Miroslav Separovic, a horvát alkotmánybíróság elnöke kijelentette, hogy Zoran Milanovic államfő az alkotmánybíróság március 18-i döntését sértette meg a választási kampány során tett nyilatkozataival és viselkedésével. A döntés értelmében Milanovic nem vehetett volna részt a parlamenti választásokon sem, és nem lehet részese semmilyen politikai párt tevékenységének. Ezért nem vehet részt a leendő kormány megalakításában, és nem jelölhető miniszterelnöknek vagy kormányfőnek.
Hozzátette: az államfő részvétele a választásokon bármilyen minőségben összeegyeztethetetlen az alkotmányos renddel és az elnöki hatáskörrel.
A mostani döntésével az alkotmánybíróság felhívta a figyelmet arra, hogy a választási eljárás mindig a valódi politikai demokrácia iránti elkötelezettség legfontosabb próbája, amely az alkotmányban testesül meg.
„Milanovic a teljes választási kampány során az alkotmánnyal ellentétes magatartást tanúsított, és megkérdőjelezte a jogállamiságot és a demokratikus többpártrendszert, mint az alkotmány legfőbb értékét” – állapította meg a testület.
Az alkotmánybíróság tehát a választások alkotmányosságának és törvényességének ellenőrzése során fennálló alkotmányos jogköréből, valamint az alkotmány őreként fennálló általános felügyeleti jogköréből kiindulva megállapította: a köztársasági elnök nyilatkozatai és magatartása, illetve, hogy korábban, a 2024. március 18-i figyelmeztetésnek megfelelően nem mondott le köztársasági elnöki tisztségéről, olyan helyzetbe hozta saját magát, miszerint nem kaphat kormányalakítási mandátumot, és nem lehet kormányfő – olvasható az alkotmánybíróság határozatában.
A döntés mellett kilenc alkotmánybíró szavazott, hárman ellene voltak, egy bíró pedig nem vet részt a pénteki ülésen.
Milanovic az alkotmánybíróság márciusi döntése után a többi között gengsztereknek nevezte az alkotmánybíróság tagjait, akik – mint mondta – a HDZ szolgálatában állnak, és akikkel a választások után le fognak számolni.
A parlamenti választások kampányában többször is elmondta, hogy miniszterelnök lesz, még arról is beszélt, kiket látna szívesen az általa vezetett kormányban.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Miroslav Separovic, a horvát alkotmánybíróság elnöke kijelentette, hogy Zoran Milanovic államfő az alkotmánybíróság március 18-i döntését sértette meg a választási kampány során tett nyilatkozataival és viselkedésével. A döntés értelmében Milanovi...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1713603000
[modified] => 1713557885
)
[title] => Horvátországban az alkotmánybíróság megtíltotta Zoran Milanovic államfőnek, hogy miniszterelnök vagy kormányfő legyen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=110404&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 110404
[uk] => 110409
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 38902
[image] => Array
(
[id] => 38902
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic.jpg
[original_lng] => 250064
[original_w] => 1280
[original_h] => 864
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic-300x203.jpg
[width] => 300
[height] => 203
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic-768x518.jpg
[width] => 768
[height] => 518
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic-1024x691.jpg
[width] => 1024
[height] => 691
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic.jpg
[width] => 1280
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic.jpg
[width] => 1280
[height] => 864
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic.jpg
[width] => 1280
[height] => 864
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1713547086:5
[_thumbnail_id] => 38902
[_edit_last] => 5
[views_count] => 739
[_oembed_12fe5fa792aad60e7809aed48849325f] =>
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
A horvát államfő olyan kijelentést tett, amely mélységesen felháborította az embereket, többek között a saját országában is. Szerinte a nemzeti összetartozás jeleként elterjedt Szlava Ukrajinyi kifejezés hasonló a náci Németországban használt Sieg Heil-hez.
Zoran Milanovic horvát elnök szerdán egy zágrábi díjátadó ünnepségen újságíróknak azt nyilatkozta, hogy a Szlava Ukrajinyi (Dicsőség Ukrajnának) kifejezés a zsidók és lengyelek meggyilkolására utal vissza a XX. század eleji kelet-európai konfliktusok idején. Az államfő kijelentése felkavarta az állóvizet az országban – írja az Euronews.
„Ez a legradikálisabba nyugat-ukrajnai soviniszták jelszava, akik együttműködtek a nácikkal, miközben lengyelek, zsidók százezreit gyilkolták, és megöltek mindenkit, aki a kezük ügyébe került. Ezek tények” – mondta Milanovic a rendezvényen.
A Szlava Ukrajinyi kifejezést a 2014-es orosz beavatkozás, majd a tavaly kezdődő háború óta használják széles közben, és ez az Ukrán Fegyveres Erők hivatalos csatakiáltása is. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendszeresen ezzel a mondattal fejezi be nyilvános beszédeit. Az országban a nemzeti összetartozás jeleként mindenhol elterjedt, hasonlóan a brit háborús szlogenhez, a „Keep Calm and Carry On”-hoz.
Milanovic az ukrán kifejezést a második világháborús náci bábállam, a Független Horvátország szimpatizánsai által használt skandáláshoz hasonlította.
„Nincs különbség a „Hazáért, felkészülve!” és a „Dicsőség Ukrajnának!” skandálás között” – hangsúlyozta Milanovic.
A horvát szlogen nyilvános használatát az alkotmánybíróság több határozatával is betiltotta.
Az Euronews beszámolója szerint az elhangzottakat követően Milanovic tévesen azt állította, hogy a két kifejezés egyformán régi, hasonlóan a hírhedt náci német üdvözléshez. „A horvát tisztelgés ugyanolyan régi, mint a Szlava Ukrajinyi és a náci Németországban használt Sieg Heil kántálás. Soha többé nem akarom ezeket meghallani Horvátországban” – mondta.
Horvátország nem haladt előre megfelelően az európai uniós tagság 10 éve alatt, ideje felhagyni az EU idealizálásával és bálványozásával – jelentette ki Zoran Milanovic horvát államfő kedden Sibenikben.
A horvát elnök a megyei ünnepi közgyűlésen vett részt a tengerparti városban, ahol elmondta: Horvátország első tíz évét az EU-ban „túlzott lelkesedés nélkül” értékeli. Az EU nem teljesítette azokat az elvárásokat, amelyekért a horvátok nem küzdöttek elég kitartóan – fogalmazott. Hangsúlyozta: ezek Horvátország nemzeti érdekei.
Milanovic szerint az EU mechanizmusai nem demokratikusak, és a politikai felelősség rendszere szűkebb, mint Horvátországban.
„A békéről és a háborúról olyan emberek döntenek, akiket nem választottak meg, és ők nem kérdezik meg a nemzetek véleményét” – hangsúlyozta.
Úgy értékelte: súlyos ügyekről van szó, amelyek meghiúsítják a létfontosságú nemzeti érdekek érvényesítését egy következő válságban. „Ezért szorgalmazom folyamatosan, hogy az államügyeket, az anyagi érdekeket, a saját nemzet státuszát – Bosznia-Hercegovinában is – egyenesebben és bátrabban kell képviselni. Az önzés a túlélés módja” – fogalmazott.
Mint mondta, le kell számolni az illúziókkal, mert „egy bonyolult és igazságtalan világban élünk, ahol nem kérdeznek meg minket a fontosabb döntésekről, ezért lényeges megőrizni önbecsülésünket”.
Milanovic szerint Horvátország számára kulcsfontosságú az európai és a világbéke megőrzése. Horvátország 2003-ban adta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. A kérelmet az Európai Bizottság 2004 elején fogadta el, és ekkor nyilvánította hivatalos tagjelöltnek az országot.
A tagjelölti státust az Európai Tanács 2004 közepén megerősítette. A csatlakozási tárgyalások 2005 októberében kezdődtek meg. Az ország 2013. július 1-jént vált az EU teljes jogú tagjává, a schengeni térséghez és euróövezethez pedig 2023. január elsején csatlakozott.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Horvátország nem haladt előre megfelelően az európai uniós tagság 10 éve alatt, ideje felhagyni az EU idealizálásával és bálványozásával – jelentette ki Zoran Milanovic horvát államfő kedden Sibenikben.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1684938360
[modified] => 1684926493
)
[title] => Az ország nem haladt előre az EU-tagság tíz éve alatt – horvát elnök
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=79717&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 79717
[uk] => 79856
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 38902
[image] => Array
(
[id] => 38902
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic.jpg
[original_lng] => 250064
[original_w] => 1280
[original_h] => 864
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic-300x203.jpg
[width] => 300
[height] => 203
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic-768x518.jpg
[width] => 768
[height] => 518
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic-1024x691.jpg
[width] => 1024
[height] => 691
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic.jpg
[width] => 1280
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic.jpg
[width] => 1280
[height] => 864
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic.jpg
[width] => 1280
[height] => 864
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1685001970:3
[_thumbnail_id] => 38902
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 1276
[translation_required_done] => 1
[_oembed_88930033b7c621c839f8da8a48379b48] =>
[_oembed_time_88930033b7c621c839f8da8a48379b48] => 1685732484
[_oembed_dad4a3fb3dd08c8f7857343783895ce2] =>
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
Zágráb és Kijev kapcsolata Zoran Milanovic horvát államfő kijelentései ellenére is kiváló – mondta Andrej Plenkovic horvát kormányfő kedden.
Plenkovic egy nappal azután beszélt erről, hogy Milanovic kijelentette: a Krím félsziget soha többé nem lesz Ukrajna része, Koszovót pedig „elrabolták” Szerbiától.
Plenkovic azt mondta: Kijev nem kereste meg a horvát kormányt ezzel kapcsolatban.
„Önök nem először hallottak ilyen kijelentést. Az ember nem csak Moszkvában, hanem Belgrádban is sztár” – utalt Milanovicra a kormányfő.
Hozzátette: ennek ellenére Horvátország „nagyszerű viszonyt” ápol Ukrajnával. Elmondta, hogy éppen néhány napja beszélt Volodimir Zelenski elnökkel, és kapcsolatban áll Denisz Smihal miniszterelnökkel is, továbbá a két ország minisztériumai között is van kommunikáció.
„Kijev tudja, hogy milyen erős, határozott és őszinte a horvát kormány támogatása” – hangsúlyozta.
Milanoviccsal kapcsolatban úgy fogalmazott: „aláássa a horvát külpolitika hitelességét azzal, hogy rossz mondatokat, rossz hozzáállást, rossz ítéleteket közvetít”. Plenkovic megjegyezte, hogy Milanovic „csöbörből vödörbe” esik, de szerencsére mindenki tudja, hogy ki kicsoda.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Az Oroszország elleni szankciók nem működnek, óriási bajt okoznak – mondta a horvát köztársasági elnök egy kérdésre válaszolva egy nemzetközi sajtótájékoztatón, melyet Novák Katalin magyar államfővel tartott pénteken Budapesten.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Zoran Milanović hozzáfűzte: az a fő kérdés, hogy „magunknak” mekkora károkat okozunk. Kijelentette: Horvátország energetikai problémái más jellegűek, mint Magyarországé, de azt szeretné, hogy „minél kevesebb képmutatás legyen”, és minél világosabb szabályok.
Kitért arra is, hogy az orosz–ukrán háború ügyében Washingtonnak és Moszkvának „beszélnie kellene egymással”.
Zoran Milanović értékelése szerint Magyarország és Horvátország között a kapcsolatok jók, és a legtöbb területen egyetértés van.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Novák Katalin magyar államfő Zoran Milanovic horvát köztársasági elnököt fogadta hivatalában.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A sajtótájékoztatón Novák Katalin kérdésre válaszolva elmondta, hogy a horvát elnököt tájékoztatta arról, hogy 150 ezer magyar él Kárpátalján, és az ő jogaikat megnyirbáljak. Elfogadhatatlan, ami Kárpátalján történik. A kisebbségi törvény jelenlegi változata nem elfogadható Magyarország számára – tette hozzá. Novák Katalin beszámolt arról is, hogy már a tavalyi ukrajnai látogatása során felhozta a kisebbségi problémákat.
„Az ukránok ismerték a magyar szempontokat, de ezt nem vették figyelembe. Korábban küldtem egy levelet Zelenszkijnek, hogy ne fogadják el a kisebbségi törvényt, de választ egyelőre nem kapott.”
A kisebbségek jogait garantálni kell, ha Ukrajna csatlakozni szeretne az EU-hoz – tette hozzá.
Milanovic szerint érthetetlen, hogy az ukrajnai kisebbségi kérdésről és a magyarok elleni fellépésekről miért hallgat az EU. Arról is beszélt, hogy Horvátországban a szerb kisebbségek kapcsán kialakult protokollt kell alkalmazni Ukrajnában is.
Zoran Milanovic horvát államfő nem kíván foglalkozni azzal a levéllel, amelyben Mario Banozic horvát védelmi miniszter arra kéri, járuljon hozzá ukrán katonák horvátországi kiképzéséhez – közölte kedden az elnöki hivatal.
„A Horvát Köztársaság alkotmánya csak a Horvát Köztársaság kormányát, a Horvát Köztársaság elnökét és esetleg a horvát parlamentet írja elő illetékesnek ilyen döntések meghozatalára” – olvasható a sajtóközleményben.
A levél ráadásul nem részletezi horvát katonák külföldi és ukrán katonák horvátországi tevékenységét, csak az Európai Unió Katonai Segítségnyújtási Missziójának (EUMAM Ukrajna) általános információit tartalmazza – tették hozzá.
A védelmi miniszter levele az alkotmány azon cikkelyére hivatkozik, amely szerint a szövetséges országok fegyveres erői nemzetközi megállapodás alapján, a horvát parlament hozzájárulása mellett, a kormány javaslatára és az elnök előzetes jóváhagyásával léphetik át a horvát határt és folytathatnak tevékenységet az országon belül.
Az elnöki hivatal szerint viszont ez a cikkely csak abban az esetben lenne alkalmazható, ha Ukrajna szövetséges állam lenne, de ilyen értelemben nem az. Ukrajna egyetlen olyan nemzetközi szövetségnek sem tagja, amelyben Horvátország részt vesz, és amely arra kötelezné Zágrábot, hogy nyújtson katonai segítséget számára, és nemzetközi szerződés sem teremt alapot ukrán katonák horvátországi tevékenységére – olvasható a nyilatkozatban.
Unsere Unterstützung für die Ukraine geht weiter. Heute beginnt die nächste #PATRIOT Ausbildung. 61 ?? Schüler + 10 ?? Sprachmittler starten ihre mehrwöchige Schulung. (Archivbilder) pic.twitter.com/19AwSRapoX
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
A horvát hadsereg főparancsnokaként nem fogom jóváhagyni, hogy ukrán katonákat képezzenek ki Horvátországban – jelentette ki Zoran Milanovic horvát elnök kedden Zágrábban.
Milanovic arra az újságírói kérdésre válaszolt: mit szól ahhoz, hogy az Európai Unió katonai kiképzőmissziót hozott létre Ukrajna további támogatása és az ukrán fegyveres erők képességének javítása céljából, a misszió pedig az uniós tagállamok területén fog működni.
„Nem támogatom az ötletet, mert nem akarom, hogy Horvátország a kelleténél jobban belekeveredjen ebbe a háborúba. Korrektek vagyunk, szolidárisak és ennyi. Ennél tovább nem” – fogalmazott az államfő.
Rámutatott: nincs beleszólása abba, hogy Zágráb milyen eszközöket adományoz Ukrajnának, ezt a kormány határozza meg.
Mindazonáltal hozzáfűzte: eszközök átadását is csak abban az esetben támogatja, ha cserében pótolják ezeket.
Mint mondta, nem támogatja a horvát hadsereg „meggyengítését”. „Horvátország védelme áll az első helyen, utána sokáig semmi, majd a NATO és a többiek következnek” – húzta alá.
Unsere Unterstützung für die Ukraine geht weiter. Heute beginnt die nächste #PATRIOT Ausbildung. 61 ?? Schüler + 10 ?? Sprachmittler starten ihre mehrwöchige Schulung. (Archivbilder) pic.twitter.com/19AwSRapoX
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
Recep Tayyip Erdogan török és Zoran Milanovic horvát államfő ellentétes véleményen volt Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban csütörtöki zágrábi találkozójukon – közölte a horvát közszolgálati televízió.
A török elnök, aki boszniai és szerbiai vizit után érkezett egynapos hivatalos látogatásra Horvátországba, megismételte két nappal korábbi szarajevói kijelentését, miszerint a bosnyák, a szerb és a horvát vezetőknek kell megállapodniuk Bosznia-Hercegovina választási reformjáról. A horvát elnök ezzel szemben úgy véli: a változtatásokat a nemzetközi közösség főképviselőjének kell előírnia.
Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra.
Zágráb a népcsoportok parlamenti képviselői megválasztásának módját kifogásolja,
például azt, hogy minden kanton egy-egy bosnyák, horvát és szerb jelöltet delegálhat a parlamentbe, függetlenül attól, hogy ott milyen a lakosság nemzetiségi összetétele. A horvát kisebbség szerint ez a módszer nekik igazságtalan hátrányt okoz. A választási törvény módosításának legnagyobb szószólói éppen ezért a horvátok.
Milanovic kiemelte: hisz a török elnök jó szándékában Bosznia-Hercegovinát illetően, de szerinte nincs kellő ismerete az ottani állapotokról, ezért többet kell beszélni a helyzetről.
A horvát elnök mindazonáltal hangsúlyozta, hogy Törökország és Horvátország kapcsolatai jók. Recep Tayyip Erdogan nagy delegációval érkezett, és Ankara kiállt Zágráb mellett, amikor annak nagy szüksége volt rá – utalt Milanovic a honvédő háborúra.
A két elnök a gazdasági együttműködésről is tárgyalt. Milanovic szerint Horvátország és Törökország között nem elég nagy volumenű az árucsere, de optimizmusának adott hangot a növekedést illetően, utalva arra, hogy Törökország többet exportál Horvátországba.
A török elnök hangot adott abbéli meggyőződésének, hogy az év végére a Törökország és Horvátország közötti árucsere-forgalom eléri az egymilliárd dollárt, és ez az összeg később megduplázódik.
Emlékeztetett arra, hogy török cégek építették meg az első horvát geotermikus erőművet, a Kapronca és Kőrös (Koprivnica és Krizevci) városok közötti vasútvonalat, és jelenleg a horvát külügyminisztérium épületének felújításán is ők dolgoznak.
A közös sajtótájékoztatót követően a török és a horvát elnök a közép-horvátországi Sziszekre látogatott, ahol közösen megnyitották az Iszlám Kulturális Központot.
Az intézmény Recep Tayyip Erdogan nevét viseli, mert nagyrészt Ankara finanszírozta a felépítését. Sziszek-Monoszló megyében az utolsó népszámlálási adatok szerint 4140 muszlim él, többségükben a szomszédos Bosznia-Hercegovinából települtek át. A központ 50,9 millió kunábakerült, és egy dzsámi is helyet kapott benne.
Продовжив дружній діалог з Президентом ?? @RTErdogan. Подякував за непохитну позицію з підтримки територіальної цілісності й суверенітету України. Відзначив особливу роль Туреччини в зерновій ініціативі та її продовженні. Високо оцінили ??-?? взаємодію у безпековій сфері.
- 6 people dead, 53 others injured - Wishing Allah’s mercy on those who lost their lives - Türkiye not to bow down to terrorism - All the perpetrators to be identified pic.twitter.com/r75oGEgfev
Threatening Greece with a missile attack by a NATO ally is both unacceptable and utterly condemnable. North Korean-style attitudes cannot and must not be allowed to enter into the North Atlantic Alliance. (statement upon arrival at the #EU#FAC). pic.twitter.com/OJwHxnFqZU
Ukrajna EU-tagjelölti státuszát a horvát kormánynak feltételhez kell kötnie, amely kategorikusan leszögezi, hogy Bosznia-Hercegovinának is még aznap meg kell kapnia – mondta Zoran Milanovic horvát elnök pénteken Ohridban, az észak-macedóniai Prespa Fórum második napján a horvát sajtónak nyilatkozva.
Amennyiben Ukrajna uniós tagjelölti státust kaphat abban az állapotban, amelyben van – és amelyből mindenki azt szeretné, hogy a lehetőségek szerint egyben kerüljön ki –, akkor a horvát külpolitikának nemzetpolitikai és biztonságpolitikai okok miatt is ragaszkodnia kell ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovina is megkapja – mondta Milanovic.
Hangsúlyozta, nincs az ellen, hogy Ukrajna elinduljon az európai úton. Ugyanakkor hozzátette, hogy Bosznia-Hercegovina biztonsági és minden más értelemben jobb állapotban van, mint Ukrajna, és semmi, sem gazdasági, sem biztonsági, sem emberi okai nincs annak, hogy Bosznia-Hercegovina ne ugyanolyan bánásmódban részesüljön, mint Ukrajna – húzta alá.
„Elvárom, hogy a horvát kormány és képviselői, amikor Ukrajna tagjelölti státusáról van szó, kategorikusan feltételül szabják, hogy Bosznia-Hercegovinának is adjanak” – fogalmazott az államfő.
Az EU nyugat-balkáni partnerei közül Szerbiával és Montenegróval már folynak a csatlakozási tárgyalások, és korábban döntés született arról, hogy megkezdhetők Észak-Macedóniával és Albániával is. Bosznia-Hercegovinát az EU-nak még el kell ismernie hivatalos tagjelöltként, Koszovó pedig egyelőre csak társulási megállapodással rendelkezik.
Great news from the Ukrainian Congress of Judges. 8 new members of the High Council of Justice have just been appointed. Key judicial governing bodies can thus restart work. Looking forward to the reformed HCJ showcasing rule of law and integrity in practice.
A meaningful and symbolic visit of President @valstsgriba to Ukraine. Thank you for the principled defense and political support, for the clear understanding that the aggressor cannot be given a single chance. Ukraine and all of Europe will win! pic.twitter.com/2QT4OUO8sr
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
