Ukrajnának és Lengyelországnak áttörést kell elérnie a problémás történelmi kérdésekben, a zsarolásos megoldás nem hoz jó eredményeket – jelentette ki pénteken Andrzej Duda lengyel elnök a Polsat News tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Duda elmondta, hogy az ENSZ Közgyűlésének 79. ülésszakán New Yorkban rövid találkozót folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A két vezető ugyanakkor csak néhány szót váltott, megvitatták a fronton kialakult helyzetet, de nem érintették a volinyi tragédia témáját.
A lengyel elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy korábban többször is felmerültek problémás történelmi kérdések. A korábbi megbeszélések eredménye elsősorban az volt, hogy a két vezető közösen vett részt a lucki székesegyházban tartott ökumenikus istentiszteleten, ahol a volinyi tragédia áldozatainak emléke előtt rótták le tiszteletüket.
„Remélem, hogy elnökségem végére lesz valami áttörés ebben a kérdésben. Másrészt nem szeretném, ha ez zsarolással történne, ami véleményem szerint nem hoz jó eredményeket” – magyarázta Andrzej Duda.
Marcin Terlik lengyel újságíró az Onetnek írt cikkébentájékozott beszélgetőpartnerekre hivatkozva közölte, a lengyel külügyminisztérium vezetője, Radoslaw Sikorski és Volodimir Zelenszkij elnök között kellemetlen tárgyalások voltak a volinyi tragédia áldozatainak exhumálásával kapcsolatban – számolt be a Jevropejszka Pravda az Onetre hivatkozva.
Az újságíró közölte, a lengyel delegációt meglepte Volodimir Zelenszkij elnök kommunikációs stílusa a múlt heti kijevi tárgyalásokon. Beavatott beszélgetőpartnerekre hivatkozva megjegyezte, hogy az ukrán politikusok álláspontja a volinyi tragédia áldozatainak exhumálása ügyében csalódást okoz Varsóban, ezért a lengyel külügy „konkrét intézkedéseket tervez”.
És éppen ezért, a kiadvány szerint a Külügyminisztérium „az elkövetkező hónapokban azt tervezi, hogy Ukrajna európai integrációs törekvéseit a Kijevre való nyomás eszközeként használja fel”. A tárgyalópartner, aki ismeri a tárgyalások menetét, megjegyezte, hogy „Ukrajna követelőző álláspontot foglalt el”.
„Tudjuk, hogy Zelenszkijre óriási nyomás nehezedik, de az nem fordulhat elő, hogy a kedvezmények egyirányúak legyenek. Eközben Ukrajna követelőző álláspontot foglalt el. A védelem szférájában ezt megérthetjük. De más területeken változnia kell” – mondta.
A lengyel külügyminisztérium névtelen képviselője a kiadványnak elmondta, hogy a Voliny ügye országának jelenleg „a legfőbb és egyetlen követelése”.
Ezért, miután Lengyelország 2025 januárjában átveszi az EU hat hónapos elnökségét, úgy tűnik, az ország külügyminisztériuma azt tervezi, hogy Ukrajna európai integrációs törekvéseit a Kijevre való nyomás eszközeként használja fel.
„Szikorszkij megpróbálta meggyőzni Zelenszkijt, hogy most rendezze a történelmi kérdéseket Lengyelországgal, mivel alacsonyabb árat fizet értük, mint a csatlakozási tárgyalások során. Ez nem jutott el Zelenszkijhez” – mondta az egyik tájékozott beszélgetőtárs a kiadványnak.
Megjegyezte: a politikusok találkozóját követően ismertté vált, hogy Ukrajna „azt szeretné, ha Lengyelország az elnöksége alatt egy időben nyitná meg az összes tárgyalási szakaszt”, ami „példátlan és nagyon bonyolult lenne”.
„Kijevnek szüksége van Varsó csatlakozási kötelezettségére. És itt van tere a beszélgetésnek. Segítünk nekik, ha segítenek nekünk” – hangsúlyozta az újságíró beszélgetőtársa. A lengyel diplomácia képviselője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Ukrajnával folytatott tárgyalások során „a katonai és védelmi kérdések nem lesznek alku tárgyai”.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter felszólította az ukrán kormányt, hogy oldja meg a volinyi tragédia kérdését – írja a The Kyiv Independent.
A miniszter a több tízezer lengyel lemészárlására utalt, amit az Ukrán Felkelő Hadsereg tagjai hajtottak végre 1943-ban a nácik által megszállt Volinyban, a korábban Lengyelországhoz, ma Ukrajnához tartozó régióban. A megtorlás következtében ukránok ezreit ölték meg.
A mai Lengyelország és Ukrajna közötti megbékélésre tett számos kísérlet ellenére a kérdés többször is a közbeszéd homlokterébe került, nevezetesen a 2015 és 2023 között kormányzó konzervatív Jog és Igazságosság párt idején.
