Ilham Aliyev azeri elnök felvonta az azerbajdzsáni lobogót Khankendiben (Sztyepanakert), Hegyi-Karabah központjában, ahol beszédet is mondott – jelentette vasárnap az Azertac azeri hírügynökség az elnöki iroda közleményére hivatkozva.
Aliyev a nap folyamán emellett több, hegyi-karabahi helységben is felvonta az azerbajdzsáni zászlót, a többi között Aghdarában.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozik, de a felek között mintegy 30 évvel ezelőtt lefolyt első háború után a nemzetközileg el nem ismert „Hegyi-karabahi Köztársaság” ellenőrzése alá került.
Azerbajdzsán 2020 őszén a terület egy részét visszafoglalta, majd szeptemberben indított sikeres villámoffenzívája nyomán végleg térdre kényszerítette a szakadárokat. Utóbbiak vezetésével Baku ezt követően megkezdte a tárgyalásokat a terület reintegrációjáról Azerbajdzsánba.
Jóllehet az azeri vezetés fogadkozik, hogy biztosítani fogja az örmények jogait, a korábban örmény többségű, mintegy 120 ezres terület az azeri győzelem óta szinte teljesen elnéptelenedett, lakosai tömegesen menekültek Örményországba megtorlásoktól tartva.
Helsinkiben felvonták az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) kék-fehér lobogóit, miután Finnország kedden csatlakozott a NATO-hoz. Ezzel a katonai szövetség és Oroszország közös határa egyik napról a másikra kétszer hosszabbra nyúlt. „Eddig egyedül védtük meg a hazánkat, ám mostantól számíthatunk arra, hogy külső segítséget kapunk, ha a helyzet eldurvulna. Természetesen segíteni is készek vagyunk, ha mások bajba kerülnek” – mondta Antti Kaikkonen védelmi miniszter a közszolgálati YLE televíziónak Brüsszelben.
A tárcavezető Sauli Niinistö elnökkel és Pekka Haavisto külügyminiszterrel együtt vesz részt a Finnország csatlakozását kísérő keddi brüsszeli eseménysorozaton.
Finnország keddi csatlakozása a katonai tömbhöz egybeesik a NATO létrehozásának 74. évfordulójával: a szövetséget alapító washingtoni szerződést 1949. április 4-én írták alá.
Korábban Novák Katalin köztársasági elnök, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, valamint Dobrev Klára, a DK EP-képviselője is reagált a finnek NATO-csatlakozására.
Múlt hét kedden Novák Katalin köztársasági elnök aláírta a Finnország NATO-csatlakozásáról szóló törvényt. A törvény – amely szerdán hatályba lépett – a Magyar Közlöny keddi számában is megjelent.
Remélem, hogy az Országgyűlés ugyanilyen bölcs döntést hoz Svédország kérelméről is
– írta erről szóló Facebook-bejegyzésében Novák Katalin.
Productive meeting w/ President @RTErdogan to prepare the #NATO Summit in Vilnius. We discussed Sweden’s NATO membership, and I welcome that #Türkiye, Sweden and Finland will meet again in the Permanent Joint Mechanism. pic.twitter.com/bFlMOJGBXa
— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) June 4, 2023
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
Who among world political leaders can make a speech in so perfect #Ukrainian? May be just a few. Here is the today's video of the Speaker of the Parliament of #Finland Jussi Halla-aho addressing the #Ukraine's Parliament in Ukrainian on the 90th anniversary of the Russian crime -… pic.twitter.com/eKM4bTfthG
NEW: Finnish 'instrumentalization' law passes in Parliament.
"This gravely undermines access to #asylum in #Finland, endangering rights of people seeking safety & arbitrariness & violence at the border," says @dinushikad1