellenálláson kívül a republikánusok a rossz időjárás miatti egyes frakciótagok késése és távolmaradása miatt is problémákba ütköztek.
Eközben Donald Trump felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a szavazás ilyen sokáig tart.
„A REPUBLIKÁNUSOK SZÁMÁRA EZ EGY KÖNNYŰ IGEN SZAVAZAT KELL, HOGY LEGYEN NEVETSÉGES!!!”, írta az elnök Truth Social oldalán.
A holland törvényhozók kedden szavaznak, megtehetik az első lépést a felé, hogy Willem-Alexander királyt és családját jövedelemadó fizetésére kötelezzék. Ehhez az alkotmányt is módosítani kell.
„Kék borítékot a kékvérűeknek” – mondta a Reutersnek Sandra Beckerman, a baloldali Szocialista Párt (Socialistische Partij) egyik törvényhozója, utalva arra, hogy Hollandiában az adóbevallásokat kék borítékban postázza az adóhatóság. A kedden szavazásra bocsátandó törvényjavaslat egyszerű többséget igényel. Arra kéri a kormányt, hogy tegyen javaslatot az alkotmány módosítására, amelyhez végül a parlament mindkét házának kétharmados támogatására lenne szükség.
A törvényhozás alsóházában valószínűleg megvan a kellő támogatottsága, a felsőházban azonban gondok lehetnek. A legnagyobb szenátusi frakció, a Farmer-Polgári Mozgalom (BBB) a csütörtök esti vita során hajlott az indítvány támogatása felé, de végül elállt a támogatásától.
Geert Wilders szélsőjobboldali politikus, akinek nacionalista pártja novemberben megnyerte a parlamenti választásokat, de nincs többsége a törvényhozásban, támogatja az adóváltozást, amelyet Mark Rutte leköszönő miniszterelnök 13 éves hivatali ideje alatt még ellenzett. Rutte a vita során megismételte azt a véleményét, hogy az alkotmánymódosítás „túl bonyolult”.
A királyi család megadóztatását támogató parlamenti képviselők azt remélik, hogy az új koalíciós kormány – amely még nem alakult meg – talán támogatja javaslatukat.
A holland királyi család magánjövedelmének egy része adóköteles, ezen felül viszont az adófizetők pénzéből adómentes jövedelmet is kap.
2024-ben Vilmos Sándor király, felesége, Maxima királyné, lánya és leendő örököse, Amália hercegnő, valamint édesanyja, a korábbi Beatrix királyné együttesen 11,6 millió eurót kap. Amália hercegnő, aki 20 éves, és az Amszterdami Egyetemen tanul, korábban már bejelentette, hogy visszafizeti a rá eső 1,8 millió eurós részt.
Hollandiában a királyság népszerűségét a koronavírus járvány jócskán megtépázta, a királyi család tagjai ugyanis utazhattak a korlátozások idején is, ami ellenérzéseket szült az „alattvalókban”. Most
a lakosság nagyjából 55 százaléka támogatja a monarchia intézményét, a járvány kitörése előtt azonban még 70 százalékot mértek – derül ki a NOS közszolgálati műsorszolgáltató tavalyi felméréséből. Ugyanez a felmérés azt mutatta, hogy a megkérdezetteknek csak 46 százaléka bízik az új királyban.
Az európai királyi családok adózási kérdéseiben áttörésnek számított, amikor 1992-ben II. Erzsébet, brit uralkodó a családját ért kritikákra reagálva felajánlotta, hogy jövedelemadót fizet.
